Új Szó, 1966. március (19. évfolyam, 59-89. szám)

1966-03-30 / 88. szám, szerda

AZ SZKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK BESZÁMOLÓJA A SZOVJETUNIÓ KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK XXIII. KONGRESSZUSÁN 196B. (Folytatás a 10. oldalról) szabad tovább tűrni a falusi építkezés elmaradását. Sajnos, nálunk hosszú évekig nem for­dítottak kellő gondot a falusi lakásépítésre és a falurende­zésre. Ki kell szélesíteni a la kás-, kulturális- és szociális építkezést a falun. Ezen a té­ren jelentős mértékben aktivi zálni kell magukat a kolhozo kei és szovhozokat is. Elvtársak! A legutóbbi évek folyamán a párt Központi Bi­zottsága és a kormány több új intézkedést tett a lakosság élel­miszerekkel és iparcikkekkel való ellátásának megjavítása a szovjet kereskedelem fejlesz­tése érdekében. A kiskereske­delmi áruforgalom 1965-ben 104,6 milliárd rubel volt és 1960-hoz képest 34 százalékkal emelkedett. A kongresszusi küldöttek tud­ják, hogy ezen a téren sikerült lényegesen megjavítanunk a helyzetet. A lakosság sütőipari és makaróni készítményekkel tejjel és tejtermékekkel, tojással, állati és növényi zsiradékkal, cukorral, cukrászipari és egyéb termékekkel való ellátása za­vartalan volt. Tavaly e termé­kekből többet adtak el, mint bármely megelőző esztendőben. Egyes termékek termelése azonban elmarad a lakosság igényei mögött. A kereskedel­mi hálózatban nincs meg min­denütt a húskészítmények bő választéka. Bár tej bőven van, mégis kevés tejsavas készít­ményt, sajtot állítanak elő; korlátozott a diétás termékek választéka, nem elégítik ki tel­jes mértékben a hajdinakása és a rizs Iránti keresletet. Az új ötéves tervben a Központi Bí­zottság a mezőgazdaság elé nagy feladatokat tűz, amelyek­nek megoldása lehetővé teszi a lakosság egyre növekvő élelmi­szer-keresletének teljesebb ki­elégítését. A lakosság pénzbeli jövedel­mének növekedése az utóbbi években lényegesen fokozta az iparcikkek iránti keresletet. Az ipar 1965-ben több mint kilenc­milliárd méter különféle szö­vetet, 486 millió pár bőrcipőt állított elő. Megnövekedett a kulturális és háztartási cikkek eladása. Csupán a múlt év fo­lyamán 3,3 millió televíziót, 4,8 millió rádiót, csaknem 1,5 mil­lió hűtőszekrényt, több mint hárommillió mosógépet és sok más cikket adtak el a lakos­ságnak. Ez már nem rossz, elv­társak. Ugyanekkor a dolgozók mél­tán támasztanak komoly igé­nyeket a könnyűipar és a köz­szükségleti cikkeket előállító más ágazatok iránt. A piac még nem kapja meg kellő mennyiségben a szükséges áru­kat. Az üzletekben nem mindig lehet vásárolni szép gyermek­ruhát, megfelelő öltönyt, ruhát vagy felöltőt, nem mindig le­het ízlés szerint való cipőt ki­választani. Nem minden köz­szükségleti cikket gyártó válla­lat számol a vásárlók növekvő igényeivel és ízlésével. Sok ru­házati ipari, textil- és cipőipa­ri készítmény silány minőségű. Elvtársak, komoly munkát kell végeznünk ezen a terüle­ten, hogy javítsunk a helyzeten. Az új ötéves terv éveiben biz­tosítanunk kell a lakosság ré­széről a közszükségleti cikkek iránt tanúsított fokozódó ke­reslet teljesebb kielégítését. Emellett fokozott figyelmet kell fordítani a minőségnek, az áruk és készítmények külső formájának megjavítására. A terv előirányozza a köny­nyű-, az élelmiszer-, a vegy­ipari vállalatok és a lakosság számára árut termelő más iparági vállalatok építésének nagyarányú bővítését. Ezekre a célokra az 1966—1970. években körülbelül 15 milliárd rubelt fordítunk, vagyis csaknem két­szer annyit, mint az előző öt­éves időszakban. A fogyasztási cikkek termelésének bővítése és minőségük megjavítása szem­pontjából nagy