Új Szó, 1966. február (19. évfolyam, 31-58. szám)

1966-02-03 / 33. szám, csütörtök

£M||||il|||||!lllllli(||[|«^ MIT ÍGÉR A JIČINI KEZDEMÉNYEZÉS H NYI KOĽAJ = AKIMOV: NYELVÜGYESSÉG RÖVID TANFOLYAM KEZDŐ KRITIKUSOKNAK Bárki nyilatkozhat a művé­szeti kérdésekben, anélkül, hogy valamit is értene hozzá. (Idézet a készülő nyelvügyes­ségi tankönyvből.) Előszó Bárkivel megtörténhet, hogy véleményt kell mondania va­lamely műalkotásról, különösen akkor, ha ez a kapcsolat nyil­vános helyen Jött létre. Ha a szónok nem rendelke­zik kellő előképzettséggel, hoz­zászólása nevetséges hatást válthat ki. Az effajta balesetek kiküszöbölése céljából általá­ban a művészet tanulmányozá­sát Javasolják, de az Idő- és erőpazarlást jelentene. Idővel és erővel pedig nem mindenki rendelkezik. Néhány különlegesen tehetsé­ges autodidakta megoldotta a problémát, és noha a művészet­hez mit sem ért, mégsem kerül soha bajba. Cikkünk az ő tapasztalataik összegezése. Légy szigorú! | Ha tévedésből egy csekély értékű művészi alkotást dicsér­tél meg, mindenki rájön, hogy nem értesz hozzá, hiszen ilyen szemetet — chef ď oeuvre-nek tartasz. Ha azonban szerencsétlensé­gedre, egy jó művet lerántot­tál, akkor feltételezik rólad: Igényeid az általános értékelést annyira felülmúlják, hogy nem neked kell szégyenkezned, ha­nem a művet dicsérőknek. Éppen ezért művészeti kér­désekben mindig veszélytele­nebb és előnyösebb az elége­detlenség. Ez még akkor is megenged­hető, ha esetleg közvetlen fe­lettesed a szóban forgó műről kedvezően nyilatkozott. Ne folytass vele nyílt vitát, de légy tartózkodóbb nála! Nem érhet baj! Légy ékesszóló! Amikor az embert tolakodó kérdésekkel támadják meg, vé­leményt követelve valamely vi­tatható műről, az a helyzet áll elő, amelyben a hallgatás tel­jességgel lehetetlen. Ilyenkor meg kell szólalni bármi áron, nehogy azt mond­ják, hogy hallgatsz, mint a csuka. A nehézségek áthidalására ajánljuk a semleges megjegyzé­sek módszerét, amelyek semmit sem jelentenek, de alkalmasak arra, hogy a rád akaszkodő fe­lebarátaid támadása elől kitérj. Például: a) Hát ez igenl b) Nahát! c) Érdekűé! d) Ni, csak! Ezeket a megjegyzéseket hangosan és energikusan kell kimondani, ügyelni kell azon­ban arra, hogy a hamghordozás semleges maradjon, a helyeslés vagy a rosszalás minden árnya­lata nélkül. Ne feledkezz meg a kellő felkészültségről. Semmi esetre se mondj véle­ményt egy műről kellő felké­szültség nélkül, azaz mielőtt tudnád, hogy kl a szerzője. A művészetről a kortársak körében kialakult vélemény a legmegbízhatóbb kulcs művel megítéléséhez. Ha a szerző eléggé ismert, úgy teljesen elegendő ős szak­képzett bírálatnak hat nevének lendületes kimondása: — Solohov! — Hacsaturjan! Eközben tanácsos karunkat széttárni, s egyidejűleg mélyet sóhajtani, mintha szavak nél­kül is jelezni kívánnánk, hogy itt szavakra már nem lehet szükség: egy ilyen szerző ön­magáért beszél! Ha egy nyughatatlan vitatko­zó elhatározza: meggyőz arról, hogy a szóban forgó mű épf>en nem üti meg a kiváló szerző többi művének színvonalát — ismételd meg ugyanezt a moz­dulatot és a mondatot is, de sokkal bonyolultabb fogalma­zással: — Igen, de Solohov! — ... Sürgősen békén hagynak. Tégy úgy, mintha csak mások véleményét tolmácsolnád A spanyol