Új Szó, 1966. március (19. évfolyam, 59-89. szám)

1966-03-30 / 88. szám, szerda

AZ SZKP KÖZPONTI BIZOTTSAGANAK BESZAMOLOJA A SZOVJETUNIÓ KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK XXIII. KONGRESSZUSÁN (Folytatás a 6. oldalról) tan elítéljük. Mindez szükség­képpen megnehezíti a japán— szovjet kapcsolatok fejlődését. Nagy horderejű nemzetközi kérdés továbbra is a külföldi katonai támaszpontok felszá­molása és az idegen területen állomásozó külíóldi csapatok kivonása. Az imperialista ha­talmak, mindenekelőtt az Egye­sült Államok behálózták a vi­lágot katonai támaszpontokkal es csapatokat helyeztek el más országok területén. Ezeket a támaszpontokat és fegyveres erőket a béke érdekeivel el­lentétesen használják fel. Nyo­mást gyakorolnak velük a bé­keszerető államokra, sőt gyak­ran közvetlenül és fegyveresen is beavatkoznak belügyeikbe. A Szovjetunió véleménye sze­rint rég eljött az ideje, hogy véget vessenek ennek a hely­zetnek, amely veszélyezteti a békét és az államok bizton­ságát. Fel kell számolni a kül­földi katonai támaszpontokat s ki keil vonni ezekről a te­rületekről a külföldi fegyveres erőket. Ez politikánk változat­lan célja a világ békéjének és a népek biztonságának erősíté­se érdekében. A Szovjetunió saját népei és a világ nagy néptömegei lét­érdekeinek megfelelően követ­kezetesen harcol azért, hogy megállítsa és teljesen meg­szüntesse a fegyverkezési haj­szát, amelyet az imperialisták kezdtek, s megegyezésre jus­son ezen a téren, gyakorlati előrehaladást érjen el az álta­lános és teljes leszerelés útján. A szovjet politika e tekintetben számos államnál megértésre és támogatásra talál. A Szovjetunió a beszámolási időszakban változatlanul aktí­van részt vett az ENSZ tevé­kenységében. A sok új felsza­badult ország ENSZ-tagsága lényegesen megváltoztatta a helyzetet a világszervezetben, méghozzá az imperialisták ro­vására. Országunk változatla­nul arra törekszik, hogy az ENSZ-ben előmozdítsa az agre­sziót ellenző államok össze­fogását, s ezáltal növelje a vi­lágszervezet szerepét az egye­temes békéért és a népek füg­getlenségéért vívott harcban. A Szovjetunió kezdeményezé­sére az ENSZ-közgyűlés leg­utóbbi ülésszaka, mint ismere­tes, fontos határozatokat ho­zott az államok belügyeibe va­ló beavatkozás ellen és az atomfegyver elterjedésének megakadályozásáról. Mi az ENSZ-t a jövőben is az agresz­szió ellen, a békéért és vala­mennyi nép biztonságáért fo­lyó aktív politikai harc aréná­jának tekintjük. A Szovjetunió Kommunista Pártja úgy véli, hogy az adott szakaszban a nemzetközi hely­zet egészségesebbé tételéért, a béke erősítéséért és a népek közötti békés együttműködés fejlesztéséért folyó küzdelem­ben különösen az alábbi in­tézkedések végrehajtása lenne a legfontosabb: Vessenek véget az Egyesült Áilamok vietnami agressziójá­nak, vonják ki Dél-Vietnamból az összes amerikai és egyéb külföldi csapatokat, tegyék le­hetővé a vietnami nép számá­ra, hogy inaga oldja meg belső ügyeit. A vietnami probléma rendezésének alapjaként fo­gadják el a Vietnami De­mokratikus Köztársaság kormá­nya és a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front álláspont­ját. Biztosítsák az államok bel­ügyeibe való be nem avatko­zás elvének szigorú végrehaj­tását. Kössenek