Új Szó, 1966. március (19. évfolyam, 59-89. szám)

1966-03-29 / 87. szám, kedd

jCaôaftc nagy, mecfje LÁTOGATÁS A 90 ÉVES GYURKOVICS FERENC FESTŐMŰVÉSZNÉL A FESTŐ letette ecsetét... Már nem az alkotás vágya, hanem a megtett hosszú út élteti. Losonc büszke rá, de már alig látja. Sétáit már csak a ház mögötti kis kertjében végzi. Barátai, ismerősei, tisztelői napok óta figyelmeztetik egymást: Feri bácsi 90 éves. A régi családok lakásában szinte mindenütt megtalálható egy-két Gyurkovics- kép, melyekre most fokozott szeretettel tekintenek a losonciak. Budapesten született (1876. március 28j, — mégis losoncinak vallja magát. Nem csoda, ötvenhat éve él már ebben a városban. Ez alatt vásznára került Losonc és környékének múltja. Utcarészletek, házak, melyeket rég elnyelt az idő, s már csak a Gyurkovics-képeken élnek. Tulajdonképpen a régi Losonc varázsa ragadta meg a művészt és tartotta vissza a világjárástól is. — A közeli Divin templomi képeinek restaurálására kaptam megbízást, Így kerültem 1910-ben Losoncra — emlékezik a művész. — Nem gondoltam, hogy örökre itt is maradok ... Láttam azonban itt valamit, ami megragadott. Hatalmas vásárok színhelye volt abban az időben a város. Három napig, éjjel-nappal tartott itt a nyüzsgés, a zsivaj, folyt a vászonra kívánkozó színes élet. Ezekből a régi képeimből, 18 további festményemmel együtt négyet a Nemzeti Galéria is megvásárolt. A régi Losoncon mást is találtam, — feleséget, aki 84 éves koromig megosztotta velem a hol kicsire, hol nagyobbra vágott kenyeret. A LOSONCI letelepülés előtti múlt tarka és érdekes volt. Nem sok hiányzott ahhoz sem, hogy a mester csupán mesterember Jegyen. — Apám mészáros volt. Ipara folytatását nekem szánta. Tizenhat éves koromban — tetszett, nem tetszett — fel kellett kötnöm a henteskötényt, oda kerültem a pult mögé. Apámat talán soha sem tudtam volna meggyőzni festőálmaimról, ha nincs öcsém. Neki megtetszett apám mestersége, helyettem ő vállalta az utód szerepét, én pedig mehettem az ipar•L. r 1 f 1 iáJJ L B 4 művészeti iskolába, Ballo Ede keze alá. Budapest után következett a párizsi Julien-akadémia, majd München Defléger professzorral. GYURKOVICS FERI bácsi gyerekkorom óta nagy hatással volt rám. Tudtam, hogy festő, nekem mégis az Imponált, ahogyan a művészfrizurás Gyurkovics bácsi a trombitát fújta, a híres losonci fúvószenekarban. A zene, a jó sör és az elmaradhatatlan pipa — ezek voltak a művész passziói. — Szerény élethez csak szerény passziókat választhattam — mosolyogja el magát Feri bácsi. — Nem volt akkor könynyű a művész élete ... Nem abból éltem, amit festettem, hanem amit el tudtam adni. Bizony, házalnom is kellett, hogy családomat eltarthassam. Ha beléptem a kávéházba magammal vittem valamelyik festményemet, hiszen vevőt kerestem. Akkoriban a csendélet volt a „divat", s nekem azt is tudomásul kellett vennem, hogy a vevő mit óhajt. Más világ volt akkor. A művész szinte önkéntelenül összehasonlítja a jelennel. „ — Sohasem felejtem el müncheni napjaimat. Kezdő festő voltam, tanulni vágytam, de falat csak akkor került a számba, ha munkámért pénzhez Jutottam. Szinte irigylem a mai fiatalokat. Biztosítják tanulmányaikat, megélhetésüket. Azt festhetik, amit művészi ambíciójuk követel, nem pedig amit a vevő. Tanulmányutak segítik fejlődésüket. így van ez jól... MŰTERMÉBEN, hosszú évek óta ugyanazon a helyen egy ceruzarajz látható: Bosnyákfej. A legrégibb Gyurkovicsemlék. Tízéves korában rajzolta. S melyik kép hozta vajon az első nagy sikert? — Ötvenöt évvel ezelőtt, egyéves losonci tartózkodásom után, nagy megtiszteltetés ért. Kiállítást rendeztek a városban. Katona, Neogrády, Ripl-Rónai, Izsó, Wagner, Murillo, Piaccentino stb. eredeti alkotásai között ott voltak az én képeim is, s az 1908-ban készült „Tükör