Új Szó, 1966. március (19. évfolyam, 59-89. szám)

1966-03-30 / 88. szám, szerda

AZ SZKP KÖZPONTI BIZOTTSAGANAK BESZAMOLOJA A SZOVJETUNIÓ KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK XXIII. KONGRESSZUSÁN (Folytatás a 9. oldalról) traktorral és 680 000 teherautó­val, négy milliárd rubel értékű mezőgazdasági géppel kap töb­bet. A mezőgazdaságban a vil­lamosenergia-felhasználás meg­közelítőleg háromszorosára nö vekszik. A kolhozok és szov­hozok egyre nagyobb mennyi­ségben kapnak műtrágyát; a nekik szállított műtrágya meny­nyisége 1970-re a tavalyinak kétszerese lesz. A mezőgazdaságban a legfon tosabb feladat továbbra is a sz^mestermények hozamának növelése. Korábban ezt a prob lémát főként a vetésterületek bővítésével igyekeztek megöl dani. A kolhozok és a szovho­zok a jövőben is bizonyos mér­tékig bővíteni fogják a sze­mestermények vetésterületét azzal, hogy ésszerűbben hasz­nálják ki a mezőgazdaságilag művelhető területet, mindenek előtt a szántóterületet. De az n legfontosabb, hogy minden­képpen emeljük a hektáronkén­ti terméshozamot. Napjainkban ez a döntő feltétele a mező gazdaság gyorsabb ütemű fej lesztésének általában, különö­sen pedig a szemestermények termelési üteme meggyorsítása nak. A terv előirányozza a rizs és néhány daraféleség vetés területének lényeges növelését, hogy gyorsabban és az eddigi­nél jobban kielégíthessük az ország igényeit. Hasonlóképpen tovább növeljük az olyan fon­tos mezőgazdasági kultúrák termelését, mint a burgonya és a zöldségfélék, a gyapot, a len, a cukorrépa, a napraforgó, a tea, a gyümölcsök és a szfilö. A terv értelmében a követ kező években országos mére tekben munkálatok folynak majd az ország valamennyi övezetében a talaj termőképes­ségének fokozására, a kulturál­tabb gazdálkodás érdekében. Különböző talaj- és éghajla ti viszonyokkal rendelkező vi dékeken kell fejlesztenünk a mezőgazdaságot. Egyes terüle­teken a vetések rendszeresen megsínylik az aszály káros ha­tását, más területeken viszont a talajban levő vízfeleslegek tesznek kárt bennük. Annak érdekében, hogy a kedvezőtlen természeti feltételekkel rendel kező övezetekben is állandóan magas termésátlagokat bizto­sithassunk, a Központi Bizott­ság és a kormány szükséges nek tartja, hogy széles körű talajjavító munkálatokat végez zünk: mindenekelőtt a Szovjet­unió európai részének közpon­ti övezetében. Belorussziában, a balti közi ir;aságokban, az Oroszországi Fi leráció és Uk­rajna déli rés-ói, Kazahsztán­ban, a közép áv ial köztársa­ságban és az or ;zág néhány más vidékén. Nincs kizárva, hogy a párt Központi Bizottsá­gának egyik soron következő plénumát e kérdésnek kell majd szentelnünk. A föld társadalmunk gazdag Bugának hatalmas forrása, a mezőgazdasági termelés alapja. E kincs megőrzése és terme­lékeny felhasználása, a talaj termőképességének fokozása, szél és a víz okozta eróztó megfékezése —, ott, ahol ez szükséges —, erdők telepítése, fontos állami feladatnak tekin­tendő. A Központi Bizottság szüksé gesnek tartja, hogy még egy kérdésre felhívja a figyelmet. Arra gondolunk, hogyan hasz­nálják kl a kolhozokban és a szovhozokban a gépeket. A fa­lu évről évre több traktort, gépkocsit, kombájnt és egyéb gépet kap. A falvakban egyre inkább Ipari jelleget ölt a munka. Ugvanakkor azonban az utóbbi években csökkent a gé pi és traktorpark üzemelteté­sének több fontos mutatója. A gépkezelők olykor ide-oda ván (torolnak. Mindez nehézségeket szül. Mindenképpen meg kell szilárdítanunk a mezőgazdasá­gi gépek javítására szolgáló bázisunkat, a mezőgazdasági gépeket gyártó Szelhoztyehnyi­ka egyesülés vállalatait, a kol­hozokat