Új Szó, 1966. március (19. évfolyam, 59-89. szám)

1966-03-20 / 78. szám, vasárnap

A tizennégy N ATO-állam válasza Franciaországnak Minszkben befejezték a Belorusz SZSZK legnagyobb sportközpontjának építését. Az új sport­csarnokban több mint 4U00 néző kísérheti figyelemmel a vetélkedőket. (CTK—TASZSZ felv. j Koalíciós kormány alakításáról tárgyalnak Bécsben Franciaország 14 NATO-sző­vetségese pénteken közös nyi­latkozatban válaszolt De Gaulle elnöknek az Észak-atlanti Szö­vetséggel kapcsolatos megnyi­latkozásaira. A 14 NATO-ország nyilatko­zatában megállapítja: „Meg­győződésünk, hogy ez a szer­vezet elengedhetetlenül fontos, fenn fog maradni, s nem he­lyettesítheti azt a kétoldali megállapodásoknak semmiféle rendszere." A bonni parlament külpoli­tikai vitája csütörtökön a késő esti órákban ért véget. A vita során több kormánypárti kép­viselő azt sürgette, hogy a mostani válságot fel kellene használni a bonni atomigények Párizs (ČTK) — A gaulle-ista UNR-UDT Központi Bizottsága pénteken Párizsban ülésezett. Beszámolót Pompidou minisz­terelnök tartott. Szerinte az új gaulle-ista koalíció alapját az UNR-UDT képezi majd a füg­getlen republikánusokkal és a középhez közelálló politikai személyekkel szövelkezve. Bí­rálta a „baloldali" gaulle-istá­kat, akik külön akarnak válni az UNR-től. Pompidou szerint az új koalíció szövetség lesz és nem párt, melyben az eddigi csoportok egyesülnének. A Paris Jour megerősíti azo­kat a híreket, hogy a gaulle­ista rendszer a választási tör­vény módosítását tervezi, ter­mészetesen úgy, hogy számára elünyösebb legyen, mivel a BÁNYÁSZSZTRÁJK FRANCIAORSZÁGBAN Párizs (ČTK) — Szombaton 24 órás bányászsztrájk kezdő­dött Franciaországban. A bá­nyászok bérköveteléseit támo­gató sztrájkot több szakszer­vezeti szövetség — az Általá­nos Munkásszövetség CGT, a CFDT és a Force Ouvriére (Munkáseröj együtt szervezte. A Force Ouvriére nek a lotha­ringiai bányákbeli szervezetei sem csatlakoztak a sztrájkmoz­galomhoz. FRANCIA-ALGÉRIAI TÁRGYALÁSOK Párizs (ČTK) — Couve de Murvílle francia külügyminisz­ler tegnap fogadta Buteflika algériai külügymnisztert, aki egy algériai küldöttség élén a francia—algériai gazdasági kérdések megoldásáról tárgyal a francia kormánnyal. megvalósításának kierőszakolá­sára. Harlan Cleveland, az Egye­sült Államok NATO-képviselője pénteken este Rómában Fanfa ni olasz külügyminiszterrel és Róbert Tremelloni hadügymi­niszterrel Franciaországnak a NATO-t illető kérdésekben el­foglalt álláspontjáról tárgyalt. Az AP bejelentette, hogy Olaszország továbbra is támo­gatja a NATO-t és integrált ka­tonai összetételét. A New York Times a 14 NATO-tagállam közös nyilatko­zatáról írva megjegyzi, hogy ezt a nyilatkozatot többször átdolgozták, hogy ne irányul­jon közvetlenül De Gaulle el­len. mai helyzetben nem tartja biz­tosnak választási sikerét. Az Humanité is foglalkozik az UNR-UDT Központi Bizottsá­gának ülésével. Leszögezi, hogy a gaulle-ista rendszer a jobb­oldali erők széles körű cso­portosulására törekszik. Ezt figyelembe kellene venni a bal­oldali erőknek is és egyesül­niük kellene, hogy ellen áll­hassanak a reakció tervezett koalíciójának. ÚJ KOALÍCIÓS KORMÁNY BELGIUMBAN Brüsszel (ČTK) — Belgium­ban új koalíciós kormány ala­kult a Keresztényszociális és a Liberális Párt képviselőiből. A kormány élén a keresztény­szociális Paul van Len Boey­nants áll. A külügyminiszteri tárcát Pierre Harmel volt mi­niszterelnök vette át. Ezzel be­fejeződött a 36 napja tartó bel­ga kormányválság. AZ SPD KITÉRŐ VÁLASZA Az SPD vezetősége jóváhagy­ta az NSZEP február 7-i kel­tezésű nyílt levelére adandó válasz szövegét. A válasz első­sorban polemikus jellegű ellen­kérdéseket intéz az NSZEP­hez, majd azt hangoztatja, hogy az SPD és az NSZEP