Új Szó, 1966. március (19. évfolyam, 59-89. szám)

1966-03-30 / 88. szám, szerda

AZ SZKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK BESZÁMOLÓJA A SZOVJETUNIÓ KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK XXIII. KOINGftiSSZUSÁN (Folytatás a 11. oldalról) 2 400 000 pedagógus működik. Éz a szovjet értelmiség egyik legnagyobb osztaga. A párt és a nép őszintén becsüli pedagó­gusainkat, akik minden erejük­kel és tudásukkal, szívvel-lé­lekkel fáradoznak gyermekeink oktatásán és nevelésén. A párt és a nép nem feledkezik meg a pedagógusokról, gondja van rájuk. Az ipar fejlesztésének és a mezőgazdaság fellendítésének nagyszabású programja azt a feladatot hárítja pártunkra, hogy állandóan szakképzett emberekkel töltse fel a mun­kásosztályt és a falusi dolgozók sorait. A hétéves terv teljesítéséért vívott harcban újra erőteljesen érvényesül a párt szervező és nevelő szerepe. Pártunk újra bebizonyította, hogy képes ki­magasló munkatettekre moz­gósítani a nagy néptömegeket. Az elvtársak emlékeznek, bogy az SZKP XXI. kongresszu­sa után a párt felhívására moszkvai és leningrádi, ukrán és bielorussz uráli és szibériai dolgozók, munkások, kolhoz­parasztok, s valamennyi szövet­séges köztársaság értelmiségi dolgozói nagyszabású versenyt Indítottak a szovjet gazdaság Újabb erőteljes fellendítéséért. Az iparvállalatok munkásai, műszaki dolgozói és alkalma­zottal, a közlekedési dolgozók munkájukkal tovább növelték hazánk gazdasági hatalmát és emelték Ipari színvonalát. Megfeszített munkát végeztek a mezőkön és az állattenyésztő telepeken a kolhoztagok, a szovhozmunkások, a zootechni­kusok és az agronómusok. A főiskolák jelentős sikere­ket értek el. A párt továbbra is állandóan gondot fordít majd a felső- és középiskolai szak­oktatás fejlesztésére, mert a mai körülmények között mér­hetetlenül megnövekszik az or­szág szakemberszükséglete. A folyó ötéves tervidőszakban a szakközépiskolák diákjainak és a főiskolák hallgatóínak száma csaknem egy millióval nő majd. A gazdasági, párt-, állami, diplomáciai, katonai káderek, s a társadalmi munka káderei főleg a főiskolát végzett szak­emberek közül kerülnek ki. Szakembereinknek nemcsak szakmájukat kell tökéletesen elsajátítaniuk, hanem ezenkí­vül ismerniük kell a társadalmi fejlődés törvényeit s a bel- és külpolitikát, és széles látókör­rel kell rendekezniük. A marxista—leninista elmélet mélyreható tanulmányozása, pártunk és államunk politiká­jának világos megértése nél­kül nincs jó szovjet szakember. Ennek megfelelően jelentősen meg kell javítani a társadalom­tudományok főiskolai oktatását. Elvtársak, a kommunista párt minden­kor nagyra értékelte az alkotó értelmiség, az írók és a mű­vészek szerepét. A szovjet mű­vészet és irodalom a nép szol­gálatában áll, áthatja a pár­tosság nemes szelleme és a kommunista nevelés nagy ereje lett. Nálunk az irodalmi és művé­szeti alkotások a nagy néptö­megek közkincsévé váltak. A szovjet nép sokoldalúan kép­zett, kulturális színvonala ma­gas, és az ország gazdájának érzi magát, mindez kitűnő fel­tételeket teremtett meg a szov­jet irodalom és művészet fel­virágozásához. Legjobb irodalmi és művésze­ti alkotásaink nemcsak a klasz­szikus szovjet művészet, hanem a vllágművészet kincstárát és az egész emberiség haladó kulturáját ls gazdagítják. Ezekben az években számos Jó regény és vers, sikeres dal és festmény, okos film és szín­darab született meg nálunk. Ezek a művek meghódították az olvasók', a nézők és a