nemzetközi szerző­dést az atomfegyver elterje­désének megakadályozásáról; teljes mértékben vessék el az NSZK atomfelfelgyverkezését, vagy az NSZK által az atom­fegyver bármely formában va­ló birtoklását; valósítsák meg a népek azon törekvését, amely a világ különböző térségeiben az atomfegyvermentes övezetek megteremtésére irányul; az atomfegyverrel rendelkező ál­lamok tegyenek ünnepélyes ígéretet, hogy e fegyvereket elsőként nem alkalmazzák; kös­senek egyezményt a föld alatti atomrobbantások megtiltásáról. Az atomháború veszélye el­len irányuló említett intézke­dések végrehajtása megnyitná az atomfegyver teljes eltiltásá­hoz és megsemmisítéséhez ve; zető további haladás útját. Kezdjenek tárgyalásokat az európai biztonság kérdéseiről. Vitássák meg a szocialista és egyéb európai államok egymás­sal szemben álló erőinek köl­csönös visszavonását és Euró­pában a fegyverzet csökken­tésére, az összes európai ál­lamok közti békés, kölcsönösen előnyös kapcsolatok fejleszté­sére tett javaslatokat. Hívjanak össze ebből a célból megfelelő nemzetközi értekezletet. Foly­tassák az útkeresést az európai biztonság egyik döntő fontos­ságú feladatának, a német kér­dés békés rendezésének meg­oldása céljából azért, hogy az európai államok, köztük a két német állam jelenleg kialakult határainak alapján teljesen felszámolják Európában a má­sodik világháború maradvá­nyait. Ezek a mi javaslataink. Kö­zülük sok javaslat már koráb­ban is elhangzott. Nekünk ter­mészetesen nem az a vélemé­nyünk, hogy ezek a javaslatok mindenre kiterjedjenek és haj­landók vagyunk figyelemre méltatni minden egyéb olyan javaslatot, amely a nemzetközi helyzet egészségesebbé tételé­re és a béke megszilárdítására irányul. Küldött Elvtársak! Minden alapunk megvan rá, hogy kijelentsük. Hazánk nem­zetközi helyzete szilárd. a kommunista párt és a szovjet kormány békeszerető külpoli­tikája megbízhatóan szolgálja a kommunista építés érdekeit, az egyetemes béke megőrzését és erősítését és a népek biz­tonságát. Az SZKP továbbra is ezt a kipróbált irányvonalat fogja követni. Nemzetközi feladatainkat an­nál sikeresebben fogjuk megol­dani, minél gyorsabban halad hazánkban az új társadalom építése. A történelein akaratá­ból a szovjetek országa első­nek emelte magasba az épülő kommunizmus zászlaját. A szov­jet nép, élén lenini kommunista pártjával becsülettel fogja hordozni ezt a diadalmas zász­lót. II. A párt harca a kommunizmus anyagi-műszaki bázisának megteremtéséért Elvtársak! Engedjék meg, hogy áttérjek az ország belső helyzetének jellemzésére és jelentést te­gyek a kongresszusnak a párt gazdaságpolitikájáról és a gaz­dasági építésben végzett munka eredményeiről. A központi bizottságnak a népgazdaság Irányítása terüle­tén kifejtett tevékenysége a fő gazdasági programfeladat meg­oldására, a kommunizmus anyagi-műszaki bázisának meg­teremtésére irányult. Kongresszusunk egybe esett a hétéves terv befejezésével és ez a terv e feladat teljesíté­sének fontos szakaszát jelen­tette. Ezért engedjék meg, hogy röviden beszámoljak a terv időszak legfontosabb eredményeiről. Az említett éve­ket a szocialista gazdaságnak a tudományos-műszaki haladás alapján végbement további nö­vekedése és erősödése jelle­mezte. Az elmúlt hét év alatt a tár­sadalmi