Új Szó, 1966. március (19. évfolyam, 59-89. szám)

1966-03-11 / 69. szám, péntek

Időszerű közgazdasági kérdések A FALU ÁRUELLÁTÁSA Bratislavában a Mihály kapu utca 5. szám alatt megnyi­tották az újjáépített Sportáruházat. (Remp felv.) • •••••••••• ••••••••••• Ű 1 M ľ M !: [< • •••••••••• ••••••••••• OMICRON Ez a fantasztikus történet 1963-ban készült, de ki tudja miért, csak most került film­színházaink műsorára. Ugo Grigoretti olasz rendező, aki hercegi család sarjaként vívta ki magának a „haladó gondol­kodású" jelzőt, — hazája fia­talabb rendezőgárdájához tar­tozik. Néhány jól sikerült ri­portfilmjét 1961-ben készült el­ső játékfilmje követte, amelyet a mannheimi nemzetközi film­fesztivál zsűrije még abban az évben díjjal tüntetett ki. Omic­i'oti című fantasztikus művével 1963-ban részt vett a velencei nemzetközi filmfesztiválon. S bár nem került be a győztes filmek közé, a haladó szellemű kritika ezt a müvét is nagy ro­konszenvvel fogadta. Miről is szól ez a film? Az Ultra boly­gó lakói meg akarják szállni a Földet. Társukat, Omicront fel­derítőként előre küldik, hogy az invázió sima lefolyását elő­készítse. Omícron egy elhunyt olasz munkás testébe költözik, a halott éltre kel és teljesíti az anyabolygóról kapott paran­csokat. Elérkezik azonban az a pillanat, amikor Omicron sze­retne már megszabadulni földi hüvelyétől, hogy visszatérhes­sen bolygójára. Mindent meg­próbál, de elképzelései csődöt mondanak, próbálkozásai visz­szájára fordulnak. Renato Sal­vatorl kiváló teljesítményt nyújt Omicron szerepében. AZ „I- AKCIÓ Igazán üde. kellemes szóra­kozás Leonvi.l Gajdaj szovjet rendező szítie filmje, amelyet egy egész vllá;; választ el a ré­gi típusú, sematikus szovjet vígjátékoktól. A film három különálló rövid történetet ele­venít meg, mindháromnak hőse Surik, a rokonszenves, gyámol­talan, de ízig-vérig szocialista főiskolás. Alekszandr Gyemja­nyenko bűbájos, naivan jóhi­szemű szocialista ifjút állít elérik, aki egyből megnyeri a moziközönség szívót. Az első történetben egy ré­szeges munkakerülővel gyűlik meg a baja az autóbuszon. Az illetőt büntetésből 15 napi kényszermunkára ítélik. A sors iróniája — illetve a rendező sok szellemes helyzetet ízülő ötlete — hogy arra az építke­zésre osztják be dolgozni, ahol Surlk brlgádmunkát végez, sőt, végül egymás mellé kerülnek. Számtalan, ha nem is éppen új­nak mondható — burleszk-öt­let érvényesül itt, nem beszélve azokról a jól elhelyezett frics­kákról, amelyek a bürokrácia, a képmutatás, a hamisan értel­mezett humanitás orrán kop­pannak. A második történet tetszett a legjobban. Az egyetem lázban ég, vizsgaidőszak van. Surik kétségbeesetten hajszol egy jegyzetfüzetet, mert nélküle nem mehet vizsgázni. Végre egy lány kezében felfedezi, s attól a perctől kezdve se nem iát, se nem halt, szinte állom­kórban követi a lányt, illetve a jegyzetet. A vizsga sikerül és a fiatalok végre egymást is észreveszik. Surik a harmadik történetben egy véletlen követ­keztében raktári tolvajokat tesz ártalmatlanná. Tulajdonképpen ez a címadó epizód — szerin­tünk érdemtelenül —, mivel ez a történet kissé erőltetett, és semmiképpen sem veheti fel a versenyt az előző kettővel. A film azonban így is harsány ne­vetést vált ki a nézőtéren. SERIF A RACS MÖGÖTT üimitrij PUchta műve a ta­valyi szlovák filmgyártás leg­jobb alkotásai közé tartozik. Fiatalkorú