hall­gatók szívét. Szerzőik közül so­kat Lenin-díjjal Jutalmaztak. De természetesen a Lenin-díjaknál jóval több olyan írónk, szob­rászunk, színházi és filmművé­szeti dolgozónk, zenészünk és képzőművészünk van, aki ezek­ben az években művészetével gazdagította népünk szellemi életét. Nagyon fontos, hogy a jelen kor, a hazánkban folyó kom munisia építés problémái adják meg a szovjet irodalom és film­művészet, színház és festőmű­vészet, zene és szobrászművé­szet fő tartalmát. A különböző nemzedékek művészei igyekez­nek jobban megérteni és vilá­gosabban bemutatni kortársa­ink alakját. Ezen a téren szí­vós keresések folynak, ugyan­ekkor az alkotó győzelmek mel­lett vagyunk, kudarcok is elő­fordulnak. Mi természetesen amellett vagyunk, hogy minél kevesebb legyen a kudarc. A szovjet kultúra sikeres fej­lődésének zálogát abban lát­juk, hogy alkotó értelmiségün­ket a maga munkájában ugyan­azok a célok, ugyanazok a fel­adatok vezéreljék, mint az egész szovjet népet, annak kommunista pártját. Az utóbbi években a szö­vetséges köztársaságok művé­szeinek sok új tehetséges al­kotása került a rfagy országos, sőt nemcsak országos, hanem nemzetközi nyilvánosság elé is. Nincs nálunk egyetlen köz­társaság sem, amely ne büsz­kélkedhetnék nagyszerű ered­ményekkel, kiemelkedő tehet­ségekkel, a művészet és az iro­dalom valamely területén. A Szovjet Szocialista Köztársa­ságok Szövetségének testvéri családjában egyesült népek nemzeti és ennélfogva formá­jában rendkívül változatos kul­túrái ugyanekkor szocialista tartalmukban egységes kultú­rát képviselnek, amelyet át­hat a kommunista építés páto­sza, a mi sok nemzetiségű nagy hazánk javáról és virágzásáról való közös gondoskodás. A Szovjetunió Kommunista Pártja mindig gondoskodott és gondoskodni fog az irodalom és a művészet fejit, léséről. A párt irányította és irányítani fogja a művészeti szervezetek és intézmények munkáját, min­den támogatást és segítséget megadva nekik. A párt fellép a művészet és irodalom kérdé­seiben az adminisztratív intéz­kedések és az önkényes dön­tések ellen. Ugyanakkor ren­dületlenül követeljük a művé­szet pártosságának elvét, azt az elvet, hogy osztályálláspont­ról értékeljük mindazt, ami a kultúra területén történik. Min­dig emiékezetünkben tartjuk Vlagyimir Iljics Lenin azon sza­vait, hogy az irodalomnak a proletariátus közös ügyének részévé kell válnia. A párt mindig támogatni fogja a művészetet és az iro­dalmat, amelyek megszilárdít­ják az eszményeinkbe vetett hi­tet, de kérlelhetetlenül harcol­ni fog a tőlünk idegen ideoló­gia minden megnyilvánulása ellen. A szocialista művészet mély­ségesen optimista és életigény­lő. Éles szemmel meglátja éle­tünkben azt, ami új, haladó, te­hetségesen és ragyogón bemu­tatja a világ szépségét, amely­ben élünk, az új társadalom embere céljainak és eszményei­nek nagyszerűségét. Ez persze nem azt jelenti, bogy csupán arról kell írnia, ami jó. Nálunk mint ismeretes, sok a nehézség és a fogyatékosság s azokat a művészeti alkotásokban he­lyes bírálattal illetni hasznos és szükséges. Ez segít a szov­jet embereknek e fogyatékos­ságok leküzdésében. Sajnos, akadnak még olyan művészetű kontárok is, akik ahelyett, hogy a népet segítenék, rendszerünk befeketítését, a mi hős népünk megrágalmazását választják szakmájukul. Persze nálunk ritkaság számba mennek az ilyenek. Ök egyáltalán nem fe­jezik ki a néppel, a párttal el­választhatatlanul összeforrt al­kotó értelmiségünk érzelmeit és gondolatait. Az árulók nem