Új Szó, 1966. március (19. évfolyam, 59-89. szám)

1966-03-17 / 75. szám, csütörtök

Az író me

gb

ecsülése A losonci népkönyvtár munkája a könyv hónapjában ÁLLANDÓ FELADAT

: a főiskolák társadalmi helyzetének szilárdítása Dr. JIŔÍ HÁJEK iskola- és művelődésügyi miniszter beszéde a Nemzetgyűlésben A köztársaság kormánya ma a Nemzetgyűlés elé terjeszti a művelődésügyünk és kulturánk jelentős közponjainak, főiskoláinknak helyzetét és tevékenységét rendező új törvény javaslatát. Rohamos gazdasági és kulturális fellendülést élő szocialista társadalmunkban szüntelenül elmélyül a főiskolák jelentősége, amelyek lendületes mennyiségi fejlődésen mentek át. A háború előtti helyzethez viszonyítva, amikor 1936—1937ben 23 400 főiskolai hallgatónk volt, az 1965/66-os tanévben 91 700 rendes és majdnem 50 ezer levelező hallgatója volt főiskoláinknak. Míg a háború előtt 13 főiskolánk volt 52 karral, addig az 1965/66-os tanévben 38 főiskolánk van 102 karral. Ebben a fejlődésben jelentős szerepet töltött be a tízévvel ezelőtt módosított 1950. évi főiskolai törvény. Főiskoláink rendkívüli fontossága abból ered, hogy iskolai rendszerünk e legmagasabb fokának szerepe elválaszthatatlanul összefügg a művelődés kérdésével, a tudomány feladatával a társadalom életében és az értelmiség helyzetével. Az értelmiségről beszélve meg kell említenünk, hogy nem valamiféle különleges, független, egységes és egynemű társadalmi erőt látunk benne, hanem olyan réteget, illetvet azoknak az embereknek a rétegeit, akiknek a társadalom lehetővé teszi a tanulást. Értelmiségünk zöme már szocialista jellegű, szocialista közép- és főiskoláinkon tanult, és mind nagyobb része végső soron a munkásosztályból származik. Pártunk a termelés, a gazdaságirányítás és a tervezés tudományos megalapozására, a szocialista demokrácia elmélyítésére és megszilárídátására törekedve, nagy teret biztosít értelmiségünknek is. Ennek ellenére egyes értelmiségiek még ma is kizárólagosságukról és eltérő vonásaikról álmodoznak. Az ilyen nézeteket lényegében a divatos, hazug- és antidemokratikus nyugati elméletek éltetik. Másrészt ettől sokkal komolyabb probléma, hogy a munkásosztállyal egybekapcsolódó szocialista értelmiség társadalmi funkcióját teljes mértékben elismerjük. A múltban a gazdálkodás külterjes módjának velejárója volt a .béregvenlősdi, amely kihatásában népünk történetében tán első ízben gyengítette a továbbtanulás vágyát és gazdasági ösztönzőit. Az ilyen irányzatok még ma ls tapasztalhatók egész életünkben. Mindez csökkentené, vagy teljesen értéktelenné tenné az új irányítási rendszer hatását, fékezné a munkatermelékenység további növelését, amely a szakemberek tevékeny részvételétől függ. Milyen problémák állnak jelenleg ebben a helyzetben főiskoláink előtt és hogyan kívánja azokat a minisztérium mepolrtan" A társadalom növekvő szükségleteinek kielégítése érdekében az elmúlt tíz esztendőben megkétszereződött a rendes hallgatók száma. A rendes és a levelező hallgatók száma az 1958/ 59-es tanáévben 73 ezret tett ki, míg az 1963/1964-es tanévben már 141 ezret. Ez a gyors mennyiségi növekedés nagyon megterhelte főiskoláinkat, tanítóikat és kedvezőtlenül hatott az oktatás minőségére. A következő időszakban ezért első helyre kerül az oktatás színvonalának kérdése. A hallgatók számát rohamosan már nem gyarapítjuk, viszont nagyobb Igényeket támasztunk a főiskolánkra jelentkezőkkel