Új Szó, 1966. március (19. évfolyam, 59-89. szám)

1966-03-30 / 88. szám, szerda

AZ SZKP KÖZPONTI BIZOTTSAGANAK BESZAMOLOJA A SZOVJETUNIÓ KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK XXIII. KONGRESSZUSÁN (Folytatás a 6. oldalról) tan elítéljük. Mindez szükségképpen megnehezíti a japán— szovjet kapcsolatok fejlődését. Nagy horderejű nemzetközi kérdés továbbra is a külföldi katonai támaszpontok felszámolása és az idegen területen állomásozó külíóldi csapatok kivonása. Az imperialista hatalmak, mindenekelőtt az Egyesült Államok behálózták a világot katonai támaszpontokkal es csapatokat helyeztek el más országok területén. Ezeket a támaszpontokat és fegyveres erőket a béke érdekeivel ellentétesen használják fel. Nyomást gyakorolnak velük a békeszerető államokra, sőt gyakran közvetlenül és fegyveresen is beavatkoznak belügyeikbe. A Szovjetunió véleménye szerint rég eljött az ideje, hogy véget vessenek ennek a helyzetnek, amely veszélyezteti a békét és az államok biztonságát. Fel kell számolni a külföldi katonai támaszpontokat s ki keil vonni ezekről a területekről a külföldi fegyveres erőket. Ez politikánk változatlan célja a világ békéjének és a népek biztonságának erősítése érdekében. A Szovjetunió saját népei és a világ nagy néptömegei létérdekeinek megfelelően következetesen harcol azért, hogy megállítsa és teljesen megszüntesse a fegyverkezési hajszát, amelyet az imperialisták kezdtek, s megegyezésre jusson ezen a téren, gyakorlati előrehaladást érjen el az általános és teljes leszerelés útján. A szovjet politika e tekintetben számos államnál megértésre és támogatásra talál. A Szovjetunió a beszámolási időszakban változatlanul aktívan részt vett az ENSZ tevékenységében. A sok új felszabadult ország ENSZ-tagsága lényegesen megváltoztatta a helyzetet a világszervezetben, méghozzá az imperialisták rovására. Országunk változatlanul arra törekszik, hogy az ENSZ-ben előmozdítsa az agresziót ellenző államok összefogását, s ezáltal növelje a világszervezet szerepét az egyetemes békéért és a népek függetlenségéért vívott harcban. A Szovjetunió kezdeményezésére az ENSZ-közgyűlés legutóbbi ülésszaka, mint ismeretes, fontos határozatokat hozott az államok belügyeibe való beavatkozás ellen és az atomfegyver elterjedésének megakadályozásáról. Mi az ENSZ-t a jövőben is az agreszszió ellen, a békéért és valamennyi nép biztonságáért folyó aktív politikai harc arénájának tekintjük. A Szovjetunió Kommunista Pártja úgy véli, hogy az adott szakaszban a nemzetközi helyzet egészségesebbé tételéért, a béke erősítéséért és a népek közötti békés együttműködés fejlesztéséért folyó küzdelemben különösen az alábbi intézkedések végrehajtása lenne a legfontosabb: Vessenek véget az Egyesült Áilamok vietnami agressziójának, vonják ki Dél-Vietnamból az összes amerikai és egyéb külföldi csapatokat, tegyék lehetővé a vietnami nép számára, hogy inaga oldja meg belső ügyeit. A vietnami probléma rendezésének alapjaként fogadják el a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya és a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front álláspontját. Biztosítsák az államok belügyeibe való be nem avatkozás elvének szigorú végrehajtását. Kössenek nemzetközi szerződést az atomfegyver elterjedésének megakadályozásáról; teljes mértékben vessék el az NSZK atomfelfelgyverkezését, vagy az NSZK által az atomfegyver bármely formában való birtoklását; valósítsák meg a népek azon törekvését, amely a világ különböző térségeiben az atomfegyvermentes övezetek megteremtésére irányul; az atomfegyverrel rendelkező államok tegyenek ünnepélyes ígéretet, hogy e fegyvereket elsőként nem alkalmazzák; kössenek egyezményt a föld alatti atomrobbantások megtiltásáról. Az atomháború veszélye ellen irányuló említett intézkedések végrehajtása megnyitná az atomfegyver teljes eltiltásához és megsemmisítéséhez ve; zető további haladás útját. Kezdjenek tárgyalásokat az európai biztonság kérdéseiről. Vitássák meg a szocialista és egyéb európai államok egymással