Új Szó, 1966. február (19. évfolyam, 31-58. szám)

1966-02-04 / 34. szám, péntek

időszerű közgazdasági kérdések Áz önköltségvizsgálat jelentősége a szövetkezeti mezőgazdaságban Az élő- és boltmunka-ráfordítások csökkentése a termelésnek éppoly természetes követelménye a mezőgazdaságban, mint a többi népgazdasági ágban. Az önköltségcsökkentés terén a mezőgazdaságban az utóbbi években javulást tapasztalhatunk ugyan, de azért még sok a kiaknázatlan lehetőség. A SZÖVETKEZETEK GAZDASÁGI MEGSZILÁRDULÁSÁNAK egyik fő feltétele, hogy a maximális tiszta jövedelmet érjék el egy-egy hektár mezőgazdasági földterületből. A tiszta jövedelmet úgy számítjuk ki, ha a teljes termelési értékből leszámítjuk az önköltséget. Tehát minél kisebb az önköltség, annál nagyobb a tiszta jövedelem, s természetesen a munkadíj. Csakhogy a cél magától értetődően nem a termelési költségek abszolút, hanem viszonylagos csökkentése. A költségeket ésszerűen kell növelni (műtrágyázással, öntözéssel stb.) úgy, liogy gyorsabban növekedjen a termelés, s így viszonylagos önköltségmegtakarítást érjünk el. Ezt nevezzük belterjes gazdálkodásnak. Nálunk a termelés növelésének más járható útja, mint például a mezőgazdasági földterület kiszélesítése, nem jöhet számításba. Egyedül a hektárhozamok növelése és a költségekkel való ilyen gazdálkodás jelentheti azt, hogy valamely szövetkezet tiszta jövedelme jó eredményt tükröz. Az utóbbi években létrehozták a mezőgazdaságban az önköltségvizsgálat foltételeit. Tökéletesítették a nyilvántartást, kidolgozták az állóeszközök leírási normáit, egységes állandó árakat vezettek be stb. Előzetes adatok szerint 1964-ben az ország szövetkezeteinek 70 százalékában nyilvántartották az önköltséget. Szükséges, hogy a jövőben ez valamennyi szövetkezetben így legyen, és tovább elmélyüljön ez a módszer. SZÖVETKEZETEINKBEN AZ ÖNKÖLTSÉGVIZSGÁLAT háttérbe szorul. Az önköltség végső kalkulációját későre halasztják, amikor már elvégezték az évi gazdálkodás komplex elemzését, sőt elkészítették a következő évre szóló tervet. így a megkésett információkat nem használhatják fel hathatós műszaki-szervezési határozatok kidolgozásához Az önköltség ismerete tfiányában végzett nem nyújt tökéletes áttekintést az egyes mezőgazdasági termékek önköltségének szerkezetéről. Enélkül viszont nem lehet felülvizsgálni az élő- és holtmunka-ráfordítások hatékonyságát termékfajták szerint, sem EGY HEKTÁR ÉS EGY MÉTERMÁZSA BÚZA ÖNKÖLTSÉGE (1964-ben) az egyes termékek jövedelmezőségét. Egyes (anyag- vagy munkajellegül költségek növekedése ugyanis nem kell, hogy minden terméket egyaránt érintsen. Ajánlatos ezért az önköltséget minden termékfajta esetében külön-külön vizsgálni, ahogyan az alábbi példa mutatjaKÖLTSÉGTÉTEL CsallóközTanyi aranyosi szövetkezet szövetkezet korona H korona A. MUNKÁRA FORDÍTOTT KOLT SÉGEK kézi munka 146 7,2 100 5,1 gépi munka 135 6.5 124 6.4 lovasmunka 33 1.6 32 1.6 nem közvetlen munka 132 8.4 197 10,2 Munkára fordított költségek ím453 szesen 448 21.7 453 23.3 B. ANYAGRA FORDÍTOTT KÖLTSÉGEK saját vetőmag 36 1,7 170 8.7 vásárolt vetiöinag 383 18.8 248 12,6 Istállótrágya 248 11,9 128 6.6 műtrágya 234 11.3 188 9.7 a GTÄ munkájáért 113 5,5 168 8.6 állóeszköz-leírás 43 2.1 45 2,3 anyagra torditott egyéb költségek 41 2,0 63 3,2 gépi munka 312 15.1 280 14,4 lovasmunka 29 1.5 16 0.8 rezsiköltségek 177 8.6 191 9.8 Anyagra fordított költségek isi szesen 1614 78.3 1495 76,7 C. ÖNKÖLTSÉG 2062 100.0 1948 100,0 hektárhozain (q) 29.8 25,7 100,0 1 q önköltsége 54,83 68.19 komplex lioz, tíiái gazdasági elemzés AZ ÖNKÖLTSÉG ILYEN FOR MASZERKEZETÉBOL könnyen megállapíthatjuk, melyik költségtétel drágította meg az adott terméket, s ennek alapján megfelelő intézkedéseket tehetünk a termelés gazdaságosabbá tételéért. Hasonlítsuk csak össze a