szemben, és tökéletesítsjük kiválasztásukat. A főiskolai tanítók, tanárok és docensek száma is jelentősen megnőtt. Itt is fokozni fogjuk a követelményeket, elsősorban a docensekkel és a tanárokkal szemben. Amennyire az az adott gazdasági feltételek között lehetséges, törekedni fogunk a főiskolák jobb anyagi ellátására, korszerű eszközökkel és gépekkel való felszerelésükre. A mostani ötéves tervben másfél milliárd koronát fordítunk a főiskolák építésére, majd mégegyszer annyit, mint az elmúlt ötéves tervben. Rendkívül sürgető és komoly probléma a főiskolai oktatás tartalmi korszerűsítése. Ma, amikor a tudomány, a technika és az egész társadalom rohamosan fejlődik és átalakul, hangsúlyozottan előtérbe kerül a főiskolai hallgatók széles körű elméleti felkészítése, mégpedig a tudomány és a technika legújabb vívmányainak alkalmazása alapján. A gyakorlatban az ilyen kiterjedt elméleti ismeretekkel rendelkező szakember gyorsabban tudja elsajátítani szakmájának újdonságalt. Ugyanakkor a marxizmus—leninizmus tanulmányozása megmarad valamennyi főiskolán az oktatás fontos alkotó elemeként. Feladatunk, hogy a marxizmus—leninizmust alkotó módon és ne dogmatikusan, magas színvonalon és a szaktantárgyakkal, illetve a társadalmi valósággal szerves összefüggésben oktassák. Már ettől a tanévtől kezdve sokkal rugalmasabbá lazítottuk az eddigi főiskolai tan- és vizsgáztatási rendet, úgy, hogy a főiskolai tanítók sokkal nagyobb jogkörrel rendelkeznek a hallgatók előadásokon való részvételének és a vizsgák határidejének megszabásában. Az új tanrend a hallgatóknak is nagyobb önállóságot biztosít, viszont igényesebb követelményeket támaszt velük szemben. A nevelőmunkában meg kell találnunk a főiskolai ifjúsághoz vezető utat. Ez a nemzedék már a szocialista társadalomban született és egészen más problémái vannak, mint azoknak, akik ezért a társadalomért harcoltak és azt építették. Igyekezzünk ennek az Ifjúságnak a múltat és a közelmúltat az igazságnak megfelelően magyarázni, de főleg válaszoljuk meg neki nyíltan és világosan a ma, illetve a holnap kérdéseit. Támogassuk az igaz megismerés őszinte törekvését, mutassunk rá arra, hogy a tudáshoz vezető út nem könnyű, becsületes tanulást és munkát követel. Ebben a viszonylatban sok függ a főiskolai CSISZ-szervezetektől is, hogy képviseljék a hallgatók jogos érdekeit, önkéntes tanulmányi fegyelemre Vezessék őket és gondoskodjanak szabad idejük célszerű felhasználásáról. Az új főiskolai törvény tervezete jogi kerete és alapja főiskoláink Ilyen Irányú fejlesztésének. Az új feltételeknek és feladatoknak megfelelő új vonások jellemzik. A törvénytervezet elsősorban újszerűen határozza meg és emeli ki főiskoláink fontos társadalmi küldetését és feladatát. A főiskolák fejlesztése az egész társadalom ügye. A törvénytervezet egyben lehetőséget nyújt, hogy a főiskolák saját kutató, tervező és más tevékenységükkel anyagi eszközökre is szert tegyenek és azokkal önállóan gazdálkodhassanak. A pedagógiai tevékenységről szóló fejezetben hangsúlyozottan előtérbe került a hallgatók képességeinek maradéktalan kiaknázása és az önálló tanulmányozás, ami kialakítja az oktatás új módszerei érvényesítésének feltételeit. A levelező oktatás továbbra ls egyenértékű a rendes oktatással. A fejezet kiemeli a főiskolák pedagógiai tevékenységével és végzett hallgatói színvonalával szemben támasztott növekvő igényeket. Első ízben rögzítjük