Új Szó, 1966. március (19. évfolyam, 59-89. szám)

1966-03-30 / 88. szám, szerda

AZ SZKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK BESZÁMOLÓJA A SZOVJETUNIÓ KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK XXIII. KONGRESSZUSÁN (Folytatás a 8. oldalról) mezőbbé tételét. A gazdasági szerveknek és a vállalatok pártszervezeteinek kitartóan kell törekedniük a termelési folyamatok komplex gépesítésére, a kézi munka részarányának állandó csökkentésére, a káderek és a munkaerő ésszerűbb felhasználására. A jelenlegi körülmények között különösen fontos a termelés és a munka tudományos megszervezése. Természetesen nagy jelentőségű, hogy a népgazdaság valamennyi ágazatát, a termelés valamennyi szakaszát új technikával lássuk el. De nem kisebb a jelentősége, annak sem hogy szakképzett káderekkel rendelkezzünk, akik teljés mértékben alkalmazni tudják ezt a technikát. A párt a szocialista építés során sikerrel oldotta meg ezeket a problémákat. A szovjet ipar a termelés műszaki szintjét és a munkások, valamint szakemberek szakképzettségét tekintve világviszonylatban az élre tört. Sok vállalatunk azonban, sajnos, még mindig lényegesen lemarad a munkaszervezésben, márpedig annak a feladata, hogy a technikát és az embereket egységes termelési folyamatba fogja össze. Ezért a népgazdaság elsőrendű fontosságú feladatai közé számít, hogy valamennyi vállalatunknál tudományosan, a modern tudományos-műszaki haladás követelményeivel összhangban szervezzük meg a termelést és a munkát. Pártunk a legidőszerűbb feladatok egyikének tekinti a termékek minőségének gyökeres javításé t. A gyorsabb ütemű műszaki fejlesztésért folyó harcban a termékek minőségének javítása, a gépek üzemeltetési idejének növelése, és üzembiztonságuk fokozása különösen nagy jelentőségre tesz szert. Minél jobb minőségű a termék, annál hatékonyabb és termelékenyebb az egész társadalmi munka. Ez más meggondolásokból kifolyólag is fontos feladat. Ma, amikor erőteljesen kiléptünk a világpiacra és konkurrencia-harcba kerültünk a legfejlettebb tőkés országokkal, nagyon fontos, hogy a szovjet gépek, szerszámgépek és berendezések, egyszóval a szovjet áruk semmiben sem maradjanak el a külföldiektől, sőt jobbak legyenek azoknál. Iparunk a technikai érettség olyan fokát érte el, hogy biztosíthatja a népgazdaság és a világpiac növekvő műszakigazdasági követelményeit tökéletesen kielégítő gépek, műszerek. készülékek és más gyártmányok kibocsátását. Az új ötéves tervidőszakban nagy gondot kell fordítani az ipari termelés struktúrájának tökéletesítésére és a szűk keresztmetszetek megszüntetésére. Változatlanul a többi ágazatnál gyorsabb ütemben fejlesztjük inajd a villamosenergiatermelést, a gépgyártást, a vegyipart és az elektronikát. Időszerű feladat a tüzelőanyaghiány megszüntetése, fő leg az ország európai részében. Előirányoztuk a kőolaj- és gázipar további gyorsított fejlesztését. De az előző évekkel ellentétben nem szabad eközben elhanyagolnunk a szénipart sem, amely még mindig fontos szerepet játszik az ország tüzelőanyagellátásban. Tervbe vettük, hogy komolyan megjavítjuk a kohászat fejlesztését. Az élet megcáfolta azt a helytelen nézetet, hogy korunkban, amikor megjelentek a polimer anyagok, lényegesen csökkenni fog a fémszükséglet. Ez a nézet hátrányosan befolyásolta a kohászat fejlesztését Szeretnék külön kitérni a gépkocsi-, a traktor- és a mezőgazdasági gépgyártásra. Egyre érezhetőbb a tehergépkocsiés traktorhiány a népgazdaságban. Személyautóból is keveset gyártunk. Az új ötéves terv a népgazdasági szükségletek teljesebb kielégítése érdekében előirányozza a gépkocsigyártás jelentős növelését a működő gyárak rekonstruálása és új gyárak építése révén. Úgyszintén növelni fogjuk a nagy raksúlyú és speciális gépkocsik, valamint a traktorok, főleg a szántótraktorok kibocsátását, s meg fogjuk Javítani valamennyi mezőgazdasági