Új Szó, 1966. február (19. évfolyam, 31-58. szám)

1966-02-12 / 42. szám, szombat

Dominikában újra feszült a helyzet Országszerte tüntetnek az amerikai csapatok ellen Santo Domingo (ČTK) — A dominikai politikai és diákszak­szervezetek általános sztrájkra hívtak fel tiltakozásul a békés diáktüntetés szétverése és a Santo Domingó-i egyetem költ­ségvetésének elherdálása ellen. A diáktüntetés során hét sze-. mély vesztette életét. Az áldo­zatok száma 9-re emelkedett, amikor a brazíliai katonák grá­nátot dobtak az összegyűlt la­kosság közé. Többen meg is se­besültek. Egy dominikai rendőr is áldozatul esett. Santo Domingóban a sztrájk következtében teljesen megbé­nult az élet. A sztrájkolók a diáktüntetés elleni rendőrtáma­dásért felelős személyek meg­büntetését, továbbá a szélsőjobb­oldali tisztek eltávozását köve­telik. A feszült hangulat az ország egész területére kiterjedt. San Juan de la Managuában, Roma­nában és San Pedro de Maco­risban is tüntettek az amerikai beavatkozás és az Amerika-közi csapatok jelenléte ellen. Godoy elnök katonai és poli­tikai vezetőkkel tárgyalt a rend felújításáról. Tárgyalásairól nem adtak ki közleményt. Egyes hírek szerint Bunker nagykö­vettel három ízben is találko­zott. Megfigyelők szerint a mos­tani helyzet ahhoz vezethet, hogy Godoy elnök határozottab­ban fellép a jobboldaliak ellen, ha nem hajlandók elfoglalni a számukra kijelölt külföldi dip­lomáciai megbízatást. Kuba visszautasítja az MSZ-tiitakozást Havanna (CTK) — Fidel Castro kubai miniszterelnök U Thant ENSZ-főtitkárhoz in­tézett levelében visszautasítot­ta a 18 latin-amerikai ország­nak a havannai értekezlet ha­tározatai elleni tiltakozását. A tiltakozást a napokban nyújtot­ták be az ENSZ-nek. Mexikó a tiltakozást nem volt hajlan­dó aláírni. Fidel Castro levelében rámu­tat az Egyesült Államok latin­amerikai intervenciójára és vé­delmébe veszi a latin-amerikai nemzeteknek azt a jogát, hogy akár erőszakos úton is, meg­döntsék kormányukat — ha azok egyre jobban kizsákmá­nyolják őket. Fidel Castro visszautasította a 18 latin-amerikai ország vád­ját és leszögezi, hogy elnyo­mott és kizsákmányolt nemze­tek Jogainak követelése nem in­tervenció, sőt ellenkezőleg harc ellene. Kuba ENSZ-képviselőJe azt kérte, hogy a levelet az ENSZ hivatalos dokumentumként va­lamennyi tagállamnak küldje el. Az NSZEP Központi Bizottságának nyílt levele az SPD dortimmdi kongresszusához Berlin (CTK) — A Neues Deutschland közzétette a Német Szocialista Egységpárt Közpon­ti Bizottságának a nyugatnémet Szociáldemokrata Párt dortmun­di kongresszusához intézett le­velét. A levél megállapítja, hogy a nyugatnémet Szociáldemokrata Párt válaszút elé került. A ke­reszténydemokratákhoz való kö­zeledés politikája árt a szociál­demokraták tekintélyének. A párt ezzel a politikával soha sem szerezheti meg a többséget a kormányban. Ha hatalomra akar Jutni, önálló politikát kell folytatnia. A levél leszögezi, hogy min­den német párt politikáját ab­ból a szempontból értékelik, milyen álláspontra helyezkedik a német kérdésben. Az NSZEP Központi Bizottsága eszmecse­rét Javasol a NSZEP és a SPD között arról, milyen legyen Né­metország további fejlődése. A levél azt javasolja, hogy létesít­senek bizottságot, melyben az NSZEP az SPD, a Német Kom­munista Párt, a két Németor­szág szakszervezeti szövetségei, Kereszténydemokrata Unió, az NDK Liberális Demokrata Párt­ja, a