Új Szó, 1966. március (19. évfolyam, 59-89. szám)

1966-03-11 / 69. szám, péntek

Felszámoljuk az alkatrészhiányt? A pótalkatrészellátás a mezőgazdasági üzemek egyik legégetőbb problémája. A nagy teljesítményű gépek gyakran husszú ideig tétlenül állnak alkatrész híján. Egyik-másik géprész hiánycikk volt időnként, még a múlt évben is. Mikor érjük már meg, hogy az elkopott, hibás alkatrészeket várakozás, időveszteség nélkül kicserélhetjük? MIROSLAV SIEGL mérnök, a brnói Ján Šverma Traktorgyár vezetője a következőket mondta a T-35 és T-50 traktorok pótalkatrész-ellátásáról. SZÜLÖK, NEVELŐK FÓ RUM A Ankét a szülői felelősségről A múlt évben 905 különféle pótalkatrészt gyártottunk. Ebből 900 alkatrészt a tervnek megfelelő mennyiségben, a többi öt gyártási tervét pedig csupán 85 százalékra teljesítettük. Különösen hengerekből volt nagy hiány, 11 ezer darabot nem szállítottunk le. Legalább részben szolgáljon mentségünkre, hogy a szűk gyártási keretek és a rossz köszörűkövek hátráltattak bennünket. Továbbá hiánycikkünk még a tányér és a meghajtó fogaskerék. A mezőgazdasági üzemekből a differenciáltengelyre érkezik a legtöbb panasz és bírálat. Sajnos, nem mi gyártjuk, egy külföldi vállalattól kapjuk, s eddig nem állt módunkban jobb szállítót biztosítani. MILYENEK AZ IDE! KILÁTÁSOK? A helyzet a múlt évihez képest összehasonlíthatatlanul jaOTTHON: „Anyu, nekem vajas kiflit csomagolj tízóraira ..." „De honnan vegyek, fiacskám, még nem kapok az üzletben ilyen korán friss péksüteményt." ÜZLETBEN: „Rakott zsemlét kérnék ..." „Sajnálom még nem kaptunk zsemlét, talán egy óra múlva tessék ..." Ilyen, és ehhez hasonló párbeszédnek lehetünk fültanúi minden reggel bármely falusi családban, élelmiszerüzletben, tejcsarnokban. „Nincs, még nem hoztak ..." S ezzel, sajnos, az ügy el van intézve. A városi ember akár reggel hat órakor is válogathat a friss péksüteményben. De falun ... A nemzeti bizottságok kereskedelmi ügyosztálya sorozatosan kapja a panaszleveleket: A trebišovi járásban is megtartották a fiatalok értekezletét. A beszámolóban és a vitában számtalan érdekes vélemény hangzott el a fiatalok helyzetéről, anyagi biztosításáról és a mezőgazdasági termelés továbbfejlesztéséről. A mezőgazdasági termelés továbbfejlesztése, az ipar színvonalára való emelése volt az értekezlet fő témája. Ezzel kapcsolatban találóan rávilágítottak arra, hogy a színvonal kiegyenlítődésének nemcsak a termelésben kell megmutatkoznia, de a két ágban dolgozók anyagi és szociális körülményeit is egy szintre kell hoznunk. Első lépés a kétműszakos termelés bevezetése lenne az állattenyésztésben és a gévul. Az új traktorok rovására további 25 millió korona értékben növeljük a pótalkatrészek gyártását. Ezúttal első ízben helyezzük előtérbe a pótalkatrész gyártását a kész termékekkel szemben. A gyártási keretet azonban már nem bővíthetjük hely és gépi berendezés hiányában. Az elmúlt években jogosan bíráltak bennünket az alkatrészellátás miatt. Az idén azonban eleget tudunk tenni a megrendeléseknek. Az elmondottakból bárki azt vélné, hogy ezzel egyszer s mindenkorra megoldódott a probléma. Sajnos, számunkra nem. Érthetően az alkatrészek maximális élettartamával számolunk. Ám ml lesz, ha hamarább tönkremennek? A gyakori hibák vagy a kooperáló üzemekből késve kapott nyersanyag ismét csak kínos zavart kelthetnek. De mindent megteszünk annak érdekében, hogy „Későn kapjuk a kenyeret és péksüteménytl Férjünknek, gyermekeinknek nem készíthetünk ízletes, tápláló reggelit, tízórait. SegítsenekI" Az illetékesek törik a fejüket, mit tegyenek, hisz nem áll módjukban a kérelmek teljesítése. Valamennyi község nem kaphat korán reggel friss péksüteményt. Elfogadható okokból. Tegyük fel, hogy az első községbe 6 órakor érkezik a pékség