Új Szó, 1966. március (19. évfolyam, 59-89. szám)
1966-03-20 / 78. szám, vasárnap
A BIONIKA CSODÁI AZ ÁLLATOK MAGATARTÁSÁT, viselkedését, életét és képességeit ma már nem csupán a biológia vizsgálja. Tartós kap csolatokat kötött más tudományágakkal, hogy az élet jelen ségeit több oldalról és minél alaposabban felderíthesse. Így a biofizika az élet jizikai jelenségeit, a biokémia az élő szervezet kémiai felépítését és a benne végbemenő vegyi jolya matokat, a bionómia az életfeltételeket, a biomechanika az élőlények mechanikai berendezéseit és ezek élettani hatásait, a biometeorológia pedig a légkör és az élő szervezetek kö zötti kapcsolatokat kutatja. Üjabban ismét hasznos társakra talált a biológia: három tudományág, a biológia, az elektro nika és a technika egyesüléséből nagy reményekre jogosító új tudományág született: a biohika. MIRE TÖREKSZIK? Röviden összefoglalva: az ú] tudományág művelői, a bionikusok beiratkoztak a természet Iskolájába azzal a céllal, hogy felderítsék az élő világ jelenségeinek okait, kiismerjék mechanizmusukat, majd pedig a tanultakat alkalmazzák a technikában. Az állatvilág, különösen a rovarok, a madarak és a hidegvérűek világa még számtalan titkot rejteget. Tájékozódóképességük, egyes érzékszerveik hatótávolsága, érzékenysége, a külvilágból érkező információk gyors felfogása sokszor megdöbbentő és még gyakran titokzatos. Van azonban ennek a tevékenységnek műszaki vonatkozása is. Az élővilág nyújtotta tanulságok levonása után ugyanis mea is kell loaalmazni a felisn? Ilit.!.,,..,.; 1-í— i—— i BBaj jj ^i ' 1! 1 1! '! !! 1! ? M|ÜiTffrTi"i"T 'ii 1 i" 1'"' 1'' " 1 1 " i -i~rz * * ° másodperc Az idegingerület lefolyása az ingertől függően; a baloldalt látható számok a külső inger mérőszámai. mert elveket és összefüggéseket, majd alkalmazni kell őket a műszaki problémák megoldásában. Mondottuk már, hogy mindez többfajta tudós és szakember együttműködését követeli meg: a biológusét, a matematikusét, a mérnökét. A különböző szellemi és gyakorlati területek művelői közti közeledés nehézségeit gyakran a matematika hidalja át. A pszichológia nyelve nem egykönnyen alkalmazható közvetlenül az elektrotechnikában, Arisztotelész logikáját azonban Boole matematikájának közvetítésével Shannon eredményesen ültette át a relés rendszerek műszaki gyakorlatába. Nem könnyű dolog a másolás sem. Ehhez az eljáráshoz akkor folyamodunk, ha eredeti megoldás nem ötlik eszünkbe. Csakhogy éppen a megoldás eikép-zelésének a hiánya akadályoz minket a megfigyelt jelenségek helyes értelmezésében: túlhangsúlyozzuk a nyilvánvalót, elkerülik figyelmünket a finomságok. A fő ok azonban, ami miatt az élő természettől kevesebbet tanultunk, mint amennyit az kínál, a megfelelő kapcsolat hiánya. A mérnök nem fordul ihletért az élethez, és amit a tudomány arról feljegyez, az egészen más, a technikusétól merőben eltérő nyelven íródik. A bionika egyik célja éppen a közös nyelv megteremtése, a biológiai jelenségek mérnöki fogalmakkal való leírása. MIT KtNAL A TERMÉSZET? Azoknak a fizikai jelenségeknek a sora, amelyeket az állatvilág kihasznál s amelyek részben már emberi felhasználásra is találtak, igen változatos. A levegőben terjedő visszhango kat már nemcsak a denevérek használják ki, hanem a vak emberek és a hajók is tájékozódnak szerintük, az utóbbiak ugyanis ködben szirénázlak. A delfinek nagyon érzékenyen reagálnak a vízben