nyugatnémet Szabad De­mokrata Párt, és más pártok, szervezetek lennének képvisel­ve. Ez a bizottság nyílt véle­ménycserét vezetne a keleti és nyugati németek között. A levél befejezésül hangsú­lyozza, hogy a két legnagyobb német párt nagymértékben hozzájárulhatna a német kérdés megoldásához. MOSZKVÁBAN FOLYTATÓDIK A SZINYAVSZKIJ— DANYIEL PER Moszkva (CTK) — A moszk­vai bíróság előtt folytatódott a Szinyavszkij—Danyiel ügy tár­gyalása. A két írót azzal vá­dolják, hogy szovjetellenes mű­veket írtak és csempésztek kül­földre. Tegnap kihallgatták Szi­nyavszkijt. A vádlott beismer­te, hogy Abram Tertz álnéven ő a kiadott művek szerzője. Cá­folta, hogy e könyvek külföl­dön való kiadásával politikai célokat követett, azt hangoz­tatta, hogy csak irodalmi ér­dekeket tartott szem előtt. Az­zal egyetértett, hogy könyveit ellenséges, szovjetellenes pro­pagandára használták fel. 12. Johnson mester mindent gyógyító „csodaszere". (M, Kopriva rajza) MAGYAR-ETIÓPIA! NYILATKOZAT Addisz Abeba (CTK) — Etió­pia fővárosában csütörtökön közös nyilatkozatot adtak ki a Magyar Népköztársaság kor­mányküldöttségének és Etiópia kormányának tárgyalásairól. A nyilatkozatot Hailé Szelasszié etiópiai császár és Kállai Gyula, Magyarország miniszterelnöke írta alá. A Magyar Népköztár­saság miniszterelnöke február 10-én ellátogatott az Afrika Pa­lotába, mely az Afrikai Egység­szervezet székhelye, s ott talál­kozott Diallo Teliivei, az AESZ főtitkárával. A főtitkár köszö­netet mondott azért a segítsé­gért, amelyet a magyar nép nyújt az afrikai nemzeteknek a szabadságukért vívott harcuk­ban. Kállai válaszában kijelen­tette, hogy Magyarország lehe­tőségeihez mérten mindig kész segítséget nyújtani a független afrikai országoknak. A Magyar kormányküldöttség tegnap Tanzánia fővárosába ér­kezett. CSEHSZLOVÁK­ANGOL KULTURÁLIS EGYÜTTMŰKÖDÉS Josef Grohmannak, az isko­la- és művelődésügyi miniszter első helyettesének vezetésével csehszlovák küldöttség tár­gyalt Londonban az 1966—1968. évi kulturális csere program­járól. Mindkét fél megelége­déssel nyilatkozott az eddigi együttműködési program vég­rehajtásáról, s megállapodtak, hogy folytatják a kulturális, tudományos és műszaki dolgo­zók kicserélését, együttműköd­nek a filmgyártás, a könyvki­adás stb. terén. Hazánkban ki­állítás nyílik Henry Moor mű­veiből, Angliában pedig meg­rendezik a XX. század cseh­szlovák festőinek és szobrá­szainak kiállítását. AMERIKAI MÓDSZER Atlanta (CTK) — Az atlan­tai szövetségi bíróság nem haj­landó tárgyalni Julián Bond né­ger képviselő panaszáról, akit Georgia állam képviselőháza kizárt üléseiről, mivel bírálta az Egyesült Államok vietnami politikáját. A szövetségi bíróság kijelentette, hogy ez az ügy a georgiai képviselőház Jogköré­be esik. Julián Bondot és további hét néger Jelöltet az utóbbi évtize­dek történelmében először vá­lasztották képviselővé. BAUDOUIN KIRÁLY ELFOGADTA HARMEL KORMÁNYÁNAK LEMONDÁSÁT Brüsszel (CTK J — Baudouin belga király elfogadta Harmel kormányának lemondását és az új kormány megalakításáig az eddigi kormányt bízta meg a hi­vatalos teendők elintézésével. Harmel kormánya azután mondott le, hogy a 27-tagú kor­mány 12 szocialista minisztere elvetette az orvosokkal való vi­szály megoldásának • kompro­misszumos javaslatát. Brüsszel­ben, tekintettel a politikai vál­ság komolyságára, azt várják, hogy Baudouin király azonnal megkezdi tárgyalásait