tartják tiszteletben azt, ami minden szovjet embernek a legszentebb — a szocialista ha­za érdekeit. Egészen világos, hogy a szovjet nép nem marad­hat közömbös az ilyen embe­rek szégyenletes magatartásá­val szemben. Ogy bánik velük, ahogy ezt megérdemlik. A párt figyelembe veszi az értelmiség igényeit, minden­kor támogatta és a jövőben is támogatni fogja az értelmiség alkotó szövetségeit és társulá­sait. Az alkotó szervezetekben és intézményeknél, a kiadók­nál, a színházakban, a film­stúdiókban meg kell teremteni a nagyfokú igényesség, az elv­hűség, a művésznek a néppel szemben érzett állampolgári felelőssége légkörét. Az iroda­lom és a művészetek fejleszté­sében nagy jelentőségre tett szert a marxista—leninista kri­tika. A szovjet művész harcol a társadalom forradalmi átalakí­tásáért. Irodalmunk és művé­szetünk tökéletesítse tovább a művészi alkotás formáit és mód­szereit és mutassa meg a jövő­ben is igaz módon, a maga tel­jességében és gazdagságában, életünk sokrétűségét, lelkesítse a szovjet népet gigászi munká­jában, és a magasztos, nemes célokért vívott harcában. Elvtársak, mindaz, ami országunkban a szovjet ember életszínvonalá­nak és kultúrájának emelésére, a tudomány és a közoktatás, az irodalom és a művészetek felvirágoztatására eddig történt, azt az egyszerű igazságot pél­dázza, hogy a szocializmus fő célja az ember javát, az ember sokoldalú fejlődését szolgálni. Olyan határokra jutottunk, hogy most már meggyorsíthat­juk haladásunkat a cél felé, az eddigieknél nagyobb felada­tokat tűzhetünk ki és való­síthatunk meg. A jövőre vonatkozó terve­inkben ne legyenek Irreális té­telek. E terveknek a szovjet gazdaság lehetőségeinek szám­bavételén, az ország termelő­erőinek elért fejlődési színvo­nalán kell alapulniuk, hogyan használhatjuk ki hatékonyab­ban ezeket a lehetőségeket, ho­gyan növelhetjük szüntelenül az ember számára nélkülözhe­tetlen anyagi és szellemi javak áradatát. A párt nem kíméli erőit, hogy elérhessük ezt a célt. A nép élén és a néppel együtt a kommunisták mindent megtesznek azért, hogy évről évre javuljanak a szovjet em­berek életkörülményei, hogy a szovjet emberek gazdagabban, kulturáltabban éljenek. Leg­főbb kötelességünket látjuk, ezért építjük a kommunizmust. IV. Az SZKP vezető szerepének fokozása a kommunista építésben 1. A párt erősítése és szervezeti-politikai munkája színvonalának emelése Elvtársak! A beszámoló által feltünte­tett Időszakot az jellemzi, hogy tovább növekedett a párt sze­repe a szovjet társadalom éle­tében, megszilárdultak sorai, tökéletesebbé váltak munkájá­nak formái és módszerel, meg­szilárdultak és tovább fejlőd­tek a párt tömegkapcsolatai. Lenini kommunista pártunk a szovjet társadalom vezető,, irá­nyító ereje. A párt, a munkásosztály, a dolgozók élenjáró képviselőit tömöríti soraiban, a világ mun­kásosztályának harcos, forra­dalmi ideológiáját, a marxiz­must-leninizmust tekinti cselek­vése vezérfonalának. Magabiz­tosan vezeti a szovjet népet a kommunista építés útján, irá­nyítja ós szervezi a szocialista társadalom életét, sikerrel töl­ti be az egész szovjet nép ta­nítójának, szervezőjének és po­litikai vezetőjének szerepét. A pártnak a tömegek körében végzett politikai és szervező tevékenysége, a szovjet nép ön­feláldozó munkája biztosította az ország további gazdasági fejlődését, a szovjet emberek Jólétének emelkedését, lehető­vé tette, hogy tovább erősöd­jék szocialista államunk, na­gyobb nemzetközi tekintélyre legyen szert a Szovjetunió. A