Új Szó, 1966. március (19. évfolyam, 59-89. szám)

1966-03-18 / 76. szám, péntek

A párizsi KILENCVENÖT ÉVVEL EZELŐTT, 1871. március 18-án a proletariátus és a burzsoázia fegyveres összecsapásából a világtörténelemben először került ki győztesen a proletariátus, s e győzelem eredményeképpen megvalósult a világ első, munkáshatalma, a párizsi kommün. Az osztálytársadalmak évezredekre nyúló történetében ekkor fordult elő első ízben, hogy az elnyomott dolgozók a hatalom teljes birtokába Jutottak, mindazokat az intézményeket és berendezéseket, amelyek eddig az uralmon lévő kizsákmányolók javára szolgáltak, megszüntették, s az emberiesség és az igazságosság követelményei szerint láttak hozzá a szocializmus megalapozásához. A párizsi kommün akkor győzött, amikor bebizonyosodott, hogy a francia burzsoázia a nemzet életének válságos pillanatában képtelen a vezetésre. A francia burzsoázia a Poroszország ellen indított háborúban vereséget szenvedett és válaszút elé került: választania kellett a nemzet érdeke és saját osztályérdeke között. A nemzet érdeke azt követelte, hogy az ország függetlenségének védelmére fogjon össze a néppel, mely megmutatta elszántságát a porosz betolakodók elleni harcban A burzsoázia azonban jobban félt saját népétől, mint a poroszoktól, békét kötött a megszállókkal, s a poroszok elleni harcban fegyverhez jutott párizsi nép ellen fordult. A poroszok engedelmével Időközben megválasztott nemzetgyűlés kormánya megkísérte a párizsi nemzeti gárdá lefegyverzését. Ez meghiúsult, sőt a kormány katonasága nem teljesítette a vezénylő tábornokoknak azt a parancsát, hogy tüzet nyisson a népre. A nemzeti gárda egységeiből alakult Központi Bizottság kiáltványt adott ki, melynek szavai szerint: „Az uralkodó osztályok vereségei és árulásai megérttették Párizs proletárjaival, hogy ütött az óra., amelyben meg kell menteniök a helyzetet azáltal, hogy saját kezükbe veszik a közügyek intézését. Megérttették, hogy legfelsőbb kötelességük és feltétlen joguk saját sorsuk uraiként a kormányhatalmat megragadni." A LEGYŐZÖTT BURZSOÁZIA azonban a párizsi proletariátus ellen szövetségre lépett legyőzőjével. Nem a néppel szövetkezett, hogy megmentse az ország függetlenségét, hanem az ellenséggel, hogy megdöntse Párizs népének uralmát. Ez isméltődött meg Oroszországban a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme után, amikor a hatalmukat vesztett uralkodó osztályok 14 imperialista állam burzsoáziájával léptek szövetségre saját népük ellen. A párizsi kommün nemcsak a történelem első munkáskormánya volt, hanem egyben nemzeti kormánya is. Nemzeti nemcsak azért, mert a független Franciaországot képviselte a porosz megszállókkal szemben, hanem azért is, mert ma65 ÉVE SZÜLETETT P. JILEMNICKÝ Ma is élő, mozgósító erő Az évek távlatából Peter Jilemnický élete és irodalmi munkássága sokkal jelentőségteljesebbnek tűnik, mint bármikor a múltban. Milyen siralmas érvekkel igyekezett annak idején a burzsoá irodalmi kritika műveinek értékét csökkenteni. Szemére vetették, hogy regényei, novellái kommunista irányzatúak, prózájának realizmusát művészietlennek, régi módinak, időszerítlennek minősítették. De hol vannak ma már azok a divatos szerzők és műveik, akiket példaképül állítottak Jilemnický elé? Már nyomukat is befedte a por. Ugyanakkor Jilemnický művei, amelyek fényt vittek a kizsákmányoltak és elnyomottak sorai közé, mind a mai napig fényesen ragyognak. Most lenne 65 évesl Milyen nagy veszteség érte a szlovák irodalmi életet, amikor alkotó ereje teljében ragadta el őt közülünk a halál. Peter Jilemnický a szocialista realizmus úttörője a szlovák Irodalomban. Noha