táblázatban szereplő két, azonos természeti feltételek közt gazdálkodó szövetkezetet. A tanyi szövetkezetben egy hektárnyi vetésterület önköltsége növekedett, de ezt ellensúlyozta a magasabb terméshozam, s ennek következtében csökkent a termékegység (egy métermázsa búza( költsége. Ha az önköltségszerkezetet figyeljük, akkor látjuk, hogy a csallóközaranyosi szövetkezetben a munkára fordított költségeket növelték a nem közvetlen munkaráfordítások, az anyagra fordított költségek közül pedig erősen csökkentek a trágyázással kapcsolatos költségek, mind a szerves, mind a műtrágyázást illetően. Az istáilótrágya nagyobb méretű felhasználása a tanyi szövetkezetben mindenek előtt a nagyobb méretű takar mánytermeléssel, s a vele öszszefüggö hasznossággal, vala mint a nagyobb állatállománynyal magyarázható. A nagyobb méretű istállótrágya itt a föld biokémiai tulajdonságának javulását eredményezte, s ez megmutatkozott a bektárhozamokban is. AZ ÖNKÖLTSÉGGEL ÖSSZEFÜGGŐ további fontos gazdasági mutató a jövedelmezőség. Jövedelmezőségen értjük azt a gazdasági eredményt, amikor a szövetkezet a termékek értékesítéséből fedezi az önköltséget, s ezenkívül bizonyos haszonhoz, tiszta jövedelemhez jut. Minél nagyobb a tiszta jövedelem, és minél kisebb az önköltség, annál nagyobb a jövedelmezőség. Az egyes termékfajták jövedelmezőségét azonban mindig az egy hektárra eső tiszta jövedelemhez kell viszonyítani. Ma a legfontosabb, hogy intézkedjünk a mezőgazdasági termékek jövedelmezőségének biztosítása érdekében. NAGY VILMOS mérnök Hozzászólás a DOLGOZÓ NŐ-E A HÁZTARTÁSBELI című cikkhez Mini munkaviszonyban levő, egyben a háztartásban is dolgozó nőnek bizonyos hiányérzetem támadt Martin Kontra docens „Dolgozó nő-e a háztartásbeli" című, lapunk 1966. január 7- i számában megjelent cikkének elolvasása után. A szerző a dolgozó nő fogalmát próbálja meghatározni. Arra a következtetésre jut, hogy a háztartásban dolgozó nő nem nevezhető dolgozó nőnek, mivel improduktív munkát végez az alkalmazásban levő növel szemben. Többek között azt írja, hogy „nem hoz létre hasz nálati értéket mások számára, hanem olyan javakat, aiinelyeket azok fogyasztanak, akik létrehozzák, illetve a családtagok szűk köre... a háztartási munka nem hoz létre új termékeket ... A főzéssel például a nyersanyag csak formát változtat ... a takarításnak csak karbantartó jellege van". Bár ezek a megállapítások helytállók, mégis elgondolkoztatnak. Tudjuk ugyanis, hogy főzést, takarítást, mosást stb., tehát mindazokat a munkákat, amelyeket összefoglalóan háztartásbeli munkáknak nevezünk, vállalnak és végeznek bizonyos üzemek is — üzemi konyhák, étkezdék, közszolgáltatási üzemek stb. Mármost ezek alkalmazottjai produktív vagy improduktív munkát végeznek-e, s ennek következtében dolgozók e vagy nem dolgozók? Az Igaz, hogy a háztartásban dolgozó nő a családtagoknak főz, rájuk mos stb., az üzemekben ugyanezt a munkát nagyobb közösség számára végzik. De vajon a család tagjai — a dolgozó férj, a jövő nemzedéke, a gyermekek — nem ugyanolyan tagjai a társadalomnak, mint azok, akik ezeket a szolgáltatásokat üzemektől igénylik? A cikk további részében nem kapunk magyarázatot arra, milyen számítással jut a szerző a következő eredményre: „ ... a háztartásbeli nő hetente 60 órát szentel a háztartásnak... A munkába járó nő a heti 46 órán kívül a háztartásban további 35 órát dolgozik, sok időt veszt utazással. Végül a szerző cikke végén — annak ellenére, hogy szerinte a. háztartásban dolgozó nő csak a háztartásnak 60 órát szentel hetente a gyermeknevelésen kívül — azt javasolja, hogy „amíg fennállnak a nők maga sabb fokú alkalmaztatásának jelenlegi korlátai... addig a legfontosabb, hogy a társada lom gondoskodjon szakképzésükről". Hogyan lehessen egy többgyermekes nőnek még eh hez is ideje és