le törvény formájában a főiskolák végzettjeinek postgraduális tanulmányait. A törvénytervezet jelentőségéhez mérten foglalkozik a főiskolák tudományos munkásságával, amely egyik alapvető kötelességük és a tanítók magas fokú tudományos képesítésével. Az utóbbi pedagógiai munkájuk megfelelő színvonalának nélkülözhetetlen feltétele. A növekvő Igényesség jellemzi a törvénytervezetnek azokat a cikkelyeit is, amelyek megszabják a főiskolai tanítókkal, elsősorban a docensekkel és a tanárokkal szemben támasztott követelményeket. Újra bevezetjük a rendkívüli tanárok kategóriáját. A törvényjavaslat a főiskolák szervezéséről, irányításáról szólva, kihat egyrészt a főiskolai hálózat állandósítására, másrészt a főiskolák minél na gyobb fokú önállóságának és kiterjedt jogkörének biztosítására. Oj vonás az is, hogy a törvényjavaslat a szlovákiai főiskolák irányítását a Szlovák Nemzeti Tanács szerveire bízza, mivel a tudomány és a műveltség jelenlegi foka mellett a főiskolák a nemzeti kultúra múlhatatlanul szükséges alapját képezik. A törvényjavaslat új módon rendezi a hallgatók helyzetét is. Szervezetük közvetítésével kivehetik részüket a főiskola tevékenységéből és irányításából, képviselőik az egyes ka rok tudományos tanácsainak rendes tagjai. A törvényjavaslat egyben újszerűen rendezi a főiskolai végzett hallgatók címeinek kérdését is. Kétségtelenül helytelen lennne lebecsülnünk a főiskolai képesítés külső megjelölésének jelentő ségét. A másik, következményeiben még károsabb szélsőség lenne a főiskolai címek túlbecsülése, különbség nélkü II odaítélése, tekintet nélkül a növekvő igényekre. A műegyetem végzettjeinél a „mérnök", az orvosoknál és az állatorvosoknál a doktor titulus nálunk és majdnem mindenütt világszerte hagyományosan egybefűződik az adott hivatással, amelynek gyakorlásához a főiskolai tanulmányait befeje ző hallgató azonnal hozzálát. Nem ez a helyzet más természet- és társadalomtudományi szakok esetében, ahol a múlt ban nálunk és világviszonylatban is a bölcsészeti, a jogi és a természettudományi karok végzett hallgatóinak nem ítélték oda automatikusan a doktori titulust, hanem további vizsgákat kellett letenniük. A CSKP Központi Bizottsága és a kormány helyesnek tartja továbbra is igazodni ehhez az alapelvhez, bár egyes társadalomtudományi szakokban az 1945—1953-as években automatikusan minden végzett hallgató megkapta a doktori címet. A minisztériumnak a CSKP Központi Bizottságának illetékes osztályával, a szakemberekkel és a Nemzetgyűlés kulturális, Illetve alkotmányjogi bizottságával karöltve sikerült megfelelő megoldást találnia azok számára ls, akik főiskolai tanulmányaikat az 1953— 1965-ös években fejezték be. Az előterjesztett törvényjavaslat, amelvnek első változatát már 1964-ben kidolgozták, az alapvető végrehajtási előírások javaslataival együtt széles körű vita tárgya volt a főiskolákon. A vita javaslatait részletesen értékelte és feldolgozta a Főiskolai Állami Bizottság. Ebből az alkalomból köszönettel nyugtázni szeretném a főiskolai tanítók és a különböző szervezetek dolgozóinak aktivitását, alkotó segítő szándékát. Külön köszönetet érdemel a Štejgr tanár által vezetett munkacsoport, amely kidolgozta a törvényjavaslat végső szövegét. A törvénytervezet Jóváhagyása távolról sein oldja meg főiskoláink valamennyi problémáját. A tulajdonképpeni munka még álőttünk áll. Döntő fontosságú, hogy főiskoláinkon