jelentőségű lesz a könnyű- és élelmiszeripar, a kereskedelem és a szolgáltató­ipar új gépekkel való ellátása. A párt- és a tanácsi szervek, a minisztériumok, az egyesülé­sek, a vállalatok tekintsék a közszükségleti cikkek gyártását fontos állami feladatnak. Sokkal jobban ki kell használni a le­hetőségeket arra, hogy a köz­szükségleti cikkek gyártását ne csak a könnyű- és élelmiszer­ipari vállalatokban növeljék, hanem minden más ágazatban is. Sok további terméket lehet előállítani, méghozzá külön be ruházások nélkül a falu mun ka- és nyersanyag forrásainak ésszerűbb kihasználása révén. A kolhozokban és a szovhozok ban teret kell adni a mezőgaz­dasági nyersanyagfeleslegeket, a vadon termő gyümölcsöket és a természetben előforduló helyi anyagokat feldolgozó különféle iparágak és segédüzemek fej­lesztésének. A terv előirányozza üzletek, hűtőházak, raktárak, tárolóhe­lyek, más kereskedelmi és kise­gítő jellegű vállalatok széles kö­rű építését. A lakosság kultu­ráltabb kiszolgálásában döntő szerep jut a városok és falvak kereskedelmi dolgozóinak, a fogyasztási szövetkezeteknek, amelyek arra hivatottak, hogy fejlesszék és tökéletesítsék a kereskedelem új, a lakosság szempontjából legkényelmesebb formáit. Gyökeresen meg kell javíta­nunk a lakosság kommunális ellátását, nemcsak városban, hanem falun is, bővítenünk kell a közétkeztetési vállalato­kat, növelnünk kell a mosodák, fodrászüzletek, a vegytisztító gyárak és üzemek, a ruhasza­lonok és ruhanemű javítók há­lózatát, kezdeményezőképes ká­derekkel erősítenünk kell a közszolgáltatások szférájának e területét. Az említett Intézkedések si­kere lehetővé teszi, hogy meg­javítsuk a lakosság élelmisze­rekkel és iparcikkekel való el­látását, bővítsük az áruforgal­mat. Elvtársak! Pártunk óriási jelentőséget tulajdonít a szovjet emberek anyagi jóléte emelésének. Igyekszik működésbe hozni mindazokat a gazdasági emelő­ket, amelyek elősegítik a nép­gazdaság fejlődését. A termelési volumen növelésének alapján, a termelékenység és a nem­zeti jövedelem növelésével az új ötéves tervben el tudjuk ér­ni a szovjet nép életszínvona­lának további emelését. A z egy főre számított re­áljövedelem öt év alatt körülbelül 30 száza­lékkal növekszik. Az SEKP Központi Bizottsága úgy vélekedik, hogy a dolgo­zók jövedelmének növelésében a munkások és alkalmazottak bérének növekedése, a kolho­zok társadalmi gazdaságában a bérek emelése jelentse a fő irányt. A bérkérdés nagy poli­tikai és gazdasági horderejű kérdés. Megoldása az emberek millióinak létérdekeit érinti. Ebben az ötéves tervben ha­vi 60 rubelre fogjuk emelni népgazdasági szinten a mini­mális béreket. Évente 12,5 milliárd rubelt fordítunk az új minimális bér bevezetésére, az átlagos fizetésű munkások és alkalmazottak bérének emelé­sére. Ez hatalmas összeg. Növelni fogjuk a messzi északi tájakon. Távol-Keleten és Szibériában alkalmazott dolgozók többlet-bérét és foko­zottabb kedvezményeket bizto­sítunk számukra. A terv értel­mében ezeken a vidékeken na­gyobb összegeket fordítunk la­kóházak, iskolák, kórházak, bölcsödék és óvódák, valamint más kulturális és kommunális intézmények építésére, ami kedvező hatással lesz majd az ország e nagy fontosságú gaz­dasági vidékeinek fejlesztésére. Külön is szólni kell a kol­hoztagok bérezéséről. A kol­hozjövedelem szétosztásának mostani gyakorlata nemegyszer ahhoz vezet, hogy a kolhoz­tagok bérezésében ingadozások tapasztalhatók és sok kolhoz­ban nem garantálják a végzett munkáért az állandó bért. Ja­vasoljuk, hogy az új ötéves tervidőszakban fokozatosan vé­gezzük el nagy feladataink egyikét — a szovhozmunkások megfelelő munkafajtáihoz és