Új Szó, 1966. február (19. évfolyam, 31-58. szám)

1966-02-03 / 33. szám, csütörtök

£M||||il|||||!lllllli(||[|«^ MIT ÍGÉR A JIČINI KEZDEMÉNYEZÉS H NYI KOĽAJ = AKIMOV: NYELVÜGYESSÉG RÖVID TANFOLYAM KEZDŐ KRITIKUSOKNAK Bárki nyilatkozhat a művészeti kérdésekben, anélkül, hogy valamit is értene hozzá. (Idézet a készülő nyelvügyességi tankönyvből.) Előszó Bárkivel megtörténhet, hogy véleményt kell mondania valamely műalkotásról, különösen akkor, ha ez a kapcsolat nyilvános helyen Jött létre. Ha a szónok nem rendelkezik kellő előképzettséggel, hozzászólása nevetséges hatást válthat ki. Az effajta balesetek kiküszöbölése céljából általában a művészet tanulmányozását Javasolják, de az Idő- és erőpazarlást jelentene. Idővel és erővel pedig nem mindenki rendelkezik. Néhány különlegesen tehetséges autodidakta megoldotta a problémát, és noha a művészethez mit sem ért, mégsem kerül soha bajba. Cikkünk az ő tapasztalataik összegezése. Légy szigorú! | Ha tévedésből egy csekély értékű művészi alkotást dicsértél meg, mindenki rájön, hogy nem értesz hozzá, hiszen ilyen szemetet — chef ď oeuvre-nek tartasz. Ha azonban szerencsétlenségedre, egy jó művet lerántottál, akkor feltételezik rólad: Igényeid az általános értékelést annyira felülmúlják, hogy nem neked kell szégyenkezned, hanem a művet dicsérőknek. Éppen ezért művészeti kérdésekben mindig veszélytelenebb és előnyösebb az elégedetlenség. Ez még akkor is megengedhető, ha esetleg közvetlen felettesed a szóban forgó műről kedvezően nyilatkozott. Ne folytass vele nyílt vitát, de légy tartózkodóbb nála! Nem érhet baj! Légy ékesszóló! Amikor az embert tolakodó kérdésekkel támadják meg, véleményt követelve valamely vitatható műről, az a helyzet áll elő, amelyben a hallgatás teljességgel lehetetlen. Ilyenkor meg kell szólalni bármi áron, nehogy azt mondják, hogy hallgatsz, mint a csuka. A nehézségek áthidalására ajánljuk a semleges megjegyzések módszerét, amelyek semmit sem jelentenek, de alkalmasak arra, hogy a rád akaszkodő felebarátaid támadása elől kitérj. Például: a) Hát ez igenl b) Nahát! c) Érdekűé! d) Ni, csak! Ezeket a megjegyzéseket hangosan és energikusan kell kimondani, ügyelni kell azonban arra, hogy a hamghordozás semleges maradjon, a helyeslés vagy a rosszalás minden árnyalata nélkül. Ne feledkezz meg a kellő felkészültségről. Semmi esetre se mondj véleményt egy műről kellő felkészültség nélkül, azaz mielőtt tudnád, hogy kl a szerzője. A művészetről a kortársak körében kialakult vélemény a legmegbízhatóbb kulcs művel megítéléséhez. Ha a szerző eléggé ismert, úgy teljesen elegendő ős szakképzett bírálatnak hat nevének lendületes kimondása: — Solohov! — Hacsaturjan! Eközben tanácsos karunkat széttárni, s egyidejűleg mélyet sóhajtani, mintha szavak nélkül is jelezni kívánnánk, hogy itt szavakra már nem lehet szükség: egy ilyen szerző önmagáért beszél! Ha egy nyughatatlan vitatkozó elhatározza: meggyőz arról, hogy a szóban forgó mű épf>en nem üti meg a kiváló szerző többi művének színvonalát — ismételd meg ugyanezt a mozdulatot és a mondatot is, de sokkal bonyolultabb fogalmazással: — Igen, de Solohov! — ... Sürgősen békén hagynak. Tégy úgy, mintha csak mások véleményét tolmácsolnád