össztermék 58 száza­lékkal, az ipari termelés 84 százalékkal növekedett. A nép­gazdaság termelési állóalapjai 92 százalékkal nőttek. Az ipar 46 milliárd rubel értékű ter méket adott terven felül. Oj kőolaj-, gáz-, vas- és színes­fémérc, vegyipari nyersanyag­és más hasznos ásványkincs lelőhelyeket tártak fel és von­tak be az ipari termelésbe. Tovább bővült a népgazdaság fűtőanyag-energetikai és ko­hászati bázisa. Ezekben az években szüntelenül fejlődtek a nehézipar alapvető ágazatai és jelentősen nőtt az élelmi­szerek, a kulturális közszük­ségleti cikkek gyártása. A kommunista pártnak, az egész szovjet népnek minden oka megvan arra, hogy elé­gedett legyen az elmúlt Idő­szakban a Szovjetunióban be­következett fejlődéssel. Ezek­ben az években fokozódott ha­zánk gazdasági és védelmi ere­le, országunk képletesen szólva még felnőttebb, erősebb lef, megizmosodott , Több mint 40 évre volt szük­ség, ha pedig a háborúkat le­számítjuk, 32 éven át kellett a szovjet népnek dolgoznia ah­hoz, hogy létrehozzuk azt a gazdasági és védelmi potenci­ált, amellyel államunk akkoi rendelkezett, amikor megkezd­te hétéves tervének teljesíté­sét. Hét év alatt országunk dolgozói pártunk vezetésével csaknem megkétszerezték az ország termelési állóalapjait. Harminckét év hét esztendővel szemben: lám, mennyire meg­gyorsult gazdaságiink fejlődése. Elvtársak! Hazánk a hétéves terv utolsó évében ünnepelte meg annak a győzelemnek 20. évfordulóját, amelyet a Szov­jetunió a Nagy Honvédő Há borúban aratott. Ezzel kapcso­latban helyénvaló lesz emlé keztetni arra, hogy a háború előtti 1940-es évben 18,3 millió tonna acélt, 13,1 millió tonna hengerelt árut gyártottunk, 31,1 millió tonna kőolajat hoztunk felszínre, 5,7 millió tonna ce­mentet, 145 400 gépkocsit, 31600 traktort állítottunk elő, villamosenergia-termelésünk 48,3 milliárd kWó volt. Ezzel indult népünk a háborúba a veszett ellenség ellen. A hitle­ri hadigépezetet végül is por­rá zúztuk. A háborúban a legsúlyosabb veszteségeket szenvedtük. Több mint húsz millió szovjet ember pusztult el. A Volgától nyugat­ra hatalmas térségeken rom­halmazzá vált sok ezer város és falu, sok tízezer gyár, bánya, kolhoz, szovhoz, iskola, lakó­épület. Úgy tűnt, sok évtizedre lesz szükség mindezek újjáépí­téséhez. Ám a szovjet emberek a párt vezetésével a munkahösiesség csodáit produkálták. 1965-ben, vagyis a hétéves terv utolsó évében és a győzelem huszadik évfordulóján, iparunk ötször annyi acélt, öt és félszer any­nyl hengerelt árut. csaknem nyolcszor annyi kőolajat, csak nem tizenháromszor annyi ce­mentet, 4,2-szer annyi autót, több mint 11-szer annyi trak­tort és tíz és félszer annyi villamosáramot termelt, mint 1940-ben. Kell-e mindehhez kommentár? Népünk sikerei valóban nagy­szerűek! A termelőerők fejlődésével párhuzamosan tökéletesedtek a szocialista társadalmi viszo r.yok. Társadalmi rendszerünk még szilárdabb, még erősebb lett. Méginkább megszilárdul­tak a szocialista tulajdon össz­népi, illetve kolhoz-szövetke­zeti formái. Megnőtt az ország közös gazdagsága, fokozódott a dolgozók jövedelme, nagyjelen­tőségű Intézkedések történtek a népgazdaság minden ágazatá­ban a bérek rendezésére és emelésére. Kiszélesedtek az ipari igazgatás demokratikus alapjai Az elmúlt években