Új Szó, 1966. március (19. évfolyam, 59-89. szám)

1966-03-24 / 82. szám, csütörtök

A CSKP Központi Bizottságának határ ozata a mezőgazdaság tervszerű irányítása tökéletesítésének alapvető útjairól (Folytatás • 4. oldalról) ni ;( ra(!zögazdas4£L .tgjujel és jellegzetességét, az időjárási viszonyoktól való függőségei-' Ennek egyik alapvető feltéte­I I le az, hogy mindkét fél számá­ra lehetővé váljék a szállító vagy az átvevő megválasztása, s azokban az esetekben, ha ezt valamelyik monopol hely­zete kizárja — biztosított le­gyen a mezőgazdasági üzemek szükséges védelme. 1 Mint a népgazdaság más »• ágazatában, a mezőgazdaság­ban is arra számltunk, hogy a mezőgazdasági termékek ér­tékesítése a loco mezőgazda­sági üzem alapelv szerint tör­ténik. (Loco — a vevő az árut azon az áron vásárolja meg, amennyibe az az áru tárolá­si helyén az ügylet megkötése­kor kerül és a szállítási díjat ő fedezi. — A szerk. megj.J. Ezzel megszűnik a mezőgazda­sági üzemek azon kötelessége, hogy termékeit a meghatáro­zott helyszínre szállítsa, s a termékek átadásának helye és . szállítása a szállító és az átve­vő közötti megállapodás konk­rét tárgyát képezi. Különöskép­pen a mezőgazdasági üzemek s az élelmiszeripari vállalatok között kell olyan kapcsolatok­nak kialakulni, amelyek meg­alapozzák a kétoldalú érde­keltséget a termékek kiváló minőségének elérésében, a ter­1 melőképesség maradéktalan ki­használásában és mezőgazdasá­gunk fejlesztésére az élelmi­szeripar hulladékanyagának J hasznosításában. A _mezógazdaság i termelőesZi l ^özök szállí tásánál általában az az alapelv alkalmazandó, hogy a minőségükről szóló rendelet — az érvényes normák sze­rint — oszthatatlan részét ké­pezi a szerződésnek, s a szer­ződéses minőség be nem tar­tása esetében a szállító anyagi bírságolásban részesül, mely­nek magasságát már megelő­zően a szerződésbe foglalták. A szerződéses kapcsolatok terén a népgazdaságban álta­lánosan érvényes alapelvekkel összhangban, valamint a mező^ ggzdasági termelőeszközök mi­nős Ŕg P'BlTéti őr z és Sn ek fokozása" érdeK&S en a {5fIgerő6§zS8zöF n&L módosítják a jótállási id£t." Mind a földművesszövetkeze­tek, mind pedig az állami gaz­daságok számára a termelőesz­közök vásárlásánál egyazon ár­szint érvényesül. A mezőgazdasági termelési szükségletek szállítására, vala­mint a beruházások szakaszán is a népgazdaságban általáno­san érvényes alapelveknek megfelelően kötnek szerződést. A mezőgazdasági termékek eladásánál az átvevővel való közvetlen szerződéskötés alap­elvét alkalmazzuk. A mezőgaz­dasági termékek eladásáról hosszú lejáratú szerződést fő­leg azokra a termékekre köt­nek, amelyek termesztése több évet vesz igénybe és ott, ahol a termesztés nagyobb beruhá­zásokkal függ össze. Tekintet­tel a beruházási tételek kölcsö­nös befolyására a mezőgazda­sági üzemeknek nyújtott szol­gáltatások terén is a hosszú le­járatú szerződések alapján mó­dosítják a kölcsönös kapcsola­tokat. A mezőgazdasági termékek értékesítése terén a forgalmi kiadások csökkentésének elvét tartjuk szem előtt, éspedig a rövidebb és közvetlenebb kap­csolatok létrehozásával, vala­mint a minőség elbírálásánál a szubjektív befolyás kiküszöbö­lésével. A szerződéses kapcsolatok és a szolgáltatások fejlesztésének új alapelvei lényegesen megnö­velik a mezőgazdasági felvá­sárló ' és ellátó üzemek tevé­kenységének jelentőségét. Ezt a természetes fejlődést