Új Szó, 1966. február (19. évfolyam, 31-58. szám)

1966-02-04 / 34. szám, péntek

Gyermekmosoly — bányászoknak a mikrobusz befagyott ab­lakain alig látszott vala­mi a kinti hófúvásból. A nyolc utas fázósan dörzsöl­gette hidegtől gémberedett ul­fait. A kts busz ülései közti helyet egy nagy csomag fog­lalta el. A karvinát Május 1 Bánya bányászai igyekeztek Horni Lomnéba, ahol vendé­geik: a gútai gyerekek laktak és tanultak a bánya üdülőjé­ben. Az ötödikes diákok fölött Miroslav Halfar csoportja vál­lalt védnökséget. A brigád időnként ellátogat a gyerekek közé, és elbeszélget velük. Ilyenkor sosem feledkeztek meg valami kedvességről, aján­dékról. Édességet, füzetet, ce­ruzát, játékokat, könyvet vagy más apróságot visznek a távol­ba szakadt gyerekeknek. Most, tél Idején nem könnyű a menedékházba jutni. A vastag hótakaró miatt az autók Lom­néba csak nagy üggyel-bafjal futhatnak el. ttrívánesi, pajkos gyermek­Jl, arcok jelennek meg az egymás után kitáruló ablakokban. Nem csoda, hiszen ilyen messze az otthontól min­den látogatás ezernyi élményt jelent. A vendégek alig rázzák le magukról a havat, Varga Iván és fiatal felesége máris fogad­ják őket. Uzsonnaidő van. A gyerekek egybegyűlnek a tár­salgóban, rövid ismerkedés, s aztán egymást váltják a cseh és maqyar dalok, táncok, ver­sek. Az otthonra, a szülőkre terelődik a beszélgetés. „Azért otthon mégis csak jobb" — mondja kissé szégyenlősen Fürdős Magdika. A felnőttek megértik ezt, hiszen a gyere­kek ott őrzik emlékezetükben édesanya vagy édesapa kezé­nek, simogatását. Ahogy Fürdős Magdi, Szalay Teri, illés Kati, Hacsik Erzsi, Németh Mari, Vass Marika, Czina Gizi, Szé­nássy Margit, Vontszemü fult, Szabó Gabi, Antal fenő, Szabó Sanyi, Nagy Géza, Szabó Ist­ván és a többiek megtudják, hogy újságíró is van a bányá­szokkal, azonnal üdvözletüket küldik az otthoniaknak. A nagy csomagról is lekerül a spárga, s a gyerekek öröm­mel osztják szét a kedves ajándékokat. fífgy telnek-múlnak a na­pok, a hetek. Csakha­mar itt a tavasz, maid az év végi bizonyítványosztás, — remélhetően már otthon, Gútán. HANA KUCHAROVA, Karvina Rozsnyói „postahumanizmus" HASZNOS dolog a telefon­összeköttetés automatizálása. Nem helyénvaló azonban a rozsnyói távíróközpont dolgo­zóinak viselkedése, akik az idejében továbbításra bejelen­tett távirat szövegét kora reg­geltől a késő délutáni órákig sem képesek átvenni. A beje­lentéskor először azt a választ adják, hogy majd később hív­ják fel a kívánt felet. Ez ese­tenként két-háromszor is meg­ismétlődik egy délelőtt folya­mán. Ha a fél sürgeti a posta alkalmazottjait, azt a választ HITEGETÉSES TV-JAVÍTÁS" 1965. NOVEMBER 20-AN vittem el tv-késziilékemet a járási Ipari Vállalat TV-javítóműhelyébe. „Kis hiba" — mondták, „csak a kép Int, a hét végén kész lesz a készülék". Azóta jó néhány hétvége telt a!. Hetente kétszer-háromszor is érdeklődöm telefonon, sőt nemegy­szer személyesen is elmentem, hogy az ígéret alapján átvegyem a megjavított készüléket. Sajnos — hiába! — A tv helyett csak újabb ígéretet kapok . .. Legutóbb január 13-án voltam személyesen a gépért, és javltatlanul is el akarlam hozni, de nem adták ki. Megígérték, hogy 15-én kész lesz. Nem volt! Múltkori telefonhívásom alkalmával a vonal túlsó vége hirtelen „megsüketült"! Gondolom, jogosan vetem fel