bűnözők közé viszi el a nézőt, de nem az indító­okokat, a lejtőre jutás körül­ményeit vizsgálja. Kész tények elé állít, nem is tudjuk meg, ki mit követett el, miért ke­rült börtönbe, illetve Javítóin­tézetbe. Azt sein kutatja PUch­ta, ki a felelős azért, hogy e fiatalok lába alól kicsúszott a talaj, bár erre már történik né­mi utalás. PUchta a javítóintézet belső életét mutatja meg őszintén, minden szépítgetés nélkül. A vezetők és nevelők jószándé kához nem íér kétség, ám a legjobb szándék is zátonyra fut, ha a kollektíva ereje nem támogatja. Ez a film a hamisan értelmezett szolidaritás ellen harcol. Plichta előző filmjeihez hasonlóan itt is jobbára típu sokkal, tehát nem színészekkel dolgozik. Meg kell hagyni. Jól válogatta össze a fiatalokat, alakjai az itt-ott érezhető bi­zonytalanság ellenére meggyő­zőek. S. K. A falvainkban végbemenő nagyarányú társadalmi és gazdasági fejlődés mélyreható változásokat hozott az áruellátásban is. Ezeket a változásokat röviden a kö­vetkező négy pontban foglal­hatjuk össze: =— falusi bevásárló közpon­tok, illetve kisáruházak létesí­tése, az egy helyen való vásár­lás elvének következetes érvé­nyesítése; — textil- és ruházati cikkek, háztartási és más Iparcikkek árusításával foglalkozó üzlet­hálózat kiépítése; — a falvakon, a tanyákon és a szétszórt településeken élő lakosság áruellátásának a moz­góelárusító helyek segítségével való biztosítása: — az új eladási formáknak, főleg az önkiszolgálásnak az elterjedése. Ezek a változások jelentősen hozzájárultak a falusi áruellá­tás színvonalának emeléséhez. Falvainkban bővült az áruvá­laszték, a lakosság kulturál­tabb környezetben vásárolhat. Pillantás a jövőbe Az áruellátás színvonalának további emelése a falusi üzlet­hálózat forgulomlebonyolító ké­pességétől, a boltok nagyságá­tól, számától, területi elhelye­zésüktől, s nem utolsó sorban a házhoz szállítás, illetve pos­tán küldés széleskörű elterje­désétől függ. Vajon milyen tényezők, mi­lyen Irányban hatnak a falusi áruellátás színvonalának továb­bi fejlődésére? A falusi üzletháló:«it fejlesz­tésére negatív hatással van, liogy a falusi lakosság jelentős részének a járási székhelyen vagy más városban van a mun­kahelye, naponta bejár ide dolgozni, s közben bevásárol. A VILÁG ACÉLTERMELÉSE 1365-BEN A világ acéltermelése 1965­ben 450 millió tonnát tett ki, umi 1964-hez viszonyítva 4,3 százalékos növekedést jelent. Az Egyesült Államok 119 mil­lió tonnát, a Szovjetunió 91 millió tonnát, japán 41 millió tonnát termelt. A negyedik legnagyobb acéltermelő az NSZK — 37 millió tonnával. Anglia 27 millió tonna, Fran­ciaország 19 millió tonna acélt termett 1965-ben. A LAKBÉRREFORM ELSŐ EREDMÉNYEI LENGYELORSZÁGBAN A néhány hónapja végrehaj­tott lakbérreform Lengyelor­szágban azt eredményezte, hogy ebben az évben a laká­sok karbantartására félmilliárd zlotyval többet fordíthatnak, mint 1965-ben. A magasabb lakbér — 3,05 zloty egy négy­zetméterre — azt is lehetővé teszi, hogy a következő két év­ben bővítsék a lakáskarbantar­tási szolgáltatásokat. családok számára? AZ ANYAGI ÉRDEKELTSÉ­GEN ALAPULÓ új irányítási rendszer megköveteli a munka szerinti díjazást, ami természe­tesen növeli a munkabérek kö­zötti különbségeket. Milyen ki­hatással van ez a többtagú családok életszínvonalára? Va­jon összhangban van-e az anya­gi érdekeltség fokozása azzal a