Új Szó, 1966. március (19. évfolyam, 59-89. szám)
1966-03-24 / 82. szám, csütörtök
A CSKP Központi Bizottságának határ ozata a mezőgazdaság tervszerű irányítása tökéletesítésének alapvető útjairól (Folytatás • 4. oldalról) ni ;( ra(!zögazdas4£L .tgjujel és jellegzetességét, az időjárási viszonyoktól való függőségei-' Ennek egyik alapvető feltéteI I le az, hogy mindkét fél számára lehetővé váljék a szállító vagy az átvevő megválasztása, s azokban az esetekben, ha ezt valamelyik monopol helyzete kizárja — biztosított legyen a mezőgazdasági üzemek szükséges védelme. 1 Mint a népgazdaság más »• ágazatában, a mezőgazdaságban is arra számltunk, hogy a mezőgazdasági termékek értékesítése a loco mezőgazdasági üzem alapelv szerint történik. (Loco — a vevő az árut azon az áron vásárolja meg, amennyibe az az áru tárolási helyén az ügylet megkötésekor kerül és a szállítási díjat ő fedezi. — A szerk. megj.J. Ezzel megszűnik a mezőgazdasági üzemek azon kötelessége, hogy termékeit a meghatározott helyszínre szállítsa, s a termékek átadásának helye és . szállítása a szállító és az átvevő közötti megállapodás konkrét tárgyát képezi. Különösképpen a mezőgazdasági üzemek s az élelmiszeripari vállalatok között kell olyan kapcsolatoknak kialakulni, amelyek megalapozzák a kétoldalú érdekeltséget a termékek kiváló minőségének elérésében, a ter1 melőképesség maradéktalan kihasználásában és mezőgazdaságunk fejlesztésére az élelmiszeripar hulladékanyagának J hasznosításában. A _mezógazdaság i termelőesZi l ^özök szállí tásánál általában az az alapelv alkalmazandó, hogy a minőségükről szóló rendelet — az érvényes normák szerint — oszthatatlan részét képezi a szerződésnek, s a szerződéses minőség be nem tartása esetében a szállító anyagi bírságolásban részesül, melynek magasságát már megelőzően a szerződésbe foglalták. A szerződéses kapcsolatok terén a népgazdaságban általánosan érvényes alapelvekkel összhangban, valamint a mező^ ggzdasági termelőeszközök minős Ŕg P'BlTéti őr z és Sn ek fokozása" érdeK&S en a {5fIgerő6§zS8zöF n&L módosítják a jótállási id£t." Mind a földművesszövetkezetek, mind pedig az állami gazdaságok számára a termelőeszközök vásárlásánál egyazon árszint érvényesül. A mezőgazdasági termelési szükségletek szállítására, valamint a beruházások szakaszán is a népgazdaságban általánosan érvényes alapelveknek megfelelően kötnek szerződést. A mezőgazdasági termékek eladásánál az átvevővel való közvetlen szerződéskötés alapelvét alkalmazzuk. A mezőgazdasági termékek eladásáról hosszú lejáratú szerződést főleg azokra a termékekre kötnek, amelyek termesztése több évet vesz igénybe és ott, ahol a termesztés nagyobb beruházásokkal függ össze. Tekintettel a beruházási tételek kölcsönös befolyására a mezőgazdasági üzemeknek nyújtott szolgáltatások terén is a hosszú lejáratú szerződések alapján módosítják a kölcsönös kapcsolatokat. A mezőgazdasági termékek értékesítése terén a forgalmi kiadások csökkentésének elvét tartjuk szem előtt, éspedig a rövidebb és közvetlenebb kapcsolatok létrehozásával, valamint a minőség elbírálásánál a szubjektív befolyás kiküszöbölésével. A szerződéses kapcsolatok és a szolgáltatások fejlesztésének új alapelvei lényegesen megnövelik a mezőgazdasági felvásárló ' és ellátó üzemek tevékenységének jelentőségét. Ezt a természetes