közötti együttműködésnek „minden előfeltétele hiányzik", és hogy „a szociáldemokraták nem kap­hatók népfrontmanőverek szá­mára". Az SPD tehát kitér az NSZEP együttműködési felhí­vása elöl. A válasz ténye azon­ban szakítás a korábbi gyakor­lattal. néhány BHfcpy á ^ri íl ALEKSZEJ KOSZIGIN, a Szov jetunió Minisztertanácsának el­nöke fogadta Pjotr jaroszewi­czet, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnökhe­lyettesét. A két államférfi a szovjet—lengyel gazdasági együttműködésről tárgyalt. (CTK) A NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZ­TÁRSASÁG 80 millió márka ér­tékű, hosszú lejáratú kölcsönt nyújt Chilének. A kölcsönről a napokban kötöttek megálla­podást. (ČTK) JOHNSON ELNÖK tegnap ta­lálkozott a néger polgárjogi mozgalom vezetőivel. Moyers, a Fehér Ház sajtótitkára beje­lentette, hogy a tanácskozáson jelen volt Humphrey alelnök és Katzenbach igazságügy-mi­niszter. (ČTK) AZ OLASZ RENDŐRSÉG elfo­gatási parancsot adott ki Eraz­mus Valenza, Borgetta szicíliai község polgármestere ellen, akit azzal vádolnak, hogy mint a maffia vezére négy gyilkos­ságot követett el. (ČTK) HONDURAS ÉS NICARAGUA március 18 i határincidensénél egy hondurasi katona és egy nicaraguai polgári személy éle­tét vesztette. Bejelentették, hogy a hondurasi katonák tü­zet nyitottak a Rio Cocóban halászó nicaraguai polgárokra. (CTK) A KÍNA! KORMÁNY meghí­vására április 25 én nyugatné­met vállalkozók 15—20-tagú küldöttsége kéthetes látogatás­ra Pekingbe utazik, ahol részt vesz a május 1-i ünnepsége­ken. (ČTK) A VENEZUELAI KÖZVÉLE­MÉNY és a világ haladó köz­véleményének nyomására há­romévi börtön után szabadon bocsátották Jesus Fariát, a Ve­nezuelai Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának főtitkárát és Domingo Alberto Rangéit, a baloldali forradalmi mozga­lom főtitkárát. (ČTK) Bécs (ČTK) — A Néppárt és a Szocialista Párt által ki­jelölt hattagú bizottság tegnap zárt ajtók mögött folytatta tár­gyalásait az új osztrák kor­mányról. A tárgyalás első for­dulójáról szűk szavú közle­ményt adtak ki, mely szerint a Néppárt és a Szocialista Párt együttműködéséről tár­gyaltak. Megegyeztek abban, hogy a hivatalos közleménye­ken kívül nem tájékoztatják a közvéleményt a tárgyalások eredményéről. A hattagú bi­zottság a jövő héten folytat­ja tanácskozásait. Két irányzat Kairó (ČTK) — Sekou Touré guineai elnök interjút adott az Abbar al Jaum egyiptomi lap­nak. Leszögezte, hogy továbbra is az afrikai egység megvaló­sításáért küzd. Az Afrikai Egység Szerveze­tében két irányzat alakult ki: a forradalmi és a gyarmati rendszert támogätó irányzat — mondotta. Támogatjuk az AESZ-t, de meg kell erősíte­nünk helyzetünket a szerveze­ten belül, hogy ellentállhas­sunk a gyarmatosítók oldalán Peking (ČTK) — A Kínai Kommunista Párt jelenleg az­zal akarja növelni politikai befolyását, hogy minden párt­sejtben a következő 3—5 éven belül tökéletesen el kell sa­játítani Mao Ce-tung tanítását, mert a pártsejtek így válhat­nak a szocializmus és a kom­munizmus bástyáivá. Tegnap minden központi sajtószerv kö­zölte a Kínai KP északi terü­leti politikai bizottságának Tiencinben március 12—16. kö­zött megtartott plétiumüléséről A Die Presse szerint a részt­vevők a tárgyalás első napján megenyhült légkörben ésszerű tanácskozást folytattak. A Neu­es österreich is kedvezőnek tartja a tárgyalások légkörét. A Die Presse szerint a bizott­ság a Néppárt és a Szocialista Párt koalíciójára törekszik. Ä Neues Österreich biztosnak tartja, bogy a választások eredménye ellenére sem ala­kul meg egypárt-kormány. Az új koalíciós kormány azonban eltér majd az eddigitől. A lap feltételezése szerint Pittermann alkancellár nem lesz az új kor­mány tagja. az AESZ-ben álló afrikai államok csoportjá-i