hogyan bontakozódik majd kl a tudományos és a pedagógiai tevékenység, hogyan érvényesülnek a haladó Irányzatok, mennyiben nyilvánul meg a felelősségtudat, a társadalmi érdekek megértése. Végső soron a jövőben ettől függ főiskoláink helyzete szocialista társadalmunkban. U a Losoncon járok, min" dig benézek a járási népkönyvtár ízlésesen berendezett, barátságos olvasótermébe. Átnézem a napi- és hetilapokat, ismerkedem az új kiadványokkal. A kitűnő könyv- és sajtószolgálatot magamban mindig dicsérem. Azelőtt egyedül azt hiányoltam, hogy kevés az olvasójuk. A szép teremben gyakran órákig ültem — egyedül... Legutóbb azonban már azt tapasztaltam, hogy ezen a téren is változás történt. A múlt héten a délelőtti órákban is benépesült a terem. És azt mondják, ez már így van mindig. Az emberek felfedezték és megszerették az olvasótermet. S a nagyterem hovatovább kicsinek bizonyul. Lehet, mindez kicsiség és másoknak természetesnek tűnik. Én mégis szóvá teszem, méghozzá azért, mert igen lényeges, hogy a könyvtár és az olvasóterem megfelel-e hivatásának, betölti-e szerepét vagy nem? A losonci könyvtárnak ma már nemcsak a könyvállománya (52 000) igen tekintélyes, hanem kielégítő olvasóinak a száma is. S a könyvek és a könyvtár hivatásának teljesítése szempontjából ez a döntő. Erre most, a könyv hónapjában is lehet és érdemes hivatkozni... A Losonci Járási Népkönyvtárhoz egyébként 152 vidéki könyvtár tartozik. Munkájának jelentős hányadát ezeknek az irányítása és módszertani anyaggal történt ellátása jelenti. A járási népkönyvtár dolgozói gyakran személyesen keresik fel a falusi könyvtárakat és a helyszínen nyújtják a szükséges segítséget. A legtöbb problémát a könyvek katalogizálása és a lakosság összetételének megfelelő könyvek beszerzése okozza. Sokrétű és körültekintő munkával azonban megoldják a nehézségeket. Jelenleg a könyv hónapjának ünnepségeit készítik elő. Könyvvitákat és író-olvasó találkozókat rendeznek. A járás magyarlakta falvaiban a legnagyobb érdeklődés Juraj Zvara A magyar nemzetiségi kérdés megoldása Szlovákiában című könyvének megvitatása iránt mutatkozik. Az akciót a népkönyvtárak a CSEMADOK losonci járási titkárságával közösen szervezik. A könyv hónapja alkalmából rendezendő ünnepségeik gerincét — az elmúlt évekhez hasonlóan — a könyvvel végzett munka megjavítása, a könyvek és az írók népszerüMÁRCIUS második bérleti estjén századunk muzsikájából kaptunk ízelítőt. Az érdekesen összeállított műsort Anton Webern Hat zenekari darabja nyitotta meg (op. 6.J. Webern művészete nálunk aránylag kevéssé Ismert, zenei stílusa a nagy közönség körében még ma sem talál sok megértésre. Muzsikájában az áttetsző gyöngédség a kifejezés gazdagságával párosul. Webern a lélek finom rezdüléseit formálja elsuhanó képekké. Milan Bauer ezúttal Sztravinszkij D-dúr hegedűversenyével lépett a közönség elé. A versenymű a zenei hagyományok és Sztravinszkij sajátos zenei közlésmódjának érdekes keveréke. A barokk közelsége azonban — amit már a tételek sorrendje ls elárul: Toccata, Ária, Ária, Capriccio — inkább stílusközelség, mint szellemi közeledés. A hallgató megcsodálja a zenei alkotóművészet nagy tudású mesterét, de a mű közvetlen hatása ennél a pontnál nem sokkal jut tovább. MILAN BAUER Sztravinszkijtolmácsolása örömteljes meglepetést szerzett. Fiatal művészünk nagyot fejlődött. Előadásmódja sokkal kötetlenebb, oldottabb, mint azelőtt