Új Szó, 1966. február (19. évfolyam, 31-58. szám)
1966-02-17 / 47. szám, csütörtök
A Rudé právo ľ Pravda h a s á b j a i r ó I A természettudományok eredményei S r 1 j| X * Beszélgetés dr. BRAUNER IVAN akadémikussal, OC Tpifl|lfITlIl a Csehszlovák Tudományos Akadémia Virológiái Intézete "V í UUIII h I állatvirológiai osztályának vezetőjével A tudósok Intellektuális alkotó erejének ki- állapításokra a természettudományok művelői, bontakoztatása — olvashatjuk a XIII. kongresz- és milyen feladatok megoldása áll tevékenysészus téziseiben — a tudományt a legfontosabb gük középpontjában, — ezekről ä kérdésekről termelőerővé teszi, amely biztosítja társadal- beszélgettünk dr. Brauner Iván akadémikussal, munk további haladását és fejlődését. A kutató a kétszeres Ällamdíjas virológussal, a Csehszlotevékenységet főleg az alapvető természettudo- vák Tudományos Akadémia Virológiái Intézete mányokra irányltjuk. Hogyan tekintenek e meg- állatvirológiai osztályának vezetőjével. B A természettudományok d öntő módon befolyásolják a társadalmi és gazdasági fejlődést, s természetese n az ember fejlődését, életkörülményeinek alakulását is. A természettudományok milyen eredményeket értek el az utóbbi években, és ezek közül melyek voltak azok, amelyek a legnagyobb hatással voltak a fejlődésre? — Ha összehasonlítjuk a természettudományokat a műszaki tudományokkal — mondja dr. Brauner Iván akadémikus —, mindamellett, hogy tudjuk, a természettudományok régebbi eredetűek, és több tudós foglalkozott a természettudományokkal, mint a műszaki-technikai tudományokkal, el kell ismernünk, hogy a műszaki tudományok ugrásszerűen előre törlek, messze maguk mögött hagyva a természettudományokat. Ennek nem az volt az oka, mintha a természettudományokat elhanyagolták volna, és a világ tudósai a technika fejlesztésének szentelték volna tudásukat, hanem az, hogy míg a technika nem élő, vagyis holt anyagokkal dolgozik, addig a természettudományok művelői az élettel, az élőlényekkel, a természettel, szóval élő egyedekkel foglalkoznak, keresik, kutatják a biológiai természet összefüggéseit. Vitathatatlan, hogy a természettudományok terén nagy és világra szóló felfedezések történtek, de sajnos meg kell állapitanunk azt is, hogy a természettudományok ennek ellenére sem tudták és nem tudják teljesíteni az egyik legfontosabb feladatot, — az emberiség teljes értékű élelemmel való ellátását. Ugyanakkor azonban Igaz az is, hogy e feladatok nem teljesítése közvetlenül öszszefügg a természettudományok nagyarányú fejlődésével. Egyrészt lényegesen meghosszabbodott az átlagos életkor, és minimálisra csökkent a csecsemőhalandóság. Másrészt a világ tudományos, biológiai és technikai fejlődésével aránytalanul megnőtt az emberiség Igénye a jobb táplálkozás iránt, és ez a két aránytalanság az oka annak, hogy míg a világ lakosságának 30—40 százaléka — mondhatnánk — pazarolja és pocsékolja az élelmiszereket, addig az emberiség nagyobb része még a létminimumhoz szükséges kalóriamennyiséget sem tudja megszerezni. A legnagyobb haladást a természettudományok a fertőző betegségek felszámolásában, vagy ezeknek megelőzésében érték el (szulfonamidok, antibiotikumok felfedezése, hatásos oltóanyagok termelése, hormonok, vitaminok megismerése és használata). Mindez az utóbbi 20—30 év természettudományi kutatásainak az eredménye. Hazánkban is a természettudományok sok, a világszínvonal szempontjából is komoly eredményt értek el. Lassan már ismeretlen