Új Szó, 1966. február (19. évfolyam, 31-58. szám)

1966-02-12 / 42. szám, szombat

Nagyobb önollósogol és felelősségei a nemzeti bizottságoknak (Folytatás a 9. oldalról) Egyes kérdésekben olyan rész­letesen intézkedtek, hogy az, aki megvalósította őket, nem érvényesíthette képességét és tudását. Ezek olyan hiányossá­gok, melyek lebecsülik a jogi előírásokat és következmény­képpen kompromittálják a szo­cialista jogot és a szocialista államot. Ne gondoljuk természetesen, hogy ez a veszély elmúlt, mi­vel most kiküszöböljük a di­rektív módszereket és érvénye­sítjük az irányítás új elveit. A bürokratizmus, a polgárok és az Intézmények Iránti bizalmat­lanság megtestesítője nemcsak <i mai kor új kísérő jelensége. Ennek a raindig újraszülető be­tegségnek az új irányítási rend­szerben sem tudunk m>ajd el­luntállni. Valamennyiünknek el kell utasítanunk a bürokrati­kus intézkedéseket. Nemcsak jogi előírásokról van szó, de különböző fölösleges utasítá­sokról, irányelvekről és az in­dokolatlanul megkövetelt fölös­leges jelentésekről is. A kormány már elrendelte Valamennyi fokú nemzeti bi­zottságnak, képviselőiknek és dolgozóiknak tudatosítaniuk iMíil, hogy nem az értekezletek, gyűlések és határozatok, ha­nem az eredmények és a tet­tek szolgálnak mércéül a nem­zeti bizottságok tevékenységé­nek és a polgárokhoz fűződő viszonyának értékelésénél. Az új intézkedések sikeré­nek feltétele, hogy a legalsóbb fokú nemzeti bizottságokon is a képviseleti szervek legmegfe­lelőbb döntéseket hoznak majd, melyek összhangban lesznek az ngész társadalom érdekeivel és 'ehetőségeivel. Ezért arra kell törekednünk, hogy a nemzeti bizottságok választott kollektív szerveinek munkájában a kol­lektív vezetés elvei határozot­tabban érvényesüljenek. A mun­ka annál gyümölcsözőbb lesz, minél szorosabb lesz a nemze­ti bizottságok és a lakosság kapcsolata, minél nagyobb részt vállalnak a dolgozók a társa­dalmi ügyek intézésében és irá­nyításában. Igényesebben és fokozatosan kell a képviselők feladatkörét bővíteniük. A képviselők mint politikai tényezők ismerik a la­kosság nézeteit és szükségle­teit, szervezői az állam és a polgárok közti, valamint a he­lyi és társadalmi érdekek köz­ti kapcsolatoknak. A nemzeti bizottságok nagyobb önállósá­ga bizonyára ösztönzőleg hat a Képviselők aktivitására, gazda­gabb tartalmat ad funkciójuk­nak. Ezáltal növekszik felelős­ségük polgártársaik, valamint az össztársadalmi érdekeket képviselő szervek előtt. A nemzeti bizottságok új fel­adatai megkövetelik az appará­tus feladatának kellő értékelé­sét, politikai és szakképzettsé­gének növelését. Munkájának a kezdeményezésen, a felelősség­érzeten, a valóságon és a ru­galmasságon kell alapulnia. A nemzeti bizottságok a köz­Igazgatási funkció betöltésekor áliainpolitikát valósítanak meg területükön az építésügyi, víz­Befejezésül még néhány szót a központi szervek feladatairól. Azzal, hogy a nemzeti bizott­ságok tevékenységének na­gyobb területet biztosltunk, nemcsak felelősségüket fokoz­zuk, hanem a központi szervek irányító munkájával szembeni igényességet is. A nemzetgyűlés esetiében ez azt jelenti, hogy a törvényho­zásnál figyelembe kell venni a nemzeti bizottságok új hely­zetét és jogilag biztosítani kell. A párt irányelveinek szelle­mében növelni kell a Szlovák Nemzeti Tanács felelősségét, és hatáskörének konkrét tartal­mat kell adni. valamennyi alárendelt szervé­rek, szüntessék be az elévült, az új rendszernek nem megfe­lelő, helytelen és szükségtelen előírásokat. Felhívtuk a kerü­leti nemzeti