szemben álló erőinek kölcsönös visszavonását és Európában a fegyverzet csökkentésére, az összes európai államok közti békés, kölcsönösen előnyös kapcsolatok fejlesztésére tett javaslatokat. Hívjanak össze ebből a célból megfelelő nemzetközi értekezletet. Folytassák az útkeresést az európai biztonság egyik döntő fontosságú feladatának, a német kérdés békés rendezésének megoldása céljából azért, hogy az európai államok, köztük a két német állam jelenleg kialakult határainak alapján teljesen felszámolják Európában a második világháború maradványait. Ezek a mi javaslataink. Közülük sok javaslat már korábban is elhangzott. Nekünk természetesen nem az a véleményünk, hogy ezek a javaslatok mindenre kiterjedjenek és hajlandók vagyunk figyelemre méltatni minden egyéb olyan javaslatot, amely a nemzetközi helyzet egészségesebbé tételére és a béke megszilárdítására irányul. Küldött Elvtársak! Minden alapunk megvan rá, hogy kijelentsük. Hazánk nemzetközi helyzete szilárd. a kommunista párt és a szovjet kormány békeszerető külpolitikája megbízhatóan szolgálja a kommunista építés érdekeit, az egyetemes béke megőrzését és erősítését és a népek biztonságát. Az SZKP továbbra is ezt a kipróbált irányvonalat fogja követni. Nemzetközi feladatainkat annál sikeresebben fogjuk megoldani, minél gyorsabban halad hazánkban az új társadalom építése. A történelein akaratából a szovjetek országa elsőnek emelte magasba az épülő kommunizmus zászlaját. A szovjet nép, élén lenini kommunista pártjával becsülettel fogja hordozni ezt a diadalmas zászlót. II. A párt harca a kommunizmus anyagi-műszaki bázisának megteremtéséért Elvtársak! Engedjék meg, hogy áttérjek az ország belső helyzetének jellemzésére és jelentést tegyek a kongresszusnak a párt gazdaságpolitikájáról és a gazdasági építésben végzett munka eredményeiről. A központi bizottságnak a népgazdaság Irányítása területén kifejtett tevékenysége a fő gazdasági programfeladat megoldására, a kommunizmus anyagi-műszaki bázisának megteremtésére irányult. Kongresszusunk egybe esett a hétéves terv befejezésével és ez a terv e feladat teljesítésének fontos szakaszát jelentette. Ezért engedjék meg, hogy röviden beszámoljak a terv időszak legfontosabb eredményeiről. Az említett éveket a szocialista gazdaságnak a tudományos-műszaki haladás alapján végbement további növekedése és erősödése jellemezte. Az elmúlt hét év alatt a társadalmi össztermék 58 százalékkal, az ipari termelés 84 százalékkal növekedett. A népgazdaság termelési állóalapjai 92 százalékkal nőttek. Az ipar 46 milliárd rubel értékű ter méket adott terven felül. Oj kőolaj-, gáz-, vas- és színesfémérc, vegyipari nyersanyagés más hasznos ásványkincs lelőhelyeket tártak fel és vontak be az ipari termelésbe. Tovább bővült a népgazdaság fűtőanyag-energetikai és kohászati bázisa. Ezekben az években szüntelenül fejlődtek a nehézipar alapvető ágazatai és jelentősen nőtt az élelmiszerek, a kulturális közszükségleti cikkek gyártása. A kommunista pártnak, az egész szovjet népnek minden oka megvan arra, hogy elégedett legyen az elmúlt Időszakban a Szovjetunióban bekövetkezett fejlődéssel. Ezekben az években fokozódott hazánk gazdasági és védelmi erele, országunk képletesen szólva még felnőttebb, erősebb lef, megizmosodott , Több mint 40 évre volt szükség, ha pedig a háborúkat leszámítjuk, 32 éven át kellett a szovjet népnek dolgoznia ahhoz, hogy létrehozzuk azt a gazdasági és védelmi potenciált, amellyel államunk akkoi rendelkezett, amikor megkezdte hétéves tervének teljesítését. Hét év alatt országunk dolgozói pártunk vezetésével csaknem megkétszerezték az ország termelési állóalapjait. Harminckét év hét esztendővel szemben: lám, mennyire meggyorsult gazdaságiink fejlődése. Elvtársak! Hazánk a hétéves terv utolsó évében ünnepelte meg annak a győzelemnek 20. évfordulóját, amelyet a Szovjetunió a Nagy Honvédő Há borúban aratott. Ezzel kapcsolatban helyénvaló lesz emlé keztetni arra, hogy a háború előtti 1940-es évben 18,3 millió tonna acélt, 13,1 millió