Új Szó, 1966. február (19. évfolyam, 31-58. szám)

1966-02-05 / 35. szám, szombat

| HÉTVÉGI HÍR M AGYA RAZ ATU N K | |

fj\ SzOVjetUllÍÓ AZ élfe keľUlt ,Galambszárnyak bombákkal a Hold meghódításáért folyó versenyben" A hét elejeu megdöbbentő hír járta be a világot: az Egyesült Államok kormánya 37 napos szünet után úgy döntött, hogy folytatja a Vietnami Demokratikus Köztársaság bombázását, és az elnök közvetlen parancsára B 52-es óriásbombázók és Phantom mintájú mondern harci repülőgépek hullatják gyilkos terhüket a békés vietnami városokra és falvakra. Noha a szomorú hír nem érte váratlanul, meglepetésszerűen a közvéleményt, hisz a Dél-Vietnamból és a háború washingtoni boszorkánykonyhájából érkező hírelr nagyon is vitássá tették a bombázások szünetelésének tartós voltát, a fejlemények mélyen aggasztják az emberiséget. „VÉRCSÉK" ÉS „GALAMBOK" A vietnami kérdés már évek óta a washingtoni külpolitika kulcspontja. Vietnam uralása nemcsak Délkelet-Ázsia ellenőrzését, vitathatatlan katonai előnyöket biztosítana az Egyesült Államoknak, hanem fékezően, sőt fenyegetően hatna az ázsiai felszabadító mozgalmakra, vagy az antiimperialista politikát folytató kormányokra. (Burma, Thaiföld, Fülöp-szigetek stb.). Az amerikaiak eddigi vietnami harci tevékenysége azonban — a polgári lakosságnak okozott felbecsülhetetlen károk ellenére — hadászati szetnpontból kudarccal végződött: nem tudták térdre kényszeríteni a dél-vietnami hazafiakat, a partizánok továbbra is kellemetlen meglepetéseket szereznek az amerikai agresszoroknak és csatlósaiknak. Az amerikai háború tehát az Egyesült Államok szempontjából erkölcsileg máris vesztes háború, jól tudják ezt a kormánykörökben is, s a józanabb politikusok, akik belső és külső vonatkozásaiban mérik fel a helyzetet, szeretnék minél simább, kompromisszumos módon megoldani az USA vietnami gordiusí csomóját. Ezek a politikusok, akiket az amerikai sajtó — a „galambok" jelzővel szeret illetni, azonban kisebbségben vannak, legalábbis most alulmaradtak a hivatásos katonákkal és hadianyaggyárosokkal, a „vércsékkel" szemben, akik nyomást gyakoroltak az elnökre, hogy újult erővel bombáztassa a VDK-t. Noha bizonyos politikai prognózisok eleve sejtették, hogy nem is olyan sokára ismét folytatódnak a VDK elleni hadműveletek, a két csoport parlamenti és szenátusi viaskodása — Johnson szemfényvesztési kísérletein túl is — elárulta, hogy a washingtoni vezető körökben valóban komoly nézeteltérések merülnek fel. Naivak lennénk, ha azt hinnénk, hogy Johnson bírálói egytől egyig „békeangyalok". Nem. Éppen olyan Imperialisták, éppen olyan önző, Imperialista érdekeket követelnek, csak éppen józanabbul gondolkodnak, mérlegelik a tényeket, azt szeretnék, ha az ország tekintélycsorbulás nélkül evickélne ki a vietnami csávából, s érdekeit — amennyire lehetséges — diplomáciai úton, ésszerű politikával biztosítaná e földrészen. E körök előrelátják azt, amit W. Baldwin, a New York Times katonai szemleíiója megjósolt: „Az Egyestilt Államok hosszú, felmorzsoló háború előtt áll Vietnamban, 1966-ban a harcok hevessége csak fokozódni fog, és az amerikai veszteségek is nagyobbak lesznek." A józanabbul gondolkodó politikusok erre számítanak, s azt akarják, hogy az amerikai társadalom elkerülje a nagyobb megrázkódtatást. Ugyanis a harcok fokozódása nemcsak a hadiszállításokon közvetlenül nyerészkedő társaságok profitját növeli, hanem az amerikai családok bánatát is, hisz mind több csillagos lobogóval letakart