a kérdést, tanácsos-e a jövőben a rimaszombati javítóműhely szolgálatát igénybe venni?) GÁKA GYULA, Feled • • • 1965. NOVEMBER 30-ÁN vásároltam egy Anabela jelzésű televíziót 3950 koronáért. Két nap múlva elromlott. A rimaszombati javítómű­helyből hazahozva 20 percig működött, majd csődöt mondott. Ismét megjavították, de ezúttal a bemondó csak a jő estét ért rá kivánni, a máris eltűnt örökre. December 20-től a készülék a rimaszombati műhelyben van. — Nincs alkatrész — azt mondják mentségül. Meddig? KALINA ISTVÁN, Guszona • • • 1965. NOVEMBER 24-ÉN vásároltam egy Mimóza védjegyű televíziót. 21 napig működött, aztán Köbölkútról Stúrovóra kellett vinnem, mivel ott van a javítóműhely. Azóta is az a kifogásuk, hogy nincs alkat­részük. Pedig most van a „tv-szezon", s ml esténként szórakozás he­lyett bosszankodunk. VASS LAJOS, Köbölkút kapja, hogy a rozsnyói postá­ról nem tudják hívní a kívánt telefonszámot. Csupán az segít, ha a „türelmetlen" fél a be­osztottak fölötteseinek segítsé­gét kéri. A rozsnyói posta továbbá arról is „nevezetes", hogy a Szepsi felől érkező telefonhívá­sokat egyszerűen nem veszi át, de nem is továbbítja arra hivatkozva, hogy nincsen sza­bad vonala. Ez sokszor napo­kon át így van. A SZEPSI postán gyakran előfordul, hogy a szolgálatvál­táskor átvett táviratok szövege „véletlenül" az asztal fiókjá­ban marad. A táviratokat így hiába várják a címzettek. A szepsi posta alkalmazottjai talán azt akarják ezzel elérni, hogy kevesebben sírjanak és kevesebben nevessenek, hiszen amúgy is elég zajos az élet?l Hogy a posta mindenki meg­elégedésére végezhesse felelős­ségteljes munkáját, ahhoz arra is szükség van, hogy más szer­vek is segítsék. A tornai posta például az utóbbi időben egy­napos késéssel kézbesíti a közvetlenül Bratíslavából érke­ző napi- és hetilapokat. Eddig állítólag repülőgépen érkeztek, de amióta vonaton küldik őket, gyakori a késés. JÖ LENNE, ha — okulva az Imént említetteken — mind a címzettek, mind a feladók, de maguk a postahivatalok is be­csületesebben végeznék köte­lességüket, hogy a jövőben egyre kevesebb legyen a nézet­eltérés. NAGY OLIVÉR Voít, nincs! Miért? A TANYAI FIATALOK NEVÉ­BEN írom e néhány sort. Sze­retnénk vasárnaponként szóra­kozni. Az elmúlt télen volt ls erre lehetőségünk. Sportolhat­tunk, a könyvtárból könyvet kölcsönözhettünk. Ezen a télen azonban még ez sincs. A könyvtár zárva, a sportszerve­zet pedig nem törődik velünk. A CSISZ sem segít ezen a problémán. A vezetőség még­csak gyűlést sem szervez rendszeresen. Ha Igen, akkor ls hétköznap, amikor a fiatalok 90 százaléka nem jelenhet meg. Nagy kár, mert falunk fiatal­sága így könnyen megtanul „férfiasan" szórakozni — a kocsmábaniBEKE VINCE, Tanya WINNETOU-LÁZ 1,111 1 Az ntóbbl időben azt tapasztaltam, hogy egyes újságok és hetilapok sablono­sán dolgoznak fel azonos témákat. Ilyen tipikus jelenség a „Wínnetou" ifjúsági regény folytatásos közlése a Pionírok Lapjában, az Oj Ifjú­ságban, a Hétben, a Csehszlovákia Sport­ban és a Kisépftő­ben. Személyesen nincs kifogásom a regény ellen, azonban a témák megválasztá­sánál differenciálni kellene. Ifjúsági regényről van szó, amelyet — nézetem szerint — elég lenne egy-két ifjúsági lapban közöl ni. ZABRENSZKY IMRE, Zselíz • a ••, ••••••• ••••••••••• Í 1 MIMÍK • •••••••••• ••••••••••• A