Új Szó, 1966. február (19. évfolyam, 31-58. szám)

1966-02-12 / 42. szám, szombat

A nevelés hatásos formája Jól működnek a népi akadémiák C sehszlovákia Kommunista Pártjának 1961 januári ha­tározata foglalkozik részletesen a nevelés egyik leg­hatásosabb eszközével, a dolgozók iskolán kívüli ne­velésének bevált és korszerű formájával: a népi egyetemek­kel és akadémiákkal. A kérdésnek sok figyelmet szentelt a párt XII. kongresszusa, és a Csehszlovák Politikai és Tu­dományos Ismeretterjesztő Társaság kongresszusa. Az utóbbin részletesen elemezték az előadói testületek munkáját, a népi egyetemek és akadémiák gyakorlati tapasztalatait, az eddig végzett munka jó és rossz oldalát. Megállapítást nyert, hogy a társaság tagjai az utóbbi években csupán Szlovákia terü­letén (többnyire az említett nevelési formában) háromszáz­ezer előadást tartottak, közel 12 millió hallgató részvételé­vel. Ebből — azonos időszak alatt — magyarul 22 000 elő­adás hangozott el, több százezer ember előtt. Az említeti szerv — karöltve a többi társadalmi és tömegszervezettel — a magyarlakta vidékeken évente átlag 150—200 népi akadé­miát és egyetemet szervez, ami azt jelenti, hogy ezen a vo­nalon kiterjedt munka folyik a magyar nemzetiségű dolgozók körében is. Az iskolán kívüli nevelés for­Hiájának tökéletesítésével, a műveltség és szakismeretek fo­kozásának szükségességével be­hatóan foglalkoznak a párt XIII. kongresszusa előkészítésé­nek tézisei is. E fontos doku­mentum leszögezi, hogy a szo­aialista társadalom fejlődése­megköveteli a dolgozók általá­nos ismereteinek és szakkép­zettségének lényeges növelését, és „kívánatos, határozottabban érvényesíteni az elméletben és a gyakorlatban a marxista-leni­nista szemléletet, az osztályál­lásponttal összefüggő alapos tu­dományosságot, a realitásérzé­ket, elsősorban az új és haladó iránti érzéket, az egészséges kritikai szellemet, védelmezni a marxizmus—leninizmus tiszta­ságát, és harcolni minden olyan kísérlet ellen, amely af­féle „javítás" ürügyével ajtót nyit az ellenséges ideológia eszmei behatolásának". A népi akadémia és népi egyetem az általános műveltség és a szak­ismeretek növelése mellett le­hetőséget teremt az idézett feladatok teljesítésére is. De nézzük, hogyan érvényesül a nevelés ós a politikai felvilágo­sító munka korszerű formája a gyakorlatban. Elsőnek Lévára látogattunk el A járásban működő akadé­miáknak jó híre van, és a szer­vezőket (a Szocialista Akadé­mia járási dolgozóit) úgy em­legetik mindenütt, mint akik értik a dolgukat és alapos munkát végeznek. Volt Időszak, mikor ebben a járásban is csak a számokra helyezték a hangsúlyt, és csak azzal törődtek, hogy minél ma­gasabb mutatókat érjenek el. Ennek az elvnek az értelmében szervezték az akadémiákat is. Törekvésük „eredménnyel" járt. Sikerült viszonylag sok akadé­miát szervezni és kimutatni, ezek azonban többnyire csak papíron léteztek. E gyakorlat­tal tavaly szakítottak. Elhatá­rozták, hogy a mennyiség he­lyett Inkább a minőséggel fog­nak törődni. Az- akadémiáknak is nem a számát, hanem a szín­vonalát tartják fontosnak. Jelenleg a járásban mintegy 40 akadémia működik. Legtöbb­jük mezőgazdasági témával foglalkozik, vannak azonban ipari és kulturális kérdésekkel foglalkozó akadémiák is. Elő­adókat a járási