nak. Kifogásolta, hogy az Iz­rael ellen elfogadott határozat ellenére több ország szoros kapcsolatokat tart fenn Izrael­lal. A ghanai államfordulattal kapcsolatban kijelentette, ha ez a fordulat Franciaország­ban, Angliában vagy az USA­ban történt volna, akkor nem ismernék el. Miért ismerik el tehát a nagyhatalmak az új ghanai rendszert — tette fel a kérdést a guineai elnök. szóló beszámolót, amely külö­nösen azt hangsúlyozza, hogy a pártsejtekben s az alapvető munkaegységekben szem elől tévesztik a politikai problémá­kat s főleg a termeléssel ösz­szefüggő kérdésekkel foglal­koznak. A plénumülés résztvevői fel­szólították a járási s a maga­sabb fokú pártvezetőket, hogy biztosítsák Mao Ce-tung mű­veinek s eszméinek tanulmá­nyozását a párttagok körében és a dolgozók tömegeiben. Gaulle-ista tervek a választások előtt Mao Ce-tung műveinek tanulmányozása a kínai kommunisták legfőbb feladata 20. A hadsereg hatalomra jutá­" sa óta feltűnően elszapo­rodtak a sajtóértekezletek Acc­rában. Bárki, akinek eszébe jut, fogja magát és az Újságíró Klubba invitálja a ghanai és a külföldi sajtó képiselőit. Majd előadja örömét, gondját, baját. A sajtóértekezletet tartók két főbb csoportra oszthatók. Az egyik csoport fegyveres kíséret­tel érkezik, a másik enélkül. Vagyis az egyiket a katonai re­zsim szólaltatja meg, a másikat pedig a lelkesedés vagy a meg­győzni akarás. Kezdetben a saj­tónak nyilatkozó úriember mö­gött szigorú tekintetű, géppisz­tolyos katonák álltak. Hadd lássák az újságírók, hogy az új Ghanában a rabok is szabadon szólalhatnak meg! Valaki az­után rájött, hogy a fegyveresek nem nagyon illenek bele a kép­be. Ettől kezdve az őröket füg­göny mögé állították. De nyil­ván szigorú parancsot kaphat­tak a delikvensek szemmel tar­tására, mert sajóértekezlet közben gyakran húzták szét a függönyt, hogy egy-egy pillan­tást vessenek a teremre. Na és természetesen, hogy meggyő­ződjenek arról, két kérdés fel­tevése közben a nyilatkozó fo­goly nem oldott-e kereket. A könyvégető szakszervezeti vezető A katonai és rendőri kíséret nélkül sajtóértekezletet tartók közül az új szakszervezeti fő­titkár, mister Bentum ragad­ta meg leginkább a képzelete­met. Olyan svádával beszélt, hogy alig bírta szusszal. A gha­nai szakszervezetek — fejteget­te hosszan — egy diktatórikus rezsim engedelmes kiszolgálói voltak. Azt kellett tenniük, amit Nkrumah parancsolt. Aki nem azt tette, azt jobbik esetben le­váltották, a rosszabbik esetben börtönbe zárták, ö azok közé tartozott, akik mindenkor láza­doztak Nkrumah elnök elnyo­mó rendszere ellen. Ennek az Ghanai karakterek ellenzékiségnek következtében elvesztette a volt elnök kegyét. Több hónapon át munkanélküli volt, természetesen fizetés nél­kül. Amikor azonban az újság­írók múltjáról érdeklődnek, ki­derült, hogy azért valami ma­radt a volt elnök kegyeiből. Mert mister Bentum ellenzé­kisége dacára felküzdötte ma­gát egészen a Ghanai Szakszer­vezetek Szövetségének elnöksé­géig, sőt parlamenti képviselő lett és mellesleg erdőgazdálko­dási miniszter. Mindez meggyő­zően mutatja, mennyire kiesett Nkrumah egykori elnök kegyei­ből. Amikor megkérdezzük tőle, milyen politikát fognak folytat­ni a szakszervezetek az új rendszerben, határozottan fele­li: nem leszünk többé bábok, el nem kötelezettségi politikát folytatunk. Majd a legnagyobb természetességgel hozzáteszi: azt az útat fogjuk követni, ame­lyet a katonai kormány mutat majd nekünk. S néhány órával a sajtóértekezlet után mis­ter Bentum sajátkezével lob­bantott lángra több tnnányi, a ghanai televízió szerin jelmillió „kommunista" könyvet. Nyilván azért, hogy ezzel is kifejezésre juttassa el nem kötelezettségét. Ezt szóvá tettem egyik távira­tomban, mondván, hogy európai megfigyelők szemében a