úgy kell támogatni, hogy ezek az üzemek egyre jobban teljesít­sék mezőgazdaságunkban az értékesítő ós ellátó szervezet funkcióját. A mezőgazdasági termelés progresszív formáinak további fejlesztése, különösen pedig az összpontosítás fokozá­sa és a szakosítás bevezetése a mezőgazdasági szolgáltatások szakaszán megköveteli a mun­kamegosztás gyors elmélyíté­sét. A szolgáltatások fejlesz­tésére létrehozott optimális fel­tételekkel egyetemben kell al­kalmazni — sokkal kifejezőb­ben mint eddig — a hatékony­ság kritériumait, melyeknek el­sősorban minőségükben, idő­szerűségükben és abban kell kifejeződniük, hogy a mezőgaz­dasági üzemek számára a be­fektetés szempontjából előnyö­sek. H. Az üzemen Mii önálló elszámolást alkalmazó és irányító szervek szervezeti felépítése és funkciója a mezőgazdaságban | A__jmező^azdaság alapve­>• Ifi tc Hrtr.tr; tgjjpPIftťgýSZ. ge_[jlzeme]_a2_EESZ és az ál­lami gažčTSság, mint önálló ter­melő és gazdasági egység. Ezek olyan távlati és hosszú lejára­tú tervek keretében fejtenek ki tevékenységet, amelyeket meg­tárgyalt és jóváhagyott a fel­sőbb irányító szerv (a mező­gazdasági termelési igazgató­ság), valamint olyan közvetett eszközök alapján, melyeket a társadalom alkalmaz tevékeny­ségük irányítására. Az eg ysé­g es földművesszö vetkezetak és az állami gazdasSgök őnTllóa^n. döntenek a gazda_sáj^ik._f il­lesztésére irányuló intézkedé­sekről. A mezőgazdasági üzemek széles körű önállóságának megfelel a társadalmi szükség­let biztosításával, valamint az üzemek tagjainak, dolgozóinak, a közös gazdálkodás szükségle­teinek biztosításával járó anyagi felelősség is. Az üzemek önállóságának maximális meg­szilárdítását célzó alapelvnek, és a mezőgazdasági újraterme­lési folyamat különlegességei­nek legjobban a mezőgazdasági üzemek és dolgozóik függősége a bruttó jövedelemtől (pénzben és a természetbeniekben) fe­lel meg, amit teljes egészében kihasználnak az üzemek tevé­kenysége és a társadalom ér­[yff l deke és szükséglete közötti • összhang biztosítására. 19B6 0 te rmeiéi s i igazgatóság járási vj­[. 24. szonylutlian a mezőgazdaság ir ányításána k fő~12iXLSZfimR r -Si 5 ugyanakkor mindkét szektor kö^eüen :~Ir5nyÖó felettes szerve. A mezőgazdasági terme­lési igazgatóságok munkájában egyre nagyobb mértékben meg­honosulnak az önálló elszámo­lás elemei. Ezek a felettes szer­vek közvetlen felelősek az irá­nyításuk alatt levő üzemek te­vékenységéért és eredményel­ért. A termelés fejlesztésében és eladási szerződéseik teljesí­tésében — a mezőgazdasági üzemeknek sokoldalú segítsé­get nyújtanak. A mezőgazdasági termelési igazgatóságok rendkívül fele­lőségteljes tisztséget töltenek be a rájuk bízott üzemekben, a távlati fejlesztési tervek ki­dolgozásánál. Főleg arra ügyel­nek majd, hogy a mezőgazda­sági üzemek fejlődése össz­hangban legyen a járás távlati tervével, valamint a mezőgaz­dasági termelés fejlesztésének állami tervével. Ebben az irányban befolyásolják a mező­gazdasági üzemek beruházási tevékenységét is. Különös fi­gyelmet szentelnek a gazdasá­gilag még nem szilárd mező­gazdasági üzemek konszolidá­lásának — különösen a kon­szolidálás! tervek kidolgozásá­ban és megvalósításában. An­nak érdekében, hogy a mező­gazdasági termelési igazgatósá­gok sikeresen teljesíthessék küldetésüket, szükséges, hogy állandóan figyelemmel kísérjék a mezőgazdasági üzemeknek nyújtott szolgáltatások fejlesz­tését. Annak