volt, érzelmi skálája gazdagodását és szabadabb kifejezését bizonyítják az áriák melodikus részei. A kompozíció nem nevezhető a szokott értelemben vett versenyműnek, a hegedű inkább sítése képezi. Ez Idén azonban kiterjesztik figyelmüket egy másik, szintén fontos kérdésre: a haladó hagyományok ápolására és megbecsülésére. A losonciak ezen a téren már a múltban jelentős munkát végeztek. Az irodalom lelkes barátainak — Milan Králiknak, Czakó Lászlónak, Ferencz Ferdinándnak, Sólyom Lászlónak, Koncz Bélának, Csák Istvánnak és a többieknek — nagy részük van például abban, hogy a közeli AIsósztregován a költő halaiénak 100. évfordulója alkalmából megnyílt a Madách Múzeum, és rendbe hozták Madách Imre síremlékét. A losonciak most városuk nagy szülöttének, Kármán Józsefnek, a felvilágosodás kori magyar irodalom egyik legnagyobb ígéretének, a Fanni hagyományai című levélregény, és A nemzet csinosodása című tanulmány neves szerzője emlékének a megünneplésére készülnek. Rendbe hozzák Kármán József losonci sírját, és visszaállítják a Kármán József emléktáblát. A kultúrának ezzel a szép, és kimagaslónak ígérkező ünnepével a losonclak az újért és a haladásért küzdő írót méltóan köszöntik. A párt járási bizottsága és a helyi nemzeti bizottság által támogatott Kármán József emlékbizottság — karöltve a járási népkönyvtár dolgozóival — a könyv hónapját is Kármán József emlékének megbecsülésére, haladó hagyományunk eme szép példájának megismertetésére használják fel. Népszerűsítik az író műveit és gyűjtik az ünnepséghez szükséges dokumentumokat. Az író halálának évfordulója alkalmából júniusban sorra kerülő ünnepélyen a város színjátszói Szabó Magda átdolgozásában színre viszik Kármán József Fanni hagyományai című művét. Kármán-emlékműsort készít az irodalmi színpad is. A járási népkönyvtár dolgozói messzemenően segítik mind a szereplőket, mind a szervezőket. A losonciak a könyv hó** napjában a könyv és az író megbecsülésének lehető legjobb munkaformáját választották. Igyekezetük révén nemcsak a könyv és a szép sző válik baráttá, megbízható segítővé, hanem a haladó kultúra nagyját, a máig fénylő értéket is közelbe hozzák és közkinccsé teszik. BALÁZS BÉLA akaratos. Milan Bauer szép tónussal, összefogottan, adta elő Igényes szólamát. Befejezésül Max Reger Variációk és Fúga egy Mozart-témára című megkapóan szép művét hallottuk. A bűbájos Mozart téma a világ zeneirodalmának legismertebb dallamai közé tartozik. Reger az igaz művész lelki befogadóképességével tökéletesen beleélte magát Mozart világába, de azt mégis a maga nyelvén adja vissza. Variációiba belefogta Mozartot, egyben önmagát ls ... megragadó és csodálatraméltó kettősség. Reger, a variációs technika mestere gazdagon él a varáció lehetőségével, de a sokrétű, egyéni „átöltöztetés" finom szövete végül mégis a mozarti alapanyag. AZ EST KARMESTERE, dr. Rajter Lajos ezen az estén saját művészi rangjához mérten is ritka jó teljesítményt nyújtott. Már a Webern-művet is őszinte muzsikáló kedvvel, érzékenyen, intenzív belső részvétellel tolmácsolta. De a gyönyörű Reger-variációk érezhetően inspirálták karmesteri képzeletét, mély árnyalással, jól felépített dinamikai fokozásokkal, a nagyszerű zárófúga széles kibontásával élményt nyújtott a mű előadásával. Filharmóniánk dús, zengő vonóshangzása külön örömöt szerzett. HAVAS MÁRTA ílillllllllllllllllllillllllllllllllllillllllllllllll Századunk muzsikája