Inkvizíció szelle­mes találmánya, az a fejfedő, amely a bíró arcát teljes egé­szében eltakarta és csupán kes­keny réseket hagyott a szem­nek, nehogy viselője kasravá­gódjék, amikor lemegy az emel­vényről, sajnos már kiment a divatból. Ha a szigorú szónok az ol­vasótalálkozón, a bíráló bizott­ságban vagy a művészeti ta­nácsban ilyen fejfedőben Jelen­nék meg, az manapság nyo­masztó hatást gyakorolna az összegyűltekre. De ne ess kétségbe, olvasó! Tájékoztatónk most azonnal ta­nácsot ad, hogyan lehet a leg­határozottabb ítéletet mondani, anélkül, hogy eláruljuk a bírá­ló kilétét. Elmondjuk a mód­szert: Ha egy érthetetlen szimfónia, vagy egy túlságosan rikító kép, vagy egy szatíra — amelyben önmagadra ismertél — alapo­san felbosszantott, kezd így be­széded: — Elhangzott olyan véle­mény, miszerint... És a továbbiakban vesd bele magad a támadásba! Ez a fordulat feltétlenül ha­táskeltő! A titokzatosság azt sejteti, hogy olyan jelentős sze­mélyiség véleményét közölted, akit tapintatlanság lett volna megnevezni! És ha senkit sem nevezel meg, nem kockáztatod, hogy le­lepleznek, hiszen te nem mond­tál nevet, a hallgatók találga­tásaiért pedig nem felelhetsz! De végső esetben, ha az ösz szegyűltek nem engednek ki a teremből és sarokba szoríta­nak, a kést torkodnak szegezve követelik a véleményt mondó nevét, amely mögött el akar­tál bújni? Akkor jelentsd ki szerényen, hogy a feleséged vé­leményét idézted. Elvégre a feleség ls ember, és miért ne lehetne neki is vé­leménye? Levelezői tagozatunk Tankönyvünk utolsó fejezete bevezeti az olvasókat a ma­napság annyira szükséges mű­kritika levelező módszerrel el­sajátítható tudományába — ho­gyan lehet távolból bírálni mű vészi alkotásokat anélkül, hogy megnéznénk, meghallgatnánk vagy elolvasnánk azokat? Ha a szónoki emelvényről olyan műről kell beszélned, amelyet saját érzékszerveiddel nem érzékeltél, akkor bátran kijelentheted, hogy ez a mű a) a nagyközönségnél nem talált egyhangú meleg fogadta tásra! (Ilyesmi nem is létezik!j, b) Nem meríti ki a szerző le­hetőségeit! (A szerző maga sem Ismeri lehetőségeit!), c) Nem jelenti a modern művészet for­dulópontját! (Ám bizonyítsák be az ellenkezőjét!), d) Van valami benne, ami téged za­var. (Na és?), e) Olyan hatá­sokat mutat, amelyeket elkerül­hetett volna! (Volna!), f) A szerző kétségtelenül csak nyer­het, ha nem elégszik meg az elért eredményekkel, hanem el­mélyültebben dolgozik tovább. (Ezután néhány szó következik, hogy erről egyebekben meg vagy győződve!) Reméljük, hogy most, amikor a kézügyesség növelése érdeké­ben mindenféle szakköröket lé­tesítenek, a nyelvügyesség tan­könyvének megjelenését társa­dalmunk melegen fogadja. KARIG SÁRA fordítása Ha országos mozgalommá szélesedne... Új utakon a prosenicei hagyaték? • A fehér arany értékes valutánk • A felhívással még csak kezdődik a verseny • Tágabb teret az anyagi érdekeltségnek • Miért állnak félre a kiváló cukorrépatermesztők? • Teendők a tézisek tükrében Fiatalok és még fiatalabbak... Az ösztöndíjas képzőművészek alkotásait felvonultató sereg­szemle tulajdonképpen munka­kiállítás. Az elmúlt esztendő termésének csupán hozzávető­leges keresztmetszetét jelzik. Inkább a műtermek próbálkozá­saiból és kereséseiből kialaku­lóban levő különféle irányzatok