Új Szó, 1966. február (19. évfolyam, 31-58. szám)

1966-02-09 / 39. szám, szerda

Biztos garanciát az atomháború ellen Az NDK kormányának nyilatkozata Genf (CTK) — A Német De­mokratikus Köztársaság kormá­nya a genfi 18-hatalmi lesze­relési bizottsághoz eljuttatott nyilatkozatában megerősítette: óhajtja a nukleáris fegyverek továbbterjesztésének betiltására vonatkozó világszerződés meg­kötését, amely kizárná e tila­lom megkerülését, valamint az atomfegyver közvetlen, vagy közvetett terjesztésének vala­mennyi formáját. Az NDK kor­mánya kész nemzetközi jogi kötelezettséget vállalni, hogy lemond az atomfegyverről, ha erre a Német Szövetségi Köz­társaság is hajlandónak mutat­kozik. A nyilatkozat felszólítja a bonni kormányt, tegyen ha­sonló nyilatkozatot a 18-hatal­sú bizottságban, s ezzel hárít­son el egy nagy akadályt, amely a nukleáris fegyverek továbbterjesztésének szigorú betartására vonatkozó világ­szerződésen végzett munkála­tok eredményes befejezését gá­tolja. Ez lenne az első lépés a leszerelés, s ugyanakkor mindkét német állam nemzeti egyesülése felé. Az NDK kormánya követeli azoktól a hatalmaktól, amelyek német földön atomfegyvereket helyezlek el, hogy vonják ki ezeket, s a jövőben német föl­dön ne helyezzenek el ilyen fegyvereket, adjanak szilárd és tartós garanciát a német nép­nek, hogy Németország, a né­met városok és falvak sohasem lesznek atomtámadás célpont­jai. A nyilatkozat hangoztatja, hogy ez a kettős garancia a két világháború gócában, Kö­zép-Európában felbecsülhetetle­nül hozzájárulna az egyetemes leszereléshez, a világbéke meg­őrzéséhez és biztosításához. Az NDK kormánya a jövőben is mindent megtesz, hogy hozzá­járuljon azoknak a feladatok­nak eredményes teljesítéséhez, amelyekkel az ENSZ közgyű­lése a 18-hatalmi leszerelési bizottságot megbízta. A nyilatkozat történelmileg jogosnak tartja: a népek és a békeszerető kormányok bizal­matlanok azokkal a nyugatné­met igényekkel szemben, hogy Nyugat-Németország is részt vehessen az atomfegyverekre vonatkozó döntésekben, vagy rendelkezhessék velük. A bon­ni kormány az egyedüli euró­pai kormány, amely éppen úgy, mint a két világháború között a német militarizmus, újból te­rületi követeléseket támaszt más országokkal szemben. A weimari köztársaság táborno­kai és diplomatái még Hitler uralomra jutása előtt követel­ték Németország katonai egyenjogúságát, amelyet Ang­lia, az Egyesült Államok, Fran­ciaország és Olaszország 1932 decemberében sajnos elismert Hitler azután ezt háborús bűn­tetteinek végrehajtására hasz­nálta ki. Az atomfegyverekről való döntés, vagy e fegyverek birtokolásának joga is egy harmadik, jelenleg nukleáris világháború előkészítését szol­gálná. Ha az amerikaiak nem tudják elfogni a hazafiakat, a mezőkön dolgozó békés vietnami parasz­tokon állnak bosszút. Barmokként hajtják őket brutális kihallgatásra. (CTK— UPI felvételei Ismét ülésezett a 18-hatalmi bizottság 1966. II. 9. Genf (CTK) — A 18-hatalmi leszerelési bizottság tegnapi 238. ülésén a Bolgár Népköz­társaság, a Szovjetunió és az Egyesült Államok küldöttei szólaltak fel. Az ülés megnyi­tása előtt Foster, az amerikai küldöttség vezetője jókívánsá­gait fejezte ki a szovjet kül­döttségnek a Luna 9. sikeres Holdra érése alkalmából. Lukanov bolgár küldött el­itélte az Egyesült Államok vietnami politikáját, támogatta az atomfegyverek továbbter­jesztésének betiltására vonat­kozó ENSZ-határozatot, és üd­vözölte Kosziginnak a lesze­relési bizottsághoz intézett üze­netét. Carapkin szovjet küldött fel­olvasta