munkanormáihoz igazodva ve­zessük be a kolhoztagok ga­rantált havi munkadíját. Ez újabb fontos szakaszt jelent majd a kolhozok termelésének fejlesztésében, a kolhozparaszt­ság életszínvonalának emelésé­ben. Az új ötéves terv a bérek emelése és rendezése melleit az árucikkek kiskereskedelmi árának csökkentését is előirá­nyozza mégpedig annak meg­felelően, ahogy gyártásuk nö­vekszik, és ahogy emelkedik a munka termelékenysége. Ez szintén emelni fogja a nép élet­színvonalát. Elvtársak! Az utóbbi időben kísérletkép­pen engedélyeztük az ivanovói, permi, dnyepropetrovszki és néhány más terület több vál­lalatának, hogy áttérhessenek az ötnapos munkahétre két szabad nappal. A tapasztalatok azt mutatják, hogy megfelelő szervezeti-műszaki intézkedé­sek mellett ezeknél a vállala­toknál észrevehetően javultak a termelés mutatói. Az ott szerzett tapasztalatok­ra támaszkodva és figyelembe véve sok dolgozó ezirányú óhaját, a Központi Bizottság lehetségesnek tartja, hogy a munkások és alkalmazottak át­térjenek az ötnapos munka­hétre heti két szabad nappal 41 órás munkahét mellett. A munkások és alkalmazottak átállását az új munkafeltéte­lekre fokozatosan kell megva­lósítani, úgy, hogy a vállalatok felkészülnek az új munkarend­re. Abból kell kiindulnunk, hogy az intézkedéseknek a dolgozók és az állam javára kell válniuk. Az ötnapos munkahét beve­zetése nagy szociális hatással lesz majd az egész társadalom­ra, minthogy fokozza a munka­feltételek javításának, a mun­kások és alkalmazottak sza­badideje ésszerűbb kihasználá­sának lehetőségeit. Jobb lehe­tőségek nyílnak a pihenésre, a gyerekek nevelésére, a napi munka melletti tanulásra, a dolgozók kulturáltságának és műszaki Ismereteinek emelésé­re. Elvtársak! A szocialista államnak kö­telessége gondoskodni azok anyagi ellátásáról, akik életük nagyobb részét a munkának szentelték, most pedig megér­demelt nyugalomba vonultak. A kapitalista országóktól elté­rően nálunk a nyugdíjellátás teljes egészében állami és tár­sadalmi alapokból történik. Je­lenleg évente mintegy 11 mil­liárd rubelt költünk nyugdíjak­ra és ez nemzeti jövedelmünk jelentős része. A következő ötéves időszak­ban tovább javítjuk a nyugdíj­ellátást. Egyebek között a terv előirányozza: — a munkások és alkalmazot­tak legkisebb öregségi nyugdí­ját fel kell emelni; — Az öregségi nyugdíjazás­ban a kolhozparasztokra ki kell terjeszteni a munkások és al­kalmazottak nyugdíjairól szóló törvényben megszabott feltéte­leket, így a nők nyugdíjkorha­tárát 55 évben, a férfiakét 60 évben kell megállapítani; — a kolhozisták számára emelni kell az öregségi nyug­díj minimumát, továbbá ugyan­úgy kell megállapítani nyug­díjaikat, ahogyan ez jelenleg a munkások és alkalmazottak esetében történik; — meg kell javítani a mun­kások és az összes dolgozók táppénzellátását a munkakép­telenség idejére. Folytatni fogjuk ezen kívül a munkások és alkalmazottak jövedelmi adójának megszünte­tését, illetve csökkentését. Az ötéves terv fontos sajátos­sága, hogy olyan újabb szá­mottevő intézkedéseket irányoz elő, amelyek lehetővé teszik a falusi és a városi lakosság élet­színvonalának még nagyobb közelítését, miközben általában is emelkedik az életszínvonal. Amikor megvalósítjuk mind­ezeket az intézkedéseket, jó munkát végzünk, hogy köze­lebb hozzuk azt a napot, ami­kor eltűnnek a falu és a vá ros, a szellemi és a fizikai munka közötti lényeges kü­lönbségek. Az Intézkedések politikai je­lentősége mindenekelőtt abban áll, hogy még jobban megszi­lárdítják a munkásosztály és a parasztság megbonthatatlan szövetségét, a szovjet nép tel­jes egységét. Ezek pártunk és a szovjet állam újabb nagysze­rű