Új Szó, 1966. március (19. évfolyam, 59-89. szám)

1966-03-29 / 87. szám, kedd

tmm \ Látás az infrasugarak hullámhosszán Wiliam Herschel angol fizikus 1780-ban szokatlan jelenséget észlelt. A napspektrumba állított hőmérő ugyanis a színkép halárán túl is felmelegedett. A tudós megismételte a kísérletet, az eredmény mindig hasonló volt. Ennek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a hőmérőre valamilyen láthatatlan sugárzás hat. Ezt a sugárzást később infravörös, vagyis vörösön inneni sugárzásnak nevezték el. A további kísérletek azt is kimutatták, hogy ez a sugárzás képviseli a Nap által kisugárzott energia mintegy 60 %-át, az izzólámpa energiakisugárzásában pedig kb. 90 százalékban vesz részt. A fizikakönyvekben aztán fokozatosan bővültek az infravörös sugárzásra vonatkozó adatok. Ma tudjuk, hogy ez a sugárzás az elektromágneses hullámoknak a látható fénynél nagyobb hullámhosszúságú tartománya, körülbelül 7600 és 30 millió angströmig terjed. Kiderült, hogy e sugárzások fénykvantumainak energiája nagyon kicsi, így az infravörös sugárzások aktivitása ls kicsi, elnyelése az anyagban többnyire Passzív működésű hőpelengátor. 1 — vevőkészülék, 2 — tükör, 3 — forgató gépezet. 4 — regisztráló berendezés, S — erősítő, 6 — ellenállás. nem okoz vegyi reakciót vagy elektromos hatást. Ezért kimutatása és tanulmányozása rendszerint hőhatása alapján történik. Az infravörös ^^isárzást a levegő alig nyeli el, míg más anyagimat jelentősen felmelegít azáltal, hogy azok majdnem teljesen elnyelik, abszorbeálják. Az infravörös sugarak láthatatlanok, emellett könnyen előállíthatók és különféle berendezések segítségével jól vehetők. E sugarak forrásául szolgálhat minden test, amelynek hőmérséklete magasabb az abszolút nullafoknál, vagyis mínusz 273 C foknál. így például a futó gépkocsimotorból származó infrasugárzás több száz watt értékű, a repülőgép motorjából távozó sugárzás pedig eléri a több kilowatt teljesítményt. A KOZMOSZ KÉPEI Derült felhőtlen éjszaka. Fejünk felett milliárdnyi csillag, hiábavalóan próbálnánk őket megszámolni. E távoli világok régóta izgatják az ember fantáziáját. A csillagászok óriási teleszkópok segítségével már aránylag részletes fényképeket tudnak készíteni legközelebbi égitársunkról, a Holdról. A rádiójelek pedig már a Marsról, a Venusról és a naprendszer más bolygóiról is visszaverődtek. A ember műszaki „csápjai" egyre távolabb hatolnak a világmindenségbe. A csillagok felé való repüléshez azonban nem «supán tökéletes rakétákra és űrhajókra van szükség, hanem az űrben uralkodó feltételekre vonatkozó széles körű ismeretekre is. Ezeket egyelőre a tudományos „kémszolgálat" gyűjti t a kozmikus felderítés számos módszere között kimagasló helyet foglalnak el az inírakészülékek ís. MINDENT LÁTÖ SZEMEK Az tnfratechnika legnagyobb mai elterjedési területet a modern hadseregekben kell keresnünk. Ma már a katonák felszereléséhez tartoznak az olyan készülékek, amelyek lehetővé teszik éjjel vagy ködös időben a gépkocsik vagy a harckocsik irányítását, az egyes gépkocsik vezetését anélkül, hogy reflektorainak világítaniuk kellene, éjjel pontosan irányított lövést biztosítanak a gyalogsági vagy más fegyeverekből, elősegítik a cél felkutatását a harctéren, az ellenség figyelését stb. Álljunk meg egy pillanatra azoknál az infrakészülékeknél, amelyek az úgynevezett passzív csoportba tartoznak. Működésük a célból kisugárzó hő regisztrálásán alapszik. Lényegében aránylag egyszerű berendezésekről van szó. A figyelt tárgyból kiinduló infrasugarak a fényre érzékeny indikátorra vetítődnek. A berendezés fontos része a képalkotócső, amely