lényege­sen megváltozott a szovjet tár­sadalom szociális összetétele. A munkások létszáma hét esztendő alatt tizennégy millió­/al, a szakemberek és az alkal inazottak létszáma hétmillióval növekedett. A munkáslétszám növekedése tükrözi az ipari fej­lődés gyors ütemét, arról ta­aúskodik, hogy tovább fokozó­dott a munkásosztály — társa­lalmunk leghaladóbb, legszer vezettebb osztálya = szerepe, tehát fokozódott a szocialista lendszer szilárdsága is. Ma a Szovjetunió lakosságának 75,4 százalékát a munkások, az al­kalmazottak és hozzátartozóik, 24,6 százalékát pedig a kolhoz­parasztság teszi ki. A munkás­osztály és a kolhozparasztság testvéri szövetsége cementként szilárdítja az egész szovjet nép egységét. A hétéves terv teljesítéséért dívott harcban új erővel mu­tatkozott uieg a párt szervező és nevelő szerepe, nemkülön­ben hozzáértése, hogy dicső munkahőstettekre mozgósítsa a legszélesebb néptömegeket. önök emlékeznek rá Elvtár­sak, amikor a XXI. kongresszus jtán a párt hívó szavára a moszkvaiak és leningrádiak, Ukrajna és Belorusszia, az Ural és Szibéria dolgozói, valameny nyi szövetséges köztársaság munkásai, kolhozparasztjai, ér­telmiségei szélesen kibontakoz tatták a szovjet népgazdaság újabb hatalmas fellendítéséért indított versenyt. A munkásosztály, a mérnö kök és a technikusok, az ipar­vállalatok alkalmazottai és a közlekedési dolgozók kezük munkájával még jobban megszi lárdították hazánk gazdasági erejét, növelték iparunk színvo­nalát. Megfeszített erővel dolgoztak a mezőkön és a majorokban a kolhozparasztok, a szovhoz­munkások, az agronómusok, a <:ootechnikusok. Leküzdve a nehézségeket, so­l;at tettek azért, hogy hozzájá­ruljanak a gazdasági fejlesztés liez, ellássák a lakosságot a szükséges élelmiszerekkel, az Ipart pedig nyersanyaggal. Az építőipari dolgozók sok szer gyárat, több százezer la kőházat, új iskolát és kórházat építettek. A szovjet nép teremtő munká jában tevékenyen és alkotóan i-esznek részt a tudomány, a technika, a kultúra művelői, az ogész szovjet értelmiség. A kongresszus nevében hadd giatuláljak forrón nagyszerű .nunkasikereikhez a termelés kiváló nak, újítóinak, az egész munkásosztálynak, a kolhozpa lasztságnak, az értelmiségünk­nek, az egész szovjet népnek! A Szovjetunió gazdasága az utóbbi években nagyot lépett előre, fejlődésében vitathatat lan eredményeket értünk el. S ez igen jó. De pártunkban nem hagyomány, hogy szemet hunyjunk a fogyatékosságok felett és megbékéljünk velük. ipar és építőipar A beszámolási időszak alatt nagy sikereket ért el a szocia­lista ipar. Ezt mutatják azok a legfontosabb adatok, ame­Az ipari termelés növekedése Több okból —- amelyekről a továbbiakban szó esik — nem sikerült teljesítenünk a hétéves terv feladatait néhány fontos mutató tekintetében. Ez minde­nekelőtt a mezőgazdaságra vo­natkozik, amelynek termelése csupán 14 százalékkal emelke­dett. A mezőgazdasági termelés eimaradása észrevehetően fé­kezte haladásunkat, negatívan hatott a könnyű és élelmiszer­ipar növekedési ütemére, nem tette lehetővé, hogy a nép élet­színvonalának emelésére elő­irányzott intézkedéseket teljes mértékben megvalósítsuk. Az összhang bizonyos hiánya mutatkozott a nehézipar egyes ágazatainak fejlődésében. Nem teljesítettük a hétéves terv