párt életében fontos sza­kaszt jelentett az SZKP Köz­ponti Bizottságának 1984. évi októberi plénuma, amely kife­jezésre Juttatta a párt megmá­síthatatlan akaratát, hogy to­vább kell fejleszteni és szigo­rúan be kell tartani a pártélet és a vezetés lenini normáit. Az októberi plénum határozatai alapján kijavítjuk a gazdasági életben és a pártépítésben fel­lelhető hiányosságokat, vala­mint a párt-, tanácsi- és gaz­dasági szervek indokolatlan át­szervezésével összefüggő hibá­kat. Az októberi plénum pozitív hatással volt a párt, a szocia­lista állam, az egész szovjet rendszer életének és tevékeny­ségének minden területén. Ez a plénum ékesen demonstrálta a párt egységét és összefor­rottságát, politikai érettségét, valamint azt, hogy bátran, és határozottan el tudja távolíta­ni ami akadályozza haladásun­kat. A Szovjetunió Kommunis­ta Pártja felvértezte magát a nagy marxi—lenini tanítással, mélységesen hisz a tömegek alkotó erejében, biztos kézzel vezeti előre a szovjet népet a kommunizmushoz vivő úton. A Központi Bizottság nagy megelégedéssel állapítja meg, hogy a XXIII. kongresszus előtt lezajlott párttaggyűlések, párt­értekezletek és kongresszusok teljes mértékben helyeselték a Központi Bizottság októberi plénumán és azt követő plé­numain hozott határozatokat. A taggyűlések, a pártértekez­letek és kongresszusok magas politikai színvonalon folytak, a kommunisták serény részvé­telével. Egyedül az alapfokú pártszervezetek vitáin majdnem 2 300 000 párttag és tagjelölt szólalt fel. A felszólalásokat rendszerint érdemi elmélyülés, a párt munkájában mutatkozó eredmények és hiányosságok beható elemzése, a vezető párt­szervekkel és káderekkel szem­ben támasztott növekvő igé­nyesség jellemezte. A beszámolók és tisztújító taggyűlések ékesen kidombo­rították, hogy a kommunisták szilárdan tömörülnek az SZKP Központi Bizottsága mögött, vi­lágosan ismerik magas fokú fel­adataikat és kötelezettségeiket. A kommunisták növekvő ak­tivitása és a pártonkívüliek nagyfokú érdeklődése a párt egész tevékenysége Iránt, ab­ban is kifejezésre jut, hogy az SZKP Központi Bizottságához és a XXIII. kongresszushoz tízezrével érkeztek levelek, amelyekben országunk dolgo­zói forró üdvözletüket tolmá­csolták a kongresszusi küldöt­teknek, sikereket kívántak munkájukhoz, köszönetüket fe­jezték ki a pártnak azért, hogy szívén viseli a nép Javát, javas­latokat tettek, tanácsokat ad­tak az egész párt- és állami élet számos kérdését illetően. Elvtársak, nem lehet mély meghatódás nélkül olvasni a szovjet emberek lelkes üzene­tét, melyekben meghitt gondo­lataikról és érzelmeikről ír­nak. A kongresszus előkészületei során figyelembe vettük ős fel is használtuk a dolgozók szá­mos javaslatát és óhaját. A párt, az állam, a gazdasági, a szakszervezett és Komszomol vezető szervei további tevé­kenységében meg kell valósíta­ni a kommunisták és a párton­kívüliek hasznos javaslatait, tanácsait és észrevételeit. Engedjék meg küldött elv­társak, hogy a kongresszus ne­vében őszinte köszönetet mond­jak azoknak a pártszerveze töknek, dolgozó kollektívák­nak, a szovjet hadsereg és flotta katonáinak, azoknak a kommunistáknak, szovjet embe­reknek, akik levéllel fordultak a kongresszushoz, és biztosít­sam őket arról, hogy a párt a legnagyobb figyelmet fordltja észrevételeikre, javaslataikra és tanácsaikra. Elvtársak! A Szovjetunió Kommunista Pártjának jelenleg 12 471000 tagja és tagjelöltje van. A be­számolási időszak alatt a párt tagjainak