az infravörös képet láthatóvá teszi. A passzív készülékek nemcsak felkutatják a tárgyakat, hanem kielégítő pontossággal az irányukat is meghatározzák. Ezért gyakran hőpelengátoroknak vagy infrafelderítőknek is nevezik őket. Találkozunk velük a hajókon, a repülőgépeken, a rakétákon s másutt is. A passzív készülékek rendszerint 1,5 m átmérőjű parabolatükörrel endelkeznek, amelynek gyújtópontjában a vevőkészülék, illetve indikátor helyezkedik el, amely a vett energiát villamos energiává változtatja át. KÉPZELETRIPORT AZ ELSŰ ARCVONALRÓL Sötét ködös éjszaka. A felderítő osztag parancsnoka nem véletlenül helyezte ide megfigyelőhelyünket. Éppen itt van a legalkalmasabb harckocsiterep, tehát a fokozott érdeklődést kiváltó térség. A harckocsik támadása előtt ellenséges felderítéssel lehet számolni. Infrakészülékünk készenlétben van. Baloldalt az álcázott Infrareflektor áll. Távirányítással bekapcsoljuk és szemünket az okulárhoz helyezzük. Kezdődik a felderítés... Az ínfrareflektor láthatatlan sugarai végigpásztázzák az előttünk fekvő vidéket. Egy részük szétszóródik, legtöbbjük azonban visszaverődik a tárgyaktól és visszatér készülékünk objektívjébe. A készülék fotokatódján egyelőre csak a láthatatlan tárgyak kisebbített és fordított képei keletkeznek. Az infrasugarak hatására a fotókatódból elektronok repülnek ki. Az anód és a katód közti villamos térbe érkeznek, növelik sebességüket és az anód, vagy a foszforeszkáló képernyő felé irányulnak. Az elektronok e „bombázás::" az ernyő megvilágítását váltja ki. A fotokat >d minden pontjából meghatározott számú elektron szabadul fel, ezért a képernyő minden pontjáoa is körülhatárolt számú elektron érkezik, ami egyúttal meghatározza a megfigyelt tárgyak ábrázolási élességét. FÉNYKÉPEZÉS 200 KM TÁVOLSÁGBÓL Abban az időben, amikor a náci vezérkar még inváziót tervezett Nagy-Britanniába, a francia partokon nagy és szokatlan fényképezőgépeket helyeztek el. Senkinek sem volt szabad őket megközelítenie. Objektívjeik a La Manche-csatornán át a brit partok felé irányultak. S így a náci vezérkar naponta friss fényképeket kapott az angol partokról, amelyek 35 km-nyire feküdtek. A briteknek halvány sejtelmük sem volt erről. Különben akkoriban senki sem sejtette azt sem, hogy néhány év múlva tnfrafényképeket lehet majd készíteni akár 200 km távolságban emelkedő hegycsúcsokról, vagy fényképlemezre lehet rögzíteni a 10—20 kilométernyire haladó autókat vagy harckocsikat. ÖSSZEKÖTTETÉS MILLIÖ KILOMÉTERRE Hagyjuk el ismét bolygónkat. Lehet, hogy nemsokára ilyeu hírt sugároz majd a rádió: „A föld körüli pályáu három űrhajó kering. Sok ezer kilométerre vannak egymástól. Az űrhajók személyzete megbízható kölcsönös összeköttetést teremtett." Szinte hihetetlen, gondolja a földlakó. Mert még sohasem hallott az „optikai lnfratelefonról". Később megtudja, hogy az optikai infratelefon energiaforrásául a napfény vagy az űrhajóban felszabaduló hő szolgál. A sugárzó és a vevőantennákat tükörrendszer képezi, amely tetszőleges szög alatt lehetővé teszi a napsugarak összegyűjtését. Igaz, ma még ilyen összeköttetési rendszer nem létezik, kozmikus környezetben azonban hamarosan megvalósul. Mert a Földön már gyakorlati próbákat végeznek vele, egyelőre persze csak két közvetlenül látható hely között. Az infratelefon egyik prototípusa kb. 18 kg súlyú, csak mintegy 15 watt energiára van szüksége, jeleinek hatótávolsága, mégis sok millió kilométer. (-sa) Éjjeli felderítésre szolgáló infrakészfilék működési elve. 1 .— infravörös reflektor, 2 — célpont, 3 — objektív, 4 — fotokatőd (fény hatására elektronokat kibocsátó katód), 5 — elektrolencse, 6 — kégetufö, Z okulár, 8 — tápláló blokk. Tartalom, i forma FELLENDÜLŐBEN AZ IRODALMI SZÍNPADMOZGALOM N