hazai filmművészet nagy eseménye Vladimír Bahna ren­dező új szlovák filmje, a SZENT ERZSÉBET TÉR, amely a néhány évvel ezelőtt tragikus hirtelenséggel elhunyt Rudolf Jašík író regényének filmváltozata. A film sem mond többet sem kevesebbet, mint a regény, csak éppen — művé­szeti szempontból ez így hatá­sosabb — jobban kidomborod­nak benne az érzelmi momen-. tumok. Témáját tekintve nem egyedülálló film, a hazai film­gyártásban hasonló témát dol­gozott fel JIH IVeiss rendező a Rómeó, Júlia és a sötétség cí­mű alkotásában, újszerűsége mégis abban van, hogy a témát sajátos környezetbe viszi, jel­legzetes szlovákiai viszonyok között, a gárdista hatalom ár­nyékában játszódik le egy sár­ga csillagos zsidólány és egy szlovák fiú tragikus szerelme. Természetesen, ez csak egy fontos momentum, amelyre a filmtörténet épül, a leglénye­gesebb a film mondanivalójá­ban az, ahogyan a társadalmi viszonyokat, a történést bemu­tatja. Művészi színvonalú, lelep­lező film, eloszlat minden le­gendát a „plébános köztársasá­gának" rendszeréről. A fasiz­mus korhadtságáról, embereket becstelenné tevő gyilkos szel­leméről lebbenti fel a fátylat, mert a fasizmus akkor is vad és gyűlöletes, ha éppenséggel nem horogkereszt, hanem nyi­laskereszt vagy kettős kereszt van a zászlaján. Bahna hagyományos stílusú filmet alkotott, s filmjének si­kerét a művészi alakításokra építette. Ezért az általában jó­nak és hatásosnak mondható filmben erősen hullámzik az egyes jelenetek művészi meg­oldásának nívója. Szerencsés választás volt a főszereplő Éva szerepének Emília Vašáryovára bízása. A többi szerepalakítás közül Ctibor Filčík játéka emel­kedett ki. A hét műsorán természete­sen könnyebb műfajú filmek is szerepelnek. Ilyen például az olasz Sergio Corbucci A LEGRÖVIDEBB NAP című vígjátéka. Az első világ­háború hadszíntereire viszi a nézőt, s két szicíliai katona — olasz Svejkek viszontagságain mutat rá a háború esztelensé­gére. A film rengeteg helyzet­komikummal, s epizódokban is felvonultatott híres színészek gazdag skálájával vonzza a né­zőket. Abramov és Birman szovjet rendezők szokványos filmmel jelentkeznek. A KARAMBOL című lélektani tárgyú filmben a történet vezérfonala: a lelki­ismeret mint a cselekvés rú­gőja. Ez egy fiatal ügyész mun­kájával, egy közúti autószeren­csétlenség vizsgálatával kap­csolatban merül fel. A filmben használt kifejező eszközök szokványosak, a végkövetkezte­tést a néző előre kitalálja. Most kerül mozijainkba egy érdekes amerikai film, a világ­hírű Ottó Preminger rendező CARMEN JONES című alkotása. Bizet Carmenjé­nek modernizált változata, ame­rikai környezetbe átültetve. Hogy nem kerülte el a klasz­szikus nagy alkotások tragédiá­ját az átdolgozással, az csakis a rendező művészi érzékének köszönhető. Mozgalmas, él­ményszerű a rendezés, kerüli a nyugati álromantikához való szolgai alkalmazkodást, mint operamű azonban kevésbé ha­tásos. ( L) Március a mozikban Márciusban 15 új film kerül a filmszínházakba, öt közülük csehszlovák, a további 10 között van Louis Mail francia rendező Felvonó a vesztőhelyre című filmje, melynek főszerepét Jeanne Moreau alakítja. A Központi Filmkölcsönző statisztikája szerint a csehszlo­vák filmszínházak látogatottsá­ga az elmúlt években csaknem 5 680 000 nézővel csökkent. 