Új Szó, 1966. március (19. évfolyam, 59-89. szám)

1966-03-30 / 88. szám, szerda

AZ SZKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK BESZÁMOLÓJA A SZOVJETUNIÓ KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK XXIII. KONGRESSZUSÁN 196B. (Folytatás a 10. oldalról) szabad tovább tűrni a falusi építkezés elmaradását. Sajnos, nálunk hosszú évekig nem fordítottak kellő gondot a falusi lakásépítésre és a falurendezésre. Ki kell szélesíteni a la kás-, kulturális- és szociális építkezést a falun. Ezen a téren jelentős mértékben aktivi zálni kell magukat a kolhozo kei és szovhozokat is. Elvtársak! A legutóbbi évek folyamán a párt Központi Bizottsága és a kormány több új intézkedést tett a lakosság élelmiszerekkel és iparcikkekkel való ellátásának megjavítása a szovjet kereskedelem fejlesztése érdekében. A kiskereskedelmi áruforgalom 1965-ben 104,6 milliárd rubel volt és 1960-hoz képest 34 százalékkal emelkedett. A kongresszusi küldöttek tudják, hogy ezen a téren sikerült lényegesen megjavítanunk a helyzetet. A lakosság sütőipari és makaróni készítményekkel tejjel és tejtermékekkel, tojással, állati és növényi zsiradékkal, cukorral, cukrászipari és egyéb termékekkel való ellátása zavartalan volt. Tavaly e termékekből többet adtak el, mint bármely megelőző esztendőben. Egyes termékek termelése azonban elmarad a lakosság igényei mögött. A kereskedelmi hálózatban nincs meg mindenütt a húskészítmények bő választéka. Bár tej bőven van, mégis kevés tejsavas készítményt, sajtot állítanak elő; korlátozott a diétás termékek választéka, nem elégítik ki teljes mértékben a hajdinakása és a rizs Iránti keresletet. Az új ötéves tervben a Központi Bízottság a mezőgazdaság elé nagy feladatokat tűz, amelyeknek megoldása lehetővé teszi a lakosság egyre növekvő élelmiszer-keresletének teljesebb kielégítését. A lakosság pénzbeli jövedelmének növekedése az utóbbi években lényegesen fokozta az iparcikkek iránti keresletet. Az ipar 1965-ben több mint kilencmilliárd méter különféle szövetet, 486 millió pár bőrcipőt állított elő. Megnövekedett a kulturális és háztartási cikkek eladása. Csupán a múlt év folyamán 3,3 millió televíziót, 4,8 millió rádiót, csaknem 1,5 millió hűtőszekrényt, több mint hárommillió mosógépet és sok más cikket adtak el a lakosságnak. Ez már nem rossz, elvtársak. Ugyanekkor a dolgozók méltán támasztanak komoly igényeket a könnyűipar és a közszükségleti cikkeket előállító más ágazatok iránt. A piac még nem kapja meg kellő mennyiségben a szükséges árukat. Az üzletekben nem mindig lehet vásárolni szép gyermekruhát, megfelelő öltönyt, ruhát vagy felöltőt, nem mindig lehet ízlés szerint való cipőt kiválasztani. Nem minden közszükségleti cikket gyártó vállalat számol a vásárlók növekvő igényeivel és ízlésével. Sok ruházati ipari, textil- és cipőipari készítmény silány minőségű. Elvtársak, komoly munkát kell végeznünk ezen a területen, hogy javítsunk a helyzeten. Az új ötéves terv éveiben biztosítanunk kell a lakosság részéről a közszükségleti cikkek iránt tanúsított fokozódó kereslet teljesebb kielégítését. Emellett fokozott figyelmet kell fordítani a minőségnek, az áruk és készítmények külső formájának megjavítására. A terv előirányozza a könynyű-, az élelmiszer-, a vegyipari vállalatok és a lakosság számára árut termelő más iparági vállalatok építésének nagyarányú bővítését. Ezekre a célokra az 1966—1970. években körülbelül 15 milliárd rubelt fordítunk, vagyis csaknem kétszer annyit, mint az előző ötéves időszakban. A fogyasztási cikkek termelésének bővítése és minőségük megjavítása