A spanyol Inkvizíció szellemes találmánya, az a fejfedő, amely a bíró arcát teljes egészében eltakarta és csupán keskeny réseket hagyott a szemnek, nehogy viselője kasravágódjék, amikor lemegy az emelvényről, sajnos már kiment a divatból. Ha a szigorú szónok az olvasótalálkozón, a bíráló bizottságban vagy a művészeti tanácsban ilyen fejfedőben Jelennék meg, az manapság nyomasztó hatást gyakorolna az összegyűltekre. De ne ess kétségbe, olvasó! Tájékoztatónk most azonnal tanácsot ad, hogyan lehet a leghatározottabb ítéletet mondani, anélkül, hogy eláruljuk a bíráló kilétét. Elmondjuk a módszert: Ha egy érthetetlen szimfónia, vagy egy túlságosan rikító kép, vagy egy szatíra — amelyben önmagadra ismertél — alaposan felbosszantott, kezd így beszéded: — Elhangzott olyan vélemény, miszerint... És a továbbiakban vesd bele magad a támadásba! Ez a fordulat feltétlenül hatáskeltő! A titokzatosság azt sejteti, hogy olyan jelentős személyiség véleményét közölted, akit tapintatlanság lett volna megnevezni! És ha senkit sem nevezel meg, nem kockáztatod, hogy lelepleznek, hiszen te nem mondtál nevet, a hallgatók találgatásaiért pedig nem felelhetsz! De végső esetben, ha az ösz szegyűltek nem engednek ki a teremből és sarokba szorítanak, a kést torkodnak szegezve követelik a véleményt mondó nevét, amely mögött el akartál bújni? Akkor jelentsd ki szerényen, hogy a feleséged véleményét idézted. Elvégre a feleség ls ember, és miért ne lehetne neki is véleménye? Levelezői tagozatunk Tankönyvünk utolsó fejezete bevezeti az olvasókat a manapság annyira szükséges műkritika levelező módszerrel elsajátítható tudományába — hogyan lehet távolból bírálni mű vészi alkotásokat anélkül, hogy megnéznénk, meghallgatnánk vagy elolvasnánk azokat? Ha a szónoki emelvényről olyan műről kell beszélned, amelyet saját érzékszerveiddel nem érzékeltél, akkor bátran kijelentheted, hogy ez a mű a) a nagyközönségnél nem talált egyhangú meleg fogadta tásra! (Ilyesmi nem is létezik!j, b) Nem meríti ki a szerző lehetőségeit! (A szerző maga sem Ismeri lehetőségeit!), c) Nem jelenti a modern művészet fordulópontját! (Ám bizonyítsák be az ellenkezőjét!), d) Van valami benne, ami téged zavar. (Na és?), e) Olyan hatásokat mutat, amelyeket elkerülhetett volna! (Volna!), f) A szerző kétségtelenül csak nyerhet, ha nem elégszik meg az elért eredményekkel, hanem elmélyültebben dolgozik tovább. (Ezután néhány szó következik, hogy erről egyebekben meg vagy győződve!) Reméljük, hogy most, amikor a kézügyesség növelése érdekében mindenféle szakköröket létesítenek, a nyelvügyesség tankönyvének megjelenését társadalmunk melegen fogadja. KARIG SÁRA fordítása Ha országos mozgalommá szélesedne... Új utakon a prosenicei hagyaték? • A fehér arany értékes valutánk • A felhívással még csak kezdődik a verseny • Tágabb teret az anyagi érdekeltségnek • Miért állnak félre a kiváló cukorrépatermesztők? • Teendők a tézisek tükrében Fiatalok és még fiatalabbak... Az ösztöndíjas képzőművészek alkotásait felvonultató seregszemle tulajdonképpen munkakiállítás. Az elmúlt esztendő termésének csupán hozzávetőleges keresztmetszetét jelzik. Inkább a műtermek próbálkozásaiból és kereséseiből kialakulóban