fejlődést úgy kell támogatni, hogy ezek az üzemek egyre jobban teljesítsék mezőgazdaságunkban az értékesítő ós ellátó szervezet funkcióját. A mezőgazdasági termelés progresszív formáinak további fejlesztése, különösen pedig az összpontosítás fokozása és a szakosítás bevezetése a mezőgazdasági szolgáltatások szakaszán megköveteli a munkamegosztás gyors elmélyítését. A szolgáltatások fejlesztésére létrehozott optimális feltételekkel egyetemben kell alkalmazni — sokkal kifejezőbben mint eddig — a hatékonyság kritériumait, melyeknek elsősorban minőségükben, időszerűségükben és abban kell kifejeződniük, hogy a mezőgazdasági üzemek számára a befektetés szempontjából előnyösek. H. Az üzemen Mii önálló elszámolást alkalmazó és irányító szervek szervezeti felépítése és funkciója a mezőgazdaságban | A__jmező^azdaság alapve>• Ifi tc Hrtr.tr; tgjjpPIftťgýSZ. ge_[jlzeme]_a2_EESZ és az állami gažčTSság, mint önálló termelő és gazdasági egység. Ezek olyan távlati és hosszú lejáratú tervek keretében fejtenek ki tevékenységet, amelyeket megtárgyalt és jóváhagyott a felsőbb irányító szerv (a mezőgazdasági termelési igazgatóság), valamint olyan közvetett eszközök alapján, melyeket a társadalom alkalmaz tevékenységük irányítására. Az eg ység es földművesszö vetkezetak és az állami gazdasSgök őnTllóa^n. döntenek a gazda_sáj^ik._f illesztésére irányuló intézkedésekről. A mezőgazdasági üzemek széles körű önállóságának megfelel a társadalmi szükséglet biztosításával, valamint az üzemek tagjainak, dolgozóinak, a közös gazdálkodás szükségleteinek biztosításával járó anyagi felelősség is. Az üzemek önállóságának maximális megszilárdítását célzó alapelvnek, és a mezőgazdasági újratermelési folyamat különlegességeinek legjobban a mezőgazdasági üzemek és dolgozóik függősége a bruttó jövedelemtől (pénzben és a természetbeniekben) felel meg, amit teljes egészében kihasználnak az üzemek tevékenysége és a társadalom ér[yff l deke és szükséglete közötti • összhang biztosítására. 19B6 0 te rmeiéi s i igazgatóság járási vj[. 24. szonylutlian a mezőgazdaság ir ányításána k fő~12iXLSZfimR r -Si 5 ugyanakkor mindkét szektor kö^eüen :~Ir5nyÖó felettes szerve. A mezőgazdasági termelési igazgatóságok munkájában egyre nagyobb mértékben meghonosulnak az önálló elszámolás elemei. Ezek a felettes szervek közvetlen felelősek az irányításuk alatt levő üzemek tevékenységéért és eredményelért. A termelés fejlesztésében és eladási szerződéseik teljesítésében — a mezőgazdasági üzemeknek sokoldalú segítséget nyújtanak. A mezőgazdasági termelési igazgatóságok rendkívül felelőségteljes tisztséget töltenek be a rájuk bízott üzemekben, a távlati fejlesztési tervek kidolgozásánál. Főleg arra ügyelnek majd, hogy a mezőgazdasági üzemek fejlődése összhangban legyen a járás távlati tervével, valamint a mezőgazdasági termelés fejlesztésének állami tervével. Ebben az irányban befolyásolják a mezőgazdasági üzemek beruházási tevékenységét is. Különös figyelmet szentelnek a gazdaságilag még nem szilárd mezőgazdasági üzemek konszolidálásának — különösen a konszolidálás! tervek kidolgozásában és megvalósításában. Annak érdekében, hogy a mezőgazdasági termelési igazgatóságok sikeresen teljesíthessék küldetésüket, szükséges, hogy állandóan figyelemmel kísérjék a mezőgazdasági üzemeknek nyújtott szolgáltatások