követelménnyel, hogy gyor­sabban növekedjen a nagyobb családok életszínvonala? Az egy főre eső jövedelem, ami az életszínvonal egyik leg­fontosabb mutatója, nemcsak a munkabértől és a szociális jut­tatásoktól függ, hanem ennél nagyobb mértékben a család Ezenkívül a falusiak százai jár­nak be a városba különböző hivatalos ügyek elintézésére, orvosi kezelésre, iskolába, sportjátékokra stb. Ezért nagy mértékben érvényesül a váro­sok szívóhatása. Ez azt jelenti, hogy a városok boltjaiban nemcsak az ott élő lakosság vásárol, hanem máshonnan, el­sősorban a közelfekvő falvak­ból is ide járnak vásárolni. Szívóhatása főleg nagyobb vá­rosoknak, közlekedési, keres­kedelmi, ipari és mezőgazda­sági gócpontoknak van. A motorizmus elterjedése és a több szabad idő szintén ne­gatív hatást gyakorol majd a falusi üzlethálózat fejlesztésé­re. A falusi lakosnak nem je­lent problémát „átugorni" au­tóval vagy motorkerékpárral a legközelebbi városba, ha vala­mit venni akar. A tartós áru­cikkek vásárlásánál a falusi vevő is jogosan megkívánja, hogy bő választék álljon ren­delkezésére, s megfelelő szak­tanácsot kapjon az eladótól. S ezt a falusi boltok nem tud­ják minden esetben biztosítani. Az említett tényezők előse­gítik a városi kiskereskedel­mi hálózat továbbfejlesztését, ugyanakkor hátráltatják a fa­lusi üzlethálózat fejlesztését, főleg a szaküzletek elterjedé­sét. Előtérben a gazdaságosság Az elmondottakat figyelembe véve, s a gazdaságosság elvé­nek szigorú betartása mellett milyen árufajták árusítása lesz indokolt a falvakon? Az alapvető közszükségleti cikkeket árusító boltok tovább­fejlesztése elsőrendű követel­mény minden kis faluban. Olyan vegyes boltok tartoznak ide, amelyek élelmiszereket és iparcikkeket egyaránt árusíta­nak. Ezek az üzletek minden faluban megtalálhatók, s to­vábbi fejlesztésük indokolt mind a gazdaságosság, mind a társadalmi követelmények szempontjából. Az idénycikkek, mint például a ruházati cikkek és az igé­nyesebb élelmiszerek szakbol­tokban való árusítása csak olyan helyen indokolt, ahol a lakosság száma meghaladja a néhány ezret, s amelynek köz­ponti fekvése miatt szívóhatása is van. A szaküzletek létesíté­sének ugyanis előfeltétele, hogy a várható forgalom lehe tővé tegye a minimális nagy­ságtípus kialakítását. A mini­mális nagyságtípus megállapí­tásakor viszont abból indulnak ki, hogy ennek biztosítania kell a választék megfelelő nagyságát. A legtöbb faluban a kis számú lakosság miatt nem várható olyan forgalom, amely lehetővé tenné a szak­üzletek minimális nagyságtipu­sának kialakítását. A ritkán keresett, ún. tartós árucikkek, mint például a hű­tőszekrény és televíziókészülék szaküzletekben való árusítása nem jön számításba még a na­gyobb falvakon sein. A szak­üzletek létesítése csak a váro­sok központi bevásárló terüle­tein indokolt, ahol nemcsak a nagyságától és összetételétől. Az egy főre eső jövedelem csökken a családtagok, tehát a gyermekek számának növeke­désével, annak ellenére, hogy a nagyobb családokban na­gyobb a szociális juttatások­ból (főleg a családi pótlékból) eredő jövedelem, kisebb a ke­reseti adó, sőt abban az eset­ben is, ha nő a kereset, mert a kereset nagyobbodása nem tud lépést tartani a gyermekek számának növekedésével. A helyzetet még az is rontja, hogy ha több a gyermek, az asszony már nem léphet mun­kába, ami szintén csökkenti a család