székhelyről, va­lamint Nyitráról ós Bratislavá­ból kapnak. A tanulásnak ez a formája — amely a tapasztala­tok szerint jól kiegészítik a szövetkezeti munkaiskolákat is — eredményes ós népszerű. Ki­fejezi ezt az is, hogy számos Kiskönyvtár a világirodalomból A SZOVJET SZÉPIRODALMI KIADÖ hozzákezdett a világiroda­lom válogatott művei kétszáz kötetes kiskönyvtárának a kiadá­sához. A kiskönyvtár három — folyamatosan és párhuzamosan kinyomtatásra kerülő — sorozatból áll majd. Az első rész, 66 kötet, a legrégibb időktől kezdve a XIX. századig tartalmazza a legértékesebb irodalmi emlékeket és mű­veket. Az antik dráma és líra legjobbjai éppúgy szerepelnek benne, mint az ókori Kelet alkotásai, az Ezeregyéjszaka csak­úgy, mint a különböző népek hősi eposzai. A második sorozat a XIX. század irodalmát öleli fel, s 64 kö­tetes lesz, Andersen, Byron, Balzac, Dickens, Csehov, Dosztojev­szkij, Gogol, Heine, Ibsen, Mérimée, Maupassant, Puskin, Geor­ge Sand, Scott, Stendhal, Mark Twain, Thackeray, Flaubert, Walt Withman, Mickiewicz, Eminescu és még sokan mások sze­repelnek a listán. Petőfi is külön kötetben kerül majd a könyv­barátok polcaira. A harmadik részben századunk irodalmát 70 kötet prezentálja majd. Néhány név a széles választékból: Aragon, Andrtc, Bar busse, Becher, Bloch, Brecht, Capek, Anatole Francé, Fagyejev, Fegyin, Feuchtwanger, Gorkij, Ha'sek, Iwaszkiewicz, Jeszenyin, Jack London, Heinrich Mann, Thomas Mann, Majakovszkij, Nexő, Rolland, Shaw, Steinbeck, Tagore, Alekszej Tolsztoj. Emellett egy-egy kötet válogatást ad a nyugat-európai és a latin-ameri­kai költészetből is. Ugyancsak lesz afrikai antológia, valamint a Szov etunió nemzetiségeinek és a szocialista országok népei­nek küV zatéből egy-egy kötet a sorozatban. AZ Fť'ô 20 KÖTET a Nagy Októberi Szocialista Forradalom öv: ló'áig megjelenik. (n. j.) faluban (Győröd, Ojbars, Nagy­salló, Derzsenye stb.) ahol már az 1963—1964-es iskolaévben is működtek akadémiák, az új is­kolaévben újabbak szervezését kérték. De jó példa a többi kö­zött Zselíz, Kálna, Ipolyszakál­las, és Nagyölved, ahol körzeti akadémiákat szerveztek. Egy­egy körzethez 6—8 falu tarto­zik. A körzeti akadémiákon a legjobbak tartanak előadásokat, Az érsekújvári járásban már nem ilyen kedvező a helyzet. Magyar vonalon itt midössze 8 akadémia működik. Ezek közül hét szülői, egy pedig kulturális kérdésekkel foglalkozik. A té­makör eléggé egyoldalú. A szülői akadémia azonban nem jelenti azt, hogy ezen csak ne­velési kérdésekkel foglalkoz­nak. Érintenek más problémá­kat is, a hangsúlyt azonban a pedagógiára helyezik. Helyes, sőt szükséges, hogy ilyen nagy számban szerveznek szülői aka­démiát. Szeretnénk azonban hangsúlyozni, hogy emellett nem szabadna megfeledkezniük egyéb témakörről sem. A résztvevők száma átlag 25—30. Köbölkúton azonban negyvenen, Kéménden harminc­egyen járnak rendszeresen az összejövetelekre. Az érsekújvári járásban szintén a minőséget tartják elsődlegesnek. Általános vélemény, hogy rendezzenek inkább kevesebb akadémiát, de a meglevők legyenek jók. A népi akadémiák szervezé­sében szép sikereket értek el a losonci járásban is. A minap a város magyar nyelvű közép­iskolájában tartott akadémián, ahol a szocialista hazafiságra történő nevelésről hangzott el