szempontjából nagy jelentőségű lesz a könnyű- és élelmiszeripar, a kereskedelem és a szolgáltatóipar új gépekkel való ellátása. A párt- és a tanácsi szervek, a minisztériumok, az egyesülések, a vállalatok tekintsék a közszükségleti cikkek gyártását fontos állami feladatnak. Sokkal jobban ki kell használni a lehetőségeket arra, hogy a közszükségleti cikkek gyártását ne csak a könnyű- és élelmiszeripari vállalatokban növeljék, hanem minden más ágazatban is. Sok további terméket lehet előállítani, méghozzá külön be ruházások nélkül a falu mun ka- és nyersanyag forrásainak ésszerűbb kihasználása révén. A kolhozokban és a szovhozok ban teret kell adni a mezőgazdasági nyersanyagfeleslegeket, a vadon termő gyümölcsöket és a természetben előforduló helyi anyagokat feldolgozó különféle iparágak és segédüzemek fejlesztésének. A terv előirányozza üzletek, hűtőházak, raktárak, tárolóhelyek, más kereskedelmi és kisegítő jellegű vállalatok széles körű építését. A lakosság kulturáltabb kiszolgálásában döntő szerep jut a városok és falvak kereskedelmi dolgozóinak, a fogyasztási szövetkezeteknek, amelyek arra hivatottak, hogy fejlesszék és tökéletesítsék a kereskedelem új, a lakosság szempontjából legkényelmesebb formáit. Gyökeresen meg kell javítanunk a lakosság kommunális ellátását, nemcsak városban, hanem falun is, bővítenünk kell a közétkeztetési vállalatokat, növelnünk kell a mosodák, fodrászüzletek, a vegytisztító gyárak és üzemek, a ruhaszalonok és ruhanemű javítók hálózatát, kezdeményezőképes káderekkel erősítenünk kell a közszolgáltatások szférájának e területét. Az említett Intézkedések sikere lehetővé teszi, hogy megjavítsuk a lakosság élelmiszerekkel és iparcikkekel való ellátását, bővítsük az áruforgalmat. Elvtársak! Pártunk óriási jelentőséget tulajdonít a szovjet emberek anyagi jóléte emelésének. Igyekszik működésbe hozni mindazokat a gazdasági emelőket, amelyek elősegítik a népgazdaság fejlődését. A termelési volumen növelésének alapján, a termelékenység és a nemzeti jövedelem növelésével az új ötéves tervben el tudjuk érni a szovjet nép életszínvonalának további emelését. A z egy főre számított reáljövedelem öt év alatt körülbelül 30 százalékkal növekszik. Az SEKP Központi Bizottsága úgy vélekedik, hogy a dolgozók jövedelmének növelésében a munkások és alkalmazottak bérének növekedése, a kolhozok társadalmi gazdaságában a bérek emelése jelentse a fő irányt. A bérkérdés nagy politikai és gazdasági horderejű kérdés. Megoldása az emberek millióinak létérdekeit érinti. Ebben az ötéves tervben havi 60 rubelre fogjuk emelni népgazdasági szinten a minimális béreket. Évente 12,5 milliárd rubelt fordítunk az új minimális bér bevezetésére, az átlagos fizetésű munkások és alkalmazottak bérének emelésére. Ez hatalmas összeg. Növelni fogjuk a messzi északi tájakon. Távol-Keleten és Szibériában alkalmazott dolgozók többlet-bérét és fokozottabb kedvezményeket biztosítunk számukra. A terv értelmében ezeken a vidékeken nagyobb összegeket fordítunk lakóházak, iskolák, kórházak, bölcsödék és óvódák, valamint más kulturális és kommunális intézmények építésére, ami kedvező hatással lesz majd az ország e nagy fontosságú gazdasági vidékeinek fejlesztésére. Külön is szólni kell a kolhoztagok bérezéséről. A kolhozjövedelem szétosztásának mostani gyakorlata nemegyszer ahhoz vezet, hogy a kolhoztagok bérezésében ingadozások tapasztalhatók és sok kolhozban nem garantálják a végzett munkáért az állandó bért. Javasoljuk, hogy az új ötéves tervidőszakban fokozatosan végezzük el nagy feladataink egyikét — a szovhozmunkások