származását tekintve a cseh nemzethez tartozott és cseh kultúrán nevelkedett, rövid idő alatt belenőtt a szlovák környezetbe, szervesen beleilleszkedett a szlovák kulturális és irodalmi életbe, és a két nemzet összetartozását szimbolizáló haladó nagyjaink példáját követve ő maga is tovább fejlesztette, magasabb szintre emelte a szlovák kultúrát. Peter Jilemnický Szlovákiában ért igazi emberré, igazi művésszé. Ö maga is proletár családból származott, és már fiatalon meggyőződött róla, hogy a cseh és a szlovák dolgozók nyomora azonos társadalmi helyzetükből ered. Tisztánlátása, a jó, a szép és az igazság szeretete vezette Jilemnickýt a kommunista pártba. Peter Jilemnický a párt, ň nép írója volt, alkotásai ma sem jelentenek holt irodalom történeti értéket, hanem jelenünkben is élő mozgósító erőt. —t— emlékére ga mellé tömörítette a nemzet legjobb erőit, s valamennyi intézkedése a nemzet túlnyomó többségének érdekeit szolgálta. Lenin a szovjet rendszer előfutáraként említi a párizsi kommünt, miután abban testesült meg az első kísérlet mind annak megvalósítására, amit a Szovjetunió megteremtése az emberiség történetében Jelent. A párizsi kommün által hozott rendelkezések: a nép általános felfegyverzése, az egyház elválasztása az államtól, a közoktatás világivá tétele, a nyomorúságos lakásviszonyok között élő szegényeknek az elszökött nagypolgárság lakásaiba való beköltözése, a szabotáló céllal leállított ipari üzemeknek az ott dolgozó munkások tanácsának való átadása mind azt bizonyítja, hogy a munkásosztály alkalmas világtörténelmi szerepének betöltésére. Azaz nemcsak képes lerombolni a régi kapitalista társadalmat, hanem arra is, hogy a kapitalista társadalomnál jobbat, új, kizsákmányolástól mentes szabad társadalmat tud felépíteni. Munkáskormány, proletár diktatúra volt a párizsi kommün. Első, még nem teljes ós végleges formája annak az új típusú államnak, amely századunkban a szocialista világrendszer országaiban megvalósult. Lenin szavai szerint a párizsi kommün legnagyobb történelmi jelentősége abban van, hogy felfedte azt a politikai formát, amelyen belül végbe mehet a munkás osztály gazdasági felszabadítása, és ez a proletariátus diktatúrája. HOGY A KOMMÜN mily halálos veszélyt jelentett a kizsákmányoláson alapuló régi világ számára, bizonyítja az a borzalmas tény, hogy amikor a burzsoáziának sikerült végre letepernie a forradalom roszszul szervezett erejét, a hős párizsi kommunárdoknak, a németek által megvert, de a legyőzött honfitársakkal szemben „bátor" bonapartista tábornokok olyan vérfürdőt rendeztek, amire kevés példa van a világon. Mintegy 30 ezer kommunárdot gyilkoltak meg, mintegy 45 ezret vetettek börtönbe, akik közül később sokat kivégeztek, ezreket kényszermunkára ítéltek és száműztek. Párizs körülbelül 100 ezer legjobb fiát vesztette el, a proletariátus legjobbjait. A párizsi kommün elbukott, de emléke felejthetetlenül él; s az általa megkezdett harc, a szocializmus ügye győzedelmesen tör utat az egész világon. (d. I.) A Szlovák Képzőművészeti Alap tárgysorsj'átéka döntő pillanatához közeledik: néhány nap múlva, 1966. március 31-én megtartják a sorsolást Szervezői oz előző két sorsolás tapasztalatai alapján folytatták a megkezdett utat, és továbbra is az volt a céljuk, hogy egyre több otthonba juttassák el a művészi alkotásokat. Éppen ezért ebben az évben jelentősen emelték az értékes eredeti alkotások számát, tehát a sorsjegytulajdonosok között 5562 ilyen alkotást sorsolnak ki. Az első díj kétszobás lakásba való bútor, melyet mindenki megtekinthet, éspedig a lakószobaberendezést a bratislavai SZNF téren levő üzletben, a hálót pedig az