terjedő visszhangokra, úgyszintén a tengeralattjárók elhárítására szolgáló hanglokátorok és a mélységmérők is. A visszaverődő vízhullámok a vizibogarak navigációs eszközéül szolgálnak, az ember egyelőre nem tudja őket hasznosítani. A levegőben terjedő elektromos visszhang lehetővé tette a radar megszerkesztését, az állatvilágban nem találkozunk felhasználásával. Az énekes- és valószínűleg más madarak is a csillag-navigáció alapján repülnek és fel tudják ismerni a csillagképeket — az űrrakéták önműködő irányítása szintén ezen az elven történik. A poláros fény szerepe a méhek és hangyák életében már közismert, az ember égi kompasz alakjában használja ki. Ezzel szemben nem tudjuk hasznosítani a poláros fényt a vízben, pedig a kardfarkú tarisznyarák és a vizibolhák ezt is igen jól érzéke lik. Az infravörös sugarak felfogására a kígyók igen érzékeny „műszerrel" rendelkeznek, a technika az önvezérlésű cél rárepülő rakétákat szarelte fel az erre a sugárzásra reagáló elemekkel. További fizikai jelenség a tehetetlenség, amely nemcsak a kétszárnyúak repülésében játszik szerepet, hanem a girotron (hangvillás girokompaszj és gyorsulásmérő alakjában az embert is szolgálja. A földmágnesesség az iránytű megszerkesztését tette lehetővé, az állatvilágban tudomásunk szerint nincs alkalmazása. Hátra van még egy eddig ismeretlen fizikai jelenség, amely az angolnák, fókák, rénszarvasok és háziállatok különös tájékozódóképességét teszi lehetővé (a rénszarvasok 800—1000 kilométeres utakat tesznek meg táplálék keresése közben, az angolnák és a lazacok pedig valamiféle „belső iránytű" segítségével navigálnak). Érdemes tehát belapoznunk a természet olvasókönyvébe. Meggyőződünk belőle, milyen fejlett technikát alkalmaz a természet, van mit tanulnunk tőle. Arról, hogy az elmondottakon kívül miben tudjuk még utánozni, majd más alkalommal. (dj) A négyorrlyukú mérgeskígyók orr melletti gödröcskéi tulajdonképpen infravörös fénysugarakat felfogó igen érzékenyműszerek, melyekkel e kígyókmessziről is könnyen rátalálnak melegvérű áldozataikra. Ml ÚJSÁG A VILÁGDIVATBAN? Az utóbbi években nemigen történt a világdivatban olyan lényeges változás, mint a közelmúltban. Az új divatvonal kialakításában nagy szerepe volt a híres francia divattervezőnek, Courréges-nek. Ma a világ összes híres divatházában az ő irányításával készülnek a legújabb modellek. Az divatvonal lényegesen eltér az eddigitől. A ruhák díszítésében teljesen mellőzik a fodrokat, szalagcsokrokat. A teljesen egyszerű, sima geometriai vonal vezet. A ruhák díszítése is geometriai elemekkel történik. A kocka, a háMIT MIVEL TISZTÍTUNK? KAKAÖ- ÉS CSOKOLÁDÉ-FOLTOT gyapjúszövetből: 1 tojás sárgáját kevés glicerinnel elkeverünk, majd bekenjük vele a foltot, s fél éra múlva meleg vízzel lemossuk. Selyemből 20 százalékos alkohol és víz keverékével kell kivenni a foltot. GYÜMÖLCSFOLTOT ÉS VÖROSBOR-FOLTOT nyers tejben vagy savóban 24 óráig állni hagyjuk az anyagot, utána kimossuk. KÁVÉFOLTOT ugyanúgy, mint a gyümülcsfoltot. Ha nem sikerülne eltávolítani, akkor szappanozzuk be nedvesen és legyük a napra. (Néhányszor megismételjük.) OLAJFOLTOT terpentinbe mártott ronggyal dörzsöljük úgy, hogy a folt szélétől a közepe felé haladunk. A terpentlnfoltot benzinnel távolítjuk el. PENÉSZFOLTOT fehérneműből: 15 gramm szalmiákport, 25 gr. gót oldjunk fel egy liter vízben. A foltos fehérneműt fektessUk a