tárgyilagos bemutatása. A bra­tislaval Dosztojevszkij sori Mű­vészek Háza tárlatán mintegy 50—60 fiatal s már nem fiatal művésznek közel 200, különbö­ző színvonalú műve látható, melyek kisebb méretű, magán­jellegű kamaraalkotások. Szó­hoz jut itt a mai életérzésből fakadó vibráló érzékenység, a kétségekkel küzdő értelem, a jogait követelő ösztönösség, meg az új szín- és formalátás, — de nem hiányzik az ügyes­kedés s a formai lelemény haj­szolása sem. Változatos és sok hangú tech­nikai és formai kísérletezésnek vagyunk szemtanúi a jelen ki­állításon. A túlsúlyban levő képanyag kisebb hányada sze­mélyes vallomás alkotóiknak .n vérükké vált realista meggyőző­dj déséről, s a hűségről, mellyel a valóság és a világ nyugodt jgg s dinamikus szépségeinek meg­rögzítéséhez ragaszkodnak. így: 3. Balaíovjechová „Tavasza", Ba­láioviöová szenvedélyes ecset­5 járással festett tája, Chrtáňová dekoratív formákkal, megnye­rő színekkel kitöltött vásznai, NtkSová posztimpresszionista lí­raisággal finoman formált „Aí­modozóía". — Ebbe a kategóriá­ba sorolható Badurának Major Istvánról mintázott s gondolat­ban gazdag portrészobra, va­lamint Rušnák nyugodtan, szé­pen tagolt figurái. — Viszont a művészek többsége részben vagy teljesen szakít az évszá­zadokig egyedül jogosult opti­kai illuzionlzmussal. Hajtóere­jük az újracselekvés, a mara­déktalan önkifejezés, az újjá­teremtés vágya. — Zmeták még a természeti valóság talaján állva, a harmadik kiterjedés mellőzésével, egyszerű, fegyel­mezett vonásokkal metszi fába s színezi a hazai tájakat. — Laluha erősen átfogalmazott parasztjai képén biztos rajztu­dással s vonalkultúráva! csal ki gazdag plasztikai és színha­tást a ceruza feketéjéből és szürkéjéből. — Kolöák l tom­pított freskószínekkel, klasszi­kus tartású figurákkal érzékel­teti a „Családot". — Eckerdt jól komponál, képei tartalmi feszültségét szín- és vonalrit­musa fokozza. — Tillner abszt­rahált háztömbjei, a helyenként feltűnő világító színek s a tar­ka ablakszemek modern reali­tást szuggerálnak. Az ifjabbak külön, már nem közös nyelven beszélő csoport­ja jó szerével Polloek elvét vallja: A festménynek önálló élete van. Ftla R. „Prométheu­szán" a folytatott, elkent fes­ték faktúrája lendületessé teszi az előadást. — Háberernová Mira a „Melankóliában" tompí­tott színekkel, gazdag struktu­rális hatással ér el nagyfokú emocionalitást. — Púček E. nitrolak-képecskéin a minden­napi realitásban keresi a kép­zeletet. — Klimová a kristá­lyok törvényszerű felépítését, csillogó színeit fogja képbe. — Gihánková szigorú mértaniassá­gú kinetikus festményei a szí­nekben való érzéki örömére utalnak. — Milan M. „Árvái fantáziáját" mintha a Párizsi Iskolához tartozó Félix Labisse ihlette volna. — Mravec E. „Megkínzott parasztja" érzelmi telítettségével s feszültségével ragad meg. — Gruberová har­monikus szín- és formaadású vásznait, valamint grafikáit összegező látás jellemzi. Az aránylag kis számú plasz­tikai mű már nem érezteti a súlyos, zárt tömeget, — fel­bontva és megszaggatva állítják térbe a szobrot. — Masarovičo­vá monumantális hatású felfelé törő hegesztett acél „Katedrá­lisa" tűnik ki közülük. Bár a mai nézők gondolat­társító és elemzőkészsége foko­zatosan fejlődik, egyelőre még­is több megértéssel