Új Szó, 1966. február (19. évfolyam, 31-58. szám)

1966-02-26 / 56. szám, szombat

ppenhága ellentmondásaival nyűgözi le az idegeneket. Pontosabban: a látszólag összeegyeztet, hetetlen ellentmondás — az ősi múlt és az ultra:modern stílus különös egybeolvadása az, ami a dán főváros látogatóit ámulatba ejti. Koppenhága nagy város, jó ízlés és természetes fesztelenség jellemzi. A világ minden országa képviselve van itt, s a város bámulatos türelmet tanúsít minden iránt. • A MÚLT ÉS A JELEN TALÁLKOZÁSA Dánia alkotmányos monarchia. Alkirály után következő személy egy kislány — a sellő. A tengerben él, a part mentén benyúló sziklán, egy ősi erőd előtt, s már ötven éve irigylésre méltó nyugalommal utasítja vissza a művészet különös tisztelőinek agresszív rajongását. A sellő bronzból készült, és összekötő kapocs a város ellentmondásai a tenger és a föld, az álom és a beteljesülés, a mese és a valóság között. Ericsen szobrász igazi művészi tökéllyel mintázta meg Andersen meséinek kis sellőfiguráját. A városban sok minden emlékeztet a nagy mesemondóra. Például az Amalienborg palotánál őrt álló medvekucsmás katonák. A királyi udvar őrzésével prózai kötelességüket teljesítik, pedig az ünnepélyes őrségváltáskor az ősi toronyóra cimlapján mozgó mesefigurákként hatnak. Ha a városi zaj elcsendesül, a levegőből vontatott rikácsolást hallhatunk. Felpillantva vadhattyúk raját vesszük észre a halványkék égen. mindent kiállíta- Q ! I fl T nak, ami alakjával 1/7 T^t /ts L és anyagával bizo- gj OjKnlp La | roskadoznak az JJ »* _ _ * _ _ _ _ antikváriumok zsú- Pf||f|l|j||(®|| SkeFd- tüyHKUüA vásárolhatók. CHRIST1ANSBORG Christiansborg kastély a város legrégibb részében fekszik. Ezer ablaka van, falai Dánia ezeréves történelmét őrzik és vagy ezernyi legendát. A király fogadótermein kívül itt ülésezik a Folketing, a dán parlament, itt székel a külügyminisztérium, a legfelsőbb bíróság, és itt van a színművészeti múzeum. Christiansborg kastély nem az első építmény ezen a történelmi helyen. Századok során háború és tűzvész martaléka lett öt kastély. Itt volt a hírhedt Kék Torony, amelyben 22 éven át raboskodott Eleonora Christina Ulfeld hercegnő, akit vetélytársnője, Sophie-Amália királyné záratott be. Koppenhágát és összes ellentmondásait megértjük, ha tekintetbe vesszük, hogy valaha egy hatalmas birodalom fővárosa volt, amelyhez Svédország és Norvégia, továbbá Schleswig-Holstein és Lauenburg, Grönland, Izland és Faerer-szigetek és Dán Nyugat-India tartozott. Az ország határai később jelentősen összezsugorodtak, de a főváros tovább fejlődött. SZIGETORSZÁG Dánia a fylland (jütland) szigeten és még 500 szigeten terül el. A szigeteket hidak és állandó kompjáratok kötik össze. A tájak, a szárazföld és a vízi térségek váltakozása sajátos színt kölcsönöz Dániának. Az ország flottáját háromezer, összesen két és fél millió tonnatartalmú kereskedelmi hajó és 14 ezer halászhajó alkotja. A négy és fél millió lakosú országban sok a város, sok a gondosan megművelt föld, erdő és legelő. Az országban két és fél millió kerékpárt, három és fél millió tehenet, hét és fél millió sertést tartanak nyilván. A dán hússertés faját tekintve a telivér csikóhoz hasonlítható. Eredményesen konkurrál vetélytársaival a fogyasztók kegyelért. Mivel két bordával többje van, mint fajrokonainak, fennhéjázónak hat. JELKÉPEK Ha szóba kerülnek a sertések, akkor még a leghidegvérűbb dán farmer ís hirtelen déli vérmérsékletűvé válik. A Karolina tehenet is megemlíthetjük. Ha a kis sellő szellemi táplálékot ad, a Karolina a testi javakról gondoskodik. E tarka jószúg bizalmas tekintetével néz ránk a plakátokról, az élelmiszerüzletek kirakataiból. Egy képzőművész