és a szovhozokat kor szerű berendezésekkel kell el látnunk, meg kell javítanunk a gépkezelők képzésének rend­szerét, fokoznunk kell anyagi érdekeltségüket. A jelenlegi körülmények között, ha nem látnánk el szüntelenül a me­zőgazdaságot gépekkel, nem ol­danánk meg gyökeresen e gé pek javításának és kezelésé nek kérdését, nem javítanánk a legkülönbözőbb szakképzett ségű gépkezelők felkészítését, nem tudnánk sikeresen megol­dani a mezőgazdasági termelés fellendítésének feladatát. A mezőgazdaság termelőerői nek fejlesztése megköveteli a falusi társadalmi viszonyok to­vábbi korszerűsítését. A sok éves tapasztalat meggyőzően igazolta a társadalmi gazdaság mindkét formájának — a kol hoz- és a szovhozformának az életképességét. Ugyanakkor azonban az utóbbi években ki sérletek történtek arra, hogy indokolatlanul szovhozokká szervezzenek át kolhozokat. A márciusi plénum jóvátette eze­ket a hibákat. Mint ismeretes, olyan döntés született, hogy összehívják a kolhozparasztok harmadik or szágos kongresszusát, amely megvitatja inajd a kolhozok új alapszabályát. E kongresszus lebonyolítása a kolhozszervezés nagy politikai rendezvénye lesz, eló fogja mozdítani a kol­hozrendszer további erősödését. A kolhozok napjainkban gaz daságilag erös, jól gépesített nagygazdaságok, jelentősen bő­vültek kölcsönös kapcsolataik, jobo lett az állami szervezetek kel való együttműködésük, fel méihetetlenül megnövekedett a káderek, a kolhozokban folyó termelés valamennyi részvevő jének politikai és kulturális színvonala. Szeretnék tanácsot kérni arra vonatkozóan, nem lenne-e érdemes kerületi, terű leti, határterületi, köztársasági és országos szinten választott kolhoz szövetkezeti szerveket létesíteni. Az irányításnak ez a demokratikus formája elöse gítené hogy alaposabban fel­használjuk a szövetkezeti gaz dálkodás előnyeit, tovább fe| tesszük a mezőgazdasági terme lést. jelentősen kiterjesszük a kolhozközi termelési és gazda sági kapcsolatokat, a lehető legésszerűbben hasznosítsuk a természeti, anyagi-műszaki és munkaerőforrásokat, megjavít­suk a termékek feldolgozását és értékesítését. Amikor előterjesztjük azt a javaslatot, a múlt tapasztalatait is figyelembe vesszük. Mint is meretes, a kolhozok szervezé­sének első éveiben országunk ban mái működött a kollektív gazdaságok irányításának ilyen rendszere, amely a helyi kol­hozszövetségekből és a kolho zok országos központjából állt. Ezek a szervek tekintélynek örvendtek a parasztok körében. Ilyen szervek létrehozása a lenini szövetkezeti terv eszméi nok további gyakorlati megva lósítását és fejlesztését jelente­né, elősegítené a kolhozrend­szer további demokratizálódá­sát, a kolhozparasztság legszé­lesebb tömegeit vonná be az aktív gazdasági, kulturális és társadalmi életbe. Ugyanakkor fokoznunk kell a falusi állami vállalatok, a szovhozok szerepét. Minden egyes szovhoznak minden te kintetben a nagyüzemi szocia­lista gazdálkodás példaképévé kell válnia. Tehát jelenleg az a feladat, hogy minden eszközzel előse gítsük a szovhozok és a kolho­zok fejlődését és felvirágzását egyaránt. Elvtársak! A párt tisztában van azzal, hogy a mezőgazdasági termelés felemelése nem egyszerű do log. Helytelen volna azt hinni, hogy ma, amikor hatalmas anyagi és műszaki tartalékokat összpontosítunk a mezőgazda súg fejlesztésére, minden ma gától menni fog. A párt-, a tanácsi és a mező gazdasági szervek feladata, va lamennyi mezőgazdasági dol­gozó kötelessége, hogy hozzá­értéssel, gazdaságosan, a leg nagyobb eredménnyel használ ják fel a föld minden hektár iát, minden rubelnyi beruhá­zást. minden gépet, minden tonna