ereje? PESTHY MÁRIA Jugoszlávia külkereskedelme A YUGOSLAVIA EXPORT című kiadvány adatai szerint Jugoszlávia több mint száz országgal tart fenn kereskedelmi kapcsolatot. Az utóbbi két évben Jugoszlávia külkereskedelmében Olaszország vezetett, összesen 270 millió, illetve 300 millió dolláros volumennel, a második az Egyesült Államok, a harmadik a Szovjetunió volt. A forgalom mindkét Németországgal jelentősen emelkedett. Csehszlovákia az 1960-ban elfoglalt tizedik helyről 1964-ben a hatodikra került. Az Olaszországba irányuló jugoszláv export főbb cikkei a következők: szarvasmarha, ló, friss hús, halkouzerv, kukorica, tűzifa és faköszörület, fűrészelt fa, kender és kenderkóc, bauxit, piritkoncentrátum, furnír, cellulóz, pamutszövet, horgany, gép és más áruk. Ezzel szemben Jugoszlávia Olaszországból műtrágyát, gumiabroncsot, hengerelt és húzott acélárut, gépet és gépi berendezést, gyapjút és műszálat, festéket és más cikkeket importál. Az Egyesült Államokba irányuló jugoszláv export főbb cikkei: húskonzerv, komló, dohány, magnezit, higany, antimon, pamutszövet, ólom, horgany, bútor stb. Jugoszlávia az Egyesült Államokból búzát, nyersbőrt, gyapotot, gyógyszereket, mozdonyokat, elektromos cikkeket, gépeket és berendezéseket Importál. A duchcovi vérontás 35. évfordulójára H

armincöt évvel ezelőtt oly nagyméretű gazdasági válság söpört végig a kapitalista világon, amilyenre nem volt példa a történelemben. Nagy kapitalista váliatatok, bankok, trösztök kártyavárként omlottak össze. Hivatalos adatok szerint a kapitalista országokban 50 millió volt a munkanélküli. A gazdasági válság hullámai Csehszlovákiát sem kímélték. Napirenden voltak az üzembeszüntetések, a tömeges elbocsátások. A munkanélküliek száma a hivatalos jelentés szerint közel félmillió volt, s így 1 millió volt azoknak a száma, akik hetenként csak egy napot dolgoztak. 1930—1931 telén a CSKP megszervezte a munkanélküliek éhségfelvonulásait a járási székhelyekre, ahol a munkanélküliek a járási hivatalok épületei előtt gyülekeztek. Nem alamizsnát akartak, hanem munkát, kenyeret, emberi megélhetést követeitek. A munkanélküliek mozgalma tervszerűen bontakozott ki, s egyre nagyobb méreteket öltött. Kezdettől fogva az a törekvés jellemezte e harcot, hogy megteremtsék a kapcsolatot a munkanélküliek és az üzemi munkások harca között. 35 évvel ezelőtt, 1931. febr. 4-én, mint az ország annyi máj helyén, Duchcov észak-csehországi városban is felvonultak a mun* kanélküli munkások, hogy tüntessenek az éhség és nyomor elieu, Bilin község felől 400 —500 főt számláló tömeg vonult e napon Duchcov irányába. A menetnek csendőrkordon állta útját és viszszavouulásra kényszerítette. A tüntetők, különösen a mindenre elszánt asszonyok, nem vették figyelembe a csendőrparancsnok felszólítását, s tovább akarták útjukat folytatni. Rövid pár pero múlva elhangzott a vésztjósló „tüzelj", utána 40 —50 lövés dördült el. A puskák még füstölögtek, 10 munkás feküdt vérben fetrengve a fagyos országúton. Az áldozatokat a kórházba szállításig a csendőrök hivatalos nyugalommal őrizték, s nem engedték meg, hogy társaik elsősegélyben részesítsék. A sortűznek 4 halálos áldozata volt, többen súlyosan megsebesültek. A duchcovi véres eseményeknek az egész országban nagy visszhangja volt. A temetéseit tízezrek tüntettek a tömeggyilkosság ellen. A bratislaval munkanélküliek a vérengzést követő napon, 1931. február 5-én hatalmas gyűlésen, melyen 2000-en vettek részt, tiltakoztak a duchcovi sortűz ellen. Viharos tüntetések voltak Ligetfalun, Komáromban, Kassán, Rimaszombaton, Feleden és másutt. A

párt magyar nyelvű lapja, a „Munkás" a következő sorokkal emlékezett meg a duchcovi véres eseményekről; „... Az a rendszer, amely kenyér helyett ólmot ad, munka helyett börtönt, az a rendszer csődbe jutott. Ha a munkások élni akarnak, akkor ennek a gyilkos rendszernek pusztulnia kell. . ." RÓJÁK DEZSŐ Egy új realizmus hirdető^ Fernand Légér, 1881. 2. 4.-1955. 8. 17. M