koporsó érkezik haza Vietnamból. NAGY BUKÁS A bukást itt színpadi értelemben említjük: Johnson elnök bukott meg „békeangyal" szerepében. A maszkot 37 nappal a VDK újrabombázása előtt öltötte magára, sokáig tetszelgett a béke „mentőjének" szerepében, aztán szint vallott, s ezzel igazolta, hogy a béke őszinte hívei joggal kételkedtek az úgynevezett amerikai békeoffenzíva őszinteségében. A napnál is világosabb, hogy az amerikai hadvezetés a bombázások szüneteltetésével nem a békés megoldást akarta előkészíteni. Ellenkezőleg, két más célt követett. Először is Johnson látszólagos békekezdeményezésével le akarta csillapítani a zúgolódó amerikai kisembereket, akik a háború terheit viselik, továbbá azt a látszatot akarta kelteni, hogy az USA hajlandó békés tárgyalásokba bocsátkozni, de az ellenfél, a VDK gátolja a békés kibontakozást. Az elnök mint „békeangyal" belpolitikai és nemzetközi téren erkölcsi tőkét akart kovácsolni az imperialista amerikai politikának. Másrészt az amerikai hadvezetőség a „lélegzetvételnyi szünetet" kihasználva megerősítette a Vietnamban küzdő amerikai csapatokat, kiegészítette felszerelésüket, megjavította ellátásukat az ázsiai támaszpontokról. A VDK bombázása újrakezdésének van még egy mozzanata. A washingtoni kormánykörök felismerték, hogy az a lélegzetvételnyi szünet nagyon jólesett otthon és más földrészeken is a népeknek. Az emberekben erősödött a remény, hogy a fegyverek a vietnami csatamezőkön végleg elhallgatnak, a csataterek helyett a tárgyalótermek lesznek zajosak. Az elnök utazó diplomatái is világszerte erősödő békevágyat tapasztaltak. Jól jellemezte ezt a United States News and World Report kommentátora: „Amerikai hivatalos személyiségek azt mondják, hogy ebből a magányosan folytatott háborúból szomorú tanulságot vontunk le: nemcsak az Egyesült Államok európai szövetségesei nem voltak hajlandók az ujjukat mozdítani azért, hogy segítsenek Vietnamban, hanem az ázsiaiak sem hajlandók segíteni." Ennek a szellemnek terjedését és erősödését akarta az amerikai kormány meggátolni. Az amerikai „békegalambok" potyogtatják gyilkos terhüket, ugyanakkor az amerikai kormány álszenteskedve a Biztonsági Tanácsot kéri, hogy segítse elő a békés rendezést. Rossz színjáték. A vietnami kérdésben egy újabb genfi értekezlet hivatott dönteni, a VDK négypontos tervezetét figyelembe véve elfogulatlanul és igazságosan megjelölni az indonkínai népek érdekeit biztosító lépéseket. LÖRINCZ LÁSZLÓ A NAGY SZOVJET SIKER VI L A G V I S S Z H A N G J A A nagy nyugati hírügynökségek, a Reuter, az AFP, az AP, az UPI és a ül'A, részletesen ismertették a TASZSZ közleményét arról, hogy január 31-én felbocsátott Luna 9. a terveknek megfelelően, az előre megállapított időpontban leereszkedett a Hold felszínére, és onnan továbbra ls rádiójeleket sugároz a földi megfigyelőállomások számára. A Reuter hírét e sorokkal kezdi: „A Luna 9. szovjet űrszonda ma este történelmet csinált, amikor első ízben ereszkedett le simán ember készítette űrhajó a Holdra." Valamennyi nyugati hírügynökség kiemeli a mostani szovjet űrkísérlet nagy tudományos jelentőségét. A Reuter hangsúlyozza, hogy a szovjet tudósok az űrkutatás fejlődése jelenlegi szakaszának egyik legbonyolultabb feladatát oldották meg a sima leszállás megvalósításával. „A Luna 9. leszállása a Holdra a szovjet tudósok új győzelme, amely fontos lépést jelent az ember Hold-utazásának előkészítésében. A SzovTENGERALATTJÁRÓK AZ ELVESZETT ATOMFEGYVEREK FELKUTATÁSÁRA