a kor­mányválság megoldásáról. NEHÉZSÉGEK A STARFI .GHTEREKKEL Bonn (CTV J — A nyugatné­met parlament hadügyi bizott­sága kutatja a Starfinghter tí­pusú katonai repülőgépek gya­kori lezuhanásának okait. Az eddigi vizsgálatok még nem hoztak eredményt. Bebizonyo­sodott, hogy von Hassel had­ügyminiszter e kérdéssel kap­csolatos állításai nem feleltek meg a valóságnak. Még sok meglepetés érhet minket — mondotta a bonni parlament egyik képviselője a Bild Zei­tung szerkesztőjének. Hozzátet­te, annyi már bizonyos, hogy meg kell hosszabbítani az ilyen típusú repülőgépek pilótáinak kiképzését és új különleges hangárokat kell építeni e rend­kívül bonyolult repülőgépeknek. Kiderült, hogy a NATO kötelé­kébe tartozó Starfighterek ls gyakran felmondják a szolgála­tot. HÉTVÉGI HÍRMAGYARÁZATUNK Kijavíthatatlan tengely törés? Erhard kancellár immár ha­todszor találkozott De Gaulle elnökkel, de a három éve nagy hűhóval és az örök barátság Jelszavaival létrejött Párizs— Bonn tengely szekerének ten­gelytörését ezúttal sem sikerült rendbe hozni. S ha már kép­letesen beszélünk, az európai integráció magvának tekintett szövetség a tengelytöréssel egyre mélyebben fut az elhide­gülés lejtőjén. Alighogy De Gaulle és Adenauer örök hűsé­get esküdött egymásnak, kide­rült, hogy két dudás nem fér meg egy csárdában, a hege­mónia megszerzése Európában a politika és a gazdaság szá­mos szakaszán jelszínre hozta a német-francia érdekellenté­teket. Az ütközési pontok, a súrlódási felületek száma az utóbbi hónapokban nem csök­kent, sőt újabbakkal bővült. Ezért Erhard kancellár párizsi útja előtt a világsajtó arról írt, hogy tulajdonképpen nem is az ellentétek elsimítását szeret­né elérni a francia fővárosban, Inkább tájékozódni akar, és világosan fel akarja mérni, melyek azok a pontok, ahol a két ország álláspontjában mu­tatkozó ellentétek áthidalhatat­lanok. • PROBLÉMÁK VAGY ELLENTÉTEK Ha az ember csak vázlato­san is összegezi azokat a prob­lémákat, amelyekben a két or­szág álláspontja eltér, kiderül, hogy ezek meglehetősen erős választó vonalat jelentenek a két ország között. De vegyük talán sorra: 1 A NATO átszervezése. Mint ismeretes. De • Gaulle-nak alapvetően mások a nézetei az Észak-At­lanti Tömb lényegéről, mint szövetségeseinek. A francia elnök amerikai befolyástői mentes szervezetet szeretne, amelyben Fran­ciaország lenne a hangadó. Bonn ezt ellen­zi, és Washing­ton vezető sze­repét védelme­zi, s legjelentő­sebb, legbefo­lyásosabb euró­pai szövetsége­seként szintén magához szeret­né ragadni a hegemóniát. Franciaország ugyanis ellenzi azt, hogy az NSZK-nak bele­szólási joga le­gyen a nukleá­ris fegyverke­zésbe. Ez a probléma elég­gé súlyos, és nemcsak a fran­cia—német kapcsolatokat teszi próbára, hanem alapjaiban megrázkódtatta az egész kato­nai tömböt. tw DE GAULLE EEHARD 2 A közös piaci ellen­tétek. A Közös Piac • tanácskozásain már 1 hónapok óta üresen áll a fran­cia küldött helye. Franciaor­szág ugyanis elveti a németek által javasolt szótöbbségi rend­szert a Közös Piacban, és fenn­tartja magának a vétójogot. Bonn viszont nem hajlandó hozzájárulni a franctaországt agrárprobléma megoldásához. A legutóbbi lu-> xemburgi ta­nácskozásokon ugyan megaka­dályozták a helyzet kiélezé­sét és a nyílt szakítást, de a megoldáshoz nem kerültek közelebb. 