tonna hengerelt árut gyártottunk, 31,1 millió tonna kőolajat hoztunk felszínre, 5,7 millió tonna cementet, 145 400 gépkocsit, 31600 traktort állítottunk elő, villamosenergia-termelésünk 48,3 milliárd kWó volt. Ezzel indult népünk a háborúba a veszett ellenség ellen. A hitleri hadigépezetet végül is porrá zúztuk. A háborúban a legsúlyosabb veszteségeket szenvedtük. Több mint húsz millió szovjet ember pusztult el. A Volgától nyugatra hatalmas térségeken romhalmazzá vált sok ezer város és falu, sok tízezer gyár, bánya, kolhoz, szovhoz, iskola, lakóépület. Úgy tűnt, sok évtizedre lesz szükség mindezek újjáépítéséhez. Ám a szovjet emberek a párt vezetésével a munkahösiesség csodáit produkálták. 1965-ben, vagyis a hétéves terv utolsó évében és a győzelem huszadik évfordulóján, iparunk ötször annyi acélt, öt és félszer anynyl hengerelt árut. csaknem nyolcszor annyi kőolajat, csak nem tizenháromszor annyi cementet, 4,2-szer annyi autót, több mint 11-szer annyi traktort és tíz és félszer annyi villamosáramot termelt, mint 1940-ben. Kell-e mindehhez kommentár? Népünk sikerei valóban nagyszerűek! A termelőerők fejlődésével párhuzamosan tökéletesedtek a szocialista társadalmi viszo r.yok. Társadalmi rendszerünk még szilárdabb, még erősebb lett. Méginkább megszilárdultak a szocialista tulajdon össznépi, illetve kolhoz-szövetkezeti formái. Megnőtt az ország közös gazdagsága, fokozódott a dolgozók jövedelme, nagyjelentőségű Intézkedések történtek a népgazdaság minden ágazatában a bérek rendezésére és emelésére. Kiszélesedtek az ipari igazgatás demokratikus alapjai Az elmúlt években lényegesen megváltozott a szovjet társadalom szociális összetétele. A munkások létszáma hét esztendő alatt tizennégy millió/al, a szakemberek és az alkal inazottak létszáma hétmillióval növekedett. A munkáslétszám növekedése tükrözi az ipari fejlődés gyors ütemét, arról taaúskodik, hogy tovább fokozódott a munkásosztály — társalalmunk leghaladóbb, legszer vezettebb osztálya = szerepe, tehát fokozódott a szocialista lendszer szilárdsága is. Ma a Szovjetunió lakosságának 75,4 százalékát a munkások, az alkalmazottak és hozzátartozóik, 24,6 százalékát pedig a kolhozparasztság teszi ki. A munkásosztály és a kolhozparasztság testvéri szövetsége cementként szilárdítja az egész szovjet nép egységét. A hétéves terv teljesítéséért dívott harcban új erővel mutatkozott uieg a párt szervező és nevelő szerepe, nemkülönben hozzáértése, hogy dicső munkahőstettekre mozgósítsa a legszélesebb néptömegeket. önök emlékeznek rá Elvtársak, amikor a XXI. kongresszus jtán a párt hívó szavára a moszkvaiak és leningrádiak, Ukrajna és Belorusszia, az Ural és Szibéria dolgozói, valameny nyi szövetséges köztársaság munkásai, kolhozparasztjai, értelmiségei szélesen kibontakoz tatták a szovjet népgazdaság újabb hatalmas fellendítéséért indított versenyt. A munkásosztály, a mérnö kök és a technikusok, az iparvállalatok alkalmazottai és a közlekedési dolgozók kezük munkájával még jobban megszi lárdították hazánk gazdasági erejét, növelték iparunk színvonalát. Megfeszített erővel dolgoztak a mezőkön és a majorokban a kolhozparasztok, a szovhozmunkások, az agronómusok, a <:ootechnikusok. Leküzdve a nehézségeket, sol;at tettek azért, hogy hozzájáruljanak a gazdasági fejlesztés liez, ellássák a lakosságot a szükséges élelmiszerekkel, az Ipart pedig nyersanyaggal. Az építőipari dolgozók sok szer gyárat, több százezer la kőházat, új iskolát és kórházat építettek. A szovjet nép teremtő munká jában tevékenyen és alkotóan i-esznek részt a tudomány, a technika, a kultúra művelői, az ogész szovjet értelmiség. A kongresszus nevében hadd giatuláljak forrón nagyszerű .nunkasikereikhez a termelés kiváló nak, újítóinak, az egész munkásosztálynak, a kolhozpa lasztságnak, az értelmiségünknek, az egész szovjet népnek! A Szovjetunió gazdasága az utóbbi években nagyot lépett előre, fejlődésében vitathatat lan eredményeket értünk el. S ez igen jó. De pártunkban nem hagyomány, hogy szemet hunyjunk a