bizottságok elnö­keit, legyenek ebben segítsé­günkre. Számolunk a nemzeti bizottságok tevékenységére vo­natkozó és a közigazgatási jog területéhez tartozó előírások egyeztetésével. Ennek hasonló küldetése lesz, mint a gazda­sági normák területén beveze­tett egyeztetésnek. Ez azt je­lenti, hogy össze kell hangolni és szigorúan ellenőrizni azt, mi lesz mint jogi előírás ki­adva. A jogszabályokkal csakis az elkerülhetetlen alapvető kap­csolatokat kell módosítani és a döntés jogát a nemzeti bi­zottságoknak kell átengedni. Minden egyes funkcionárius és nemzeti bizottság számára út­mutatóul politikai és szakkép­zettsége, az Objektív ökonómiai és társadalmi folyamatok, a tu­domány és technika eredmé­nyeinek ismerete és nem utol­sósorban szocialista lelkiis­merete és kommunista pártos­sága kell, hogy szolgáljon. gazdasági, mezőgazdasági és más kérdésekben. Elsőrendű feladatuk a jog biztosítása, de ugyanakkor azt is biztosítaniuk kell, hogy a polgárok teljesít­sék a társadalom és egymás Iránti kötelességeiket. A szocia­lista törvényesség őrzői és első­sorban nekik kell a törvényesség betartásáról is gondoskodniuk. Ezt a tevékenységüket sokszor nem értékelik kellőképpen. Intézkedéseket készítünk elő, hogy megerősítsük a szocialis­ta törvényesség biztosítékait az állami közigazgatásban. Érdemdús ós hálás szerepet töltenek be a nemzeti bizottsá­gok az emberek közti baráti kapcsolatok fejlesztésében ós a közrend védelmében. A szocializmus, mint a gaz­dag belső élettel rendelkező emberek társadalma uniformi­zálás ós szürkeség nélkül fej­leszti a személyiséget és a kölcsönös elvtársi kapcsolato­kat, alkotó módon folytatja nemzeteink haladó hagyomá­nyait, érvényesíti a hazafiassá­got, a becsületességet, az igaz­ságosságot ós az élettel szem­ben elfoglalt derűlátó kapcso­latot. Elég megemlíteni aminek szemtanúi voltunk a múlt év nyarán, amikor az árvíz ve­szélyeztette Dél-Szlovákia la­kosságát, és ami friss emlé­kezetünkben él. Ilyen értelem­ben van rá szükség, hogy a nemzeti bizottságok segítsenek a közvéleményt és a lakosság tettrekészségét formálni, hogy fejlesszék, és védelmezzék ezeket az értékeket. Ezekkel természetesen ellentétes egye­sek társadalomellenes tevé­kenysége. A szocialista törvényesség megsértését nevelőintézkedé­sekkel előzzük meg. de ugyan­akkor az ügyészség, a bírósá­gok és a közbiztonsági szervek szigorú intézkedéseivel ls súj­tani fogjuk őket. Sok esetben nein helyénvaló az álliberaliz­mus, melynek tanúi vagyunk. A kormány a legközelebbi időszakban megvalósítja a nemzeti bizottságok gazdasági­szervezési és kulturális neve­lési tevékenységéről kiadott alapelvekben lefektetett hatá­rozatot a Szlovák Nemzeti Ta­nács jogköréről Szlovákiában. Ezzel kifejezi: a Szlovák Nem­zeti Tanács miképpen vesz részt a nemzeti bizottságok irányításában, hogy ennek tar­talma és formája megfeleljen az újnak, annak, amiről a nemzeti bizottságok irányításá­ban szó van. A Szlovák Nemzeti Tanács a nemzeti bizottságok tervének és költségvetésének jóváhagyá­sa után felöl annak teljesíté­séért, ugyanakkor bizonyos tar­talékokkal fog rendelkezni, s jóváhagyja ezek átirányítását az egyes kerületek között azzal a céllal, hogy az adott eszkö­zöket hatékonyan kihasználják. Ebben az értelemben a Szlovák Nemzeti Tanács összhangban az országos irányítással felelős Szlovákiában a nemzeti bizott­ságok tevékenységéért anélkül, hogy csökkenne azok jogköre. Lényeges változásokat kell eszközölni a munkamódszere­ket illetően a kormány hatás­körében is. Az állami