ihlete évi ötmilliárd liter tejet, 170 millió kilogramm vajat és 85 millió kilogramm sajtot adó nagy csorda jelképévé tette. Tüzetesebben megismerkedhetünk vele az Ekko Danmark kiállításon, mely a „Permanenteveľ ellentétben az élelmiszergyártás növelésének lehetőségeit ismerteti a látogatókkal. A „Kro" fogadót jelent, a Zölleröd egy Koppenhágától északra fekvő falu neve. A fogadó 1677 óta áll fenn. Azóta alig változott itt valami. Ez itt rezervátum. Árnyas bükkerdők fogadnak. Még a félénk szarvasok sem térnek ki előlünk. A nap másik felében Marienborg kastélyba, a miniszterelnök rezidenciájába érünk. Innen a Tivoliba tartunk. Ez egy park Koppenhága kellős közepén. Ugyanakkor a város tükre is, mert Koppenhága legjellegzetesebb vonásait tükrözi. Szól a zene, forog a körhinta, szines léggömbök himbálóznak a levegőben, a szivárvány minden színében pompázó lámpák világítanak. A régi pantomim színházban klasszikus komédiákat mutatnak be Pierrot-val, Colombinával és Arlechinóval. Az előadások mindig így végződnek: a néma pantomimiával elégedetlen gyerekek odaszólnak: „Mondj valamit Pierroti" Pierrot akkor odamegy a korláthoz, és elbeszélget a gyerekekkel, akik aztán elégedetten szétszélednek. A királyi palota előtti téren ünnepélyes őrségváltás folyik. Az őrség peckesen menetel, fenn a magasban pedig vadhattyúk rikoltoznak. A HATODIK ÉV VÍZ ÉS ÁRAM AZ ASSZUÁNI VtZIERÖMÜ TURBINAHÁZAI him Zaki Kinawy elmondja, hogyan mentette meg az országot már eddig kétszer is a gát védőfala: — A Sadd-el Aali első nagy próbája, a legnagyobb műszaki teszt az volt, amikor jelfogta a szokásosnál sokkal nagyobb nílusi árhullámot, és ezzel megmentette Kairót az árvíztől. Amikor híre jött, hogy sokat esik a Nílus forrásvidékén, fokoztuk a munka ütemét. Versenyeztünk a folyammal, és mi győztünk. A főváros most már nyugodtan alhat, a Nílus nem fenyegeti többé. Az 1964-es nagy áradást viszont 1965-ben rendkívül alacsony vízállás követte. Az egész ország a szárazságtól rettegett. Asszuán ismét segített: a Nasszer-tőban felgyűlt víztömeg egy részét felhasználhattuk öntözésre. A Sadd-el-Aali tehát két év alatt két nemzeti katasztrófától mentett meg minket — és ezentúl is megmenti Egyiptomot az évezredes kettős veszélytől, az árvíztől-aszálytól. Egy Egyiptomnak mit jelent a víz, csak az tudhatja, aki látta fellahokat a vízemelők nyikorgó kerekeinél, a parasztgyerekeket a kutak körül kerengő ökrök hátán, a fekete fátylas asszonyokat, amint görnyedve odavezetik a barázdányi csatornácskák sárgás vizét minden gyümölcsfa tövéhez, a lucernásokhoz, a datolyapálmákhoz... Jelenleg 18 milliárd köbméterre becsülik a gát mögött eddig felgyülemlett vizet. Ha a nagy mű elkészül, a mesterséges tó ötszáz kilométer hosszú lesz, tükre pedig 182 méter magasan lesz a tenger szintje fölött. A víz mélysége a gátnál 96 méteres lesz, — a víztömeg eléri a 35 milliárd köbmétert. Amikor az egyik mérnököt megkérdeztem, milyen hasonlattal lehetne ezt érzékeltetni, kiszámítja, hogy az assuáni Nasszer-tó vize a földkerekség összes megművelt szántóterületét tíz centiméteres vízréteggel borithatná be. Az építkezés élénkbé tette Asszuán életét: a városban nagy a forgalom, a vizén is egymást követik a motoros bárkák, megindult a szárnyas-hajójárat. Abu-Szimbelig; később Szudánig is elsiklanak a gyorshajók. Most még több a vitorlás, az ősi fellúka — hófehér vásznaik éppúgy csillognak a verőfényben, mint a víz partján sorakozó új áramvezetékoszlopok ezüstös traverzerei. Az egyik tornyon piros brigádzászló: szovjet munkások építik az Asszuánt az egyiptomi Iparvidékkel összekötő ezer kilométeres távvezetéket. Az úgynevezett 12-emeletes, 33 méter magas tornyok