az NDK kormányának nyilatkozatát az atomfegyve­RÓBERT KENNEDY TÁMOGATJA A SZOVJET NUKLEÁRIS JAVASLATOT New York (CTK) — Az Egyesült Államoknak el kelle­ne fogadnia a Szovjetunió ja­vaslatát: az atomnagyhatalmak biztosítanák azokat az államo­kat, melyek nem rendelkeznek atomfegyverekkel, hogy nem használnak ellenük ilyen fegy­vereket — jelentette ki Róbert Kennedy szenátor újságírók előtt. Szerinte azzal, hogy egy­re több ország képes atom­fegyvereket gyártani, fokozó­dott az atomháború veszélye, és gyermekeink élete egyre inkább veszélyeztetve van. Kennedy felhívta az amerikai kormányt, kötelezze magát, hogy sohasem használ első­ként atomfegyvert. TŰZHARC SANTO DOMINGOBAN Santo Domingo (CTK) — Santo Domingo központjában tűzharc volt, amelynek okára eddig nem derítettek fényt. Az összetűzés után az alkotmányos erők három volt tagját, köztük Calderon Cepeda őrnagyot le­tartóztatták. Kívülük két pol­gári személyt is őrizetbe vet­tek. Valamennyiüket az Ozama erődítménybe szállították. Egyes hírek szerint az össze­tűzést Calderon letartóztatása váltotta ki. Calderon ahhoz a csoporthoz tartozott, mely Juan Bosch volt dominikai elnököt őrizte. rek továbbterjesztésének betil­tására vonatkozó szerződés megkötéséről. Ezután kiemelte az NDK kezdeményezését az európai biztonság és az atom­fegyverek továbbterjesztése megakadályozásának kérdésé­ben. Befejezésül azt kérte, hogy az NDK kormányának nyilatkozatát a leszerelési bi­zottság hivatalos dokumentu­maként tegyék közzé. Foster amerikai küldött az­zal utasította vissza ezt a kö­vetelést, hogy az NDK nem állam. ÚJABB LÉGI KATASZTRÓFA A BONNI ÁLLAMBAN Bonn (CTK) — Két nappal a nyugatnémet parlament had­ügyi bizottságának ülése előtt tegnap Oldenburg mellett lezu­hant egy F—104 Starjighter típusú repülőgép. A pilóta meg­menekült. A bizottság a Star­fighter típusú repülőgépek gya­kori szerencsétlenségeinek okaival foglalkozik. 1965 elejé­től 28 ilyen típusú repülőgép zuhant le. A szerencsétlensé­geknél 16 pilóta vesztette éle­tét. ÁRVÍZVESZÉLY MAGYARORSZÁGON Budapest (CTK) — Magyar­ország déli részein árvízve­szély fenyeget. A víz lefolyását a Dunán jelentősen megnehe­zítik a jégtorlaszok, amelyek a 100 kilométeres magyar Du­na-szakaszon néhol az 5 méter magasságot is elérik. A Duna vízszintje rohamosan emelke­dik. Hétfőn este Bajánál 808 centiméter volt a vízállás, míg Budapestnél a vízszint három méter körül mozog. Magyarország déli járásaiban elrendelték a készültséget, és megkezdődtek az előkészületek a falvak kiürítésére. Megtalálták a tengerbe hullott amerikai atombombát? Radioaktív sugárzás fenyegeti a lakosságot A spanyolországi partok előtt tengerbe zuhant amerikai nuk­leáris szerkezetet nem hivata­los források szerint sikerült megtalálni, de legalább két hé­tig tart majd a kiemelése — jelenti az AFP. A palomaresi amerikai tá­borhoz tartozó körökben úgy tudják, hogy két olyan „tár­gyat" találtak, amelynek vlsz­szaszerzésére az amerikai ha­tóságok igen nagy súlyt he­lyeznek. Az egyik a parttól öt mérföldnyire van, 490 méter mélységben, a másik 6 mérföld­nyire, 700 méter mélységben. A londoni Daily Telegraph c. lap madridi tudósító|a arról számol be, hogy a február 17­én lezuhant amerikai bombázó katasztrófájakor az egyik atombomba gyutacsa explodált, s ennek következtében az egész vidék veszélyes alfa-su­gárzásnak van kitéve. A helyi lakosságot is figyelmeztették erre a veszélyre, s az ameri­kaiak ciszternakocsikból állan­dóan öntözik a földet, inert a szél messzire sodorja a radio­aktív