3 Németország határai­nak kérdése. Bonn ' különösen azért ne­heztel De Gaulle-ra, mert több­ször ls kifejezésre juttatta, hogy a jelenlegi német határo­kat véglegeseknek tekinti. A szélsőséges revansista szerve­zetek nemrég elkeseredett szemrehányásokat tettek a francia elnöknek, és azt java­solták, hogy Bonn fordítson végleg hátat Párizsnak. 4 A vietnami agresszió kérdése. Franciaor­• szág többször is ki­fejtette, hogy nem ért egyet a vietnami háborúval, a békés rendezés híve, ezzel szemben Nyugat-Németország vezetői fenntartás nélkül támogatják a washingtoni politikát, és egyre nagyobb segítséget nyúj­tanak az Egyesült Államoknak. 6 A szocialista orszá­gokkal való kapcsola­' tok. Bonnban rendkí­vül Idegesen fogadták azt a bejelentést, hogy De Gaulle rövidesen a Szovjetunióba lá­togat. Attól tartanak, hogy a nyugati szövetségesektől valő elhidegülés szükségszerűen Moszkva—Párizs közeledéséhez vezet. Erhard megpróbálta ki­puhatolni De Gaulle céljait. • „KIS LÉPÉSEK" A párizsi tanácskozásokról nagyon kevés hír szivárgott ki. Igen sovány lehetett az ered­mény, hiszen még közleményt sem adtak ki róla. A szóvivők csupán annyit közöltek, hogy a megbeszélések „kedvező lég­körben folytak". A nyugatnémet lapok lelke­sen magyarázzák, hogy Erhard „a kis lépések" taktikáját al­kalmazta Párizsban, ami annyit jelent, hogy a kényes problé­mákat nem is érintették, in­kább csak udvariasan puhato­lóztak egymás céliairól. Való­színű, hogy Erhard párizsi lá­togatása valóban nagyon kis lépés volt a német—francia el­lentétek elsimításának útján. Olyan kis lépés, hogy nyugod­tan nevezhetjük egy helybeli topogásnak is. SZŰCS BÉLA A SCINTEIA, a Román Kom­munista Párt sajtószerve teg­napi számában közli, hogy feb­ruár 9-én 70 éves korában Ro­mániában elhunyt Ignacio de Cisneros, a Spanyol Kommunis­ta Párt Központi Bizottságá­nak tagja. ARTÚR DA COSTA E SILVA tábornok, Brazília hadügymi­nisztere tegnap megkezdte Bonnban hivatalos látogatását. Találkozik von Hassel bonni hadügyminiszterrel, Lübke el­nökkel és másokkal. (CTKJ ARGENTÍNA Kommunista Pái t ja 1965-ben csak Buenos Aires fővárosban 5500 új tag­gal gyarapodott, a Kommunista Ifjúsági Szövetségbe pedig to­vábbi 1860 fiatal lépett be. Az AKP-nak 1964-ben kb. 100 ezer tagja volt. (CTK) A DURBANI bíróság csak két és fél évi fogházbüntetésre ítél­te Chrlstian Gunthert, aki ta­valy vasúti szerencsétlenséget okozott, melynél 94 afrikai éle­tét vesztette. Gunther, a dél­afrikai fehérek egyik vezére, fellebbezett. (CTK) JUGOSZLÁVIA a vietnami né­pet 150 ezer új dinár értékű gyógyszerrel, vérplazmával és kötszerrel segíti. U THANT ENSZ-főtitkár és BinaJ Randzsan Szen, az ENSZ élelmezési ós mezőgazdasági szervezetének vezérigazgatója tegnap közös felhívást tett köz­zé India nemzetközi megsegíté­sére. India ugyanis súlyos élelmezési nehézségekkel küzd. (CTK) KENYA kormánya megtiltotta az Africa and the World lon­doni folyóirat terjesztését az országba, mivel a lap utolsó számában élesen bírálta James Gichura kenyai pénzügyminisz­tert. (CTK J A NYUGAT-NÉMETORSZÁGI Göttingenben csütörtök délelőtt mintegy 4 ezer diák tiltakozó menettel tüntetett az egyetem szűk anyagi ellátottsága ellen. Mintegy 1500 diák hasonló tün­tetést szervezett Saarbrücken­ben is. (ČTKJ A KU-KLUX-KLAN amerikai terrorszervezet feketelistáján szerepel azoknak a harcosok­nak a neve, akik a négerek polgárt jogaiért küzdenek. Dr. Martin Luther Kingh neve a névsor élén van. (CTKJ

Next

/
Thumbnails
Contents