előtt" című olajfestményem aratta az első nagy sikert. A képet első feleségemről, egykori művésztársamról festettem. Alkotó keze alól főleg olaj, tempera és akvarell került ki legnagyobb számban, tanulmányait szénnel vagy ceruzával készítette. Közben egész művészgenerációt nevelt fel. Ö a losonci festőművészek nesztora. Tanítványai között volt Szabó Gyula is. GYURKOVICS a müncheni iskolánál a német impresszionizmus hatása alatt dolgozott. Képei frissek, elevenek. Mesterségbeli készsége kiváló, s a kis vásári jeleneteiben művészetének legjavát adja. Ezek munkásságának igazi gyöngyszemei. Repül az idő. Ogy tűnik, mintha nem is lett volna olyan rég, amikor a 80 éves művész tiszteletére nagyszabású kiállítást rendeztek a városban. Hatvanhét képében gyönyörködtek a nézők, melyek közül több ma már Losonc, Zólyom, Besztercebánya, Martin stb. városának tulajdona. A besztercebányai Szlovák Nemzeti Felkelés Múzeumába került a „Partizánok megbeszélése", melyet a művész 1950-ben festett. ÖT ÉVVEL EZELŐTT, 85 éves születésnapján a képzőművészek szövetsége, a kerület, a járás, a város, a Csemadok küldöttségei üdvözölték Gyurkovics Ferencet, s felkereste őt a rádió és TV is. S most amikor 90. születésnapját ünnepeljük, kívánjuk, hogy még számos születésnapján köszönthessük. SÖLYOM LÁSZLŰ Új vasútvonal Szibéria kincseihez SZIBÉRIA a szovjet föld legnagyobb kincsestára. Nemcsak felbecsülhetetlen értékű nyersanyagával és energiaforrásaival vívott ki előkelő helyet a népgazdaságban, hanem nagyipari és mezőgazdasági szempontból is még számos tartalékokkal kecsegtet. A szibériai körzetek Iparosítása már négy évtizede egyre gyorsabb ütemben folyik. Az egyik legnagyobb akadályt azonban az óriási távolságok képezik. Szibéria „megnyitása" tulajdonképpen csak a híres transzszibériai vasútvonal elkészítésével kezdődött. A „transzszib" a Föld leghosszabb kettősvágányú vasútvonala. A Moszkvát és Vlagyivosztokot összekötő 9337 kilométer hosszú nagy mérnöki alkotás új életet hozott a végeláthatatlan tundrákra, erdőségekbe és Szibéria népeinek. A GYŐZELMES Októberi Forradalom után a szibériai vasútvonal hosszú ideig az ellenforradalmárok fő támaszát képezte. Csak a bolsevikok végső győzelme után indulhattak el Szibéria földjére a vonatszerelvények az első szovjet ötéves terv építkezéséhez szükséges építőanyagokkal és gépekkel. A transzszib fokozatosan megváltoztatta arculatát. Ma már a Bajkálig villamosított. A mellette fekvő helységek modern ipari központok lettek. A fő útvonalból számos elágazás indul ki Szovjet KözépÁzsia (turkszib vasút), Kína, illetve Szibéria belseje felé. Az egyre terebélyesedő szibériai vasútvonal egyik legújabb szakasza Abakant és Tajcset között létesült. Tajcsetből folyta29. tódik Bratszk felé a transzszib első északi elágazása. A vasúti 9

pálya a világ legnagyobb vízerőműve koronáján halad át, majd kelet felé fordul és Uszt m 1966. Kute mellett éri el a Lena folyót. A KÖVETKEZŐ ÉVEKBEN a transzszibtől északra fekvő vidékeken kívánnak létesíteni vasúti összeköttetést, ahol a geológusok felbecsülhetetlen mennyiségű kőolaj-, földgáz-, színesfém-, vasérc-, só- és kénkészleteket lepleztek le. A Jakutföld déli részén például olyan közel fekszenek egymáshoz a kiváló minőségű érctelepek és kokszolható szénkészletek, hogy óriási kohászati kombinát felépítését vették itt tervbe. A kombinát létrehozásának első feltétele azonban a vasútvonal. Az ÚJ szibériai vasútvonal — a szevszib — összeköttetést teremt az Ural és a Csendesóceán között. Ez lesz a következő ötéves terv legnagyobb vasúti építkezése, amely azonban csak 15—20 év múlva készül el. Amikor 1930-ban befejezték a Novoszibirszkből Barnaul-Szemipalatyinszk felé húzódó ún. turkszib vasutat, amely megszüntette Közép-Ázsia elszigeteltségét