Obchodná utca 41 szóm alatt. A bútort és a berendezést kiegészítő festmények értéke 50 ezer korona. De emellett 21 kü Iföldi út ezek között 7 nap Angliában, Franciaországban, vagy Olaszországban vár a szerencsés, nyerőkre. Az utazások résztvevői meglátják a világ leghíresebb képtárait, mégpedig művészettörténészek kíséretében. A sorsjegyek még beszerezhetők a DIELO üzleteiben, a hírlapárusító kioszkokban, a falvakon pedig a JEDNOTA üzleteiben, vagy megrendelhetők a következő címen: Slovenský fond výtvarného umenia, Bratislava, Štúrova 1/a. ÜF-144 IHLET a Nové Mesto nad Váhom-l Automatizálási és Gépesítési /\ Kutatóintézetben BedUch Murko, a feltaláló mozdulatait /L-l figyelem. Egyik barátom fut eszembe. Mérnök az illető, ' ' Rendesen elvégezte a műszaki főiskolát, indexében átlagos és átlagosnál főbb érdemjegyek voltak. Kielégítő szintű diploma munkát irt, mérnökké avatták. Felesége a minap panaszkodott, hogy Péter iszonyt érez a technikával szemben. Gondot okoz neki egy-egy elromlott biztosíték megjavítása, vadonatúj gépkocsijukkal pedig — csúfságra — nemegyszer félúton maradtak. Az iskolákban évente tízezer számra osztják az okleveleket. Feltalálóvá ütni azonban senkit se lehet. Eltűnődöm B. Murko életén, elnézegetem a kutatóintézetben készült gépeket, melyeken rajta a keze nyoma, az automatákat, a munkaasztalon heverő szerszámokat. Reszelő, tolómércék, kalapács, fogó, csipesz ... Kísérőm — a mérnök — kis időre beindítja az alkatrészszerelő automatát, megnézi a gépsor végén becsomagolt készterméket, egy kis ideig a kérges kezű feltalálóra néz, majd elismerően bólint. — Az Edisonok úgy születnek —- mondja, — akárcsak a Shakespeare-k, a Villonok és a van Gogh-ok. Kutatja-e azt valaki, hogy elvégezték-e az egyetemet, diplomások voltak-e? Corbusiert, a világhírű műépítészt például az architektúra professzora — mert „meggyőződött* tehetségtelenségéről" — eltanácsolta az egyetemről... B. Murko, a feltaláló, a nevek említésére felfigyel, a tolómércét a munkapadra teszi, odalép a próbaüzemelő automata gépsorhoz. —• Az egyetemi végzettség, az elmélet — mondja — nem minden, de azért igen szükséges dolog. Mert azért senki se gondolja ám, hogy például Corbusier nem ismerte a műépítészet elméletét. Biztosan jobban Ismerte, mint évfolyamtársai, akik elvégezték az egyetemet. Ráadásul ő még olyan lehetőségeket is felfedezett, amelyeket az akadémlsta irányzatot képviselő professzorok nem ismertek. Es most, hogy már a probléma gyökeréhez értünk, feleletet is adhatok a kérdésre, hogy születnek a feltalálók. Olyan emberek ők, akik nem nyugodnak bele, hogy bizonyos dolgok továbbra ls a megszokott mederben folyjanak. A szabályos észjárású ember, aki húsz-harminc évig ugyanazon a szerszámgépen, ugyanazzal a kőműveskanállal, ugyanazzal a módszerrel dolgozik, álmában se gondol rá, hogy azt a munkát másképp, könnyebben, egyszerűbben is el lehet végezni. Az ésszerűsítő, a feltaláló, az újító ennek éppen az ellentéte. I Xét tucatnyi alkatrészből áll az úfonnan elkészült ke1/ rékpárpedál-szerelő automata. A feltaláló asztalán pon/\ tos gazdasági elemzés hever; számok, rajzok, vázlatok ' * rengetege. Csodálkozom: hát erre is szüksége van a feltalálónak? — Csak olyan gépek kifejlesztésén dolgozunk — mondja a feltaláló, — amelyekre szüksége van az országnak. Itt mindent megrendelésre gyártunk, fejlesztünk. Elmondjam például ennek a gépsornak a történetét? Abból Indultunk ki, hogy az országban évente hárommillió darab kerékpárpedálra van szükség. Eddig ezt hatvan ember szerelte össze. A szereléshez szükséges három tucatnyi gép egy meglehetősen terjedelmes szerelőcsarnokban fért csak