napra és nedvesítsük meg a foltot. Ha megszáradt, Ismételjük ezt mindaddig, mfg a folt nem tűnik el. PERZSELT FOLTOT: egy liter forró vízben oldjunk fel 9 gramm klórmeszet, takarjuk le és hagyjuk fél órán át állni. Ezután szűrjük le. A megnedvesített foltot ebbe az oldatba mártott ronggyal töröljük át, de rögtön nlána hideg ecetes vízben többször öblítsük ki. kétféle anyagból készítik. Legdivatosabb a fehér—fekete és a fehér-kék színösszeállítás. Az új divatban talán éppen ez a legrokonszenvesebb. Ugyanis így régi ruháinkat is ügyesen felhasználhatjuk. Színben jól egymáshoz illő két régi ruhát az új vonalnak megfelelően kombinálhatunk és kevés költséggel divatos öltözéket nyerhetünk. Az új divattal kapcsolatban meg kell még említenünk, hogy a szoknya rövidebb lett, de a térden felüli ruhát csakis a fiataloknak ajánljuk. Képünkön három divatos ruhát láthatnak olvasóink. 1. Egyszerű vonalú, fehér—fekete színösszeállítású kétrészes ruha. A felsőrész eleje és háta fehér—fekete kockákból áll. 2. Halványszürke színű kétrészes ruha, „V" alakban elhelyezett fekete rátét-dísszel. 3. Jellegzetes Courréges stílusú divatos alkalmi ruha. Fehér és fekete színű anyagból készült. A háta az elejéhez hasonlóan szintén kétféle anyagból van. romszög, a téglalap, a trapéz jellemző a mai divatra. Hogy ezt a vonalat még jobban kihangsúlyozhassák, a ruhákat NÉHÁNYJZÔ A FEHÉRNEMŰRŐL A fehérneműről általában sokkal kevesebbet beszélünk, mint ruhatárunk bármely más darabjáról. Pedig öltözködéskultúra tekintetében jelentőségük éppen olyan nagy, mint a felsúruháké. A fehérneműdivatban az utóbbi években lényeges változás nem történt. Mindössze annyi, hogy divatba jött a sötét színű fehérnemű. Nehéz lenne megjósolni, hogy ez a szín milyen sokáig fog uralkodni. Ugyanis a vásárlás statisztikája azt bizonyítja, hogy a nők nagy része a fehér vagy paszteiszínű alsóneműt kedveli. Természetesen a szilon, nylon, perion stb. műszálas fehérnemű a legkeresettebb. Most éppen ezekről szeretnénk szólni. Sokan azt hiszik, hogy a fehérnemű gyorsabban romlik, ha gyakran mossák. Ez nagyon téves felfogás. A műszálas fehérnemű élettartalmát éppen a gyakori mosás hosszabbítja meg. De a gazdasági szempontokon kívül higiéniai szempontból is nagyon fontos, hogy a műszálas fehérneműt naponta vagy legalábbis kétnaponként mossuk. Hiszen ezek az anyagok olyan gyorsan száradnak, vasalni sem kell őket, tehát ha este kimossuk, reggel tisztán felvehetjük. Sajnos, még ma is előfordul, hogy egyesek a nappal viselt fehérneműben alszanak. Talán nem kell külön hangsúlyoznunk, hogy ez esztétikai és higiéniai szempontból egyaránt kifogásolható. Boltjainkban olcsón kaphatók divatos vonalú hálóingek, pizsamák, tehát semmiképp sem indokolt, hogy valaki kombinéban aludjék. // A LÍRA KORSZERUSEGE Monoszlóy M. Dezső verseskötetéről A MODERN LÍRA egyes kísérleteit, törekvéseit látva, őszintén szólva, nem egyszer kísért bennünket az érzés — felfogás dolga ki mit tart korszerűnek. Persze, az esztétika oldaláról nézve távolról sem ilyen egyszerű, vagy akár önkényesnek mondható a modernség kérdése. A modernizmus vitája, amely a felszabadulást követő években került előtérbe, ma sem mondható ugyan lezártnak, az elmúlt két évtized művészi forradalma azonban — a sematizmus felszínességét legyűrve — egyre követelőbben veti fel a mélyebben megértett valóság igényét. Az igazi költő számára, aki