gép minőségét. Óriási országunkban, ahol a természeti adottságok a legváltozatosabbak és egyenlőtlen a népsűrűség, nagy gazdasági és politikai jelentősége van a termelőerők helyes elhelyezésének. Tervbe vettük a keleti vidékek természeti erőforrásainak további kiaknázását. • Ahhoz, hogy gyorsabban fejleszthessük Szibéria és a Távol-Kelet gazdaságát, számos szociális és gazdasági intézkedést kell végrehajtanunk az új ötéves tervidőszakban, többek közt azért, hogy kialakulhassanak ott a törzsgárdák és új erőket is bevonhassunk. Ez fontos párt- és állami feladat. Az ipari és mezőgazdasági termelés ötéves növekedési előirányzatainak teljesítése, valamint számos fontos szociális probléma megoldása nagymértékben a beruházási építkezés terveinek sikeres végrehajtásától függ. A termelés növekedésének jelentős hányada az új ötéves tervidőszakban beállítandó termelőkapacitásokra iut. Sok száz üzemet és gyárat, bányát és erőművet, új városokat és lakótelepeket, szovhozokat és kolhozfarmokat, öntözőrendszereket és áramvezetékeket, sok millió új lakást és lakóházat, sok ezer Iskolát, bölcsődét, napközi otthont és kórházat kell építenünk. Az óriási arányú üzemi-, lakás-, kulturális- és szociális építkezés megköveteli, hogy tovább növeljük az építőipar kapacitásait, s erősítsük az építőipari vállalatok termelési bázisát. Az építőipar fejlődésének fő iránya az iparosítás volt és marad. Csak a nagyipari Jellegű módszerek még szélesebb körű Elvtársaki A beszámoló által felölelt időszakban pártunk Központi Bizottsága, minden helyi pártés tanácsi szerv nagy figyelmet fordított a mezőgazdaságra, gazdaságunk e fontos ágazatára. A nehézségek ellenére kolhozaink és szovhozaink töretlenül erőalkalmazása révén lehet lényegesen megrövidíteni az építkezések időtartamát és csökkenteni az építési költségeket. Ebben továbbra is nagy szerepet játszanak majd az előregyártott vasbetonelemek, s más progreszszív anyagok és szerkezeti elemek. De nem volt helyes, hogy a közelmúltban kezdték kiszorítani az úgynevezett „nem ipari" anyagokat, a téglát, a cserepet, a természetes követ és a fát s vasbetonnal helyettesítik őket, még ott is, ahol ez gazdaságilag nem Indokolt. Nem szabad lebecsülni ezeket az anyagokat, főleg a falusi építkezésben. Az építkezések meggyorsításával, minőségük megjavításával és a beruházások hatékonyságának növelésével összefüggő kérdések különleges jelentőséget nyernek. Erélyesen véget kell vetni annak a hibás gyakorlatnak, hogy a beruházásokat és az anyagi-technikai erőforrásokat számtalan objektum között forgácsolják szét. Emiatt elhúzódnak az építkezések és az eszközök befagynak. A kapacitások lassú beállítása folytán az állam nagy veszteségeket szenved. Az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kormány szükségesnek tartja, hogy az építőipari termelés tervezésének tökéletesítésére és gazdasági ösztönzésére megfelelő intézkedéseket tegyenek, amelyek révén az építkezések rövidebb ideig fognak tartani, megjavul minőségük és csökkenni fognak az építkezési költségek. Az építőipari vállalatok munkájának tervezésében és elbírálásában a fő mutató az legyen, hogy Jó minőség mellett milyen hamar helyezik üzembe a termelő kapacitásokat. Fokozni kell az egyes építőipari dolgozók és kollektívák anyagi ösztönzését annak érdekében, hogy időben adják át az objektumokat. Mezőgazdaság södnek és fejlődnek, egyre Izmosodik gazdaságuk, anyagiműszaki bázisuk, növekszik a mezőgazdasági dolgozók jóléte, kulturális-műszaki színvonala. A legfontosabb mezőgazdasági termékek termelését (a gazdaságok valamennyi kategóriájában) a következő adatok jellemzik: 1956—1960 között 1961-1965 között o M ffl m S" « S c •a -g -a) > " I VS 0) > "Š S o o > — í S 0 ŕ £ M S N O «3 g •C ~ S S JS n •o g <01 o M iň • a > S?