inden korszaknak megvan a saját realizmusa, — mondotta Fernand Légér, a normand hajósok ős halászok sajtkészítő és szarvasmarha-tenyésztő utódainak Párizsba származott ivadéka, aki tizenkilenc éves korában hátat fordít polgári foglalkozásának és festeni kezd. A tízes évek táján csatlakozik a kubizmushoz. Nem tartozik a kubizmus montmartret pólusához — Picassohoz és Braquehoz. Légér, Gleizessel, Meitzingerrel, le Fanconrierrei, valamint Delaunayval a kubizmus úgynevezett montparnassei ellenpólusát alkotja. A két pólusnak valójában csupán a gyökere közös: Cézanne. Bár az „Aktok az erdőijen" még az ortodox, helyesebben az analitikus kubizmus szürke egyenruháját viseli magán, Légér színesebbé akarja tenni a kubizmust. Igaz, hogy éppen a színek ragadják öt egy időre, messze a kubizmustól, hogy aztán Ismét visszatérjen a „kubusokhoz", vagy talán még inkább a „tubusokhoz", a csövekhez, a mechanizált kontraszthoz, hogy megteremtse híres „esőemberét" I A háború jelentette számára a legnagyobb élményt: „Ott mindent felfogtam és megértettem." Verdun lövészárkaiban fedezi fel az egyszerű embereket. És később, amikor a város, a modern élet gócpontja lett festészetében a háború, a pusztítás kontrapunktja, a modern élet igenlése: a kerékrendszerek, emelökarok, kémények, motorok hengerei, olajfinomítók és gáztartályok gömb jei, a házak és balkonok jelképein megjelennek a kőművesek, géplakatosok, taxisofőrök, a kerékpározók, az akrobaták, clownok és zsonglőrök . . . Abel Gance, a nagy filmdetailok mestere fejleszti ki L6gerben a tárgyak Imádatát. Le Courbussier pedig az absztrakcióhoz vezető neoplaszticizmust szeretteti meg vele. Ezek után 1935-ben a monumentális kompozíciók, óriás" falfestmények kora következik, ahol egyra másra tűnnek fel újból a régi kerékpárosok, úszók és zsonglőrök ... Brüsszel, Párizs é« New York művészi diadalútjának állomásai Légér nagy művészetének elismerését jelentik. Fernand Légér egész életében — a művészetek „bölcsek kövét" keresve — vadul vetette magát a kísérletezések és felfedezések örvényeibe. Ám mindig önmagára talált. Mindig, minden időben és helyzetbea Légér maradt, a korlátokat magáról lerázó művész, aki nagyon szerette korát, a kor szellemét és embereit. Mindig optimista volt, aki a színek és a formák kontrasztjának az útján eljutott a tárgyak kontrasztjáig. Művészetében F. Légér a jelenségek esztétikáját a tárgyak esztétikájával helyettesítette, s hirdette: míg a dekoratív művészetnek csupán egy melodikus líneája van, a nagy művészeteknek mindig kell, hogy meglegyen a kontrapunktja... I éger sokszor elvetve a jelenségeket, a tárgyak lényegét vizsgálta, s nem egyszer a felszín alá nyúlt. Így lett a holnap hírnöke, s a mai alkalmi évfordulót is azért használom fel, hogy életművére emlékezve, ebben keressük a szemünk előtt születő új művészet megértésériek egyik kulcsát, azt a kulcsot, amelyet Légár szimbolikusan festett Motui Lisa és a szardíniadoboz mellét. BARSI IMRE • MOSZKVÁBAN megkezdték Szergej Obrazcov társulata új színházának építését. A vi lághírű bábszínháznak két né zőtért építenek, külön a felnőttek, s külön a gyermekek ré szére. A két nézőtérnek közös színpada lesz. • PICASSO metszeteinek ka talogizásával foglalkozik Bernhard Geiser. A Clariefontaine Kiadó (LausanneJ most megjejelentette e nagy munka első részét, amely bemutatja az 1954-ig alkotott metszeteket. A második kötet 1966 ban jelenik meg. • MÉG MINDIG ismeretlen a sorsa annak a 496 festménynek, amely a második világháború alatt tűnt el a drezdai képtárból. Az elmúlt két évtizedben a nagy értékű festmények közül mindössze tizenegy került meg.