a kor emberét teljes szellemi habitusában, reprezentálja, a korszerűség kérdése soha sem jelenthet bűvészkedést. A hivalkodó „cifraság és mesterkéltség", az izmusok imbolygó bizonytalansága és formai bravúrja egyre inkább Idejét múltnak, az igazi költészet számára elfogadhatatlan luxusnak tűnik. JÓZSEF ATTILA szabados meghatározása szerint a költő „az adott világ varázsainak mérnöke". A szocialista költészet nagyságai, Majakovszkij, Brecht, Wolker, József Attila, Aragon, Lorca, Nezval, Arghezi, Eluard és mások költői öröksége a felismert igazság: „az embert emberré, a művészetet művészetté a valóságot felmérő értelem teszi". A költészetnek — tartalmát, lényegét és célját tekintve — ez a küldetése ma sem változott. Napjaink rohamosan változó valósága azonban kétségtelenül megköveteli, hogy a költészet örök szavai új hangszereléssel és dallamokkal gazdagodva fejezzék ki egyetemesebb világképünket, életérzésünket. Oj problémák, új varázslatok viharzanak körülöttünk, s ebben a szépségekkel és gondokkal terhes, bonyolultságában is nagyszerű korban másként zenghetnek a költők lantjai. Szélesedhet skálája, mélyülhetnek viharzásai, meghökkentőek lehetnek képi eszközei, csupán egyre nem vállalkozhat: önkényességre, öncéluságra, szemfényvesztésre. A közösség és az egyén legszemélyesebb és legközérdekűbb dolgairól értelmes szóval, s csak a legmélyebb felelősség hangján lehet szólni; az igazi vers csak ezáltal lesz ,a törvény, a tiszta beszéd". Csak így maradhat meg igazán valósághitelűnek, értünk-valónak s a legközvetlenebbül emberinek. AZ EGYETEMES költészetben ez a korszellem ma az eluralkodó és modern, s ez a költői krédó adhat hitet és felelősséget a ma emberének. Ilyen és hasonló gondolatokkal lapozgattam újra és újra Monoszlóy M. Dezső múlt évben megjelent Töltésszimmetria című vereskötetét. A sok vitát s még több fenntartást kiváltó 1959ben megjelent Csak egyszer élünk című verskötet után sorrendben ez a harmadik. Bár a kritikusok szigorát a Virrasztó szerelem enyhítette, fenntartásokra itt éppúgy okot adott, mint legújabb kötetében. Monoszlóy gondolatilag és formailag egyaránt sokszínű és sokhúrú költő, ezért aligha tűnik méltánytalanságnak, ha könyve kapcsán művészetének összefüggéseit ls szemügyre vesszük. Monoszlóy költői alkatánál, egyéniségénél fogva sajátos módon reagál az élet s a társadalmi valóság egyes kérdéseire. Lírája szubjektív líra, tartalmánál fogva azonban ember-központú, s így közösségi hatósugarú ls. Emberi igazságokat közvetít, az élet problémái foglalkoztatják. Igaz, valóság- és probléma-közelségének hajlásszöge sokszor szokatlanul egyénített, a korábbi köteteiben kifogásolt „öncélúság, apolitizmus és tüntető individualizmus" címszavai azonban kevésbé kísértenek. TALÁLÓAN jegyezte meg annak idején Hegedűs Géza: „Ez a költő problémákkal viaskodó ember, önmagával vitatkozik szüntelenül, jobban akarja érteni a világot s benne önmagát". Ezek a sorok mostani kötetére is érvényesek. „Amíg a mélyből az ént kiásom, mindnyájunk énjéért szálltam az ősztönig, a tudatig, hogy megkeressem azt a valakit, azt a valamit, fjfj mely mindnyájunk része, érzése, látomása." " Ezeket a sorokat nem is annyira filozófiai 1966 erőssége, mint inkább a vívódó, kereső költő igazolására említem. A „láttatva látás" indirekt megfogalmazott célja, és sokféle szándék munkál a könyvben. A keresés nyugtalansága hatja III.