port. Az amerikai légierő almeriai parancsnoksága cáfol­ja ezt a hírt. FOSÉ JOAQUIN TREJOST, a San josé-i egyetem volt rekto­rát választották Costa Rica új elnökévé. A legutóbbi jelenté­sek szerint Trejos, a Nemzeti Unió Párt jelöltje 204 795 sza­vazatot szerzett, a Nemzeti Fel­szabadulás Párt jelöltje pedig 196 957-t. Az utóbbi hetekben megélén­kült a nyugatnémet szakszerve­zetek tevékenysége. A Német Szakszervezeti Szövetség elnök­sége bejelentette, hogy május első felében Nyugat-Berlinben rendezik meg a hétmillió tagot számláló egységes nyugatnémet szakszervezet VII. kongresszu­sát. A kongresszus előkészületei már megkezdődtek. A kerületi értekezleteken megvitatták a szakszervezetek jelenlegi és jö­vőbeni legfontosabb feladatait. A kongresszusi vita eddigi lefo­lyása igazolta, hogy a nyugat­német szakszervezeti dolgozók készek erélyesebben -érvényt szerezni gazdasági és politikai követeléseiknek. Aktivitásuk ál­landóan erősödik. Természete­sen sok függ attól is, sikerül-e majd a májusi kongresszuson kiharcolniuk követeléseik telje­sítését. A közelgó kongresszus­nak nagy jelentőséget tulajdo­nítanak, mert a Német Szak­szervezeti Szövetség a legna­gyobb nyugatnémet tömegszer­vezet, s döntései nyilvánvalóan befolyásolhatják az NSZK álta­lános politikai helyzetét. A kongresszusnak állást kell foglalnia olyan fontos politikai kérdésekben, mint a szükségál­lapot-törvények és az NSZK nukleáris fegyverkezése. Az 1963 novemberében rendezett düsseldorfi rendkívüli kongresz­szuson olyan határozatot hoz­tak, hogy a szövetség harcoljon „az alkotmányban rögzített alapvető jogok korlátozására vagy felszámolására irányuló törekvések" ellen. A kongresz­szus a szükségállapot-törvé­nyekre gondolt. Az említett ha­tározatot a szakszervezetben eléggé befolyásos jobboldali szociáldemokrata vezetők aka­rata ellenére fogadták el, s en­nek folytán a Szociáldemokrata Párt eredeti szándékától elté­rően nem támogathatta oly ha­tározottan a szükségállapot-tör­vényeket. A bonni belügyminiszter most arról tárgyal a szociáldemokra­ta vezetőkkel, hogyan tudnák a lehető legrövidebb idő alatt keresztülhajszolnl a szükség­állapot-törvények elfogadását, amihez kétharmados többség KOMMENTÁRUNK Aktivizálódnak a nyugatnémet szakszervezetek szükséges. Nyilvánvaló, hogy a szakszervezetek határozott ki­állásukkal megakadályozhatnák az antidemokratikus szükségál­lapot-törvénynek a szociálde­mokrata képviselők részéről történő támogatását. Két-három óvvel ezelőtt a szakszervezeti dolgozók a szükségállapot-tör­vényekkel kapcsolatban egy esetleges általános sztrájk le­hetőségét latolgatták. Az utób­bi hónapokban azonban a Né­met Szakszervezeti Szövetség vezetői nem tanúsítanak kellő erélyt a szükségállapot-törvé­nyek elleni küzdelemben. Erre már a kerületi konferenciákon is rámutattak. A kongresszus kétségtelenül javíthatna a hely­zeten. A düsseldorfi rendkívüli kong­resszus és egy óvvel előtte a rendes szakszervezeti kongresz­szus határozatilag ellenezte az NSZK nukleáris fegyverkezését, és követelte az atomfegyver be­tiltását. A szövetség vezetősége azonban lényegében hallgat az­zal kapcsolatban, hogy Bonn most mindenáron meg akarja szerezni az atomfegyvert. A kez­deményezés az alsóbb és közép­ső szintű funkcionáriusoktól in­dul ki. A baden-württenbergl tartományi szervezet vezetősége például nemrégen határozatot hozott, amelyben követeli, hogy a bonni kormány támogassa az atomfegyver el nem terjeszté­sére vonatkozó szerződés meg­kötését, és az NSZK nevében mondjon le a