és szíve­sebben fogadja a közönség zö­me a közlőszándékú, könnyeb­ben befogadható műveket, mint a . túlságosan elvonatkoztatotta­kat, melyeknek megértéséért meg kell küzdenie. BÁRKÁNY JENÖNÉ Csehszlovákia hegy- és víz-' rajzi térképe fölé hajolva alig­ha sejtené a be nem avatott, hogy ez csupán itt-ott zöldü­lő, nagyobb részben barnával kipingált földdarab területének arányában nagyon előkelő he­lyet foglal el a világ cukor­répatermesztő országai között. KIS HEKTÁRHOZAMOK A cukorrépatermesztés terje­delmét (a cukorfogyasztást ls) illetően tehát van mivel dicse­kednünk. A fehér arany feldol­gozását is egyre korszerűsít­jük, ezen a téren sem kell szé­gyenkeznünk. Hektárhoza­mainkkal (országos átlagban) azonban már nem nagyon büsz­kélkedhetünk. Igaz ugyan, hogy 1960-ban országos méretben átlag 327 mázsa cukorrépa termett hek­táronként, de ezt a már-már elfogadható országos rekordot azóta sem tudtuk túlszárnyal­ni, sőt még meg sem közelí­tettük. Az utóbbi öt év átlaga alig 270 mázsa hektáronként. ELÉRHETÓ-E A 400 MÁZSÁS HEKTÁRHOZAM? Szakemberek véleménye sze­rint hazánk cukorrépatermesz­tő területének (230—240 ezer hektár) nagyobb részén meg­vannak a feltételek ahhoz, hogy rendszeresen, átlag 400 mázsa cukorrépát termeljünk hektá­ronként. A lehetőségeket mér­legelve azt is megállapítják, hogy országos méretben sem számítana csodának a 350 má­zsás átlagos hektárhozam. Nemcsak a szakemberek vé­leménye ez, sok-sok termelő ugyanezt mondja. A prosenicei szövetkezetesek (pferovl járás) már 13 esztendővel ezelőtt ver­senyre hívták az ország cukor­répatermesztőlt. 400 mázsás hektárhozam volt a tét. ÚJABB MOZGALOM, MINT BIZONYÍTÉK A prosenicei mozgalom nem vált országos jellegűvé, de nem ls tűnt el nyom nélkül. A nagy hozamok mestereinek mozgal­ma éppen a cukorrépatermesz­tésben bontakozott kl a leg­eredményesebben. Még emlé­kezhetünk az ifjúságfalvl Krá­lik Gyuri bácsira, a terebesl Lopatníkra, az ipolyviski Ko­vács Györgyre meg a többiekre, akik kísérleti parcellákon ugyan, de éveken keresztül az 10Ó0 mázsás hektárhozamot ostromolták és nem is ered­ménytelenül. Ondrej Lopatník például az egyik évben 1037 mázsás hektárhozammal lett or­szágos első. Ez a mozgalom sem érte meg egy évtizedes jubileumát, de ez a mozgalom valamit bizonyí­tott. Mindenekelőtt azt, hogy cukorrépatermesztésünkben még rengeteg a tartalék. ELŐTÉRBEN AZ ÚJ TECHNOLÓGIA A jičíni járás termőtalaja nem különlegesen alkalmas a cukorrépatermesztésre. Mégis ez a járás élesztette fel a korábbi mozgalmak hagyatékát, fejlettebb fokon, hatékonyabb formában, ök ugyanis a járás egész cukorrépatermesztő te­rületére kiterjesztették a vál­lalást. Nem kevesebbet, mint átlag 400 mázsát hektáronként. Az őszi felkészülés sikeres volt. Az is növelte a reménye­ket, hogy a terv szerint a ve­tésterület 90 százalékát az ed­dig legbeváltabb, legnagyobb hozamot adó Dobrovicei A ve­tőmaggal akartuk bevetni. 