autója, ugyanis ekkor nyit a bolt. A következő község 10 kilométernyire fekszik, tehát a legjobb akarattal is csak fél órával később érkezhet oda az autó. A további, a tizedik, a tizenötödik községre pedig már csak egy-két óra múlva, délben, esetleg még később érhet. Szállítsák az árut hajnalban. Jó, de hová tegyék, ha az üzletek alkalmazottjai akkor még az igazak álmát alusszák. S a falvak lakói tovább panaszkodnak. Jogosan. Dehát nincs megoldás? pesítés fokozása a növénytermesztésben. Ez nem öncélú követelmény, mert hatása a termelés növekedésében kedvezően visszatükröződik. A kistárkányí szövetkezetben például a baromfitenyésztésben bevezették a kétműszakos váltást. Azóta egy tyúktól évente 175 tojást kapnak. Elégedettek a lányok, elégedett a vezetőség. Nem kell attól tartanunk, hogy ezáltal növekednek a termelési költségek, hiszen a béralapban kifizetett különbség megtérül a termelésben. Ezenkívül a fiatalok elégedettségét nem is lehet pénzben mérni. Az említett tényezők jelentős mértékben hozzájárulnak a mezőgazdaságban dolgozó fiatal munkaerők stabilizálódásához. A pótalkatrész gyártását részesítik előnyben • Kicsi a kapacitás • A megrendeléseket maradéktalanul teljesítjük a szükségesnél több alkatrészt gyártsunk az előre nem látható megrendelések kielégítésére. MIBŐL FOKOZZÁK A TERMELÉST? A Központi Mezőgazdasági Műszaki Vállalat kimutatása szerint a legtöbb érdeklődés a lendkerék-gyűrűk iránt volt. Ebből az idén kétszer annyit gyártunk, mint tavaly. Kevés volt a meghajtó fogaskerékből is. A 0357 szám alatt nyilvántartott fogaskereket tavaly egyáltalán nem is gyártotta senki. Az Idén hatezret készítünk. A gyűrű ls hiánycikk, ezért ebben az évben 8000 darabbal többet készítünk. Ne gondolja senki sem, hogy bennünket nem érdekel gyártmányaink sorsa, s ezért nem törődünk a pótalkatrészellátással. Nekünk érdekünk az, hogy az üzemünkben készült traktorok minél jobb szolgálatot tegyenek a mezőgazdasági dolgozóknak, ezért igyekszünk pótalkatrészeket is adni hozzájuk. A seredi pékségből röviddel éjfél után kigördül egy zárt teherautó. A frissen sült kenyér illatát hagyja maga után. A legközelebbi faluban megáll a bolt előtt, és míg a kocsikísérő kiemeli az étvágygerjesztő, omlós kiflivel, kenyérrel teli kosarakat, a gépkocsivezető kinyitja a bolt előtt álló vasszekrény ajtaját. Belerakják a megrendelt árut, és máris robognak tovább. Hat órakor le is telt a szolgálat, a gazdasszonyok pedig még a községekben is már kora reggel friss péksüteménynyel térhetnek haza. A galántai járásban már 30 községben vezették be ezt az „újítást". Az idén minden egyes faluban lesz ilyen szekrény. Egyszerű, nem? És mennyi bosszúságtól ment meg. De ne gondoljuk, hogy ebből csak a fogyasztónak van haszna. A pékség is jól jár. Amióta ezt a rendszert bevezették, másfél millió koronával többet vesznek be péksüteményért. S ez érthető is. Vajon nem követhetnék példájukat másutt is ...? L. BRAT A fiatalok rászolgálnak a bizalomra, és a gondoskodásra. A múlt évben több száz hektár rét és legelő karbantartása, néhány törpe víztároló létesítése fémjelzi tevékenységüket. A megkezdett úton kívánnak továbbra is haladni, s az idén 700 hektár rétet és legelőt hoznak rendbe. Részrehajlás nélkül megállapíthatjuk, hogy más munkahelyen is megállják a helyüket. A kistárkányi fiatalok például 10 ezer koronát megtakarítottak az üzemanyagon, és 35150 koronát az alkatrészek élettartamának meghosszabbításával. A fiatal növendékmarha-gondozók 95 dkg-os napi súlygyarapodásról adhatnak számot. Megemlíthetnénk még, hogy Francsák József és Varga János, a Szomotori Állami Gazdaság fejőgulyásai vállalták: 10 literes napi fejési átlagot érnek el. Természetesen szóba került a lakások helyzete is. A fiatalok egyhangúlag