Bundeswehr nuk­leáris felfegyverzésének tervé ről. A kongresszuson élénk vita várható e kérdésekben. Ugyancsak nagy vita várható az üzemi alkalmazottak dönté­si társjogáról, valamint a szak­szervezetek bór- és szociális kö­veteléseiről. A szakszervezetek már óvek óta követelik, hogy együtt dönthessenek az alkal­mazottak felvételéről és elbo­csátásáról és egyes termelési kérdésekről. E követelések jo­gosak, s a Német Szakszerve­zeti Szövetség vezetősége múlt év ősze óta erőteljesebben szor­galmazza követeléseinek teljesí­tését. A szakszervezetek köve­telik, hogy az idén emeljék fel 11 millió alkalmazott és mun­kás fizetését és bérét. A bonni államban már most nagy küz­delem bontakozott kl. Nem két­séges, hogy a szakszervezetek legalább részben érvényesítik is követeléseiket, ám fennáll az a veszély, hogy a bér- és szo­ciális követelések mellett elhal­ványodnak a fontos politikai kérdések, mert elterelődik a szakszervezeti dolgozók figyel­me a szükségállapot-törvények és a nukleáris fegyverkezés el­len folytatott küzdelemről. A Német Szakszervezeti Szö­vetség VII. kongresszusának küldöttei tehát nagyon felelős­ségteljes feladatok előtt állnak. Konstruktív, haladó szellemű döntésük kedvezően befolyásol­hatja a nyugatnémet politika további alakulását és az NSZK általános helyzetét. A kongresz­szus eddigi előkészületei azt bizonyítják, hogy a szakszerve­zeti dolgozók többsége tisztá­ban van a kongresszus dönté­seinek jelentőségével. Jan B lanský SVÉDORSZÁG ez év májusá­ban nemzetközi értekezletet akar összehívni a főid alatti atomfegyverkísérletek megálla­pításáról. Az értekezleten hét olyan ország venne részt, mely nem rendelkezik atomfegyve­rekkel. AZ ISMAEL BELL által veze­tett kubai kereskedelmi kül­döttség elutazott Pekingből, ahol kínai—kubai kereskedelmi szerződést írt alá. BAUDOIN belga király és Fa­blola királyné tegnap hivatalos látogatásra Dániába érkezett. Az eredeti terv szerint Henri Spaak külügyminiszter ls Dá­niába látogatott volna, de a* utolsó pillanatban — valószínft­leg a feszült helyzetre való tekintettel — útját lemondta. AZ AFRIKAI ügyekkel foglal­kozó amerikai tanács Rusk kül­ügyminiszterhez intézett levelé­ben azzal vádolja az Egyesült Államokat, hogy nem tartja be a Rhodesiával folytatott keres­kedelemre vetett embargót. AZ IZRAELI parlament 60 szavazattal 28 ellenében bizal­mat szavazott Eskol koalíciós kormányának. A bizalmi kér­dést az ellenzéki blokk képvi­selője vetette fel, s azzal vá­dolta a kormányt, hogy nem tudja megakadályozni az árak állandó emelkedését. A KÍNAI népi felszabadító hadsereg csapatai az ország délnyugati területei fölött le­lőttek egy pilóta nélküli ameri­kai kémrepülőgépet. CIPRUSON Sziszkltpisz köz­ség közelében fegyveres cipru­si törökök megközelítették a ciprusi görögök állomáshelyét. Egy ciprusi görögöt súlyosan megsebesítettek. E HÉTEN kezdődnek Zanzi­barban a forradalom második évfordulójának ünnepségei. Az ünnepségeket egybekapcsolják az Afro-Sirazi Párt megalakulá­sának évfordulójával. IHSZAN SZABRI CAGLAYAN­GIL török külügyminiszter a szenátusban kijelentette, hogy Törökország és Görögország között háború keletkezhet Cip­rus miatt. Közölte, hogy a hely­zetet a Makariosz elnök athéni látogatásáról kiadott ciprusi görög közlemény súlyosbította. MAIVANDVAL Afganisztán miniszterelnöke, aki baráti lá­togatáson a Szovjetunióban tar­tózkodik, hétfőn megtekintette Dusanbét, Tádzsikisztán főváro­sát, majd tegnap Taskentbe, a/. Üzbég SZSZK fővárosába érke­zett.

Next

/
Thumbnails
Contents