jövedelmét, s ezzel az város, hanem a falvak lakói is vásárolnak. A valóság azt mutatja, hogy az idényáruk és a tartós ipari cikkek túlnyomó többségét a falusi lakosságnak a városban kell megvásárolnia. Más lehe­tősége tehát nincs ls a falu la­kójának? Oe van. Vásárolhat jól, kulturáltan és kényelme­sen azokban az áruházakban, melyek az árut házhoz szállít­ják, illetve postán elküldik. A házhoz szállítás, illetve küldés A falu magasabb színvonalú áruellátása szempontjából na­gyon előnyös és kívánatos as árunak házhoz szállítása, il­letve postán küldése. A mo­dern kereskedelemnek ez a formája jobb minőségű szolgál­tatásokat nyújthat a falusi la­kosságnak, mint a helyi szak­üzlethálózat. Ez az eladási for­ma nagyon népszerű az egész világon. Az utóbbi időben egy­re nagyobb számban keletkez­nek ilyen rendeltetésű áruhá­zak. Ezek évente kétszer áru­katalógusokat adnak ki a ta­vaszi—nyári és az őszi—téli idényre. A fejlett nyugati álla­mokban a vidéki lakosság szá­mára szinte nélkülözhetetlen a kereskedelemnek ez a formája, A több színben készült kataló­gusok olyan hűen ábrázolják az egyes árufajtákat, hogy a megrendelés elintézésénél tel­jesen ki van zárva a tévedés, A katalógusban ábrázolt áru mellett fel van tüntetve az ár, az áru színe, méretei és más fontos adat. S egyben a vá­laszték nagyon gazdag. Megta­lálhatók az összes ruházati és más iparcikkek, valamint az élelmiszerek különböző fajtái is. Az amerikai Sears Roebuck Co cég választéka olyan nagy, hogy katalógusa 1500 oldalt lesz ki. Ebben a katalógusban az amerikai polgár megtalát mindent, a hangyaméregtől a hűtőszekrényig, a kanárima­dártól a tetőcserépig. Az árut még a megrendelés beérkezése napján, de legkésőbb 43 órán belül szállítja. Hazánkban az első ilyen áru­ház Prostéjovban nyílt meg a múlt év őszén. Az áruház szolgálatai iránt óriási az érdeklődés. A várakozásnak megfelelően a vevők elsősor­ban a kereskedelmi gócpontok­tól távol eső falvakból és te­lepülésekről jelentkeznek. An­nak ellenére, hogy a kiadott katalógus nem éri el a vi­lágszinvonalat, áruválasztéka aránylag csekély, mégis nagy népszerűségnek örvend a falu­si takosság körében. Naponta átlag ezer csomagot küld szét. s a megrendelt árut legkésőbb 7 napon belül szállítja. A prostéjovi tapasztala­tokból kiindulva ilyen fajta áruházak építését másutt is tervezik. Ezek már semmivel sem maradnának le a világszínvonal mögött. S ez volna az út, amely a falusi la­kosság áruellátásának lényeges javulásához vezetne. KOVÁCS ZOLTÁN egy főre jutó jövedelmet. Csu­pán a szociális juttatások nö­velésével ezen nem lehet vál­toztatni (például a családi pót­lék magasságának is van ha­tára). MARAD TEHÁT A KERESET. Idevágó az általunk fölvetett kérdés: kedvezőtlen-e a mun­kabérkülönbségek növekedése a többtagú családok számára? Számos felmérés mutatja, hogy a két, három ós négy gyerme­kes családfők azok, akiknek legnagyobb a keresetük. Ez az­zal magyarázható, hogy abba a korcsoportba tartoznak, amely­re a szakképzettség, a nagyobb tapasztalat, a szellemi és a fi­zikai erő csúcsfoka, a munka­fegyelem jellemző. Az- anyagi érdekeltség, a munka szerinti díjazás, a denivelllzációs folya­mat tehát Inkább kedvező, mint kedvezőtlen hatással van a többgyermekes családok élet­színvonalára. KEDVEZOTLE N-E a iminkabérkiilönbségek növekedése a több tagú

Next

/
Thumbnails
Contents