Új Szó, 1966. március (19. évfolyam, 59-89. szám)

1966-03-11 / 69. szám, péntek

Nem ellenük, hanem az érdekükben AZ OJ SZÓNAK NYILATKOZIK: JAROSLAV MULLER, a cigánykérdés megoldására létesített kormánybizottság titkára Műanyagból készítenek közszükségleti cikkeket és borttóanyagot a libereci Plastimat dolgozói. Képünkön a palack- és tartályjújó-részleg. ÍJ. Finda lelv. — CTK) MORVAORSZÁGI TUDÓSÍTÁS Korán kezdtek - jó ütemben Március eleje. Országszerte meleg, tavaszias az időjárás. A nap éltető sugarainak hatására kiszikkadt a hólé áztatta termőföld, újjáéledt a természet. Reggeltől késő estig hangos a határ. 11. FÖLDBE KERÜLT A MAG A dél-morvaországi kerület legidősebb földművesei sem emlékeznek rá, hogy február végén, március elején földbe került volna a mag. A korai kezdet nem érte őket felkészületlenül. Még télen elvégezték a gépek és a traktorok javítását. Mintha csak sejtették volna, hogy az idén korán köszönt majd be a tavasz. Főleg a déli járásokban szikkadt fel korán a föld, kezdődött meg a talajelőkészítés, a vetés. A znojmói, a hodoníni, a kroméŕíži, és a breclavi járás mezőgazdasági üzemeiben már földbe került — több száz hektáron — a mák, a borsó, 1 FALU - 10 HlR HAMVA • A SZOVJET HADSEREG 1944. december 18-án szabadította fel a községet. • KRONIKA BIZONYÍTJA, hogy a község hajdan egy nagy tűzvész áldozata lett. Csak hamu maradt a helyén. Innen kapta a Hamva nevet. A török uralom idején ízletes forrásvizet fedeztek fel a faluban. A község nagy nevezetessége, hogy itt van eltemetve Tompa Mihálv. • A KÖZSÉG BÜSZKESÉGE az újonnan felépített művelődési otthon, melyet a falu lakosainak lelkes összefogása hozott létre. A ledolgozott 10 ezer óra ellenértéke meghaladja a 450 ezer koronát. • A FALU 1000 LAKOSÁNAK a zöme biztos megélhetésre talál az EFSZ-ben. Különösen az állattenyésztésben érnek el szép eredményeket. • A HAMVAIAK ÖRÖK FAJDALMA, hogy a község egy része mélyen fekvő terület és a belvíz nagy károkat okoz. • A HELYI PARTSZERVEZET a rimaszombati járás egyik legjobb pártszervezete. Az elvtársak most főleg arra törekednek, hogy soraikat fiatalokkal erősítsék. • SOK BOSSZÚSÁGOT OKOZ a szövetkezet vezetőinek, hogy a műtrágyát még mindig a szabad ég alatt kell raktározniuk. A gépek azonban már az idén fedél alá kerülnek. • AZ EFSZ-BEN nagy gondot fordítanak a szántóföld bővítésére. Tavaly több mint 50 hektár rosszul termő rétet szántottak fel. • TAVALY a tömegszervezetek tagjai több mint 5000 órát dolgoztak le a társadalmi munkában. EKE ELEMÉR, Hamva sőt a tavaszi "árpa és a búza is. A KEZDET BIZTATÓ A földművesek szorgalma, igyekezete máris pozitívan értékelhető. A Znojmói Állami Gazdaság egyik részlegén például egy nap alatt öt hektáron került földbe a tavaszi búza, s további 20 hektárt készítettek elő vetés alá. A bfeclavi szövetkezetben talán még ennél ls nagyobb az iram. Egy nap alatt 80 hektáron végezték el a simítózást és 15 hektáron vetették el a tavaszi árpát. Nagy figyelmet szentelnek A TÖBBI TEENDŐKNEK IS. A tavaszi sikeres rajt a délmorvaországi földművesek jó felkészülését bizonyítja. Am tudják, nem szabad megfeledkezniük a többi teendőről sem. Az idei tél nem biztosított jó hótakarót az őszi vetéseknek. Itt-ott kifagytak a búzatáblák. Nagy szükség van a növények ápolására, a műtrágyázásra. A kerület déli járásaiban nagy szorgalommal végzik ezeket a feladatokat is. —nád— A cigánykérdés végleges re ndezése, megoldása bizonyos intézkedéseket igényel, melyekről Jaroslav Müller, a cigánykérdés megoldására létesített kormánybizottság