érdekében, hogy a mezőgazdasági üzemek és a mezőgazdasági termelési igazgatóságok között elmélyül­jön az együttműködés, a me­zőgazdasági termelési igazga­tóságok mellett létrejön a „szövetkezetek és állami gaz­daságok" képviselőinek taná­csa melyek a mezőgazdaság "fejlesztésének alapvető kérdé­seit tárgyalják meg. Ezeket a tanácsokat — 15—20 taggal — a járási konferenciákon vá­lasztják meg az egységes föld­művesszövetkezetek és az ál­lami gazdaságok küldöttei kö­i zül. 4 A_mgzőgazdasági termelé­" sjJ&azgpWágbíat„a.Fötg­műveíésilgyi Minis£térium._ilá­nyltja. Ä központilag meghatá­rozott társadalmi szükségletek alapján, s a helyi feltételek legmegfelelőbb kihasználása mellett átdolgozzák a járások mezőgazdasági fejlesztésének távlati és gazdasági-termelési terveit, — az irányítás gazda­sági eszközeinek teljes érvé­nyesítésével —, s a szövetke­zetekben és az állami gazdasá­gokban irányítják a hasonló tervek kidolgozását és biztosít­ják azok teljesítését. Ez t a tervet a járási-nemzeti bizottság t áratfllia meg_.,...£s 'hagyja^Jóvá^A terv megtárgya­lása, jóváhagyása és ellenőrzé­se lesz az alapvető formája an­nak, hogy a járási nemzeti bi­zottság befolyásolja a mező­gazdaság irányítását a járás­ban, ugyanakkor mint állami szerv közösen felelős a társa­dalom szükségleteinek és ér­dekeinek biztosításáért. A járási nemzeti bizottságok részt vesznek azoknak a felté­teleknek megteremtésében, amelyek elősegítik a mezőgaz­daság fejlesztését — természe­tesen összhangban a távlati tervvel — se? irányú tevékeny­ségükben anyagilag érdekelve lesznek. A járási nemzeti bizottságok további jogai és kötelességei a mezőgazdasággal kapcsolatban — mint az államhatalom szer­vei — közvetlenül a törvé­nyekből, a határozatokból, s az irányítási rendszerből fa­kadnak. Érinti ez elsősorban a mezőgazdasági adó kivetését és behajtását; természetesen a központilag meghatározott nor­máknak és kivételek nyújtásá­nak — összhangban a mező­gazdasági adóról szóló törvény­nyel — esetleg a mezőgazda­sági termelési igazgatóság és a helyi nemzeti bizottság által javasolt adóengedményeknek, továbbá a földalap és növény­védelemnek, az állatorvosi szol­gálatnak, a munkabiztonság­nak, a szocialista törvényesség betartásának megfelelően. Igazolják a szövetkezetek és állami gazdaságok képviselői­nek tanácstagságát. C A termelőüzemek hori­^ • zontális csoportosításán kívül (az EFSZ-ek, és állami gazdaságok) a mezőgazdaság­ban is érvényesül — a speciá­lis üzemekben és az egyes ter­melési és nem termelési szol­gáltatásokban — a termelési­műszaki alap vertikális szer­vezete. í A Földművelésügyi Mi­nisztérium, — mint orszá­gos hatáskörrel felruházott szerv — felelős a mezőgazda­sági politika megvalósításáért, és biztosítja a társadalom me­zőgazdasági termékszükségle­tét, irányítja és felelős a me­zőgazdaság fejlesztéséért az or­szág egész területén. Tevékenységében szem előtt tartja a mezőgazdasági tudo­mány eredményeit s azokat hosszú lejáratú, ötéves és évi tervek kidolgozása során hasz­nosítja és érvényre juttatja az alárendelt szervezetek műszaki fejlesztési terveiben, valamint gyakorlati tevékenységében. Olyan tudományos szervet kell létrehoznunk, amelynek hatáskörében a tudományos ku­tatásmunkával foglalkozó min­den tudományos munkatárs széles körű együttműködését biztosíthatják. Ez a szerv anya­gilag biztosított egységes terv alapján fejti