megfelelő munkafajtáihoz és munkanormáihoz igazodva vezessük be a kolhoztagok garantált havi munkadíját. Ez újabb fontos szakaszt jelent majd a kolhozok termelésének fejlesztésében, a kolhozparasztság életszínvonalának emelésében. Az új ötéves terv a bérek emelése és rendezése melleit az árucikkek kiskereskedelmi árának csökkentését is előirányozza mégpedig annak megfelelően, ahogy gyártásuk növekszik, és ahogy emelkedik a munka termelékenysége. Ez szintén emelni fogja a nép életszínvonalát. Elvtársak! Az utóbbi időben kísérletképpen engedélyeztük az ivanovói, permi, dnyepropetrovszki és néhány más terület több vállalatának, hogy áttérhessenek az ötnapos munkahétre két szabad nappal. A tapasztalatok azt mutatják, hogy megfelelő szervezeti-műszaki intézkedések mellett ezeknél a vállalatoknál észrevehetően javultak a termelés mutatói. Az ott szerzett tapasztalatokra támaszkodva és figyelembe véve sok dolgozó ezirányú óhaját, a Központi Bizottság lehetségesnek tartja, hogy a munkások és alkalmazottak áttérjenek az ötnapos munkahétre heti két szabad nappal 41 órás munkahét mellett. A munkások és alkalmazottak átállását az új munkafeltételekre fokozatosan kell megvalósítani, úgy, hogy a vállalatok felkészülnek az új munkarendre. Abból kell kiindulnunk, hogy az intézkedéseknek a dolgozók és az állam javára kell válniuk. Az ötnapos munkahét bevezetése nagy szociális hatással lesz majd az egész társadalomra, minthogy fokozza a munkafeltételek javításának, a munkások és alkalmazottak szabadideje ésszerűbb kihasználásának lehetőségeit. Jobb lehetőségek nyílnak a pihenésre, a gyerekek nevelésére, a napi munka melletti tanulásra, a dolgozók kulturáltságának és műszaki Ismereteinek emelésére. Elvtársak! A szocialista államnak kötelessége gondoskodni azok anyagi ellátásáról, akik életük nagyobb részét a munkának szentelték, most pedig megérdemelt nyugalomba vonultak. A kapitalista országóktól eltérően nálunk a nyugdíjellátás teljes egészében állami és társadalmi alapokból történik. Jelenleg évente mintegy 11 milliárd rubelt költünk nyugdíjakra és ez nemzeti jövedelmünk jelentős része. A következő ötéves időszakban tovább javítjuk a nyugdíjellátást. Egyebek között a terv előirányozza: — a munkások és alkalmazottak legkisebb öregségi nyugdíját fel kell emelni; — Az öregségi nyugdíjazásban a kolhozparasztokra ki kell terjeszteni a munkások és alkalmazottak nyugdíjairól szóló törvényben megszabott feltételeket, így a nők nyugdíjkorhatárát 55 évben, a férfiakét 60 évben kell megállapítani; — a kolhozisták számára emelni kell az öregségi nyugdíj minimumát, továbbá ugyanúgy kell megállapítani nyugdíjaikat, ahogyan ez jelenleg a munkások és alkalmazottak esetében történik; — meg kell javítani a munkások és az összes dolgozók táppénzellátását a munkaképtelenség idejére. Folytatni fogjuk ezen kívül a munkások és alkalmazottak jövedelmi adójának megszüntetését, illetve csökkentését. Az ötéves terv fontos sajátossága, hogy olyan újabb számottevő intézkedéseket irányoz elő, amelyek lehetővé teszik a falusi és a városi lakosság életszínvonalának még nagyobb közelítését, miközben általában is emelkedik az életszínvonal. Amikor megvalósítjuk mindezeket az intézkedéseket, jó munkát végzünk, hogy közelebb hozzuk azt a napot, amikor eltűnnek a falu és a vá ros, a szellemi és a fizikai munka közötti lényeges különbségek. Az Intézkedések politikai jelentősége mindenekelőtt abban áll, hogy még jobban megszilárdítják a munkásosztály és a parasztság megbonthatatlan szövetségét, a szovjet nép teljes egységét. Ezek pártunk és a