titkára az alábbiakban tájékoztatja lapunk olvasóit. — Mielőtt bírálnánk a cigányokat, ne feledjük, hogy ez az Indiából származó, kezdetben nomád nép bárhol is jelent meg Európában, magatartásáért, szokásaiért, rossz tulajdonságaiért emberemlékezet óta a társadalom kivetettjének számított. Az uralkodók már a középkorban is kíméletlenül üldözték. Ne csodáljuk, hogy létfenntartási ösztönük, megélhetésük biztosítása vándoréletre és olyan cselekedetekre késztette a cigányokat, amelyek folytán többnyire összeütközésbe kerültek a törvénnyel. A kapitalizmusban szintén a társadalom perifériájára szorultak. A fasizmus még kevesebb megértéssel viseltetett irántuk. Teljes felszámolásukra, kiirtásukra törekedett. Csak szocialista társadalmunk veszi őket emberszámba, biztosít számukra más polgárainkéval egyenlő jogokat. A jog azonban kötelezettségekkel jár. • Mi az új kormánybizottság küldetése? A cigányok elszigetelődésének megszüntetése. Becsületes, dolgos embereket faragni belőlük. Ez bizonyos mértékben már sikerült. Nem egy cigányszármazású polgártársunk szerzett mérnöki, orvosi, tanítói és más oklevelet, és nagy részük lelkiismeretes munkásemberként keresi kenyerét. A kormánybizottság szívesen igénybe veszi a becsületesen dolgozó, kulturált cigányok segítségét visszamaradt társaik átnevelésében. Bizottságunk célja megteremteni a cigányok részére mindazokat a feltételeket, melyek minden téren biztosítják teljes értékű emberré válásukat. • Kikből áll a kormánybizottság és milyen módon igyekszik teljesíteni igényes feladatait? A kormánybizottság elnöke jozef Kríž, az SZNT alelnöke. Tagjai között az érdekelt központi szervek és társadalmi szervezetek képviselői szerepelnek, akik a munkájukból merített tapasztalataik alapján érdemlegesen kívánják előbbre vinni a cigányok ügyét. A probléma nem újkeletű. A CSKP KB először 1958-ban foglalkozott a kérdéssel, de határozatának megvalósítását az Illetékes szervek a kezdeti nehézségek miatt többé-kevésbé elhanyagolták. Most a párt javaslatára a kormány vette kezébe az ügyet és a problémák megoldására nagyobb összeget biztosított. Feladatunk, hogy végre megértessük a cigányokkal: társadalmunk feltétlenül a javukat akarja, amikor kimondja, hogy ezentúl nekik sem nézi el a felelőtlen életmódot. Senki sem járhat nálunk rongyosan, piszkosan, közmegbotránkozást okozva. A művelődög, a család és a gyermeknevelés elhanyagolása, a munkakerülés, verekedés, csalás — törvénybe ütköző cselekedetek. Aki pedig vét a törvény ellen, azzal szemben nem leszünk többé kíméletesek. A cigányok átnevelése valamennyiünk erkölcsi kötelessége. Az évszázadok óta beléjük idegzödött szokásokat azonban •nehéz levetkőzniük. Ezért segítségükre leszünk. Munkalehetőséget, egészséges lakásokat biztosítunk számukra, lehetővé tesszük nekik, hogy beleilleszkedjenek a társadalmi életbe. • Milyen eszközök állnak rendelkezésre e tervek megvalósításához? A cigányok átneveléséhez az első lépés az, hogy fokozatosan kiemeljük őket a péróból, és olyan környezetbe helyezzük, melyben semmi sem emlékeztet régi életmódjukra. Az e célra rendelkezésre bocsátott összegből a kormány annak, aki új életet akar kezdeni, eddigi kis vagyona értékének megfelelő összeget juttat, hogy abból kisebb házat, vagy szövetkezeti lakást építtessen. Nem zárjuk ki az állami építkezésekből történő kiutalásokat sem. Bankszámlát nyitunk az érdeklődőknek, melyből fedezhetik a lakással kapcsolatos kiadásokat. • Milyen nehézségekkel számol a kormánybizottság, és milyen konkrét megoldást