Alméria (ČTK J — Az amerikai és spanyol katonai hivatalok fokozták a biztonsági intézkedéseket azon a területen, ahol az elveszett atomfegyvereket keresik. Amerikai szóvivő bejelentette, hogy a hadügyminisztérium utasítására újságírók és fényképészek nem vehetnek részt a keresésben. A Reuter szerint a kutatások helyszínén levő két amerikai tengeralattjáró Spanyolország délkeleti tengerpartjáról kb. 360 m-re megtalálta az elveszett atomfegyvereket. A 300 m-es mélységben fekvő fegyvert csak két különleges felszerelésű tengeralattjáró segítségével emelhetik ki. A két tengeralattjáró már útban van Spanyolország felé. Az amerikai bombázó lezuhanása nemcsak mintegy 50 millió pezeta anyagi kárt okozott Spanyolországnak, hanem nagy felháborodást váltott ki az ország közvéleményében. Az eset megmutatta, milyen veszélyben vannak azok az országok, melyek hajlandók támaszpontokat adni az amerikai atombombázó repülőgépeknek. EGY KIS TÉVEDÉS Hülye vicceid vannak (M. Kopŕiva rajza.) jetunió a Hold meghódításáért folyó versenyben az élre kerrült". Sir Bemard Lövell, a fodrell Bank-1 obszervatórium igazgatója a Luna 9. Holdat-érését történelmi pillanatnak nevezte. Az angol obszervatórium munkatársai műszereikkel figyelemmel kisérték a Lui.a 9. repülésének utolsó szakaszát, és megerősítették, hogy a szovjet űrszonda simán ereszkedett le a Holdra. A New York Times pénteken „A Luna 9. simán leszállt a Holdra", „Valószínű, hogy az űrhajó televíziós képeket sugárzott" címmel terjedelmes cikkeket közölt a szovjet tudomány legújabb sikeréről. A lap szerint az amerikai tudósok nagy elismeréssel és kissé sértett hiúsággal üdvözölték a szovjet sikert. A tudósok remélik, hogy szovjet társaik ismertetik majd velük a Hold felszínéről szerzett új adatokat. A Press Association angol hírügynökség tudományos szakembere megállapította, hogy a szovjet tudósok és szakemberek tulajdonképpen a lehetetlent bizonyították be. A sima leszállás a kozmikus technika legnehezebb feladata. Az oroszok ezen a téren megelőzték az amerikaiakat. Az amerikaiak űrhajói még eddig soha sem szálltak le szilárd talajra. A Neues Deutschland vezércikke megállapítja, hogy a szovjet siker új fejezetet jelent az űrhajózás történetében. A lengyel sajtó nagybetűs címekkel tájékoztatja olvasóit a szovjet tudomány nagy sikeréről. A moszkvai televízió híradójának tegnapi első adásában bejelentették, hogy az összeköttetés az űrrakétával állandó és zavarmentes. A híradóban nagy figyelmet szentelnek e tudományos esemény hatalmas és megérdemelt világvisszhangjának. A Pulkovszklj Csillagvizsgáló tudósai teleszkópok, refraktorok és asztrográfok segítségével lefényképezték a Hold felszínét a Luna 9. leszállása előtt és után. A fényképeket még nem tették közzé. ÜDVÖZLÖ TÁVIRATOK Johnson elnök üdvözlő táviratot kíildött Nyikolaj Podgornijnak, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének a Luna 9. sikeres Holdra-szállása alkalmából. De Gaulle francia elnök is üdvözlő táviratot küldött Podgornljnak, melyben elismerőleg nyilatkozik a Luna 9. űrrakéta sikeréről. A szovjet tudomány az emberiség érdekében új szakaszt nyitott meg a nagy jelentőségű felfedezések történelmében — Irta a francia elnök. A tudomány és a technológia hatalmas sikerét jelenti a Luna 9. Holdra szállása — írta Kosziginhez intézett üdvözlő táviratában Holyoake, Oj-Zéland miniszterelnöke. Szato japán miniszterelnök ugyancsak táviratban gratulált Kosziginnek a nagy sikerhez. Wladyszlaw