szovjet állam újabb nagyszerű vívmányai lesznek. Elvtársak! A jelenkor szembeötlő vonása a tudomány példátlanul gyors fejlődése, az anyagi és szellemi élet minripn r>lrtat<r!) gyakorolt fokozódó befolyása. Korunkban lehetetlen biztosítani a termelőerők gyors fejlődését és a műszaki haladást anélkül, hogy széles alapon nyugvó tudományos kutatásokat folytatnánk, eredményeiket pedig gyorsan meghonosítanánk a termelésben. A tudománynak közvetlen termelő erővé változtatása gyökeresen átalakítja majd az ember munkás tevékenységének jellegét. A szocializmus feltételei között a tudomány nemcsak az emberi munka jellegét változtatja meg, hanem egyszersmind átalakítja az ember egész anyagi és szellemi életformáját ls. A kommunista párt és a szovjet nép felnevelte a kommunizmus ügyéhez hü, a jelenkor legbonyolultabb tudományos problémáinak megoldására ls képes nagyszerű tudósok egész seregét. Jelenleg a Szovjetunióban 4650 tudományos kutatóintézetben és a főiskolák tanszékein több mint 660 000 tudományos dolgozó munkálkodik. Ez a világ minden tudományos dolgozójának egynegyedét teszi ki. "" Büszkék vagyunk tudományos akadémiánkra. Az akadémiát a párt és a nép figyelme és gondoskodása övezi, odaadóan és híven szolgálja hazánkat és a világcivilizációt. A hazai tudomány legnagyobb vívmányai, amelyek elősegítették hazánk felemelkedését, közvetlenül ís a tudományos akadémia tevékenységéhez fúződnek. Az elmúlt években tovább fejlődtek és erősödtek a szövetséges köztársaságok tudományos akadémiái és egyéb tudományos intézményei. E helyeken is sok tehetséges tudós és tudományos dolgozó nőtt fel, aki tevékenyen részt vesz a népgazdasági feladatok megoldásában, a kultúra fejlesztésében és a nemzeti tudományos káderek kiképzésében. A tudomány további fejlődésében jelentős lépés volt a Szovjetunió Tudományos Akadémiája szibériai tagozatának megteremtése. A szovjet tudósok segítettek új, magas termelékenységű eljárásokat bevezetni a termelésbe, létrehozni a hatalmas atomipart és energetikát, kiaknázni a föld mélyének gigantikus kincseit, nagyszerű mezőgazdasági növényfajtákat kitermeszteni. Kimagasló eredmények vannak a matematikában, a fizikában, a kémiában, a biológiában, az orvostudományban, a geológiában és más tudományágakban. Az egész világ elismeri a szovjet tudománynak a világegyetem tanulmányozásában és a kozmosz birtokbavételében elért kimagasló sikereit. A Szovjetuniót illeti az elsőség a világegyetem megismerésének olyan szakaszaiban, mint Földünk első mesterséges holdjának felbocsátása, az ember első űrrepülése, az első csoportos űrrepülések, az első nő űrrepülése, s végül az ember első kiszállása a nyilt csillagközi térben. Az űrkutatásban és a bolygóközi közlekedés fejlődésében fontos szakasz volt a Luna-9. önműködő állomás sima leszállása a Hold íelszinére. Kiemelkedő tudományos jelentősége van a Hold tájról első ízben készült felvételeknek, amelyeket a mi szovjet állomásunk fedélzetéről továbbítottak. A szovjet tudomány újabb győzelme volt a Venus-2. és Venus-3. automata állomások repülése, amelynek eredményeként gazdag tudományos adatokat szereztünk és feljuttattuk a Venusra a Szovjetunlc felségjelvényeit. Engedjék meg, hogy a kongresszusi emelvényről újból és újból teljes szívből, szeretettei köszöntsem a szovjet tudósokat, konstruktőröket, mérnököket, technikusokat és munkásokat, a mi dicső űrpilótáinkat a szovjet tudománynak e diadalmenetéért! A mi tudományunk nagy tekintélyt vívott ki és vitathatatlanul nagy sikerei vannak. Szólnunk kell azonban a tudemány fejlődését késleltető fogyatékosságokról