emrégen még arról beszéltünk, hogy Csehszlovákiában magyar vonalon 350—400 öntevékeny színjátszó együttes működik. Ez azt jelentette, hogy évente általában ennyi csoport tartott színházi bemutatót. Ma más a helyzet. Jelenleg mintegy 100— 150 együttes dolgozik rendszeresen. Számbelileg tehát viszszaesés történt. Panaszra, elégedetlenségre még sincs okunk. A most működő együttesek, ha kevesebben is vannak, mint néhány éve, minőségileg összehasonlíthatatlanul jobbak, mint régebben. Megszűnt a sztárszellem, nincsenek kritikátlanul fogadott „slágerek", háttérbe szorult a produkciós szemlélet. Az 1966-os dramaturgiai tervben 20 kiadásra kerülő színmű szerepel, jeles hazai és külföldi szerzők alkotásai. A többi között megjelenik Mikszáth Kálmán A beszélő köntös, Illyés Gyula Bolhabál és a Tűvétevők, Német László Villámfénynél és a Mathiasz panzió, Szabó Magda Fanni hagyományai, Kodolányi János Földindulás és A böcstelen, valamint Mrožek Tangó című színműve. Nem állíthatjuk, hogy az említett darabok a drámairodalom legjobbjai és hogy az 1966. évi dramaturgiai terv kifogástalan. Ismét kimaradt több olyan alkotás, amely az elmúlt években kimagasló sikert aratott, Időszerű kérdéseket tárgyal, és amellyel megbirkóznának együtteseink. De nem is az a lényeg, ami nem került — a szűkre szabott lehetőségek miatt nem ls kerülhetett — be a kiadásra váró müvek közé, hanem az, ami bekerült, amit az Idén, jövőre és talán még a későbbi években is együtteseink játszanak, illetve játszani fognak. E darabok mindegyike jó, e művek nemcsak tartalom, hanem téma és forma szempontjából is gazdagítják, előbbre viszik a csehszlovákiai magyar színjátszást. A másik eredmény az irodalmi színpadmozgalom fellendülése, mennyiségi gazdagodása. Színjátszásunk „fénykorában", a 350—400-as mutatószám idején, irodalmi színpad mindössze 3—4 működött. A változás, az „eltolódás" nem arányos. Jelenleg nem annyival több az irodalmi színpad, mint amennyivel kevesebb a színjátszó együttes. De ebben az esetben sem ez a döntő. A fontos az, hogy az irodalmi színpadmozgalom az utóbbi években, — ha nem is ugrásszerűen — mennyiségileg és minőségileg egyaránt fellendült és ma ls gazdagszik, erősödik. A legjobbak változatlanul az úttörők, az országban magyar vonalon az elsőnek alakult irodalmi színpadok: a rimaszombati Fáklya és a dunaszerdahelyi Híd. Mellettük,, példájuk nyomán azonban már felnőtt egy sereg követő: a rimaszombati járásban hat, a dunaszerdahelyí járásban kilenc együttes... És számos irodalmi színpad dolgozik a többi járásban. A legtöbb a CSEMADOK helyi szervezetei mellett alakul, szép számban szerveződnek azonban irodalmi színpadok az iskolákban, az üzemi klubokban és a művelődési otthonokban. Általában mindenütt a fellendülés, az irodalmi színpadmozgalom térhódítása tapasztalható. A napokban a Népművelési Intézet és a CSEMADOK Központi Bizottsága tanácskozásra hívta meg a legjobb színjátszó együttesek és a legjobb irodalmi színpadok vezetőit. A dramaturgiai tervet, a DILIZÁnál jelenleg kapható darabokat, a május 19—29-ig Komáromban megrendezésre kerülő Jókai-napok elképzelését és más, szakmai kérdéseket ismertettek és vitattak meg. Itt értesültünk arról, hogyha a szervezés és a szakmai tanácsadás nem ls olyan, mint amilyent az együttesek elvárnak, mind a színjátszók, mind az Irodalmi színpadok eredményesen dolgoznak és változatos műsorral készülnek a nyári seregszemlékre. A dunaszerdahelyiek rövidesen T. Williams Üvegfigurák című immár klasszikus művével lepik meg a közönséget. Meglepetést tartogatnak a lévai, a losonci és a rozsnyói színjátszók ls. B