levő különféle irányzatok tárgyilagos bemutatása. A bratislaval Dosztojevszkij sori Művészek Háza tárlatán mintegy 50—60 fiatal s már nem fiatal művésznek közel 200, különböző színvonalú műve látható, melyek kisebb méretű, magánjellegű kamaraalkotások. Szóhoz jut itt a mai életérzésből fakadó vibráló érzékenység, a kétségekkel küzdő értelem, a jogait követelő ösztönösség, meg az új szín- és formalátás, — de nem hiányzik az ügyeskedés s a formai lelemény hajszolása sem. Változatos és sok hangú technikai és formai kísérletezésnek vagyunk szemtanúi a jelen kiállításon. A túlsúlyban levő képanyag kisebb hányada személyes vallomás alkotóiknak .n vérükké vált realista meggyőződj déséről, s a hűségről, mellyel a valóság és a világ nyugodt jgg s dinamikus szépségeinek megrögzítéséhez ragaszkodnak. így: 3. Balaíovjechová „Tavasza", Baláioviöová szenvedélyes ecset5

járással festett tája, Chrtáňová dekoratív formákkal, megnyerő színekkel kitöltött vásznai, NtkSová posztimpresszionista líraisággal finoman formált „Aímodozóía". — Ebbe a kategóriába sorolható Badurának Major Istvánról mintázott s gondolatban gazdag portrészobra, valamint Rušnák nyugodtan, szépen tagolt figurái. — Viszont a művészek többsége részben vagy teljesen szakít az évszázadokig egyedül jogosult optikai illuzionlzmussal. Hajtóerejük az újracselekvés, a maradéktalan önkifejezés, az újjáteremtés vágya. — Zmeták még a természeti valóság talaján állva, a harmadik kiterjedés mellőzésével, egyszerű, fegyelmezett vonásokkal metszi fába s színezi a hazai tájakat. — Laluha erősen átfogalmazott parasztjai képén biztos rajztudással s vonalkultúráva! csal ki gazdag plasztikai és színhatást a ceruza feketéjéből és szürkéjéből. — Kolöák l tompított freskószínekkel, klasszikus tartású figurákkal érzékelteti a „Családot". — Eckerdt jól komponál, képei tartalmi feszültségét szín- és vonalritmusa fokozza. — Tillner absztrahált háztömbjei, a helyenként feltűnő világító színek s a tarka ablakszemek modern realitást szuggerálnak. Az ifjabbak külön, már nem közös nyelven beszélő csoportja jó szerével Polloek elvét vallja: A festménynek önálló élete van. Ftla R. „Prométheuszán" a folytatott, elkent festék faktúrája lendületessé teszi az előadást. — Háberernová Mira a „Melankóliában" tompított színekkel, gazdag strukturális hatással ér el nagyfokú emocionalitást. — Púček E. nitrolak-képecskéin a mindennapi realitásban keresi a képzeletet. — Klimová a kristályok törvényszerű felépítését, csillogó színeit fogja képbe. — Gihánková szigorú mértaniasságú kinetikus festményei a színekben való érzéki örömére utalnak. — Milan M. „Árvái fantáziáját" mintha a Párizsi Iskolához tartozó Félix Labisse ihlette volna. — Mravec E. „Megkínzott parasztja" érzelmi telítettségével s feszültségével ragad meg. — Gruberová harmonikus szín- és formaadású vásznait, valamint grafikáit összegező látás jellemzi. Az aránylag kis számú plasztikai mű már nem érezteti a súlyos, zárt tömeget, — felbontva és megszaggatva állítják térbe a szobrot. — Masarovičová monumantális hatású felfelé törő hegesztett acél „Katedrálisa" tűnik ki közülük. Bár a mai nézők gondolattársító és elemzőkészsége fokozatosan fejlődik, egyelőre