bizottsá­goknak és a minisztériumok­nak is aktívan hozzá kell lát­niuk a feladatokhoz, melyek a nemzeti bizottságok tevékeny­ségével kapcsolatban rájuk há­rulnak. A nemzeti bizottságok önállóságának fokozása hatá­rozottan nem azt jelenti, hogy a minisztériumoknak nem kell törődniük a nemzeti bizottsá­gokkal, hogy azok új helyzetét passzívan fogadják. Éppen el­lenkezőleg, a kormány és a minisztériumok számára az új helyzetből rendkívül igényes feladatok adódnak és számos kérdésben új módon kell dol­goznunk. Ez kétségkívül nehe­zebb lesz mint az eddigi, gyak­ran adminisztratív módszer. Véget kell vetni a nemzeti bi­zottságok és gazdaságaik lebe­csülésének. Hiszen a nemzeti bizottságok gazdasága nem valami másodrendű dolog, ame­lyet különféle hulladékanyag juttatásával el lehet intézni — hanem egységes népgazdasá­gunk egyenrangú része. A köz­pontilag irányított szervezetek­nek, különösen a nemzeti vál­lalatoknak meg kell érteniük, hogy éppen a nemzeti bizott­ságok területén kap értelmet igyekezetünk — az ember szükségletének kielégítése — akár iskolák, lakások, építő­anyagok vagy a kereskedelem egyéb árucikkei formájában. A minisztériumok kötelessé­ge ezért, hogy a nemzeti bi­zottságok tevékenysége szá má­ra kedvező feltételeket tereint­senek. Természetesen nem úgy, hogy a központból fogják őket dirigálni, tevékenységüket és kezdeményezésüket különféle előírásokkal korlátozni, hanem úgy, hogy különféle szakszerű szolgálatokat nyújtanak nekik, beleszámítva az új technika és az anyag biztosítását is. És kapcsolatukat a nemzeti bizott­ságokkal a bizalomra alapoz­zák, tudatosítva azt, hogy a nemzeti bizottságok képesek önállóan és jól gazdálkodni. Mint már mondottam a helyi gazdálkodás terén előttünk ál­ló feladatokat — amennyiben erről a központnak kell gon­doskodnia — a belügyminisz­terre bíztuk. Az ő funkcióját újszerűen értelmezzük, széle­sebb körűen és polgáribb érte­lemben. Egyben megbízzuk a nemzeti bizottság kormány ál­tali irányításának megjavítása érdekében a beligazgatás ösz­szehangolásával is' A Központi Bizottság és a kormány meggyőződése, hogy a nemzeti bizottságok felelős­ségének és önállóságának fo­kozásához vezető út helyes, szükséges, és hogy fejlett szo­cialista társadalmunk objektív és rendkívül sürgős szükség­letét fejezi ki. Meggyőződé­sünk, hogy ugyanakkor teljes összhangban van a szubjektív feltételekkel — politikai érett­séggel, a nemzeti bizottságok és képviselőik képességeivel és tapasztalataival, akik felké­szültek arra, hogy a párt ve­zetésével felelősségteljesen és becsülettel teljesítsék küldeté­süket, amelyekkel a dolgozók, választók és az egész társada­lom megbízta őket. Erre az útra, elvtársak, már pártunk XIII. kongresszusának előkészítése időszakában ráté­rünk valamennyi nemzeti bi­zottságban azzal a tudattal és elhatározással, hogy a közszol­gáltatásokban, az életkörnyezet javításában, gondjaik és szük­ségleteik megértésében dolgo­zóink megérezzék a célszerű­séget és hasznosságot. HATAROZAT (Folytatás az l. oldalról) ban, valamint a szocialista országot építő dolgozó népünk tö­rekvéseinek támogatásában. A nemzeti bizottságok népünk légi ­szélesebb rétegeit képviselő szervekként az alkotmány alapján fejtik ki tevékenységüket és gyakorolják az államhatalmat s a közigazgatási hazánk községeiben, városaiban, járásaiban és kerületeiben s így most arra vannak hivatva, hogy a népgaz­daságunk új irányítási rendszere adta feltételeknek megfelelően az eddiginél teljesebb mértékben járuljanak hozzá annak a prog­ramnak