fogyatékosságok felett és megbékéljünk velük. ipar és építőipar A beszámolási időszak alatt nagy sikereket ért el a szocialista ipar. Ezt mutatják azok a legfontosabb adatok, ameAz ipari termelés növekedése Több okból —- amelyekről a továbbiakban szó esik — nem sikerült teljesítenünk a hétéves terv feladatait néhány fontos mutató tekintetében. Ez mindenekelőtt a mezőgazdaságra vonatkozik, amelynek termelése csupán 14 százalékkal emelkedett. A mezőgazdasági termelés eimaradása észrevehetően fékezte haladásunkat, negatívan hatott a könnyű és élelmiszeripar növekedési ütemére, nem tette lehetővé, hogy a nép életszínvonalának emelésére előirányzott intézkedéseket teljes mértékben megvalósítsuk. Az összhang bizonyos hiánya mutatkozott a nehézipar egyes ágazatainak fejlődésében. Nem teljesítettük a hétéves terv feladatait egyes vegyipari termékek, a széu, a gépek és az ipari berendezések, bizonyos közszükségleti cikkek termelésében. Több iparágban nem unnden gyárat sikerült határidőre üzembe helyezni, a felépult vállalatok közül nem mindegyik érte el a tervben megjelölt kapacitást. Mindezek eredményeképpen a nemzeti jövedelem növekedési üteme lassúbb lett, mint ahogyan azt a hétéves terv előirányozta. Eivtáisak! A beszámolási időszak fontos állomás volt a hétéves terv teljesítésében, az SZKP programjában kitűzött feladatok valóraváltásában. Most engedjék meg, tiogy részletesebben tegyek jelentést arról a munkáról, amelyet a párt a XXII. és XXIII. pártkongresszus között a gazdasági építőmunka területén végzett, valamint népgazdaságunk további fejlődésének távlatairól. Tekintetbe véve, hogy a legutóbbi kongresszuson az adatokat 1960. évig bezárólag sorolták fel, vegyük szemügyre az 1961—1965 évi főbb mutatókat. Ez lehetővé teszi, hogy az elmúlt ötéves időszak eredményeit szemléltetőbb módon hasonlítsuk össze a következő öt esztendőre kidolgozandó irányelvek tervezetével. lyek az Ipari termelés növekedését jellemzik az elmúlt öt év alatt. 1960. 1965. 1965,1960-hoz viszonyítva (százalék | Brutto ipari termelés (milliárd rubel) 155 234 151 Viliamosáram termelés (milliárd kwój 292 507 173 Kőolajtermelés (millió tonna) 148 243 164 Gáztermelés (milliárd köbméter) 47 129 274 Széntermelés (millió tonna) 510 578 113 Ac éltermelés i millió tonna | 65 91 139 Hengerelt árutermelés (millió tonna) 51 71 139 Gép és fémfeldolgozó Ipari termelés (milliárd rubel) 34 61 179 Szövetgyártás (milliárd folyóméter) 8.2 9,1 111 Bőr lábbeli gyártás (millit pár) 419 486 118 Kristálycukor gyártás (millió tonna) 6.4 11,0 173 Vágóhídi hústermelés (millió tonna) 4,4 5.2 118 Állati zsiradéktermelés (1000 tonna) 737 1073 146 Növényi olajtermelés (1.000 tonna) 158ö 2700 175 Halászat, bálna- és tengeriáliat vadászat, tengeri termékek termelése (miilió tonna) 3,5 5.8 163 Ezekből az adatokból kitűnik, hogy a beszámolási időszakban jelentősen nőtt az ipari terme lés. főként a vezető ágazatok ban. Az elmúlt öt év folyamán 35 százalékkal nőtt a társadal m; termék, az ipar brutto ter melése pedig 50 százalékkal Csupán az ipari termékek nö venedésének értéke 79 milliárd rubelt tett ki öt év alatt. Ez )ó háromszorta több a háború eiötti ötéves tervek egész nö vekedésénél. Szakadatlanul növekszik a Szovjetnió részaránya a világ Ipari termelésében. 1965-be.n már közeljárt az egyötödhöz, a második világháború előtt pedig nem érte el az egytized részt sem. Megjegyzendő, hogv a Szovjetunió lakossága a világ népességének csupán 7 százalékát teszi ki. A párt feladatul tűzte, ki, hogy a legfejlettebb tőkés országokat is szárnyaljuk túl az egy főre jutó termelésben. Következetesen dolgozunk ennek a feladatnak a megoldásán. Egyre csökken a különbség a szovjet és az amerikai ipari termelés színvonala között. Szocialista gazdaságunkban a nagy mennyiségi változások mellett mélyreható minőségi átalakulások is mentek végbe. A tudományos-technikai haladás sok új termelési ágat hívott életre. Végrehajtottuk számos népgazdasági ág műszaki úir«fols7.firelését. Orszá(Folytatás a 8. oldalon) 1