választott első lépésként? Eszközeink a felvilágosítás, a meggyőzés. Kezdeti munkánk, úgy tűnik, máris sok helyütt megértésre talál. Az eddig több járási nemzeti bizottság között létrejött megállapodások értelmében több családot Szlovákiából a cseh országrészekbe költöztetjük. így például a Poprád környéklek részére a semilyi járást szemeltük ki, azzal, hogy minden faluban csak egy-egy cigánycsalád találhat otthonra. Nem tagadjuk, nehéz feladat vár a semilyi és a többi |,befogadó" nemzeti bizottságra, de az iskola- és egészségügy, sőt a tömegszervezetek, társadalmi intézmények dolgozóira is. Már Jó előre biztosítaniok kell az érkezők részére a lakást, a megfelelő keresettel járó munkát, gondoskodniok kell róla, hogy a gyermekek koruknak megfelelően bölcsődébe, óvodába vagy iskolába járhassanak, röviden: figyelemmel kísérik majd a cigánycsaládok egész életét. Ugyanez vonatkozik a munkaadó üzemek dolgozóira, a FSZM-re, a CSISZ-re a falu egész népére, akiknek megértéssel kell fogadniok az érkezőket, segítségükre kell lenniük mindenben, hogy mielőbb megszokják, megszeressék új otthonukat. A cigányoknak jogaikon kívül természetesen kötelességeik is vannak. Meg kell szabadulniok rossz tulajdonságaiktól, nem becsülhetik le önmagukat és környezetüket, méltányolniok kell az értük hozott óriási áldozatot, és azt szorgalommal, jó munkával, tanulással kell viszonozniok. Ezt várjuk a fiataloktól és a középkorúaktól, az idősebbektől pedig, hogy ha nem is képesek a többiekhez idomulni, legalább előnytelenül ne befolyásolják a fiatalokat. Tűrjék, hogy megnevelhessük gyermekeiket, hogy új életet kezdhessenek. Mert csak akkor tekinthetjük őket egyenrangúaknak a többiekkel, ha azokkal azonos képzettséggel és tulajdonságokkal rendelkeznek. Hangsúlyozom, hogy ezek az intézkedések nem a cigányok ellen, hanem érdekükben történnek, hiszen a megkülönböztetés távol áll a szocialista társadalomtól. A társadalomellenes magatartást azonban senkitől sem tűrjük. • Hazánk mely részében él a legtöbb cigánycsalád, és számuk mennyire tehető? A legtöbben Kelet-Szlovákiában élnek. Számuk 70 ezerre tehető. Nyugat-Szlovákiában mintegy 46 ezer, Közép-Szlovákiában pedig körülbelül 35 ezer cigány él. A cseh országrészekben, főleg a határvidéken 45—50 ezren vannak. Mondottam már, hogy csak azokat tartjuk számon cigányokként, akiknek átnevelése legsürgősebb feladataink közé tartozik. Nem hallgathatom el, hogy sok közöttük az írástudatlan, mégpedig nemcsak az öregek, hanem a fiatalok sorában is. Minden bizonnyal megtaláljuk a módját, hogyan bírjuk őket tanulásra. A cigánytelepek felszámolását olyan harmonogramok kidolgozása előzi meg — már folyamatban is van ez a munka —, melyeknek alapján áttekintést szerzünk például a munkaképesek, a betegek, az öregek, az iskolakötelesek számáról. Eszerint azután mindenkit oda irányítunk, ahol már várják. Célunk, hogy az egész társadalom érdekében véglegesen megoldjuk a cigányproblémát, KARDOS MÁRTA ~ Sötétbarna férfiöltöny. A tisztítási díj kilenc korona negyven fillér. Tizenöt koronáért?! — Húsz! — Huszonöt! —• Harminc! — vágnak egymás szavába az érdeklődök. — ... ötvenhárom! — Senki többet? Először, másodszor, harmadszor! Tessék! Harmincöt év körüli szőke fiatalasszony siet a nagy ruha•— Az emberek általában három okból nem veszik át a tisztítóba adott ruhát: elveszítik a tisztítócédulát; túl akarnak adni az öreg, számukra már értéktelen ruhadarabon; vagy a ml hibánkból, amikor tisztításközben megrongálódott a ruha — tájékoztat A. Rozkošná, a reklamációs