száma 2 755 000 fővel emelkedett. Az SZKP sorainak növekedése mutatja, hogy a párt magas fokú tekintélynek és határtalan bizalomnak ör­vend a szovjet nép körében. Büszkék vagyunk arra a sok millió kommunista elvtár­sunkra, aki a kommunizmus építésének minden szakaszán elviszik a párt eszméit a töme­gek közé, a szovjet dolgozók első soraiban haladnak. A kom­munisták sok milliós hadsere­ge minden erejét, tudását és szervező képességét latba veti hazánk hatalmának gyarapítá­sáért, nagy forradalmi ügyünk szolgálatáért. Engedjék meg, hogy beszá­moljak a párt minőségi ösz­sae tételéről. Az SZKP összetétele (Az 1966. január 1-1 állapotnak megfelelően százalékokban 1 a) társadalmi helyzet szerint: munkás 37,8 % paraszt (kolhozparaszt) 16,2 % alkalmazott és egyéb 46,0 % b) párttagság tartama szerint: 10 évig 47,1 % 10—30 évig 47,3 % több mint 30 év 5,6 % c j életkor szerint: 25 év alatt 6,2 % 26—40 évig 46,8 % 41—50 évig 24,9 % 50 év fölött 22,1 % d j iskolai végzettség szeriint: főiskolát végzettek és részleges főiskolai végzettséggel ren­delkezők 18,2 % középiskolát végzettek 30,9 % nem teljes középiskolai végzett­ségűek 27,5 % elemi iskolát végzettek 23,4 % Mint az idézett adatokból is kitűnik, párttagságunk többsé­gét munkások és kolhozparasz­tok alkotják. Az utóbbi évek­ben a tagjelölteknél megnöve­kedett a munkások százalék­aránya. Míg a XX. és a XXII. kongresszus között a tagjelölt­ként felvett munkások száma 40,6 százalék volt, addig a be­számolási Időszakban 47,6 szá­zalék. A párt szociális összetételét Illetően a munkásosztálynak továbbra is vezető helyzetet kell elfoglalnia. A párt tagjainak soraiban szereplő alkalmazottaknak több mint kétharmada mérnök, vagy műszaki értelmiségi, a nép­gazdaság különböző ágazatai­ban dolgozó szakember. Min­den második kommunista párt­tagnak középfokú, be nem fe­jezett felsőfokú, vagy főiskolai végzettsége van. Figyelemreméltó az SZKP összetétele a párttagság idő­tartamát illetően. Itt találkozunk olyan vete­ránokkal, akik három forradal­mat is átéltek, kommunisták­kal, akik megedződtek az or­szág iparosításáért, a mező­gazdaság kollektivizálásáért, a nagyszabású szocialista át­alakításokért vívott harcban. Találkozunk Itt olyanokkal ls, akik a Nagy Honvédő Háború nehéz éveiben kötötték össze sorsukat a párttal és olyanok­kal, akik a háború után segí­tették kiemelni a szovjet hazát a romokból. Mindezek a poli­tikai harcosok egységes had­seregében ma aktívan építik a kommunista társadalmat. A párt minőségi összetétele jól visszatükrözi a régi és a fiatal kommünt? k összefogá­sát. Jelenleg a párttagok és a tagjelöltek számának több mint a fele 40 éven aluli. Lenin mindig büszke volt arra, hogy pártunkba szívesen jön a fia­talság. Ebben annak kifejezését látta, hogy a különböző nemze­dékek szorosan összekapcso­lódnak s egymásnak adják át a párt forradalmi szellemét, harcos hagyományait. Az SZKP történelmi szerepe a szocializmus nagy győzelmei­ben, nagy tekintélye természe­tesen sok szovjet ember­ben kelt olyan törekvést, hogy eszmeileg és szervezetileg a párthoz kösse, a társadalom át­alakításáért, a kommunizmus győzelméért vívott forradalmi harcnak szentelje életét. Min­den pártba belépővel szemben támasztott magas fokú követel­ményeket az az óriási felelős­ség írja elő, amelyet a párt vi­sel a szovjet nép előtt. A Központi Bizottság az utób­bi időben ellenőrizte egy sor pártszervezet munkáját és meg­(Folytatis a 13. oldaloa)

Next

/
Thumbnails
Contents