leszögezték, hogy szívesen vállalnak védnökséget a lakásépítés felett, ám a szövetkezetek és állami gazdaságok vezetőségeitől, valamint a felsőbb szervektől nagyobb anyagi és erkölcsi támogatást várnak. (P«) AZ EGYKE Az egyetlen gyermek mindig túlságosan féltett kincs. Köréje összpontosul a család minden aggodalma, szeretete s ebből sok kár származhat. A széltől is óvják, nem edzik, Júlzott féltésből még szabad mozgását is gátolják, tehát elkényeztetett, félszeg és makacs egyéniséggé válhat. A féltés következménye az is, hogy a gyermeket elzárják barátaitól, mivel mindenkinél különbnek tartják „senki sem illik hozzá", s ez a legtöbb esetben zárkózottságot, önteltséget, gőgöt, fitogtató magatartást von maga után. Ezekből a gyermekekből lesznek a korai divathölgyek és a piperkőc ifjak, akik szinte naponta új ruhában jelennek meg az iskolában, a zsebük tele pénzzel s állandóan szüleik anyagi-társadalmi helyzetével kérkednek. Természetesen az ilyen fiataloknak nincs kellő kitartásuk a rendszeres tanulásban, az első nehézségüknél megtorpannak s mindenütt a könnyebb utat keresik. A másik egyke típus a „csodagyerek", akire a szülők szerint lenyűgözően nagy jövő vár. Persze, az ilyen elképzelések rendszerint nem épülnek a gyermek tényleges adottságaira, képességeire. Az viszont igaz, hogy a szülők minden lehetőséget megadnak a gyermek képességeinek kibontakozásához. Gyakran túlzott követelményeket támasztanak. Az ilyen fiatal csak sok csalódás után jut el oda, hogy valóságos képességeinek megfelelő szakmát válasszon, hogy saját vágyai szerint alakítsa életét. Nem feltétlenül törvényszerű azonban, hogy az egyke nevelésével kudarcot valljunk. Fontos, hogy ne vigyük túlzásba a gyermek féltését. Már csecsemő korától gondoskodjunk önállóságáról, erősítsük önfegyelmét, belső biztonságát, és bátran állítsunk eléje erejének és képességeinek megfelelő feladatokat. Semmiképpen se kényeztessük túlzott engedékenységgel, feltűnő öltöztetéssel, ne halmozzuk el játékkal, zsebpénzzel még akkor se, ha azt a család anyagi helyzete megengedi. A gyermek kezdettől fogva vegyen részt a családi közösség munkájában, sőt rendszeresen kapjon állandó, önálló feladatokat is. Nagvon fontosnak tartjuk, hogy a gyermek minél korábban bekerüljön valamilyen közösségbe, bölcsődébe, óvodába, iskolába stb. Az egyetlen gyermek így kevésbé érzi a testvérhiányt, s a közösségben jó balétokra talál. A legfontosabbnak mégis azt tartjuk, hogy az „egykés" szülők igyekezzenek reálisan értékelni gyermekük adottságait. Ne követeljenek tőle se túl sokat, se túl keveset. Csak anynyl különórával és különfoglalkozással terheljük meg, amenynyit elbír. Valamikor az volt a jelszó „inkább egy se, mint egyke". Ma már ez elavult, de arra kell törekedni, hogy az egygyermekes családokban is ép, egészséges, boldog fiatalok nevelődjenek, akiket nem torzít el a helyzetükből eredő túlzott féltés és kényeztetés. NÉMETH DEZSŐ, Čierna A SZERETET ERŐ A család felelőssége a nevelésben nagy jelentőségű. A legtöbb gyermek szinte tükörként vetíti vissza mindazt, amit otthon átél, lát és hall. A család az a legelső kis közösség, melynek szokásait, vonásait, szabályait a gyermek átveszi. Ezzel tisztában kellene lennie nemcsak az anyának és az apának, hanem a család minden tr.gjának, tehát az ott élő nagyszülőknek is. A nevelésben igen fontos szerep jut a türelemnek és a szeretetnek. Szeretet nélkül nevelni nem lehet. Csakhogy nem mindig szeretünk okosan, mert nem az a szeretet, ha a gyermeknek fűt-fát ígérünk, s a jó bizonyítványt vagy a jó magaviseletet, esetleg egyéb eredményeit ajándékokkal jutalmazzuk. Sokkal értékesebb, ha szeretettel jutalmazunk. Egy-egy szép családi este emléke egy életen át elkísér, és sok kísértéstől i* megvédheti az