1965-ben országszerte 128 mil­lió 184 ezer 68Z személy vett részt filmelőadáson. A Karlovarská Becherovkára rákerül a címke, s Innen már csak egy lépés a fo­gyasztók asztaláig. 'Kovács Árpád felv., Kyselkal BACH: H-MOLL MISE megtartott előadás méltó volt a nagy alkalomhoz. Az est karmestere, dr. Rajter Lajos nagy belső felkészültséggel, minden részletre kiterjedő körültekintéssel, megbízható művészi lényének teljes oda­adásával irányította a hatal­mas zenei apparátust. Karmes­teri pálcája alatt Filharmó­niánk kitűnő közreműködésé­vel valóban művészi muzsika szólalt meg a Szlovák Filhar­mónia hangversenydobogóján. Az előadás tulajdonképpeni főszereplője, a Szlovák Filhar­mónia vegyeskara ezúttal is megérdemel minden dicséretet. Hogy csak egyet említsünk a sok közül: felejthetetlenül szépek voltak a Credo kórusté­telei. Kiváló kórusunk karna­gya /. M. Dobrodinský. A vokális kvartettet keletné­met vendégművészek adták elő csiszolt énektudással, bele­érző készséggel, odaadással a magasrendű bachi művészet iránt. Név szerint Adele Stolte, szoprán, Gerda Schriever, alt, Hans Joachim Rotzsch, tenor és Hermann Christian Polster, basszus. A zenekari szólisták névso­ra, élükön Vojtech Gabriel koncertmesterrel, akinek fi­nom, érzékeny művészete ezút­tal is zavartalan örömet szer­zett: Vladislav Brunner, fuvola, Jozef Hanušovský, oboa. Jozef Zvenk, vadászkürt, Síloš Po­hanka, trombita és dr. Ferdi­nand Klinda, orgona. Végül szóljunk néhány szót a hangverseny passzív közre­működőjéről: a közönségről. Örömmel elkönyvelhetjük, hogy hangverseny közönségünk nagyot fejlődött a zene meg­értése tekintetében és lelkes érdeklődéssel, nyitott szívvel fogadja a nehéz fajsúlyú, ha­talmas oratóriumok előadását. január utolsó hetében nagy­szabású zenei esemény foglal­koztatta városunk zenekedve­lőinek népes táborát. A falra­gaszokon már napokkal a hangversenyek előtt (a mű két bérleti esten került elő­adásra] megjelent a felirat: minden jegy elkelt. A zsúfolt teremben a várakozás izgal­ma érzett. „A h-moll mise lényege — írja Bach-tanulmányában Al­bert Schweitzer — megindító emelkedettség. Bach ez ebben az alkotásában — mintha csakugyan katolikus misét akart volna írni — kifejezésre juttatja a katolikus hit ma­gasztosságát. Egyes kórusté­lek pompázatos volta is kato­likus jellegű. Más részek vi­szont magukon viselik a ben­sőség jegyét, amit Bach vallá­sosságában protestánsnak ne­vezhetnénk. A két elem: a magasztosság és a bensőség nem hatják át egymást. Egy­más mellett haladnak, válta­kozva Jutnak szóhoz, Bach tá­gas lelke befogadja mindkét vallási érzelemvllágot. Ezért mondhatjuk, hogy a h-moll mise katolikus és protestáns egyben, amellett titokzatos és kifürkészhetetlen, mint a mes­ter vallásos lelkülete". Albert Schweitzernek, a ki­váló tudósnak és kiváló em­bernek, a bachi lélek nagy búvárának bizonyára igaza van. És mégis: A hallgató lenyű­gözve, elszoruló torokkal érzi, hogy a bachi óriásszellem szétfeszíti a liturgikus keretet, s felekezeti érzelmektől füg­getlenül, minden emberi bánat és öröm befogadására képes szívvel, az emberi nagyságot és az emberi gyarlóságot egy­aránt megértve magához öleli az embert, és a mindenséget. Bach H-moll miséje humanista kultúrörökségünk boldogító ajándéka. A Bratislavában HAVAS MARTA

Next

/
Thumbnails
Contents