iztató a falusi együttesek munkája, ahol az igény és' a színvonal növekedése szintén kimutatható. Jó példa erre a többi között Gömörmihályfalu. Ebben az alig néhány száz lelket számláló községben a Kovács Éva vezette színjátszó együttes a napokban Moliére Botcsinálta doktor című vígjátékát mutatták be. A csehszlovákiai magyar műkedvelő mozgalom pillérei a színjátszók. Az 1966-os Jókainapok műsorának jelentős része változatlanul rájuk épül. Ez Idén azonban sok hárul majd az irodalmi színpadokra, valamint az énekkarokra; fesztiváljukat szintén a Jókai-napok alkalmából rendezik meg. A bemutatókra az énekkarok és az irodalmi színpadok ls szorgalmasan készülnek. Az utóbbiak közül négy együttes kerül Komáromba. A dunaszerdahelyi Híd (amelynek műsorát már Ismertettük) a napokban Észrevétlenül címmel tartott bemutatót. A rimaszombati Fáklya Tűzzelkéssel, a bratislavai Forrás -—« Vörösmarty, a losonci Irodalmi színpad örvénylések Bartók Béla körül, a bodrogközi irodalmi színpad Ádám bordája, a csallóközi irodalmi színpad pedig Feltámadott a tenger címmel rendez műsort. Jó munkát végez a tornai, a szepsi, és a kassai irodalmi színpad is, amelyek közül egyesek már megtartották, mások a közeljövőben tartják meg ez idei első bemutatólkat. A legbátrabb tervet a Varga Ervin vezette losonci irodalmi színpad szövi. Az együttes az örvénylések Bartók Béla körül című összeállítás mellett rövidesen a neves lengyel drámaírónak: Mrožeknek műveiből állít össze műsort. S Losoncon megalakult és már három bemutatót tartott a Kármán József iskolai Irodalmi színpad. Az irodalom losonci barátaitól és szervezőitől ered egyébként az a javaslat, hogy az Iskolák mindegyike alakítson gyermek irodalmi színpadot, és a CSEMADOK Központi Bizottsága, vagy a Népművelési Intézet mellett alakuljon meg a csehszlovákiai magyar tanítók központi Irodalmi színpada. Nem tudjuk, hogy a többek véleményét kifejező javaslat — az anyagi nehézségek miatt — mennyire reális. Az elképzelés azonban úgy véljük jó, és ha csak egy mód van rá, az életképes ötletet érdemes lenne megvalósítani. A leggyakoribb panasz mostanában úgy ls az, hogy a tanítók — tisztelet a kevés kivételnek — nem kapcsolódnak be a társadalmi életbe, nem segítik a kulturális munkát. Szerintünk ennek oka talán nem is a szándék, hanem a lehetőség hiánya. A Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara példa arra, hogy a tanítók — ha van lehetőségük, ha megteremtjük az érdeklődési körüknek megfelelő munkaformát — akarnak és tudnak dolgozni. Nem kétséges, hogy a szakszerűen vezetett központi irodalmi színpad munkáját sok tanító támogatná. Később — az énekkar tagjaihoz hasonlóan — az együttesben szerzett tapasztalatokat otthon, működési helyükön érvényesíthetnék. Egy központi tanítói irodalmi színpaddal részben az Irodalmi szakkörvezető-képzés és utánpótlásnevelés ls megoldódna. Több helyen (Érsekújvár, Komárom, Nyitra, Fülek. Feled) ahol megvannak a feltételek színvonalas együttesek alakítására, de eddig még sem jeleskedtek a munkával, most szerveződnek az Irodalmi színpadok. S

ajnos még mindig megoldatlan a szakmai segítségnyújtás és a megfelelő műsoranyaggal történő ellátás. Nem kielégítő a tapasztalatcsere és a kölcsönös vendégszereplés kérdésének a megoldása sem. Ennek ellenére a csehszlovákiai magyar irodalmi színpadmozgalom erőteljesen fejlődik. A müsorforma szinte kivétel nélkül új, a téma időszerű, a tartalom mai. Irodalmi színpadjaink jó úton haladnak és sok reménvre jogosítanak. BALÁZS BÉLA