műtrágyát. A mezőgazdasági tervek tel­jesítése a falusi dolgozók al Kotó kezdeményezésétől és energiájától, a helyes munka szervezéstől, a kolhozok és a szovhozok vezetői, az agronó musok, a zootechnikusok, a mezőgazdasági gépészek és mérnökük, a közgazdászok munkájának színvonalától függ majd. A mezőgazdaság további ha­ladásában hatalmas szerep há rul a tudományra és a tudomá nyos vívmányok termelési al­kalmazására. Semmi kétség sincs afelől, hogy a tudósok és a gyakorlati szakemberek alkotó módon, tel­jes erőbevetéssel fognak mun kálkodni a mezőgazdasági, éiettani és gazdasági tudomá nyok korszerű problémáinak megoldásán, méltóképpen hoz zájárulnak a népgazdaság fel­lendítéséhez. A párt területi, határterületi és kerületi bizottságai szünte­lenül gondoskodjanak arról, hogy a termelés minden rész­legét szakképzett káderekkel erősítsék meg, nyújtsanak ne­kik több gyakorlati segítséget. Meg kell javítani az emberek körében végzett szervező és nevelő munkát, aktivizálni kell a kolhozok és szovhozok párt­szervezeteinek tevékenységét, fokozni harckészségüket. Engedjék meg, hogy a kong resszus nevében kifejezzem mély meggyőződésemet, hogy a köztársaságok, határterületek, területek és kerületek párt-, tanácsi, mezőgazdasági, szak­szervezeti és komszomolszer­vei, a falu valamennyi dolgo zója, a kolhozparasztok és a szovhozmunkások, a kolhozok és szovhozok megrendeléseit teljesítő ipari dolgozók, a tu­dósok és szakemberek a szov­jet emberekre jellemző ener­giával és szívóssággal harco san hozzáfognak a mezőgazda ság fellendítésére megszabott nagy pártfeladatok teljesítésé hez és becsülettel végrehajtják ezeket a feladatokat! Küldött Elvtársak! Megelégedetten állapíthatjuk meg, hogy az új ötéves terv élvezi a testvéri szocialista or­szágok népeinek, pártjainak jó­váhagyását és támogatását is. Ez erőt, jókedvet és biztonsá­got ad nekünk. Az új ötéves tervet üdvözlik és jóváhagyják a tőkés országok kommunistái és az ott élő barátaink, mert újabb győzelmi lépést látnak benne a kommunizmus felé ve­zető úton. Még a szovjet hata­lom rosszakarói és nyílt ellen ségei is kénytelenek elismerni terveink realitását. A kongresszus által megsza bctt politikai vonal, a gazda­sági és kulturális építés gya korlati programjának teljesíté­se még magasabbra emeli a Elvtársak! A szocialista rend, amely biztosította a gazdasági és a ter­me'őerők gyorsított ütemű fej­lődését. a legkedvezőbb felte teleket teremtette meg a mun­kások, a parasztok, az értei iniség és minden dolgozó élet­színvonalának szakadatlan eme léséhez. / Csak a szocializmusban való síthato meg az anyagi javak nak a munka mennyisége és minősége szerinti elosztása. Csak a szocializmusban érvé­nyesülhet ez az igazságos elv. Azért, mert a szocializmusban a társadalmi tulajdon uralko dik nincs kizsákmányolás, s a társadalom minden tagja egyen­lő a termelési eszközökhöz való viszony tekintetében. A társadalmi gazdaság növe kedéséhez mérten növekszik valamennyi dolgozó anyagi jó léte. A Szovjetunió nemzeti jö vedelme a legnagyobbak közé tartozik a világon és szaka­datlanul növekszik. Ezzel pár­huzamosan növekszik a dolgo zók jövedelme is. Nemzeti jö vedelmíink az utolsó öt évben 33 százalékkal nőtt ós tavaly meghaladta a 190 milliárd ru beit. Közel háromnegyedét (141 milliárd rubel) a szovjet enibetek szükségleteinek kielé­gítésére használtuk fel. A párt és a szovjet állam a gazdaság! fejlődés sikereire tá­maszkodva mindent megtesz, hogv javítsa a nép életét. A munkások és alkalmazottak át­lagbére a beszámolási időszak­ban 19 százalékkal emelkedett. Emeltük a lakosságot közvetle­nül kiszolgáló