ki tevékenységét és felelősséget visel a tudomá­nyosan megalapozott mezőgaz­daság fellendítéséért, valamint a fejlesztését célzó új prog­resszív irányzatok feldolgozá­sáért. A területi és a szektor-egye­netlenségek problémáinak meg­oldásánál — különösen a ter­melés szakosítása és összpon­tosítása, a beruházások és a káderek szétosztása, a szolgál­tatásokkal szemben támasztott Igények stb. terén — szorosan együttműködik a kerületi nem­zeti bizottságokkal. E célból a kerületekben kisebb alárendelt kirendeltséget szervez. 7 Irányító tevékenységét • Szlovákiában a CSKP Köz­ponti Bizottságának 1964. má­jus 7-í „a Szlovák Nemzeti Ta­nács teljesebb érvényesülé­séért" című határozata értel­mében gyakorolja, a Mezőgaz­dasági Megbízotti Hivatalon keresztül és részvételével. III. Intézkedések a mezőgazdaság fejlesztése alapvető problémáinak megoldá­sára és a tökéletesített mezőgazdaság-irányítás bevezetése feltételeinek megteremtésére A mezőgazdaság-irányítás tö­kéletesített rendszerének érvé­nyesítése egységes és céltuda­tos folyamat, s ennek kereté­ben fokozatosan megoldjuk azokat a problémákat, amelyek még fékezik a mezőgazdaság fejlődését. Az Irányítási rend­szer egyes láncszemeit úgy kell kidolgozni és tökéletesíteni, hogy a rendszer, mint egységes egész, a lehető legnagyobb mértékben hasson a mezőgaz­daság intenziflkálására, és nö­velje a társadalmi munkater­melékenységet, és mily mérték­ben képesek megnyerni a szük­séges dolgozókat. A tökéletesített irányítási rendszer hatása — mint a nép­gazdaság többi ágazatában — nem nyilvánul meg teljes egé­szében nyomban bevezetése után, s a végső megoldásban sem számíthatunk arra, hogy önállóan fog működni. A tökéletesített irányítási rendszer teljes érvényesítésé­nek alapvető feltétele, hogy a tulajdonképpeni problémákat oldjuk meg — éspedig már az ötéves népgazdaságfejlesztési terv befejező munkálataival kapcsolatban. Ugyanakkor_nem­csak arról van szó, hogy ezek _ a problémák helyet kapjanak a. mezőgazdaság fejlesztési tervében, hanem elsősorban a£­ról, hogy bekerüljenek a gép­ipar, a vegyipar és az építő-, i pa r tervébe, mert ezek az, ágazatok egyre nagyobb mé-­rETBen veszik ki részüket a _ mezőgazdasági termelés újra-, termelési folyamatában. Az em­lített ágazatok gyártmányainak minőségétől és mennyiségétől függ majd hovatovább a me­zőgazdasági termelés intenzifi­kálásának üteme, valamint a mezőgazdaságnak az ipar szín­vo nalára való emelése. A népgazdaság említett ága­zataiban ezért teljes egészé­ben látnunk kell, hogy a mező­gazdaságnak szállított kis tel­jesítményű, rossz minőségű és drága termelőeszköz flövel i a__ termelési ..köl ts é gek a t, s nem' tesži lehetővé a lemaradás gyors pótlását. A tökéletesített irányítási rendszer bevezetésével, és a tárgyi problémák megoldásá­val párhuzamosan meg kell te­remteni a többi feltételeket is arra, hogy az összes anyagi és pénzeszközöket — amit a me­zőgazdaság kap — teljes egé­szében és a lehető leghatéko­nyabban kihasználják vala­mennyi mezőgazdasági üzem­ben. A tökéletesített irányítási rendszer érvényesítésének fel­tételeit közvetlen a mezőgaz­daságban kell intenzíven meg­teremteni, éspedig mind az Irányítás különböző fokán, mind pedig közvetlen a mező­gazdasági üzemekben. Az irá­nyítási rendszer hatása a me­zőgazdasági termelés intenzifl­kálására és fejlődésének ha­tékonyságára elsősorban attól függ majd, hogyan