el. Kutatóintézetünk mérnökei, újítói, feltalálói megszerkesztették ezt az automatát. Csak néhány négyzetméternyi helyet foglal el, kezeléséhez pedig hét-nyolc ember elegendő. Ezek csak a fő műszaki jellemzők, de ebből is kiszámítható, hogy az eddiq használt gépeknél lényegesen korszerűbb automata gépsor elkészítése, munkába állítása — akár csak a munkabér megtakarítás útján is — alig egy év alatt megtérül. B. Murko, a feltaláló hogyan használta fel ennél a gépnél tehetségét, Ismereteit? — A mérnök — magyarázza a részlegvezető — akármilyen jó szakember is, a tervezőasztalnál előre nem oldhat meg minden problémát. Különösen ha új gép mintapéldányáról van szó. Ez pedig mintapéldány, ilyen csak egy van a világon. Bedflch Murko kapta feladatul: szerelje össze a prototípust, és helyezze üzembe a gépet. Menet közben bizony akad az ilyen automatán tökéletesíteni való. A feltaláló már újra a munkapadnál van. Harapófogóval f\ kell belőle a szót kihúzni. / I — Az alkatrész-adogató módosításra szorult... Össze* • eszkábáltam egy új szerkezetet, ez már egész jól működik ... — Hogyan jön rá egy-egy új megoldásra? — Van úgy, hogy két-három napig is csak kerülgetem a gépet, teszek-veszek körülötte, de a gondolatom minduntalan a megoldandó feladathoz kalandozik. Még este, sőt nemegyszer álmomban is a gépen fár az eszem. Van úgy, hogy egy pillanat alatt, egészen váratlanul, rájövök a probléma nyitjára. Ilyenkor a gondolatot gyorsan papírra kell vetnem, különben reggelre esetleg elfelejthetem az összefüggéseket. — Önből hogyan lett feltaláló? — Nálunk a fúrás-faragásra való hajlam — családi vonás. Híres üvegfúvó famíliából származom. Apám, öregapám, szépapám már akkor is újító volt, amikor még nem annak nevezték... Akkor a magamfajta embert egyszerűen csak tisztelték a szakmabeliek. A barkácsolás a véremben van ... B. Murko eltűnődik egy pillanatig, majd folytatja: — Az automatizálással sok gyár helyzetén könnyíthetnénk. Megoldottuk itt például a vállalaton belüli anyagmozgatás problémáját. Sok üzemben a szerszámgépek egy műszak alatt csak három-négy órán át működnek. A gépek kezelői órákon át anyagszállítással, a szerszámok előkészítésével fecsérlik idejüket. Ml olyan szállítószalagot szerkesztettünk és állítottunk össze, amely mindegyik szerszámgéphez a kellő időközökben szállítja a megmunkálásra szánt munkadarabot... — Csupa feltaláló dolgozik ebben az üzemben? Hiszen egy automata elkészítése nem gyerekjáték ... —• Ha nem is feltalálók, de újítók, ésszerűsítők dolgoznak ttt minden munkapadnál, minden rajzasztalnál. Egy másik műhelyben például az ultrahangos megmunkálást oldottuk meg. Egy egy ilyen új rendszerű szerszámgép előállításában az átlagos képességű szakmunkás vagy mérnök semmire sem megy. Ezekkel a szerszámgépekkel az üvegnél néhányszorta keményebb kerámiai anyagokat is meg lehet munkálni, illetve a legkeményebb kerámiai anyagban akár 0,2 milliméter átmérőjű nyílást ts lehet fúrni. Elképzelhető, külföldön is milyen nagy az érdeklődés az ilyen gépek iránt. Egyszóval: soha még nem kellett annyira az ihletett technikus, mint éppen ma, az automatizáció korának hajnalán... A z új gazdaságpolitikai elvek megvalósításával kapcso/\ latban sokszor felteszik a kérdést: vajon milyen ember/—I típust alakítanak ki az új körülmények? A Nové Mesto ' » nad Váhom i kutatóintézet meglátogatása után akaratlanul is így summázom a jövő eml-iréről alkotott elképzelésemet: Olyan lesz mint B. Murko, a feltaláló, aki képtelen belenyugodni, hogy holnap is olyan géppel dolgozzunk, amilyennel tegnap dolgoztunk. Ehhez pedig a költőénél semmivel se kisebb ihletre van szükség. útmléyl TÓTH MIHÁLY