mégis több megértéssel és szívesebben fogadja a közönség zöme a közlőszándékú, könnyebben befogadható műveket, mint a . túlságosan elvonatkoztatottakat, melyeknek megértéséért meg kell küzdenie. BÁRKÁNY JENÖNÉ Csehszlovákia hegy- és víz-' rajzi térképe fölé hajolva aligha sejtené a be nem avatott, hogy ez csupán itt-ott zöldülő, nagyobb részben barnával kipingált földdarab területének arányában nagyon előkelő helyet foglal el a világ cukorrépatermesztő országai között. KIS HEKTÁRHOZAMOK A cukorrépatermesztés terjedelmét (a cukorfogyasztást ls) illetően tehát van mivel dicsekednünk. A fehér arany feldolgozását is egyre korszerűsítjük, ezen a téren sem kell szégyenkeznünk. Hektárhozamainkkal (országos átlagban) azonban már nem nagyon büszkélkedhetünk. Igaz ugyan, hogy 1960-ban országos méretben átlag 327 mázsa cukorrépa termett hektáronként, de ezt a már-már elfogadható országos rekordot azóta sem tudtuk túlszárnyalni, sőt még meg sem közelítettük. Az utóbbi öt év átlaga alig 270 mázsa hektáronként. ELÉRHETÓ-E A 400 MÁZSÁS HEKTÁRHOZAM? Szakemberek véleménye szerint hazánk cukorrépatermesztő területének (230—240 ezer hektár) nagyobb részén megvannak a feltételek ahhoz, hogy rendszeresen, átlag 400 mázsa cukorrépát termeljünk hektáronként. A lehetőségeket mérlegelve azt is megállapítják, hogy országos méretben sem számítana csodának a 350 mázsás átlagos hektárhozam. Nemcsak a szakemberek véleménye ez, sok-sok termelő ugyanezt mondja. A prosenicei szövetkezetesek (pferovl járás) már 13 esztendővel ezelőtt versenyre hívták az ország cukorrépatermesztőlt. 400 mázsás hektárhozam volt a tét. ÚJABB MOZGALOM, MINT BIZONYÍTÉK A prosenicei mozgalom nem vált országos jellegűvé, de nem ls tűnt el nyom nélkül. A nagy hozamok mestereinek mozgalma éppen a cukorrépatermesztésben bontakozott kl a legeredményesebben. Még emlékezhetünk az ifjúságfalvl Králik Gyuri bácsira, a terebesl Lopatníkra, az ipolyviski Kovács Györgyre meg a többiekre, akik kísérleti parcellákon ugyan, de éveken keresztül az 10Ó0 mázsás hektárhozamot ostromolták és nem is eredménytelenül. Ondrej Lopatník például az egyik évben 1037 mázsás hektárhozammal lett országos első. Ez a mozgalom sem érte meg egy évtizedes jubileumát, de ez a mozgalom valamit bizonyított. Mindenekelőtt azt, hogy cukorrépatermesztésünkben még rengeteg a tartalék. ELŐTÉRBEN AZ ÚJ TECHNOLÓGIA A jičíni járás termőtalaja nem különlegesen alkalmas a cukorrépatermesztésre. Mégis ez a járás élesztette fel a korábbi mozgalmak hagyatékát, fejlettebb fokon, hatékonyabb formában, ök ugyanis a járás egész cukorrépatermesztő területére kiterjesztették a vállalást. Nem kevesebbet, mint átlag 400 mázsát hektáronként. Az őszi felkészülés sikeres volt. Az is növelte a reményeket, hogy a terv szerint a vetésterület 90 százalékát az eddig legbeváltabb, legnagyobb hozamot adó Dobrovicei A vetőmaggal akartuk bevetni. 