185 ezer hektárnyi területre, tehát az összes vetésterület 82 szá­zalékára előkészítettük a kop­tatott (ún. egyszikű) vetőma­got, 100 ezer hektárnyi terü­letre (40 000 hektárral többre, mint a korábbi évben 1 elegen dő herbicidekkel rendelkez­tünk, s mint említettem, a gép­park is bővült. Adva voltak te­hát a sikeres cukorrépater­mesztés feltételei. A várt ered­mény mégis elmaradt. AZ IDŐJÁRÁS KÖZBESZÓLT A cukorrépa a tenyészidő alatt sok vizet kíván, tavaly azonban a soknál is többet ka­pott. Nem annyira a víz meny­nylsége, mint az időbeli elosz­tódása okozta a nagyobb kárt. Tavasszal, a vetés idején sok helyen még víz állt a cukorré­pa alá előkészített földeken. Jelentős részben más, gyengébb talajba került a répamag. S rá­adásul a tervezettnél több mint 30 000 hektárral kisebb terület­re. A kedvezőtlen időjárás miatt a vetés agrotechnikai határide­jét- sem tarthatták be a terme­lők, s még több problémát oko­zott a növényápolás. A jičíni mozgalomban részt vevő mező­gazdasági üzemek szinte lehe­tetlen feladat előtt álltak, ha a vállalást teljesíteni akarták. MINDENNEK A SOK CSAPADÉK AZ OKA? A jičíni mozgalomba az or­szág 40 járása kapcsolódott be, ezenkívül számos mezőgazdasá­gi üzem a további járásokból. Sajnos, az említett kedvezőtlen körülmények következtében a kitűzött 400 mázsás hektárhoza­mot egyik járás sem érte el. Ettől függetlenül csak elisme­résül szólhatunk a lévai járás er, 'lényéről, amely 5147 hek­táron átlag 379 mázsa cukorré­pát termelt. Pedig ott sem volt kedvezőbb az időjárás, vagy a termelési lehetőségek (az árvíz sújtotta terület kivételével), mint másutt az országban. . Az országos mozgalom érté­kelése Is megmutatta, hogy bár a nehéz körülmények között sok mezőgazdasági üzem meg­tette a tőle telhetőt, mégsem állíthatjuk, hogy a cukorrépa­termesztés valamennyi lehető­séget maradéktalanul kihasz­náltuk. Például: a nagy hoza­mot adó vetőmag jelentős ré­sze raktáron maradt, tavasszal a gyomirtó vegyszereknek csak csekély százalékát dolgozták bele a talajba megfelelően, s ugyanezt mondhatnánk a mű­trágyákról is. A növényápolást akármennyire nehezítette a sok csapadék, ezen a téren ls sok szövetkezetben sokkal többet tehettek volna, ha jobban meg­szervezik a munkát, ha a ju­talmazást az anyagi érdekelt­ségre alapozzák. ÉRTÉKELÉS HELYETT SZERVEZETT MUNKAVERSENY A CSKP XIII. kongresszusá­nak évében a termelők orszá­gos átlagban nem kevesebb, mint 325,5 mázsás hektárhoza­mot terveztek. Reális-e a terv? Ha a sokévi átlagot nézzük, ak­kor elég merész a vállalkozás. Ha a lehetőségeket vesszük számba, az sem kizárt, hogy a tervet túlteljesítjük. Ehhez per­sze sok minden szükséges. Most. a kongresszus évében mindenekelőtt az kívánkozik az első helyre, hogy a jičíni kezdeményezést országos moz­galommá fejlesszük s a szo­cialista munkaversenyben fel­számoljuk a formaiságot. Nem engedhető meg, hogy a verseny csupán az eredménvek értéke­lésére korlátozódlék. Igaz ugyan, hogy az idén a tavalyinál is több a koptatott, nagy hozamot adó vetőmag, több a műtrágya, a gyom- és a rovarirtó vegvszer, a gép. áz öntözőberendezés, de az is igaz, hogy ezek magukban még nem jelentenek nagyobb hektárhoza­mot. Csakis az ember nlkotó hozzájárulásával válnak a ter­melés növelésének hatékony eszközeivé. S befejezésül még valamit. A kongresszusi verse­nyek és vállalások keretében ne mellőzzük azokat a kiváló szakembereket sem. akik a cu­korrépatermesztésben sok segít­séget nyújthatnak a mozgalom­nak. A siker érdekében egyet­len fontos ténvezőt sem hagy­hatunk kihasznSlttianul HARASZTI GYULA

Next

/
Thumbnails
Contents