tartják majd a kábeleket: kétkilométerenként 5 ilyen tornyot emelnek a sivatagban a Nílus mentén. Egyegy torony között az aluminiumköpenyű acélkábelek súlya 17 és fél tonna. Megépül a relé- és transzformátorállomások hálózata is. A gyárakban kétmillió munkás és az egész ország várja az iparosítás meggyorsítását biztosító áramot. A Nílus mentén, az oázisokban és a sivatagtól elhódítandó területeken tizenöt millió fellah és az egész nemzet várja az öntözővizet, egy harmincmilliós nép vár több kenyeret. Asszuánból, Núbia fővárosából, a jövő városából Jelenthetem: Aga kán sírja körül minden zajos, minden mozog, minden lüktet. Következik: 2. Abu-Szimbel második alapkőletétele „BAZAR ASWAR" — A NÜBIAI NÉPMŰVÉSZET KOSARAI, FEGYVEREI, SZŐTTESEI A LEGKELENDŐBB EMLÉKTÁRGYAK ASSZUÁN BÜSZKESÉGE, AZ ÜJ KATARAKT-SZÁLLO A NlLUS PARTJÁN (A szerző felvételei) 168 métert, vagyis a következő áradásnál már felfoghatja a vizet akkor is, ha a Nílus rekordmagasságra, 150 méterre emelkedik. Hogy mindez mit jelent, a legilletékesebbtől, az Építkezés egyiptomi irányítójától, Ibrahim Zaki Kinawytól tudom meg. Az EAK gátépítési miniszterhelyettese 1960. január 9-e óta dolgozik itt Asszuánban; zömök alakja, barnára cserzett kemény vonású arca erőt sugároz. — A munka hatodik évében meggyorsul a tempó — mondja az egyik kilátóponton, ahonnan az egész hatalmas építkezést belátni, és amelyet a gát elkészülte után 30 méteres vízoszlop borít majd be. — Bizonyos, hogy az egész munka idejét egy esztendővel megrövidíthetjük. Az első szakasz a Nílus elzárásáig tartott. A gát maga a második szakasz 1968 elejére elkészül, vagyis egy évvel a határidő előtt. Ezt csak azért valósíthatjuk meg, mert a Szovjetunió vállalta: a munka meggyorsítása érdekében a tervezettnél hamarabb szállítja a berendezéseket az erőmű, a gát számára. Hogy ez milyen gigászi erőfeszítést követel, legjobban a számok mutatják. A jövő szeptemberre meginduló három első óriásturbina összesen 4800 tonna súlyú, és 635 kilowattot termel óránként; a turbinák kétszáz tonnás alkatrészeinek szállítására különleges hajókat, speciális vontatókat és darukat kell gyártani; az 1967 őszén termelni kezdő egységek áramát már elvezetik, s mire 1969-ben mind a 12 turbina teljes kapacitással dolgozik, elkészül az Asszuánt Kairóval összekötő hatalmas távvezeték ls. A gát behemót testét a homok, a beton, a sziklagörgeteg duzzasztja, a mögötte elnyúló mesterséges tenger vizét pedig a Nílus szeszélyes áradása. Ibr»Kezdhetem-e mással a núbiai táj leírását, mint az Asszuánnal? Ez a város a modern Egyiptom jelképe lett, amióta — most hat éve — megkezdték az egész ország arculatát átalakító hatalmas nílusi gát és vízi erőmű építését. Asszuánban a látogatónak rendszerint megmutatják Aga kán síremlékét. Az izmaeliták atyja azért választotta ki jő előre nyugvóhelyéül Asszuánt, mert ezt a dél-egyiptomi kisvárost tartotta a világ legnyugodtabb, legcsendesebb szögletének. RUDNYÁNSZKY ISTVÁN RIPORTJA 1. Asszuáni jelentés Asszuán ma az Egyesült Arab Köztársaság és egész Afrika legnagyobb építkezésének színhelye, ahol gátat emelnek az Iszaptól zavaros folyam útjába, s vizének erejét az iparosítás, az öntözéses mezőgazdaság szolgálatába állítják, ahol hatodik esztendeje éjjel-nappal robbantják a gránitsziklái, keverik a betont, ömlesztik az anyagot mederbegátba. Éjjel-nappal dübörögnek az exkavátorok, dömperek, csikorognak az óriásdaruk traverzkarjai: izzó napfényben és éjszaka reflektorok sugarában harmincezer ember dolgozik szüntelenül, hogy megépítse a Sadd-el Aalit, a nagy gátat. Tizenhét Kheopsz-piramis kőtömege férne el a gát belsejében. Magassága még ebben az évben eléri a m 1961 n.

: 4