185 ezer hektárnyi területre, tehát az összes vetésterület 82 százalékára előkészítettük a koptatott (ún. egyszikű) vetőmagot, 100 ezer hektárnyi területre (40 000 hektárral többre, mint a korábbi évben 1 elegen dő herbicidekkel rendelkeztünk, s mint említettem, a géppark is bővült. Adva voltak tehát a sikeres cukorrépatermesztés feltételei. A várt eredmény mégis elmaradt. AZ IDŐJÁRÁS KÖZBESZÓLT A cukorrépa a tenyészidő alatt sok vizet kíván, tavaly azonban a soknál is többet kapott. Nem annyira a víz menynylsége, mint az időbeli elosztódása okozta a nagyobb kárt. Tavasszal, a vetés idején sok helyen még víz állt a cukorrépa alá előkészített földeken. Jelentős részben más, gyengébb talajba került a répamag. S ráadásul a tervezettnél több mint 30 000 hektárral kisebb területre. A kedvezőtlen időjárás miatt a vetés agrotechnikai határidejét- sem tarthatták be a termelők, s még több problémát okozott a növényápolás. A jičíni mozgalomban részt vevő mezőgazdasági üzemek szinte lehetetlen feladat előtt álltak, ha a vállalást teljesíteni akarták. MINDENNEK A SOK CSAPADÉK AZ OKA? A jičíni mozgalomba az ország 40 járása kapcsolódott be, ezenkívül számos mezőgazdasági üzem a további járásokból. Sajnos, az említett kedvezőtlen körülmények következtében a kitűzött 400 mázsás hektárhozamot egyik járás sem érte el. Ettől függetlenül csak elismerésül szólhatunk a lévai járás er, 'lényéről, amely 5147 hektáron átlag 379 mázsa cukorrépát termelt. Pedig ott sem volt kedvezőbb az időjárás, vagy a termelési lehetőségek (az árvíz sújtotta terület kivételével), mint másutt az országban. . Az országos mozgalom értékelése Is megmutatta, hogy bár a nehéz körülmények között sok mezőgazdasági üzem megtette a tőle telhetőt, mégsem állíthatjuk, hogy a cukorrépatermesztés valamennyi lehetőséget maradéktalanul kihasználtuk. Például: a nagy hozamot adó vetőmag jelentős része raktáron maradt, tavasszal a gyomirtó vegyszereknek csak csekély százalékát dolgozták bele a talajba megfelelően, s ugyanezt mondhatnánk a műtrágyákról is. A növényápolást akármennyire nehezítette a sok csapadék, ezen a téren ls sok szövetkezetben sokkal többet tehettek volna, ha jobban megszervezik a munkát, ha a jutalmazást az anyagi érdekeltségre alapozzák. ÉRTÉKELÉS HELYETT SZERVEZETT MUNKAVERSENY A CSKP XIII. kongresszusának évében a termelők országos átlagban nem kevesebb, mint 325,5 mázsás hektárhozamot terveztek. Reális-e a terv? Ha a sokévi átlagot nézzük, akkor elég merész a vállalkozás. Ha a lehetőségeket vesszük számba, az sem kizárt, hogy a tervet túlteljesítjük. Ehhez persze sok minden szükséges. Most. a kongresszus évében mindenekelőtt az kívánkozik az első helyre, hogy a jičíni kezdeményezést országos mozgalommá fejlesszük s a szocialista munkaversenyben felszámoljuk a formaiságot. Nem engedhető meg, hogy a verseny csupán az eredménvek értékelésére korlátozódlék. Igaz ugyan, hogy az idén a tavalyinál is több a koptatott, nagy hozamot adó vetőmag, több a műtrágya, a gyom- és a rovarirtó vegvszer, a gép. áz öntözőberendezés, de az is igaz, hogy ezek magukban még nem jelentenek nagyobb hektárhozamot. Csakis az ember nlkotó hozzájárulásával válnak a termelés növelésének hatékony eszközeivé. S befejezésül még valamit. A kongresszusi versenyek és vállalások keretében ne mellőzzük azokat a kiváló szakembereket sem. akik a cukorrépatermesztésben sok segítséget nyújthatnak a mozgalomnak. A siker érdekében egyetlen fontos ténvezőt sem hagyhatunk kihasznSlttianul HARASZTI GYULA