megvalósításához és céloknak eléréséhez, amelyeket Cseszlovákia Kommunista Pártja a dolgozók jobb, szebb élete s a szocialista köztársaság felvirágoztatása érdekében kitűzött. Teljesen egyetértünk azokkal a konkrét intézkedésekre tett javaslatokkal, melyeknek célja a nemzeti bizottságok közgaz­dasági és társadalmi befolyásának növelése. Az intézkedések részletes feldolgozását követve létrejön az eddiginél szélesebb anyagi s pénzügyi alap is, amely egyrészt annak feltétele, hogy, a nemzeti bizottságok önállóbban dönthessenek s nagyobb fele-, lősséget viseljenek egész társadalmunk igényeinek kielégítéséért. A megvitatott intézkedések egytől egyig hozzájárulnak ahhoz, hogy még jobban elmélyíthessük politikai-szervező munkánkat, melynek célja a dolgozók polgári jogainak s igényeinek bizto­sítása és meggyőzése, hogy öntudatosan teljesítsék a szocialista társadalmunkkal szembeni kötelességeiket. Minden igyekeze­tünkkel azon leszünk, hogy következetesen s minél előbb valóra váltsuk a megvitatott konkrét javaslatokat. Ami pedig országos konferenciánk eredményeinek részletesebb feldolgozását illeti, azt javasoljuk, hogy a központi szervek s a nemzeti bizottságok a XIII. pártkongresszus irányelvei értei­mében mélyrehatóan foglalkozzanak a nemzeti bizottságok táv­lati fejlődését, megszervezését s tevékenységéi, valamint a szo­cialista társadalmunkban szükséges irányítását érintő kérdések megoldásával. Rendkívül fontosnak tartjuk az ahhoz szükséges feltételek létrehozását, hogy sokkal hathatósabb és öttszhan­goltabb lehessen az egyazon területi hatáskörben ténykedő álla­mi,, társadalmi s gazdasági szervek és szervezetek együttműkö­dése. Különösképpen a nemzeti bizottságok s a szakágazatilag irá­nyított vállalatok közötti kapcsolatok minél előbbi tisztázását javasoljuk, hogy az adott hellyel kapcsolatos tevékenységük szorosabban s célszerűbben függjön össze a nemzeti bizottságok munkájával, s így kedvezőbb feltételek jöhessenek létre egyrészt a termelési feladatok teljesítésére, másrészt kifogástalan lehessen a lakosság környezete. A nemzeti bizottságok nagyobb feladatköre egyidejűleg a nem­zeti bizottságok s minden szervük, valamint az általuk irányított szervezetek felelősségének sokoldalú s szilárd megalapozását teszi szükségessé, hogy ezentúl ne ismétlődhessenek meg a káros, helyi jellegű irányzatok. Minden igyekezetünkkel töké­letesíteni akarjuk munkánkat, hogy a felelősséget is vállalhassuk érte. Kötelezően kijelentjük, hogy ez idén — a CSKP XIII. kong­resszusa évében s a negyedik ötéves tervidőszak első évében — teljesítjük mindazokat a feladatokat, melyeket pártunk és kormányunk ránk bízott. Ezért különösen azt tartjuk köteles­ségünknek, hogy — népünk minden alkotókészségének kibontakoztatásával ál­landóan szilárdítsuk szocialista társadalmunkat s erkölcsi és politikai egységét, valamint létrehozzuk annak feltételeit, hogy polgártársaink öntudatosan viszonyuljanak szocialista álla­munkhoz. — A nemzeti bizottságok tevékenységükkel a szocialista de­mokrácia kiterjesztését s a szocialista törvényesség állandó szilárdítását célozzák. — Elsőrendű kötelességünk az állami tervbe és költségvetésbe foglalt feladatok teljesítése, úgyhogy ezzel mind nagyobb mér tékben járulhassunk hozxá a társadalom rendelkezésére álló források és szükségletei egyensúlyának gyors létrehozásához. — A városokban s a vidéken is a legkülönfélébb szolgáltatá­sok sokoldalú fejlesztésére kell törekednünk, különösen a lakos­ság számára előnyös szolgáltatások terjesztésére s