fejlesztését. Annak érdekében, hogy a mezőgazdasági üzemek és a mezőgazdasági termelési igazgatóságok között elmélyüljön az együttműködés, a mezőgazdasági termelési igazgatóságok mellett létrejön a „szövetkezetek és állami gazdaságok" képviselőinek tanácsa melyek a mezőgazdaság "fejlesztésének alapvető kérdéseit tárgyalják meg. Ezeket a tanácsokat — 15—20 taggal — a járási konferenciákon választják meg az egységes földművesszövetkezetek és az állami gazdaságok küldöttei köi zül. 4 A_mgzőgazdasági termelé" sjJ&azgpWágbíat„a.Fötgműveíésilgyi Minis£térium._ilányltja. Ä központilag meghatározott társadalmi szükségletek alapján, s a helyi feltételek legmegfelelőbb kihasználása mellett átdolgozzák a járások mezőgazdasági fejlesztésének távlati és gazdasági-termelési terveit, — az irányítás gazdasági eszközeinek teljes érvényesítésével —, s a szövetkezetekben és az állami gazdaságokban irányítják a hasonló tervek kidolgozását és biztosítják azok teljesítését. Ez t a tervet a járási-nemzeti bizottság t áratfllia meg_.,...£s 'hagyja^Jóvá^A terv megtárgyalása, jóváhagyása és ellenőrzése lesz az alapvető formája annak, hogy a járási nemzeti bizottság befolyásolja a mezőgazdaság irányítását a járásban, ugyanakkor mint állami szerv közösen felelős a társadalom szükségleteinek és érdekeinek biztosításáért. A járási nemzeti bizottságok részt vesznek azoknak a feltételeknek megteremtésében, amelyek elősegítik a mezőgazdaság fejlesztését — természetesen összhangban a távlati tervvel — se? irányú tevékenységükben anyagilag érdekelve lesznek. A járási nemzeti bizottságok további jogai és kötelességei a mezőgazdasággal kapcsolatban — mint az államhatalom szervei — közvetlenül a törvényekből, a határozatokból, s az irányítási rendszerből fakadnak. Érinti ez elsősorban a mezőgazdasági adó kivetését és behajtását; természetesen a központilag meghatározott normáknak és kivételek nyújtásának — összhangban a mezőgazdasági adóról szóló törvénynyel — esetleg a mezőgazdasági termelési igazgatóság és a helyi nemzeti bizottság által javasolt adóengedményeknek, továbbá a földalap és növényvédelemnek, az állatorvosi szolgálatnak, a munkabiztonságnak, a szocialista törvényesség betartásának megfelelően. Igazolják a szövetkezetek és állami gazdaságok képviselőinek tanácstagságát. C A termelőüzemek hori^ • zontális csoportosításán kívül (az EFSZ-ek, és állami gazdaságok) a mezőgazdaságban is érvényesül — a speciális üzemekben és az egyes termelési és nem termelési szolgáltatásokban — a termelésiműszaki alap vertikális szervezete. í A Földművelésügyi Minisztérium, — mint országos hatáskörrel felruházott szerv — felelős a mezőgazdasági politika megvalósításáért, és biztosítja a társadalom mezőgazdasági termékszükségletét, irányítja és felelős a mezőgazdaság fejlesztéséért az ország egész területén. Tevékenységében szem előtt tartja a mezőgazdasági tudomány eredményeit s azokat hosszú lejáratú, ötéves és évi tervek kidolgozása során hasznosítja és érvényre juttatja az alárendelt szervezetek műszaki fejlesztési terveiben, valamint gyakorlati tevékenységében. Olyan tudományos szervet kell létrehoznunk, amelynek hatáskörében a tudományos kutatásmunkával foglalkozó minden tudományos munkatárs széles körű együttműködését biztosíthatják. Ez a szerv anyagilag biztosított egységes terv