embert. Mivel lépten-nyomon hangoztatjuk a szülők felelősségét a nevelésben, úgy vélem, nélkülözhetetlen, hogy a szülők közelebbről is megismerkedjenek a nevelés tudományával. Persze nem gondolok rendszeres oktatásra, vagy előadássorozatra, inkább önművelődésre. Számos jó és hasznos pedagógiai vonatkozású folyóirat jelenik meg, a napilapok is foglalkoznak ezekkel a problémákkal, sőt filmek és színművek ls tárgyalják ezeket a kérdéseket. A televízió és a rádió is közöl pedagógiai műsort. A szülőknek tehát van bőven lehetőségük arra, hogy a nevelés gondjai közepette tanácsokat, útbaigazítást kapjanak. KATONA ROLAND, Szene A SZULÖI ÉRTEKEZLET A szülők felelőssége nemcsak a nevelésre, hanem a tanulásra is vonatkozik, mert tartós eredményt csakis az Iskola és a család közös munkálkodása révén érhetünk el. Madár repülésre, ember munkára, de nem minden gyerek született tanulásra, éppen ezért mindig voltak és lesznek is gyengébb, ún. lassúbb észjárású tanulók. Természetesen ezekben az esetekben is törekedni kell a maximum elérésére. Rendszeres munkával, kölcsönös segítséggel és főleg akarással ezeknél a tanulóknál is komoly eredményeket érhetünk el. A legfontosabb azonban, hogy pedagógus és szülő, társadalom és hivatalos szervek közösen törekedjenek a cél elérésére. Mert hiszen ma már mindenkinek tanulnia kell. Legyen a gyermek kőműves vagy cipész, pincér vagy fodrász, elárusító vagy munkás, a könyvet, a tanulást sehol sem lehet ma már mellőzni. Sőt, rövidesen már az EFSZ-ben is érvényesülni fog a mindenkinek tudása szerinti elv. Életkérdés tehát, hogy a gyermek arra a pályára kerüljön, ahol tehetsége és képességei a legkedvezőbb feltételek között érvényesülhetnek. Nagy fontosságot tulajdonítok a szülői értekezleteknek. A gyermek egyéniségének, sorsának, előmenetelének irányításában itt találkozhat a szülői és a tanítói törekvés, hogy közösen keressék a gyermekben a jót s közös erővel fejlesszék és érleljék azt tovább. A szülői értekezletek előnye, hogy a szülők és a nevelők őszintén, minden szépítés és pózolás nélkül beszélhetnek egymással. Nem mondom, vannak olyan szülők is, akik szívesebben veszik, ha a tanulóról csak szépet hallanak, ha a valóságot kiszínezve állítja a tanító eléjük. Csakhogy ebben az esetben maga a tanuló látja kárát a tanító túlzott „jóságának". A szülők gyakran azt vizsgálják, hogy miért kapott gyermekük kettest vagy hármast, vagy még rosszabb jegyet. De azt már kevesebben kutatják, hogy miért nem érti, vagy miért nem tudja a tananyagot. Arról már nem is beszélve, hogy a szülői értekezletekről éppen a leggyengébb tanulók szülei szoktak hiányozni. De lehet ezekkel a szülőkkel kapcsolatban a felelősséget emlegetni? SZŰKE ISTVÁN, Gellér BARÁIOK j Arnold Stubha felvétele J Ha egy kis jó szándék A C T kl C " FQKOZÓPIK A

Z IFJÚSÁG AKT1VITASA H A b Z N O S • NE ZÁRKÓZZUNK EL A PROBLÉMÁK ELÖL BEFEKTETÉS A KÉT MŰSZAK INDOKOLT TERMŐVÉ TETT RÉTEK ÉS LEGELÖK Pártunk az utóbbi időben egyre nagyobb figyelmet szentel az ifjúságnak. A közelmúltban zajlott le a nagy népszerűségnek örvendő „A párt beszélget az ifjúsággal" akció. A nagy érdeklődés, amelyet a fiatalok az említett akció iránt tanúsítottak, azt jelzi, hogy az ifjúság számára nem közömbösek társadalmi életünk problémái. Az ifjú mezőgazdasági dolgozók körében is nagy érdeklődés kísérte az említett találkozókat. A mezőgazdaságban — különösen az ifjúságot érintő kérdésekben — még sok a tennivaló. Pártunk behatóan foglalkotik a problémák megoldásával. Legutóbb Antonín Novotný, a CSKP Központi Bizottságának első titkára, köztársaságunk elnöke fogadta a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok küldöttségét, s az ntóbbí napokban országszerte folynak a fiatal mezőgazdasági dolgozók járási konferenciái.