is. Közülük a legsúlyosabb, a befejezett tudományos kutatásoknak a termelésbe törtrnő lassú bevezetése. Indokolatlan rés van az elméleti kutatások és azok technológiai, szerkesztői feldolgozása között. A felfedezések felhasználásának határidői gyakran évekig elhúzódnak, ami kárt okoz a népgazdaságnak és magának a tudománynak. Példa erre az elektrónikus számító technika nem kielégítő alkalmazása. Pedig a korszerű számító- és irányítógépek felhasználása igazi forradalomhoz vezet, mégpedig nemcsak a termelés technológiájában, hanem a gazdaságban, a tervezésben, a számvitelben, a ter-. vező-szerkesztő munkálatokban és magukban a tudományos kutatásokban is. Az iparigazgatás végrehajtott átszervezése és az iparági minisztériumok megalakítása kedvező feltételedet teremtett meg a tudományos munkálatoknak a termelésben való gyors gyümöicsöztetésére. A feltételek önmagukban azonban még nem biztosítják a sikert. Éppen ezért a minisztériumok, a párt- és állami szervek tanúsítsanak fokozott figyelmet a tudomány iránt, a tudományos vívmányok népgazdasági hasznosítása iránt Jobban össze kell hangolni az akadémia, az iparági intézetek, a tervező-szerkesztő szervezetek és az üzemek munkáját, biztosítani kell valamennyiük komplex munkáját, hogy így minél jobban lerövidítsük a tudományos vívmányok gyakorlati alkalmazás sának határidejét. Ugyanakkor maguk a tudósok, a Tudományos Akadémia, a tudományos6s műszaki bizottság töreked|ék aktívabban a tudományos kutatások eredményeinek a termelésben való mielőbbi felhasználására. A népgazdaságban a műszaki fejlődés üteme annál gyorsabb lesz, minél termékenyebben fogja a tudomány új eszmékkel, új technikával és technológiával táplálni a gyakorlatot. Ilyen Irányú, bátor, alkotó szellemű kutatásokat, perspektívákat nyitó műszaki politikára van szükség. Valóban grandiózus feladatok várnak a szovjet tudományra. Az új társadalom építése a tudományos Ismereteknek a történelemben példa nélkül álló volumenjét igényli. Ez a termelőerők fejlesztésére, és az egész társadalmi élet átalakítására egyaránt vonatkozik. A tudomány célja az, hogy gyarapítsa a nép anyagi és szellemi értékeit, még szebbé tegye a szovjet emberek életét, segítséget nyújtson a pártnak és a népnek a kommunista társadalom sikeres építéséhez. A párt és a nép nem fogja sajnálni a szovjet tudomány további felvirágoztatásához szükséges eszközöket. A tudósok számíthatnak arra, hogy a kommunista párt, a kormány és az egész szovjet nép teljes mértékben támogatni fogja a baza javát szolgáló nagy és termékeny munkájukat. Elvtársak! Az állami, gazdasági és kulturális építésben és az új ember formálásában óriási szerepe van az iskolának, a középés felsőfokú tanintézeteknek. Pártunk büszke arra, hogy sikerült felébresztenie a szovjet emberekben a tudás, a művelődés vágyát. Az országban 214 000 általános képzettséget nyújtó iskola működik, ezek tanulóinak száma meghaladja a 48 milliót. Az új ötéves terv Időszakában több mint 22 000 új Iskola épül majd. A kommunizmus építésének érdekei megkövetelik, hogy tovább javítsuk az iskolai munkát, erősítsük az iskolák anyagi bázisát és tökéletesítsük az oktatást. A szovjet iskolának általános képzettséget adó, politechnikai munkaiskolaként kell fejlődnie. Szilárd tudományos alapismereteket kell adnia tanulóinak, ki kfill alakítania materialista világnézetüket és kommunista erkölcsüket, elő kell készítenie a fiatalokat az életre, a tudatos szakmaválasztásra. E feladat teljesítésében döntő szerep vár a pedagógusokra. Iskoláinkban jelenleg több mint (Folytatás a 12. oldalonj)