alapján fejti ki tevékenységét és felelősséget visel a tudományosan megalapozott mezőgazdaság fellendítéséért, valamint a fejlesztését célzó új progresszív irányzatok feldolgozásáért. A területi és a szektor-egyenetlenségek problémáinak megoldásánál — különösen a termelés szakosítása és összpontosítása, a beruházások és a káderek szétosztása, a szolgáltatásokkal szemben támasztott Igények stb. terén — szorosan együttműködik a kerületi nemzeti bizottságokkal. E célból a kerületekben kisebb alárendelt kirendeltséget szervez. 7 Irányító tevékenységét • Szlovákiában a CSKP Központi Bizottságának 1964. május 7-í „a Szlovák Nemzeti Tanács teljesebb érvényesüléséért" című határozata értelmében gyakorolja, a Mezőgazdasági Megbízotti Hivatalon keresztül és részvételével. III. Intézkedések a mezőgazdaság fejlesztése alapvető problémáinak megoldására és a tökéletesített mezőgazdaság-irányítás bevezetése feltételeinek megteremtésére A mezőgazdaság-irányítás tökéletesített rendszerének érvényesítése egységes és céltudatos folyamat, s ennek keretében fokozatosan megoldjuk azokat a problémákat, amelyek még fékezik a mezőgazdaság fejlődését. Az Irányítási rendszer egyes láncszemeit úgy kell kidolgozni és tökéletesíteni, hogy a rendszer, mint egységes egész, a lehető legnagyobb mértékben hasson a mezőgazdaság intenziflkálására, és növelje a társadalmi munkatermelékenységet, és mily mértékben képesek megnyerni a szükséges dolgozókat. A tökéletesített irányítási rendszer hatása — mint a népgazdaság többi ágazatában — nem nyilvánul meg teljes egészében nyomban bevezetése után, s a végső megoldásban sem számíthatunk arra, hogy önállóan fog működni. A tökéletesített irányítási rendszer teljes érvényesítésének alapvető feltétele, hogy a tulajdonképpeni problémákat oldjuk meg — éspedig már az ötéves népgazdaságfejlesztési terv befejező munkálataival kapcsolatban. Ugyanakkor_nemcsak arról van szó, hogy ezek _ a problémák helyet kapjanak a. mezőgazdaság fejlesztési tervében, hanem elsősorban a£ról, hogy bekerüljenek a gépipar, a vegyipar és az építő-, i pa r tervébe, mert ezek az, ágazatok egyre nagyobb mé-rETBen veszik ki részüket a _ mezőgazdasági termelés újra-, termelési folyamatában. Az említett ágazatok gyártmányainak minőségétől és mennyiségétől függ majd hovatovább a mezőgazdasági termelés intenzifikálásának üteme, valamint a mezőgazdaságnak az ipar színvo nalára való emelése. A népgazdaság említett ágazataiban ezért teljes egészében látnunk kell, hogy a mezőgazdaságnak szállított kis teljesítményű, rossz minőségű és drága termelőeszköz flövel i a__ termelési ..köl ts é gek a t, s nem' tesži lehetővé a lemaradás gyors pótlását. A tökéletesített irányítási rendszer bevezetésével, és a tárgyi problémák megoldásával párhuzamosan meg kell teremteni a többi feltételeket is arra, hogy az összes anyagi és pénzeszközöket — amit a mezőgazdaság kap — teljes egészében és a lehető leghatékonyabban kihasználják valamennyi mezőgazdasági üzemben. A tökéletesített irányítási rendszer érvényesítésének feltételeit közvetlen a mezőgazdaságban kell intenzíven megteremteni, éspedig mind az Irányítás különböző fokán, mind pedig közvetlen a mezőgazdasági üzemekben. Az irányítási rendszer hatása a mezőgazdasági termelés intenziflkálására és fejlődésének hatékonyságára elsősorban