a szibériai vasútvonalaktól, a több mint 2000 kilométeres pálya építkezésénél a fő sz' rszám a csákány és a lapát volt. A szevszibet már a legkorszerűbb technika segítségével építik fel. TYUMENBÖL szinte naponta hosszú sor kotrógép és bulldózer indul hosszú útra az új vasútvonal kitűzött vonalára, amelyeket alagútépltők, robbantóosztagok és más szakemberek követnek. Nem egész három hónappal ezelőtt megkezdték a szevszib első szakaszának építését Tyuinen és az Ob mellett fekvő Szurgut között. A vasútvonal, amelynek mentén a közeljövőben új iparvárosok nőnek fel, elősegíti a nyugat-szibériai körzetek természeti kincseinek gazdaságos kiaknázását. A második szakasz Szurgatból az Angara és a Jenyiszej összefolyásához fog vezetni, innen aztán észak felé fordul, a Bajkal-tő északi csücskéhez. Az új vasútvonal építése során először ívelik át merész megoldású vasúti híddal a Lena, Szibéria egyik legnagyobb folyamának medrét. A szevszib Tyumenből a Csendes-óceánig az eddigi vasúttal összehasonlítva ezer kilométerrel rövidíti le a távolságot. AZ EGÉSZ VASÚTVONAL olyan területen halad át, ahol a geológiai felderítés óriási menynyiségű gazdaságosan hasznosítható nyersanyagot fedezett fel, ami több tucatnyi új ipari központ felépítését helyezi kilátásba. A szevszib — a Szevero-szibirszkaja zseleznaja doroga — ezért joggal megérdemli, hogy a Szibéria természeti kincseihez vezető új kaput lássanak benne. (djj ÖSSZHANG = nagyobb hatékonyság Napirenden a pártkongresszus téziseinek megvitatása A HALADÁS szövetkezet (Tallós és Vezekényj tagjainak szép jövedelme volt a múlt esztendőben. Átlagosan 14 615 koronát kaptak. Az egy hektárra jutó árutermelés pénzben kifejezve 7955 koronát tett ki. Kétségkívül a szövetkezet megállta a helyét, ám sem a tagság, sem a vezetőség nincs megelégedve az eredménnyel. Mindenki többet szeretett volna, s ezt ne is vessük a szemükre, végeredményben ez az elégedetlenség az előrehaladás serkentője. A tavalyi rossz Időjárás a Haladás szövetkezetnek (galántai járás) sem kedvezett és kénytelen volt 185 hektár évelőt kiszántani, így a szántóterületnek csak 12,55 százalékáról takarított be hereféléket. Nem panaszkodnak, hogy kevés a takarmányuk, mert a veszteséget 204 hektár másodnövénnyel pótolták. Annyi azonban biztos, hogy a tekintélyes területen kiszántott évelők nagy anyagi veszteséget jelentettek a gazdaságnak. Azonban másról ls szó van. A begyűjtött takarmányalap keményítő- és fehérjeértétkaránya (13:1) nem felel meg a gazdaságos termelésnek. Erről a problémáról vitatkoznak a Haladás szövetkezet vezetői, figyelembe véve a CSKP XIII. kongresszusa előkészítésének téziseit. „A mezőgazdasági termelés hatékonyságát lényegesen csökkenti a növénytermelés, főként a takarmánytermesztés lemaradása, s ez akadályozza B megfelelő tartalékok létrehozását .. .* olvashatjuk a tézisekben. BÁR A HALADÁS szövetkezet vezetői mindig büszkék voltak takarmányalapjukra (ha nem jött közbe elemi csapás), ám mégis abba a helyzetbe kerültek, hogy a még eredményesebb gazdálkodásukat elsősorban a takarmánytermesztés mennyiségének és miinőségének megváltoztatásával kell megkezdeniük. Megvan ennek is az oka, a gazdaság a szarvasmarhatenyésztést helyezi előtérbe, és csak úgy látja hasznosságát, ha több takarmányt biztosít. Ismét ragadjunk kl a tézisekből egy erre vonatkozó mondatot. „Az állattenyésztési termelés fő láncszeme a szarvasmarhatenyésztés, mégpedig mind a tej-, mind a hústermelés, mind pedig az egész mezőgazdasági termelés fokozása szempontjából..." FONTOS TÉNYT szögez le e néhány sor. A tehén a gazdaságnak sokoldalúan hasznot hajtó termelőeszköze. Tejet termel, aztán inint húsárú kerül a piacra. Jelentős tényező a szervestrágya termelése is, s ez éppen a mezőgazdasági termelés fokozásának