ágazatok dol­gozóinak munkabérét, köztük a közoktatási, egészségügyi, kul­turális, kereskedelmi, lakás- és községgazdálkodási dolgozókét. Szovjetunió gazdasági és védel­mi erejét, tekintélyét ós befő lyását. Ez újabb csapást mér az im pertalizmusra, és kiemelkedő nemzetközi politikai és gazda sági győzelme lesz a komiuu nista pártnak, a szocialista ál lainnak és a szovjet népnek. A lényeg most az, hogy min deu erőfeszítésünket az ötéves terv teljesítésére mozgósítsuk. Az új feltételek között még jobban fokozódik a pártszerve zetek felelőssége a termelői kollektívák munkájáért, a ke rületek, városok, területek, ha tárterületek, köztársaságok gazdasági fejlődéséért. Legye nek igazi szervezői a párt ál tal kidolgozott tervek megva lósításának, fejlesszék a dolgo zó tömegek alkotó kezdemé nyezését ós versenyét, támo gassák a kommunista munka mozgalmát. A párt fontos feladatot állít a pártemberek és gazdasági szakemberek elé: sajátítsák el a korszerű tudományos ismere teket a technika, gazdaságtan és üzemszervezés területén. Az ipar, a mezőgazdaság, az építő ipar, a közlekedés valamennyi vezető funkcionáriusa szívósan tanulja az új feltételek között üzemvezetés művészetét, hozzá­értéssel oldja meg a munka­szervezési kérdéseket. Gyöke resen meg kell majd ja vita nunk a szakemberképzést és továbbképzést a termelés igaz gatásában. A pártszervezetek tegyenek meg minden szükséges lépést, hogy fokozatosan megvalósít suk a népgazdaság irányításé nak új rendszerét és maximé üsan kihasználjuk a benne rej­lő lehetőségeket. Milyen főbb következtetések adódnak az eddig elhangzot­takból? Először: a szovjet népgazda ság mindezeken az éveken át gvors ütemben fejlődött; szer kezetében fontos minőségi vál­tozások mentek végbe. Ennek köszönhetően létrejöttek a szükséges feltételek a most előttünk álló még bonyolultabb feladatok megoldására, ame­lyekről az új ötéves terv irány­elveinek tervezete szól. Másodszor: a beszámolási tdőszfik megmutatta, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja aikotó módon, bátran oldja meg a népgazdaság irányításá­nak legbonyolultabb problé­máit, elveti mindazt, ami nem Ugyanakkor leszállítottuk a gyapjú-, selyem- és lenszöve­tek, egyes öltönyök és gyer­mekruházati cikkek, az órák, a kerékpárok, a fényképezögé pek, a gyógyszerek és néhány más tömegfogyasztási cikk árát. Nálunk az életszínvonal eine léféoen fontos szerepet játsza­nak a társadalmi alapok. A társadalmi fogyasztási alapok­ból fedezett juttatások és ked vezmények összege 1965-ben 41,5 milliárd rubelt tett ki, az 1900. évi 27,3 milliárd rubellel szemben. Ezeknek az alapok nak a számlájára emeltük a nyugdíjakat, részesítettük újabb kedvezményekben a hadirok­kantakat és a hősi halottak családtagjait. Fontos szociális intézkedés volt a kolhoztagok nyugdíjellátásának bevezetése. Több mint 70 millió ember in gyen tanul az általános és szakiskolákban, a középiskolák­ban és a főiskolákon, s külön­féle tanfolyamokon. Évről év re bővül a kórházak, poliklini­kák, szanatóriumok és üdülök hálózata. Több mint 4 millió or vos és más egészségügyi dolgo zó vigyáz az emberek egészsé gére. A bölcsődékben, a napkö­zi otthonokban és az óvodák ban a gyermekek száma majd­nem megkétszereződött és nvolcmillió körül mozog. Büszkék vagyunk ezekre a nagyhorderejű szociális intéz kedésekre, mert ilyenek csak a szocializmusban lehetségesek, aliol mindent a nép érdekeinek rendelnek alá. A párt Központi Bizottsága és a kormány állandóan gon­dot iordít a lakásépítés mére­teinek növelésére. Az utolsó öt év folyamán a városoklwtn, a uiunkáslakótelepeken és a állotta ki