attól függ majd, hogyan sajátítják azt el a mezőgazdaság vezető dolgozói. Éppen ezért a tökéletesített irányítási rendszer meghonosodásának és a termelés hatékonysága lényeges emelésének egyik alapvető feltétele az, hogy az irányítási rendszerrel annak alapelvével és elgondolásaival minden egyes mezőgazdasági dolgozó — különösen pedig a vezető — alaposan megismerkedjen. Az irányítási rendszer azt is megköveteli, hogy kiválóan képzett dolgozókat neveljünk, főleg technikusokat és közgazdászokat, akik a mezőgazdasági termelés gyors növelése és a költségek csökkentése érdekében teljes egészében kl tudják használni a konkrét természeti és gazdasági feltételeket. A CSKP Központi Bizottsága szükségesnek tartja, hogy az 1966—1970-es évekre szóló terv és a mezőgazdaságirányítás tökéletesített rendszere bevezetésének előkészítése folyamán — az egész népgazdaságban az új Irányítási rendszer bevezetésével kapcsolatban — a köztársaság kormánya főleg a következő feladatokat teljesítse: I Ez év folyamán a meg• határozott Időre fejezze be az irányelvek gondos konkretizálását úgy, hogy a tökéletesített irányítási rendszer* 1967. január 1-től mint egészet bevezethessük a mezőgazdaságban. Megkülönböztetett figyelmet szenteljen az egyes gazdasági eszközök és szerződéses kapcsolatok funkclóia és színvonala kidolgozásának. Ugyanakkor biztosítsa, hogy az ötéves terv, valamint az 1967. évi terv összhangban legyen a jóváhagyott Irányítási rendszer alapelveivel. 2 Következetesen oldja meg • azokat a problémákat, amelyek fékezik a mezőgazdasági termelés növelésé*. és gazdaságosságát, különösen: a) A mezőgazdaság fejlesztési szükségleteivel összhangban, biztosítsa a szükséges feltételeket a munkaerők újratermeléséhez. Ezzel kapcsolatban meg kell teremteni a fel* •tételeket a gépesítők megfelelő számának megnyerésére, akikre feltétlenül szükség van a technika teljes kihasználására. Továbbá meg kell oldani a falusi lakásépítkezés, valamint az olyan kérdéseket, mint a szakképzettség növelése, a szakképzett dolgozók anyagi érdekeltsége, a szövetkezeíesek szociális biztosítása, a mezőgazdasági dolgozóknak idényen kívüli foglalkoztatottsága és a megfelelő munkaerők biztosítása az idénymunkákra. b) Biztosítani kell az iparágazatok által szállított mezőgazdasági termelőeszközök szükséges terjedelmét, struktúráját és minőségét, hogy ezáltal a népgazdaság fejlesztésének szükségleteivel összhangban biztosítsuk a mezőgazda-, sági termékek gyarapodását. Nagy súlyt kell fektetni a mezőgazdaságba helyezett anyagi befektetések, különösen pedig a gépi és építészeti beruházások és a vegyipari termékek gazdasági hatásának lényeges növelésére. 3 Az alapelvek kidolgozá• sával párhuzamosan — a kutatóintézetek és a gyakorlati szakemberek bevonásával — hitelesíteni kell az irányítási rendszer egyes elemeit a mezőgazdasági üzemekben és egész járásokban: — az irányítás valamennyi fokán új munkastílust kell érvényesíteni, mely a gazdasági eszközök kihasználásán, s a tudomány és a gyakorlat eredményeinek bevezetésén alapszik; — biztosítani kell a mezőgazdasági üzemek és az irányító szervek vezető dolgozóinak iskoláztatását, hogy a tökéletesített irányítási rendszer alapelveit alaposan ismerjék, következetesen érvényesítsék az életben, s Így harcoljanak a mezőgazdaság intenzív fejlesztéséért.