szempontjából elengedhetetlen feltétel. Emellett a szarvasmarha olyan jószág a gazdaságban, amellyel a kevésbé értékes melléktermékeket (kukoricakóró, árpaszalma, hereszalma stb.) is fel lehet etetni. És hogy a Haladás szövetkezet egyelőre nem mutat ki nyereséget a tejtermelésből, az csupán abból ered, hogy csa/k a tejhozamot veszi tekintetbe, — ami még nem érte el a kívánt szintet — és a többi tényezőt elhanyagolja. A GAZDASÁG tehénállománya fiatal, betegség miatt az öreget kicserélték és újat neveltek. A tavalyi átlagos napi tejhozam 6,6 liter volt egy-egy tehéntől. A tej termelési ára tehenenként 1,78 koronát tesz kl a rezsi- és amortizációs költségen kívül. Ha majd a két utóbbi megterhelést is hozzászámítják a kiadásokhoz, a tejtermelésen egyelőre semmit sem nyernek. Levánszky Károlyt, a szövetkezet elnökét azonban ez nem aggasztja, mert tudja, hogy a tehenek ez idén, a másodiik borjazás után már jobban fognak tejelni. Ugyanakkor elhatározásuk az, hogy növelik a takarmánytermesztés és jobb keményítő — fehérje arányt akarnak elérni. Céljuk a 8:1 arány létrehozása, ami a fejőstehenek számára már elfogadhatóbb összetétel. Természetesen a jövőben ezen még javítani akarnak, s a lehetőségek adva is vannak. Karácsony Sándor agronómus azt sem titkolja el, hogy szálas takarmányból 15 százaléknyi tartalékot szeretnének elérni. A SZÖVETKEZET az idén a szántóföldek 21,85 százalékáról takarít be évelő takarmányokat, amelyek jelentősen növelik a takarmányalap fehérje tartalmának mennyiségét Néhány éven belül pedig az évelők vetésterületét a szántóföld negyedrészére terjesztik ki. Ez azonban nem jelenti azt, hogy lemondanak a másodnövények termesztéséről, sőt önr tözéssel növelik a hozamot. Kár is lenne egész nyáron szabadon hagyni például azt a 30 hektáros dűlőt, amelyben korai burgonyát termesztenek. Az őszi keverékek is korán lekerülnek, helyükre más takarmányfélét vetnek. A lényeg az, hogy a másodnövények kiválasztanál ls figyelembe veszik a fehérje értékét. A csalaimádé közé borsót kevernek, hogy a tápértékek aránya megfeleljen a gazdaságos tejtermelésnek. ILYEN CÉLT tűztek maguk elé a gazdaság vezetői és azért bízik Levánszky elvtárs a szarvasmarhatenyésztés sikerében. A Haladás szövetkezetben már az idén sem kell nagyon feszíteni a húrt, hogy egy liter tejen húsz fillért nyerjenek. És, ha ezt elérik, akkor a gazdaság csupán a tejtermelésből megközelelítőleg 110 ezer korona tiszta jövedelmet nyer. Ugyanakkor a 280 tehén sok kisborjúval gazdagítja az állományt, ami további hasznot jelent. Mindezektől eltekintve, mint ahogy már szó is volt róla, a szarvasmarha hasznossága nemcsak e két tényezőben rejlik. A hozamok növelése szempontjából felbecsülhetetlen érték a szervestrágya termelése, ami nemcsaik a közvetlen többtermelést eredményezi, hanem elősegíti a jobb talajszerkezet kialakulását is. A humuszban gazdagabb talaj több vizet raktároz, megköti a műtrágya ionokat és nem hagyja kimosni a talajból. SZÖVAL A SZÖVETKEZET vezetősége jó utat választott. Hatékonyabbá teszi a mezőgazdasági termelést, még nagyobb jövedelmet biztosít a tagságnak, s ezzel egyidőben a gazdaság többet termel a társadalom számára is. BENYUS JÓZSEF A Tüzelőanyagkntató Inté zet munkatársai a prágai Elektrodružstvo dolgozóival együttműködve szikradetek tort fejlesztettek ki az aszfaltszigetelések minőségének ellenőrzésére. Régebben a földbe kerülő vezetékek szigetelésének állapotát csupán vizuálisan lehetett vizsgálni, ami természetesen nem volt kielégítő. A képen látható szikradetektoros vizsgálókészülék 100 % os minőséget biztosít. A detektor azon az elven működik, hogy ott, ahol a szigetelés hibás, szikra ugrik át. A berendezést akkumulátor üzemelteti s bármilyen átmérőjű csővezeték szigetelése ellenőrizhető vele.