töme­ges könyvégetés a fasizmusra emlékeztet. A cenzor kihúzta ezt a mondatot. Az az utasítá­sa — jegyezte meg mentege­tőzve —, hogy ne engedjen át semmiféle kommentárt. Tulaj­donképpen nem is kell kom­mentár az Ilyesmihez — gon­doltam magamban. Aki mindenkit hajlandó szolgálni Mister Quaison Sachkey, Nk­rumah elnök volt külügyminisz­tere szállt ki a londoni gépből, azonnal az Újságíró Klubba sie­tett. Az igazság kedvéért hozzá kell tennem, hogy kísérettel. Elmondotta, hogy tíz esztendőn át képviselte Ghánát Nkrumah elnök megbízásából külföldi or­szágokban és az ENSZ-ben. Sokszor tért haza Accrába, de soha még annyira nem érezte, mint most, hogv új szelek fúj­nak Ghanában. Régóta éreztem azt is — mondta —, hogy ha így mennek tovább a dolgok, előbb-utóbb nagy zűr tör ki. S tessék! Most ennek vagyunk ta­núi. Az újságírók azonban szarkasztikus természettel ál­dattak meg. Egyikünk felteszi a kérdést az exkülügyminisz­ternek: Ha érezte, sőt esetleg tudta, hogy Nkrumah politikája rossz, akkor miért szolgálta hű­ségesen, és miért vállalta a parlamenti képviselőséget, söt a miniszterséget is? Megvillantja jólismert mosolyát. — A feleségem le akart róla beszélni. En azonban minden­kor Ghana népének javát tar­tottam szem előtt. Nem Nkru­mahot, hanem a népet szolgál­tam. S ha az új rezsim igényt tart szolgálataimra, azt is kész­ségesen kiszolgálom. S aki hallja, pillanatig sem kételkedik benne, hogy mister Quaison-Sachkey, a neves gha­nai diplomata megtalálja helyét a katonai rendszerben is. Akit bájitallal nyert meg Nkrumah Ayeh-Kumi ravasz tekintetű, a szemtelenségig őszinte gha­nai kapitalista, öt azért hozták elénk az Űjságíró Klubba, hogy elmondja, milyen közös üzletei voltak Nkrumah elnökkel, öt­perces hallgatás után rádöbbe­nünk, hogy nem arra felel, amit kérdezünk tőle, hanem azt és annyit mond csak el, amit és amennyit ő akar. A többnyi­re ghanai újságírókból álló hallgatóság felmorajlik, amikor bejelenti, hogy Nkrumah elnök vagyonát, amelynek zöme Ghá­nában van, körülbelül két és fél millió fontra becsüli. Saját vagyonát viszont legfeljebb 250 ezer fontra. A voit elnökhöz képest szegény ember. Nem riad vissza a színpadi módsze­rektől sem. Nkrumah alatt ál­landó rettegésben éltem — mondja egy mártír szenvedő arckifejezésével. — Szívbajt kaptam, s életem most is állan­dóan veszélyben van. Majd elő­jön a szótárával, amely min­denkor magával ragadja az af­rikai közvélemény zömét képe­ző, hiszékeny hallgatóságot. Nkrumah, hogy méginkább ha­talmában tartsa (évi 4000 font fizetéssel!) egy varázsló kezébe adta. A varázsló megfelelő hő­kusz-pókuszok kíséretében azt jósolta neki, nagy jövő áll előt­te, ha híven szolgálja az elnö­köt. Majd gyökeret, gumiará­bikumot, füstölőszert és bájitalt erőszakolt rá. Mindez arra kényszerítette a hétpróbás ka­pitalistát, hogy mindenkor azt tegye, amit az elnök paran­csolt neki. Igaz, hogy saját bevallása szerint Nkrumah elnök az ő ja­vaslatára hívta meg Ghanába a Nemzetközi Valutaalap és a Vi­lágbank képviselőit és fogadta meg több tanácsukat. — De ez nem minden. Ami­kor olyan tanácsokat adtam az elnöknek, amelyekkel nem ér­tett egyet, rögvest a szemembe vágta, hogy idealista vagyok és marxista könyveket erőszakolt rám, olvassam őket. Pedig higy­gyék el uraim, én soha életem­ben nem voltam és nem is leszek szocialista. Még a Népi Konven­ció Pártnak is csak nem hiva­talos, afféle támogató tagja vol­tam. Százezer jontot adtam a párt választási költségeinek fe­dezésére. Ki téríti meg ezt ne­kem? Jönnek-mennek szemem előtt a nyilatkozó karakterek. Isme­rősök és idegenek. Már nem ís csodálkozom azon, amit elmon­danak. Ghanában új szelek fúj­nak. Végre az „elnyomott ka­rakterek" is megmutatkozhat­nak.

Next

/
Thumbnails
Contents