színvonalas előadás, mi is részt vettünk. Kellemes meglepetés ért. Az iskoláztatáson nem negy­venen, vagy ötvenen, hanem le­galább kétszázan vettek részt. Ekkora részvételre gondolni sem mertünk. Felülmúlta vára­kozásunkat a vita is. A felszó­lalók — voltak vagy tízen —' általános érvényű és közérdekű kérdésekről beszéltek. Hozzá kell tenni azt is, hogy igen talpraesetten. Senki sem híme­zett-hámozott. Mindenki azt mondta el, amit gondolt, ami véleménye szerint orvoslásra vár. Ez az összejövetel akár egy járási konferenciának is megfelelt volna. Kérdeztük is, hogy így van-e ez mindig? A válasz: ha jó az előadás, ha olyasmiről van szó, ami érdek­li a hallgatóságot, akkor a megjelenés is, és a vitában tör­ténő részvétel is, mindig nagy. A tapasztalatok itt is, má­sutt is, arról győztek meg, hogy a népi aka­démiák és egyetemek nemcsak az iskolán kívüli nevelés nagy­szerű formái. Kitűnőek ezek az összejövetelek a közvélemény megismerése szempontjából is. Számos olyan kérdés, ami gyű­léseken, vagy hivatalos meg­beszéléseken nem kerül napi­rendre, itt, a baráti légkörben, gyakran vita tárgya, az össze­jövetel központi kérdése. Azt kellene még elérni, hogy a vé­lemények eljussanak az érintet­tek fülébe, a teljesíthető javas­latok pedig megvalósujanak. BALÁZS BÉLA Űj VERSEK ÁLLANDÓ ÚTON Itt vagyok s amerre megyek nyomokat hagyok az ember sokszor érkezik és szól csak itt vagyok A cél előtt mondja a szót lelőtt madár a képzelet a cél előtt Nincs idő kitalálni cifrakő ragyogású mesét már nincs idő. 2. E magas hegyet tízezer évig építette a hangyaszorgalmú idő Szidtátok Minek? És íme a magyarázat piros pipacsai harsogva énekelnek Sziklák között nehéz úton haladok előre Egyik kezemben marék földdel másik kezemben az emberek hitének egyik rózsaszálát cipelem egyre följebb egyre merészebben egyre biztosabban Köröttem sziklák dalolnak s néhány madár hozza a tiszta éneket a megnyugvást szivemnek Nem érhet több csalódás Szívem erős izmaim kemények. Eldobálom cicomáimat Lássatok! Ez vagyok ilyen és soha más. Egyik kezemben marék földdel másik kezemben az emberek hitének rózsaszálával - jégszemű patakok között sas-karmú szelek között ­a csúcs felé törő ahol a marék földbe elültetem azt a bizonyos rózsaszálat Illatozzon. HAJNALI AUTÓBUSZON Buszon utazok s döcögök - éppen a keréken ülök. Dübörög, kattog a motor, még minden arc ólmos s komor. Künn még az éj gyapjas nyája legelészget poroszkálva. Körül pilinkélö táncot lejtenek a hó-gyémántok. A házakból felém néznek gyufa-lobbanásnyi fények. Az ólban alszik a jószág, s az ember már viszi sorsát Korán felkel, aki távol dolgozik a falujától. Fordulhat fénysugarakkal, dérzúzmarás, csípős faggyal az évszakok mutatója a munkába utazóra, neki mégis utazni kell - a létért mindig tenni kell. Ez a tudat lobogtatta őseinket is dologra. A bratíslavai Szlovák Nemzeti Színház Jozef Budský rendezésében ma mutatja be Rolf Hochhuth nyugatnémet író Helytartó c. színművét. Képünkön: Jozef Budský (jobbra) és a dr. Fritschét alakító František Zvora (középen), valamint a Rutt bárót megszemé­lyesítő Rudolf Latečka próba közben. Ctibor Filčík és Viliam Záborský (balra) XII. Pius, illetőleg a báró szerepében. (Foto: M. Borodáčová - ČTK) OL III Z U — I tu 2 D

Next

/
Thumbnails
Contents