osztály irodahelyiségében. Az utóbbira jó példa Václav Kollárik bratislavai lakos esete. FELEDÉKENYSÉG, HANYAGSÁG halmaz melletti asztalhoz, hogy átvegye a szinte újnak tetsző szövetöltönyt. — Világoskék női pulóver. A tisztítási díj négy korona nyolcvan fillér. Nyolc koronáért! — Tizenkettő! Ez újból megy felfelé a kitisztított, de a tulajdonos által át nem vett ruhadarab elárverezésén a vételár. Rengeteg gondot, munkatöbbletet jelent a közszolgáltatási üzemek reklamációs osztályának az emberek feledékenysége, hanyagsága. Általában negyedévenként rendeznek árverést a raktárakban felgyülemlett gazdátlan ruhákból. Amit nem sikerül az árverezéseken értékesíteniük, azt a hulladékgyűjtőbe viszik — rongynak. 1964 júliusának utolsó napjait mutatta a naptár, amikor Kollárikné a tervezett magyarországi nyaralás előtt férje két öltönyével a karján benyitott a Leningrád utcai tisztítóba. Két hét múltán a családfő személyesen ment el öltönyeiért. Csak az egyik volt készen. Az 5033-as szám alatt nyilvántartott, drága szövetből varratott, elsőízben tisztíttatott öltönyt csaknem öt hónap elteltével látta viszont — sajnos — erősen megviselve. Ráadásul közel 100 korona raktározási díjat kért a ruhagyűjtő alkalmazottja. Nem csoda hát, hogy az öltöny a tisztító „nyakán" maradt. Az ilyen esetek azonban csak mintegy tíz százalékát teszik az árverezés sorsára jutott ruhadaraboknak. Meg kell még jegyeznem, hogy ilyen esetben a tisztító kártérítést fizet. A gyűjtőhelyekről hat hónapi „meddő" várakozás után szállítják el a gazdátlan kabátokat, öltönyöket, pulóvereket stb. Ez alatt az idő alatt háromszor figyelmeztetik levelezőlapon a tulajdonost, vegye át a tisztítóba adott ruhát. Ha minden felszólítás süket fülekre talál a „portékát" a központi roktárba szállítják. Szomorú látvány végigmenni ezen a helyiségen. Vadonatújnak látszó ruhák halmaza jobbról is, balról is. Szinte megszámlálhatatlan kabát, kosztüm, gyermekholmi stb. hever itt, az emberek feledékenységének bizonyítéka. 12 502 volt például a sorszáma annak a sárga tisztítócédulának, amelyet Polivkáné 1964 augusztusában kapott a kezébe férje németországi zöld ballonkabátja ellenében. Soha többet nem jeentkezett a kabátért. Ennek oka után „nyomozva", lakásán kerestük föl a családot, ahol azt a választ kaptuk, hogy elveszítették a kis cédulát. Hanyagság ... A kiválasztott tíz cím közül további öt helyen ls ilyen vagy hasonló választ kantunk. A fennmaradó három címen bebizonyosodott, hogy nem egy ember végleg megúnva, egyik-másik ruháját a tisztítóba viszi, aztán m.ár nem megy érte. Természetesen a ruha leadásakor hamis címet diktál be. Hiába kerestük például a 10236-os tisztítócédulán található adatok szerint Husárékat. A házmester szerint nem hogy a megadott címen, hanem még a környéken sem lakott soha Ilyen nevű család. Március negyedikén volt egy éve annak, hogy a még nagyon jó karban levő női kabátot a tisztítóba adták ... Évente több tízezer koronára tehető az a kár, mely az emberek hanyagságából tisztítóinkat éri. A gyorstisztítókat kivéve ugyanis — az esetleges megrongálódás lehetőségét figyelembe véve —, csak a tisztítás után kell fizetni a kiszabott díjat. így a komoly anvagi káron kívül a tisztító vezetőségének más okból is nagy problémát okoz az emberek hanyagsága. A gyűjtők alkalmazottjai január elsejétől a bevétel szerint kapják fizetésüket. Ha azonban az emberek nem jönnek el beadott ruhájukért — s így nem is fizetik ki a tisztítási díjat —, hiábavaló minden igyekezetük és fáradozásuk. MIKLÓSI PETER