tökéletesí­tésére. — Fel kell tárnunk s hasznosítanunk kell minden helyi, anya­gi, pénzügyi s nyersanyagforrást, de különösen azokat, amelye­ket lakások s iskolák építésére, karbantartására, egészségügyi s egyéb létesítmények, valamint a helyi közlekedést szolgáló ipar építésére hasznosíthatunk. Ezzel egyidejűleg az eddiginél több gondot kell fordítanunk arra is, hogy a lakosság megfelelő környezetben s életkörülmények között élhessen. Erre a célra az érdekelt kollektívák és polgártásaink hozzájárulásával kell az anyagi és pénzeszközöket megszereznünk. — Hathatósan kell támogatnunk a mezőgazdasági termelés fejlesztését annak érdekében, liogy a mezőgazdaság teljesít­hesse a negyedik ötéves tervidőszakban reá háruló feladatokat és ez minden dolgozó ügye legyen. Hozzájárulunk a mezőgaz­dasági termelés irányításának, szervezésének szilárd megalapo­zásához s a legutóbb javasolt elvekhez igazodva segítséget nyújtunk a földművesszövetkezeteknek, az állami gazdaságoknak s a mezőgazdasági szerveknek konkrét problémák megoldásában, a mezőgazdasággal s a többi gazdasággal összefüggő szükségle­tek összehangolásában s arra kötelezzük magunkat, hogy min­den erőnket latba vetjük a mezőgazdasági termelés problémáinak megoldása, valamint feladatai teljesítésének biztosítása érde­kében. — Gondoskodunk a reális távlati tervek kidolgozásáról s a he­lyes területi arányok megállapításáról. Ezzel kapcsolatban kö­vetkezetesen kiküszöböljük az építkezésekkel összefüggő beru­házások s a termelőerők szétlielyezése terén észlelhető fogyaté­kosságokat, hozzájárulunk a nem kifizetendő üzemek megszűnte-, téséhez s a költségek gazdaságosabb ráfordításához annak éri dekében, hogy ezzel is biztosíthassuk polgártársaink számára a művelődés lehetőségét, az egészségügyi szolgáltatásokat, a tár­sadalombiztosítást és egyéb szükségleteiket. Egyidejűleg gon­doskodunk e szolgáltatások színvonalasabbá téleléről is. — Állandóan arra törekszünk, hogy minél több polgártársunk vegyen részt az állam igazgatásában, helyi jellegű ügyek eldön­tésében s a nemzeti bizottságok mindennapi munkájában. Minden igyekezetünkkel azon leszünk, hogy gyorsabb legyen a gaz­dasági és kulturális célú építkezések iiteme és így mind jobbak legyenek városaink és falvaink lakosságának életkörülményei. Ezzel tőlünk telhetőleg támogatni akarjuk a népgazdaságunk megszilárdítását célzó törekvéseket és népünk életszínvonalának további reális emelését. A konferencia résztvevői megvitatták a nemzeti bizottságok közgazdasági és társadalmi tevékenysége hatékonyságát és befo­lyásuk növelését célzó javaslatokat is, mert e javaslatokat továb­bi jelentős lépésnek tekintik pártunk politikájának érvényesülése felé annak érdekében, hogy sikeresen teljesíthessük a szocialista társadalmunk felvirágoztatását célzó feladatokat. A konferencia azt javasolja a CSKP Központi Bizottságának és a XIII. párt­kongresszusnak, hogy hagyja jóvá az említett javaslatokat. Pártunk XIII. kongresszusát népünkkel együtt új munkasike­rekkel üdvözöljük s a nemzeti bizottságok versenyében elért sikerekkel is, amelyek konkrétan juttatják majd kifejezésrs, hogy a nemzeti bizottságok minden erejüket latba vetve akarnak hozzájárulni a szocialista társadalmunk további kiépítésével Ssz­szefüggö feladatok teljesítéséhez. Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésével népünk szilárd egységében előre a szocializmus új győzelmeiért! 1966. A legfőbb mérce az eredmény Fokozott követelmények a központi szervek munkájában

Next

/
Thumbnails
Contents