feladatait egyes vegyipari termékek, a széu, a gépek és az ipari berendezések, bizonyos közszükségleti cikkek termelé­sében. Több iparágban nem unnden gyárat sikerült határ­időre üzembe helyezni, a fel­épult vállalatok közül nem mindegyik érte el a tervben megjelölt kapacitást. Mindezek eredményeképpen a nemzeti jö­vedelem növekedési üteme las­súbb lett, mint ahogyan azt a hétéves terv előirányozta. Eivtáisak! A beszámolási időszak fontos állomás volt a hétéves terv tel­jesítésében, az SZKP program­jában kitűzött feladatok valóra­váltásában. Most engedjék meg, tiogy részletesebben tegyek jelentést arról a munkáról, amelyet a párt a XXII. és XXIII. pártkongresszus között a gaz­dasági építőmunka területén végzett, valamint népgazdasá­gunk további fejlődésének táv­latairól. Tekintetbe véve, hogy a legutóbbi kongresszuson az adatokat 1960. évig bezárólag sorolták fel, vegyük szemügyre az 1961—1965 évi főbb muta­tókat. Ez lehetővé teszi, hogy az elmúlt ötéves időszak ered­ményeit szemléltetőbb módon hasonlítsuk össze a következő öt esztendőre kidolgozandó irányelvek tervezetével. lyek az Ipari termelés növeke­dését jellemzik az elmúlt öt év alatt. 1960. 1965. 1965,1960-hoz viszonyítva (százalék | Brutto ipari termelés (milliárd rubel) 155 234 151 Viliamosáram termelés (milliárd kwój 292 507 173 Kőolajtermelés (millió tonna) 148 243 164 Gáztermelés (milliárd köbméter) 47 129 274 Széntermelés (millió tonna) 510 578 113 Ac éltermelés i millió tonna | 65 91 139 Hengerelt árutermelés (millió tonna) 51 71 139 Gép és fémfeldolgozó Ipari termelés (milliárd rubel) 34 61 179 Szövetgyártás (milliárd folyóméter) 8.2 9,1 111 Bőr lábbeli gyártás (millit pár) 419 486 118 Kristálycukor gyártás (millió tonna) 6.4 11,0 173 Vágóhídi hústermelés (millió tonna) 4,4 5.2 118 Állati zsiradéktermelés (1000 tonna) 737 1073 146 Növényi olajtermelés (1.000 tonna) 158ö 2700 175 Halászat, bálna- és tengeri­áliat vadászat, tengeri ter­mékek termelése (miilió tonna) 3,5 5.8 163 Ezekből az adatokból kitűnik, hogy a beszámolási időszakban jelentősen nőtt az ipari terme lés. főként a vezető ágazatok ban. Az elmúlt öt év folyamán 35 százalékkal nőtt a társadal m; termék, az ipar brutto ter melése pedig 50 százalékkal Csupán az ipari termékek nö venedésének értéke 79 milliárd rubelt tett ki öt év alatt. Ez )ó háromszorta több a háború eiötti ötéves tervek egész nö vekedésénél. Szakadatlanul növekszik a Szovjetnió részaránya a világ Ipari termelésében. 1965-be.n már közeljárt az egyötödhöz, a második világháború előtt pedig nem érte el az egytized részt sem. Megjegyzendő, hogv a Szovjetunió lakossága a vi­lág népességének csupán 7 szá­zalékát teszi ki. A párt felada­tul tűzte, ki, hogy a legfejlet­tebb tőkés országokat is szár­nyaljuk túl az egy főre jutó termelésben. Következetesen dolgozunk ennek a feladatnak a megoldásán. Egyre csökken a különbség a szovjet és az amerikai ipari termelés színvo­nala között. Szocialista gazdaságunkban a nagy mennyiségi változások mellett mélyreható minőségi átalakulások is mentek végbe. A tudományos-technikai hala­dás sok új termelési ágat hí­vott életre. Végrehajtottuk számos népgazdasági ág mű­szaki úir«fols7.firelését. Orszá­(Folytatás a 8. oldalon) 1

Next

/
Thumbnails
Contents