sajátítják azt el a mezőgazdaság vezető dolgozói. Éppen ezért a töké­letesített irányítási rendszer meghonosodásának és a terme­lés hatékonysága lényeges eme­lésének egyik alapvető feltéte­le az, hogy az irányítási rend­szerrel annak alapelvével és elgondolásaival minden egyes mezőgazdasági dolgozó — kü­lönösen pedig a vezető — ala­posan megismerkedjen. Az irá­nyítási rendszer azt is megkö­veteli, hogy kiválóan képzett dolgozókat neveljünk, főleg technikusokat és közgazdászo­kat, akik a mezőgazdasági ter­melés gyors növelése és a költ­ségek csökkentése érdekében teljes egészében kl tudják használni a konkrét természe­ti és gazdasági feltételeket. A CSKP Központi Bizottsága szükségesnek tartja, hogy az 1966—1970-es évekre szóló terv és a mezőgazdaságirányítás tö­kéletesített rendszere beveze­tésének előkészítése folyamán — az egész népgazdaságban az új Irányítási rendszer beve­zetésével kapcsolatban — a köztársaság kormánya főleg a következő feladatokat teljesít­se: I Ez év folyamán a meg­• határozott Időre fejezze be az irányelvek gondos kon­kretizálását úgy, hogy a töké­letesített irányítási rendszer* 1967. január 1-től mint egészet bevezethessük a mezőgazda­ságban. Megkülönböztetett fi­gyelmet szenteljen az egyes gazdasági eszközök és szerző­déses kapcsolatok funkclóia és színvonala kidolgozásának. Ugyanakkor biztosítsa, hogy az ötéves terv, valamint az 1967. évi terv összhangban legyen a jóváhagyott Irányítási rendszer alapelveivel. 2 Következetesen oldja meg • azokat a problémákat, amelyek fékezik a mezőgazda­sági termelés növelésé*. és gazdaságosságát, különösen: a) A mezőgazdaság fejlesz­tési szükségleteivel összhang­ban, biztosítsa a szükséges fel­tételeket a munkaerők újra­termeléséhez. Ezzel kapcsolat­ban meg kell teremteni a fel* •tételeket a gépesítők megfele­lő számának megnyerésére, akikre feltétlenül szükség van a technika teljes kihasz­nálására. Továbbá meg kell oldani a falusi lakásépítkezés, valamint az olyan kérdéseket, mint a szakképzettség növelése, a szakképzett dolgozók anya­gi érdekeltsége, a szövetkeze­íesek szociális biztosítása, a mezőgazdasági dolgozóknak idényen kívüli foglalkoztatott­sága és a megfelelő munka­erők biztosítása az idénymun­kákra. b) Biztosítani kell az ipar­ágazatok által szállított me­zőgazdasági termelőeszközök szükséges terjedelmét, struktú­ráját és minőségét, hogy ez­által a népgazdaság fejleszté­sének szükségleteivel összhang­ban biztosítsuk a mezőgazda-, sági termékek gyarapodását. Nagy súlyt kell fektetni a me­zőgazdaságba helyezett anyagi befektetések, különösen pedig a gépi és építészeti beruházá­sok és a vegyipari termékek gazdasági hatásának lényeges növelésére. 3 Az alapelvek kidolgozá­• sával párhuzamosan — a kutatóintézetek és a gyakor­lati szakemberek bevonásával — hitelesíteni kell az irányí­tási rendszer egyes elemeit a mezőgazdasági üzemekben és egész járásokban: — az irá­nyítás valamennyi fokán új munkastílust kell érvényesíte­ni, mely a gazdasági eszközök kihasználásán, s a tudomány és a gyakorlat eredményeinek bevezetésén alapszik; — bizto­sítani kell a mezőgazdasági üzemek és az irányító szervek vezető dolgozóinak iskoláztatá­sát, hogy a tökéletesített irá­nyítási rendszer alapelveit alaposan ismerjék, következe­tesen érvényesítsék az életben, s Így harcoljanak a mezőgaz­daság intenzív fejlesztéséért.

Next

/
Thumbnails
Contents