vívmányai lesznek. Elvtársak! A jelenkor szembeötlő voná­sa a tudomány példátlanul gyors fejlődése, az anyagi és szellemi élet minripn r>lrtat<r!) gyakorolt fokozódó befolyása. Korunkban lehetetlen biztosí­tani a termelőerők gyors fej­lődését és a műszaki haladást anélkül, hogy széles alapon nyugvó tudományos kutatáso­kat folytatnánk, eredményeiket pedig gyorsan meghonosíta­nánk a termelésben. A tudo­mánynak közvetlen termelő erővé változtatása gyökeresen átalakítja majd az ember mun­kás tevékenységének jellegét. A szocializmus feltételei kö­zött a tudomány nemcsak az emberi munka jellegét változ­tatja meg, hanem egyszersmind átalakítja az ember egész anya­gi és szellemi életformáját ls. A kommunista párt és a szovjet nép felnevelte a kom­munizmus ügyéhez hü, a je­lenkor legbonyolultabb tudo­mányos problémáinak megol­dására ls képes nagyszerű tu­dósok egész seregét. Jelenleg a Szovjetunióban 4650 tudomá­nyos kutatóintézetben és a fő­iskolák tanszékein több mint 660 000 tudományos dolgozó munkálkodik. Ez a világ min­den tudományos dolgozójának egynegyedét teszi ki. "" Büszkék vagyunk tudomá­nyos akadémiánkra. Az akadé­miát a párt és a nép figyelme és gondoskodása övezi, odaadó­an és híven szolgálja hazánkat és a világcivilizációt. A hazai tudomány legnagyobb vívmá­nyai, amelyek elősegítették ha­zánk felemelkedését, közvetle­nül ís a tudományos akadémia tevékenységéhez fúződnek. Az elmúlt években tovább fejlődtek és erősödtek a szö­vetséges köztársaságok tudo­mányos akadémiái és egyéb tu­dományos intézményei. E he­lyeken is sok tehetséges tudós és tudományos dolgozó nőtt fel, aki tevékenyen részt vesz a népgazdasági feladatok meg­oldásában, a kultúra fejleszté­sében és a nemzeti tudomá­nyos káderek kiképzésében. A tudomány további fejlődésé­ben jelentős lépés volt a Szov­jetunió Tudományos Akadé­miája szibériai tagozatának megteremtése. A szovjet tudósok segítettek új, magas termelékenységű el­járásokat bevezetni a termelés­be, létrehozni a hatalmas atom­ipart és energetikát, kiaknázni a föld mélyének gigantikus kincseit, nagyszerű mezőgazda­sági növényfajtákat kitermesz­teni. Kimagasló eredmények vannak a matematikában, a fi­zikában, a kémiában, a bioló­giában, az orvostudományban, a geológiában és más tudo­mányágakban. Az egész világ elismeri a szovjet tudománynak a világ­egyetem tanulmányozásában és a kozmosz birtokbavételében elért kimagasló sikereit. A Szovjetuniót illeti az első­ség a világegyetem megismeré­sének olyan szakaszaiban, mint Földünk első mesterséges holdjának felbocsátása, az em­ber első űrrepülése, az első csoportos űrrepülések, az első nő űrrepülése, s végül az em­ber első kiszállása a nyilt csil­lagközi térben. Az űrkutatásban és a boly­góközi közlekedés fejlődésében fontos szakasz volt a Luna-9. önműködő állomás sima leszál­lása a Hold íelszinére. Kiemel­kedő tudományos jelentősége van a Hold tájról első ízben készült felvételeknek, amelye­ket a mi szovjet állomásunk fedélzetéről továbbítottak. A szovjet tudomány újabb győzelme volt a Venus-2. és Venus-3. automata állomások repülése, amelynek eredmé­nyeként gazdag tudományos adatokat szereztünk és feljut­tattuk a Venusra a Szovjetunlc felségjelvényeit. Engedjék meg, hogy a kong­resszusi emelvényről újból és újból teljes szívből, szeretet­tei köszöntsem a szovjet tudó­sokat, konstruktőröket, mérnö­köket, technikusokat és mun­kásokat, a mi dicső űrpilótáin­kat a szovjet tudománynak e diadalmenetéért! A mi tudományunk nagy te­kintélyt vívott ki és vitathatat­lanul nagy sikerei vannak. Szólnunk kell azonban a tude­mány fejlődését késleltető fo­gyatékosságokról is. Közülük a