> a -c 2 s gg "2 o tň > CS <0 w c c o szemestermények 121,5 6,5 130,2 1,4 ipari cukorrépa 45,6 13,7 59,0 5,2 nyersgyapot 4,4 2,3 5,0 2,7 napraforgó 3,7 8,4 5,1 6,7 zöldségfélék 15,1 6,1 16,7 2,2 burgonya 88,3 4,9 81,5 —1,6 hús vágósűlyban 7,9 6,8 9,3 3,4 tej 57,2 8,6 64,7 2,5 milliárd darab 23,6 8,3 28,7 4,1 — ezer tonnában 317,0 7,0 361,0 2,7 Mint a táblázatból kitűnik, a legfőbb mezőgazdasági cikkek termelése országunkban növekszik. A növekedés üteme azonban az elmúlt ötéves időszakban lényegesen alacsonyabb volt a korábbi öt évinél. Ez ahhoz vezetett, hogy — mint már említettük — a hétéves terv feladatait a mezőgazdaság területén nem teljesítettük. A Központi Bizottságnak kötelessége, hogy felhívja a figyelmet a mezőgazdaságban kialakult helyzetre. A kongresszus küldöttet jól tudják, hogy ezt % kérdést az 1965. évi márciusi plénumon megvitattuk. A Központi Bizottság arra a következtetésre jutott: a mezőgazdaság túlságosan lassú fellendülésének fő okát abban kell keresnünk, hogy megsértettük a termelés fejlesztésének gazdasági törvényeit. a dolgozók anyagi érdekeltségének, a társadalmi és egyéni érdekek helyes összhangjának elveit. Természetesen, egyéb okok is voltak. A mezőgazdasági termékek felvásárlási rendszerének súlyos fogyatékosságai akadályozták a tervszerű gazdálkodást. Sok mezőgazdasági termék felvásárlási ára nem fe dezte a tényleges költségeket és csökkentette a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok érdekeltségét a termelés bővítésében. A mezőgazdaság számára nem biztosítottak elegenA szövetséges köztársasági kommunista pártok Központi Bizottságainak, a határterületi, területi, városi és kerületi pártbizottságoknak állandóan figyelmet kell fordítaniok az építkezés problémáira. Arra kell törekedniök, hogy mindenütt a legésszerűbben használják fel az állami beruházásokat, időben helyezzék üzembe a kapacitásokat, s javítsák meg az építkezési munkák minőségét. Ugyancsak gondot kell fordítani a szovjet munkásosztály egyik nagy osztagát alkotó építők munka- és életkörülményeire. Az új ötéves terv irányelveiben fontos helyet foglalnak el valamennyi közlekedési ág fejlesztésének feladatai. Ennek a gazdasági ágnak kell biztosítania az anyagi értékek zavartalan forgását a népgazdaságban és hozzáférhetővé tennie az új természeti erőforrásokat s az ország még hasznosítatlan körzeteit. A közlekedés műszaki felszereltségének az ötéves tervben előirányzott növelése, s a különböző közlekedési ágak arányának megjavítása a társadalmi termelés hatékonyságát növelő fontos tényezők közé tartozik. Elvtársak! Az új ötéves terv meghatározza az ipar, a közlekedés és az építőipar fejlesztésének alapvető kérdéseit, tükrözi a szovjet nép létérdekeit, nagy anyagi és kulturális igényeit. A szovjet emberek helyeslik, népi tervnek nevezik az ötéves tervet. A párt örömmel veszi ezt tudmásul, politikájának igenlését látja az új ötéves terv népi támogatásában. Biztosak vagyunk benne, hogy szocialista államunk ipari ereje növelésének új programját, amelyet a kongresszus fogad majd el, sikerrel megvalósítjuk a gyakorlatban. dő beruházást és anyagi-műszaki erőforrást. A termelés emelkedésének nem kedveztek a mezőgazdasági szervek indokolatlan átszervezései, a felülről erőszakolt sablonos ajánlások, a tudománynak és a sokévi gyakorlat tapasztalatainak lebecsülése. A márciusi plénum után a Központi Bizottság és a kormány számos fontos intézkedést foganatosított a tervezés és a gazdasági ösztönzés megjavítására. Ezek az intézkedések a mezőgazdasági termelés fellendítését célozták. Meghatározták a mezőgazdasági termékek felvásárlásának elvileg új rendjét. A kolhozok és szovhozok öt évre megkapták a reális, stabil felvásárlási terveket. Megnövelték sok földművelési és állattenyésztési termék felvásárlási árát, magasabb árakat vezettek be a legfontosabb szemestermények terven felüli eladásáért. Ugyanekkor csökkentették sok termelőeszköz árát, valamint a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok által felhasznált villamosenergia árát. A falvakban leszállították a közszükségleti Iparcikkek és élelmiszerek árát és összhangba hozták a városi árakkal. Ezek az intézkedések kedvező eredményekkel jártak. Bár tavaly az ország sok kerületében, különösen az árugabonát termelő övezetekben komoly aszály volt, a mezőgazdaság bruttó termelése összehasonlító árakon számítva mégis elérte az 55,3 milliárd rubelt, ami meghaladja bármely előző év termékeinek értékét. A szövetkezeti és állami gazdaságok 1."Ki-ben a szemestermények kivételével a földművelési termékek többségében jó termést takarítottak be. Külön szólnunk kell róla, elvtársak, hogy tavaly nagyszerű munkát végeztek a gyapottermelők, a répatermelők és az állattenyésztők. Munkájuk eredményeivel méltán büszkélkedhetnek! Jelentős javulást értünk el az állattenyésztés fejlesztésében is. Lám, mit mondanak a statisztikai adatok: Az állatállomány és produktivitása a kolhozokban, szovhozokban és más állami gazdaságokban 1961 1962 1963 1964 1965 Szarvasmarha — millióban az év végén 58,2 ebből: Tehén 20,1 Sertés — millióban 49,4 Juh és kecske — millióban 109,1 Szárnyas — millióban 152,0 Átlagos fejéseredmény tehenenként kg-ban 1851 62,5 61,3 62,1 65,5 21,8 53,9 22,3 27,7 22,6 38,3 23,5 41,3 110,9 154,5 108,4 97,7 100,2 127,8 103.1 140.2 1765 1599 1700 2008 Amint e táblázatból kitűnik, a szövetkezeti és állami gazdaságok, az 1963-ban keletkezett komoly nehézségeket leküzdve növelték a szarvasmarha-állományt, ezen belül a tehénállományt, valamint a sertések és szárnyasok számát, noha a sertés- és szárnyasállomány nem érte el az 1962. évi szintet. A múlt év folyamán tehenenként! átlagos tejhozam 306 kllogramm-mal emelkedett. A szövetkezeti- és állami gazdaságok 1965-ben lényegesen növelték valamennyi állattenyésztési termékfajtában a termelést és teljesítették az állami felvásárlási tervet. Fokozott figyelmet kell tanúsítanunk a mezőgazdaságnak e fontos, de még mindig el maradó ágazata Iránt. Az új ötéves tervben az a feladatunk, hogy a közös állattenyésztést mind az állatállomány növelésének vonalán, mind pedig, s főleg az állatállomány produktivitásának növelése útján fejlesszük. Ez lehetővé fogja tenni, hogy a legközelebbi időben lényegesen növeljük az állattenyésztési termékek előállítását és az állattenyésztés rentabilitását. A szemestermények bruttó termelésének további növe lése, a kaszálók és rétek jobb kihasználása, az állattenyésztő telepeken a munkálatok gépesítési színvonalának növelése és az állatállomány fajtajellegének megjavítása lehetővé teszi számunkra e feladat megoldását. A takarmánybázis további erősítése végett a párt Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa intézkedéseket foganatosított a kombinált takarmányiparnak, valamint a takarmányfehérjéket, a mikroelemeket és az antibiotikumokat előállító iparnak a bővítésére. Célszerű létrehozni egy új ágazatot — a mikrobiológiai ipart —, s lehetővé tenni számára a megfelelő fejlődést. Elvtársaki Minden alapunk megvan rá, hogy kijelentsük: a márciusi plénum határozatai kedvezőleg hatnak a mezőgazdaság fejlődésére. Az emberek meggyőződtek a párt által kidolgozott falusi gazdaságpolitika helyességéről, tettekkel támogatták e politikát, s ez a legfőbb! A kolhoz- és szovhoztermelés fellendítése egész pártunk és népünk igen fontos feladata. A Központi Bizottság szükségesnek tartja a mezőgazdaságban egész sor intézkedés végrehajtását abból a célból, hogy megteremtsük a feltételeket a falu termelőerőinek további növeléséhez, az ipar és a mezőgazdaság fejlődésében észlelt aránytalanság felszámolásához. E feladat megoldásának alapjait az ötéves terv irányelveinek tervezete lefektette. Az előirányzat szerint a mezőgazdasági beruházások csaknem megkétszereződnek. Az ötéves Időszakban az előző öt évhez képest a falu 700 000 (Folytatás a 10. oldalon)