Gomulka, a LEMP Központi Bizottságának első titkára, Edward Ochab, az Államtanács elnöke és Józef Cyrankiewicz, a Minisztertanács elnöke üdvözlő táviratot küldött Leonyid Brezsnyevnek a Luna 9. sikeres holdra szállása alkalmából. A távirat hangsúlyozza, hogy a szovjet tudomány és technika kiváló sikere új távlatokat nyit az űrkutatásban. t t i r Holtponton az olasz kormányválság Róma (ČTK J — Az olasz kormányválság holtpontra jutott. Tíznapos tárgyalás után sem sikerült új kormányt alakítani. Aldo Moro Saragat elnöknél tett tegnapi látogatása azt a feltevést váltotta ki, nem mondott-e le kormányalakítási megbízatásáról. Ha ez így történt, akkor valószínűleg különböző fondorlatokat tervez, hogy mentse a balközép hatalmát. A helyzet fonáksága abban rejlik, hogy a koalíciós pártok megegyeztek a kormány programjában és a tárgyalások akkor futottak zátonyra, amikor a kormány összetételéről kezdtek tanácskozni. De Martino, a Szocialista Párt titkára kijelentette: „politikai kezességet" követelnek a kormánytól, hogy betartja programját. Ezenkívül ellenzik a Demokrata Párt jobboldali képviselőinek részvételét a kormányban. Az eddigi gyakorlat szerint a megbízott miniszterelnök sikertelensége után az elnök a volt miniszterelnökkel, elnökökkel és parlamenti elnökökkel folytatott tanácskozásai után új jelöltet keresnek. Ezentúl azonban Saragat csupán a parlament két kamarájának elnökével és a képviselői csoportok vezetőivel tanácskozik. A válság további fejlődésével kapcsolatban különböző feltevések merültek fel. Egyesek szerint a kormánynak bizalmat kellene kérnie a parlamenttől. Mások véleménye szerint az egyetlen lehetőség — a választások kiírása. Görög és román pártvezetők tanácskozása Bukarest (ČTKJ — Görögország Kommunista Pártjának Romániában tartózkodó küldöttsége csütörtökön látogatást tett a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának titkárságán, és tárgyalt az RKP vezető személyiségeivel. A tárgyaláson román részről Nicolae Ceausescu, az RKP Központi Bizottságának főtitkára és az RKP Központi Bizottságának titkárai vettek részt. Görögország Kommunista Pártját a tárgyaláson Kosztasz Kolianisz, a párt Központi Bizott* ságának első titkára, a politii kai bizottság tagja, Panosz Dimitriu, a Központi Bizottság titkára és Sztefanatosz Gheraszimosz, a Központi Bizottság tagja képviselték. A két párt küldöttei véleménycserét folytattak a nemzetközi kommunista mozgalom jelenlegi helyzetéről és egységének megszilárdításáról. 2000 INDONÉZ DIÁK TÜNTETETT csütörtökön a djakartai kínai nagykövetség előtt. Megrohanták az épületet, be akartak hatolni, de a gyorsan helyszínre érkezett katonai csapatok visszaverték őket. (ČTK J A LEOPOLDVILLE-I MAKALA FOGHÁZBAN több fogoly 1960 óta van előzetes letartóztatásban, s még eddig nem hallgatták ki őket. Nsinga, a belügyminisztérium államtitkára megállapította, hogy az 1757 fogoly közül 984 fölött még nem hoztak ítéletet. (ČTKJ OTTAWÁBAN HIVATALOSAN BEJELENTETTÉK, hogy a kanadai kormány február 4-től betiltotta a Rhodesiával való kereskedelmet. (ČTK) A PORTUGÁL GYARMATOSÍTÓ CSAPATOK megszállták a mocambique-i—zambiai határt, hogy megakadályozzák a lakosság menekülését Zambia területére. (ČTK) MAIVANDVAL, AFGANISZTÁN MINISZTERELNÖKE, aki a szovjet kormány meghívására a Szovjetunióba látogatott, tegnap Moszkvából a Krímre utazott. A vnukovői repülőtéren Tlekszej Koszigin, Kirill Mazurov és további hivatalos személyiségek búcsúztak az af-> gán vendégtől. (ČTK)