legsúlyosabb, a befejezett tu­dományos kutatásoknak a ter­melésbe törtrnő lassú beveze­tése. Indokolatlan rés van az elméleti kutatások és azok technológiai, szerkesztői fel­dolgozása között. A felfedezé­sek felhasználásának határidői gyakran évekig elhúzódnak, ami kárt okoz a népgazdaság­nak és magának a tudomány­nak. Példa erre az elektrónikus számító technika nem kielégítő alkalmazása. Pedig a korszerű számító- és irányítógépek fel­használása igazi forradalomhoz vezet, mégpedig nemcsak a termelés technológiájában, ha­nem a gazdaságban, a terve­zésben, a számvitelben, a ter-. vező-szerkesztő munkálatokban és magukban a tudományos ku­tatásokban is. Az iparigazgatás végrehaj­tott átszervezése és az iparági minisztériumok megalakítása kedvező feltételedet teremtett meg a tudományos munkála­toknak a termelésben való gyors gyümöicsöztetésére. A feltételek önmagukban azon­ban még nem biztosítják a si­kert. Éppen ezért a miniszté­riumok, a párt- és állami szervek tanúsítsanak fokozott figyelmet a tudomány iránt, a tudományos vívmányok népgazdasági hasznosítása iránt Jobban össze kell han­golni az akadémia, az ipar­ági intézetek, a tervező-szer­kesztő szervezetek és az üze­mek munkáját, biztosítani kell valamennyiük komplex mun­káját, hogy így minél jobban lerövidítsük a tudományos vív­mányok gyakorlati alkalmazás sának határidejét. Ugyanakkor maguk a tudósok, a Tudomá­nyos Akadémia, a tudományos­6s műszaki bizottság töreked­|ék aktívabban a tudományos kutatások eredményeinek a termelésben való mielőbbi fel­használására. A népgazdaságban a műszaki fejlődés üteme annál gyorsabb lesz, minél termékenyebben fogja a tudomány új eszmék­kel, új technikával és techno­lógiával táplálni a gyakorlatot. Ilyen Irányú, bátor, alkotó szellemű kutatásokat, perspek­tívákat nyitó műszaki politiká­ra van szükség. Valóban grandiózus felada­tok várnak a szovjet tudo­mányra. Az új társadalom épí­tése a tudományos Ismeretek­nek a történelemben példa nél­kül álló volumenjét igényli. Ez a termelőerők fejlesztésére, és az egész társadalmi élet át­alakítására egyaránt vonatko­zik. A tudomány célja az, hogy gyarapítsa a nép anyagi és szellemi értékeit, még szeb­bé tegye a szovjet emberek életét, segítséget nyújtson a pártnak és a népnek a kom­munista társadalom sikeres építéséhez. A párt és a nép nem fogja sajnálni a szovjet tudomány to­vábbi felvirágoztatásához szükséges eszközöket. A tudó­sok számíthatnak arra, hogy a kommunista párt, a kormány és az egész szovjet nép teljes mértékben támogatni fogja a baza javát szolgáló nagy és termékeny munkájukat. Elvtársak! Az állami, gazdasági és kul­turális építésben és az új em­ber formálásában óriási sze­repe van az iskolának, a közép­és felsőfokú tanintézeteknek. Pártunk büszke arra, hogy sikerült felébresztenie a szovjet emberekben a tudás, a mű­velődés vágyát. Az országban 214 000 általános képzettséget nyújtó iskola működik, ezek tanulóinak száma meghaladja a 48 milliót. Az új ötéves terv Időszakában több mint 22 000 új Iskola épül majd. A kommu­nizmus építésének érdekei megkövetelik, hogy tovább ja­vítsuk az iskolai munkát, erő­sítsük az iskolák anyagi bázi­sát és tökéletesítsük az okta­tást. A szovjet iskolának álta­lános képzettséget adó, poli­technikai munkaiskolaként kell fejlődnie. Szilárd tudományos alapismereteket kell adnia ta­nulóinak, ki kfill alakítania ma­terialista világnézetüket és kommunista erkölcsüket, elő kell készítenie a fiatalokat az életre, a tudatos szakmaválasz­tásra. E feladat teljesítésében dön­tő szerep vár a pedagógusokra. Iskoláinkban jelenleg több mint (Folytatás a 12. oldalonj)

Next

/
Thumbnails
Contents