az élet próbáját ős gátolja haladásunkat. A Központi Bizottság úgy vé­li, hogy a legutóbbi plénumo­kon kidolgozták a legfontosabb népgazdasági problémák meg­oldásának helyes útját, ami meg fogja gyorsítani fejlődé­sünket. Harmadszor: a Szovjetunió továbbra ls erösítetette állásalt a főbb tőkés országokkal fo­lyó gazdasági versenyben. Az ellel! évek ismét igazolták, hogy a termelés szüntelenül gvors — és aini a fő: állandó — bővítése a szocialista gaz­daság fejlődésének törvénysze­rűsége országunkban. Ilyen fej­lődésre nem képesek a tőkés országok. Ebben áll a szocializ­mus vitathatatlan fölénye a ka­pitalizmussal szemben. Elvtársak! Az egész ország­ban kibontakozott a XXIII. pártkongresszus méltó fogad­tatására a szocialista munka verseny. A kongresszus címére mun kajeientések érkeznek az or­szág minden részéből. Az ipar dolgozói határidő előtt, a kongresszus megnyitásának napjára teljesítették az új öt­éves terv első éve tervfelada­tainak első negyedévi előirány­zatát. Az ország nagymennyisé­gű fémet, villamosáramot, sze­net. műtrágyát, cementet, mű­gumit, gépkocsi abroncsot, gé­pet, berendezést, ruhát, kötszö­vött áiut, bőrlábbelit és élel­miszert kap terven felül. A mezőgazdaság dolgozói március 20-ig túlteljesítették az állami hús, tej-, vaj-, tojás-, stb. felvásárlás negyedévi tervét. Nagyjából befejezték a traktorok és a mezőgazdasági gépek javítását. Az ország déli vidékein már a tavaszi vetés foivik. A kolhoztagok, a gépke­zelők és a szovhozdolgozók igen szervezetten végzik a ve­tési munkákat. A szocialista munkaverseny zászlaja, amelyet hős munkás­osztályunk még a szovjet ha­talom hajnalán emelt magasra, lengjen büszkén és kísérje vé­gig útján az új ötéves gazda­ságfejlesztési terv teljesítéséért hurcoló pártunkat és népünket. Pártunknak mély megyöződé­se, hogy a szovjet nép, ame­lyet kiapadhatatlan energia és lelkesedés lendít előre, kima­gasló új munka-hőstetteket fog végrelwijtanl nagy célunk meg­valósítása, a kommunizmus fel­építése érdekében! szovhozokban együttvéve 393 millió négyzetméter iakóterüle­tű lakóház épült. Ezenkívül több mint kétmillió új házat építettek a kolhozfalvakban. A városok és a munkáslakótele­pek egyre rendezettebbek. Sokat építünk és mégis a leg­égetőbb probléma marad a la­káskérdés. A párt különösen fontosnak tartja ennek a prob­lémának a megoldását és szük­ségesnek nyilvánítja, hogy nö­veljék a lakásépítési előirány­zatokat, bővítsék a lakásépítő­ipai bázisait, s javítsák meg a lakások minőségét. Az állami beruházások mellett minden módon ki kell terjeszteni a szö­vetkezeti lakásépítést. Az új ötéves terv előirányzata szerint a városokban, a munkáslakóte­lopeken és a szovhozokban ál­lami eszközökből 480 millió négyzetméter területű lakást építenek majd, szövetkezeti la­kást pedig 100 millió négyzet­méterrel többet, mint az előző öt évben. A falusi lakosság és a kolhozok eszközeiből 2—2,5 millió családi ház fog épülni. Az ötéves terv lakásépítési és közművesítési előirányzata meghaladja a 45 milliárd ru­belt, az előző ötéves tervidő­szak 35 milliárd rubeles elő­irányzatával szemben. A párt-, tanácsi, gazdasági és szakszervezeti szervek legye­nek rajta, hogy mindenütt tel­jesítsék a lakásépítési terve­kel. Törődjenek jobban a la­káshasználat és tatarozás problémáival. Biztosítsák a la­káselosztás tervszerűségét és szigorú rendjét. I.egyen rá gondjuk, hogy ez a legnagyobb nyilvánosság előtt történjen. Az SZKP Központi Bizottsá­gának véleménye szerint nem (Folytatás a 11. oldalon) 1 lil. A nép életszínvonalának emelkedése. A tudomány és a kultúra fejlődése

Next

/
Thumbnails
Contents