fogalom a gyermekbénulás, a fekete himlő, gyorsan és lényegesen csökkent a tbc és általában az összes fertőző gyermekbetegségek (himlő, kanyaró, szamárköhögés, mumpsz) száma. S ez a hazai tudósok kollektív munkássága alapján előállított és preventíven használt oltóanyagoknak köszönhető, valamint annak, hogy egészségügyi életviszonyaink mérföldes léptekkel törnek előre. Nemcsak a humán orvostudomány ért el ilyen kiváló és nagy eredményeket — pl. Európában nálunk a legalacsonyabb a csecsemőhalandóság —, hanem az állatorvosi tudomány is sok mindennel hozzájárult a világ tudományos kincsestárának gazdagításához a nálunk kitermelt új oltóanyagokkal (száj- és körömfájás elleni vakcina, sertésbénulás elleni vakcina, az Aujeszky-féle betegség elleni vakcina, baromfi- és sertéspestis elleni vakcina). Ezek segítségével elértük, hogy ma Csehszlovákia Európának a fertőző állatbetegségektől egyik légmentesebb országa. Országunk egész területén felszámoltuk a brucellózist, és a szarvasmarha tbc felszámolása is gyorsabb, mint ahogy terveztük. Megvan a lehetősége annak, hogy 1968 tg szarvasmarha-állományunk teljesen tbcmentes lesz. Növénytermesztésünk, főképp gabonatermesztésünk, az elégtelen műtrágyázás, istállótrágyázás ellenére ls, a hektáronkénti 24—25 métermázsás átlaghozamával öszszehasonlítva hasonló adottságok közt termelő, akár szocialista, akár kapitalista országokkal, az élenjárók közé tartozik. Talán amiben a legnagyobb eredményt, kell látnunk, az az a tény, hogy 1948 óta, tehát 17 év alatt Csehszlovákia egész területén számos új tudományos Intézetet létesítettünk, amelyekben nagyszámú tudományos kutató dolgozik. Ez a nagyszámú tudományos dolgozó pár év múlva a természettudományoknak mondhatnám minden egyes ágában sok új felfedezéssel fogja gazdagítani a világ természettudományát. M Megvannak-e a megfelelő feltételek a természettudományok fejlődéséhez, és ahhoz, hogy az egyes tudományágak felfedezéseit az életben kellőképpen alkalmazzák és hasznosítsák? — Már az előző kérdés feleletében rámutattam, hogy a természettudományok fejlődésének nálunk szinte minden lehetősége megvan. Nagy gondot fordítottunk és ma is fordítunk a fiatal tudományos kutatók oktatására és nevelésére, akik — ha tehetségeseknek mutatkoznak — lehetőséget kapnak a vezető intézetekben — elsősorban a Csehszlovák Tudományos Akadémia intézeteiben — a kutatómunkára, tehetségük fejlesztésére. De ugyanúgy lehetőségük volt és van arra is, hogy mind a szocialista, mind a kapitalista államok tudományos intézeteiben megismerkedjenek az ottani tudományos kutatásokkal és elsajátítsák a tudományos módszereket. Ami a kutatások eredményeinek, a felfedezéseknek alkalmazását illeti, ebben sajnos elég sok, és mondhatnánk krónikus elégtelenség van. A mezőgazdasági üzemekben, a szövetkezetekben és az állami gazdaságokban sokszor hiányzik a kellő tudású szakember. Ezek hiányában viszont nehéz az új dolgokat a régi tradícióval szemben bevezetni és alkalmazni. A bürokrácia is károsan befolyásolja az új felfedezések bevezetését, mert hosszú utat kell megtennie ahhoz, hogy a különböző institúciókon keresztül lekerüljön a termelésbe. Reméljük, hogy az új Irányítási rendszerben, ahol a termelőnek módja lesz közvetlen megrendelés alapján a kutatótól az újítást megkapnia, mindkét félnek közvetlen anyagi érdeke lesz, hogy azt a termelésbe mielőbb bevezessék. Ebben ugrásszerű fejlődést látok. Az oltóanyagok és gyógyszerek terén az új felfedezések bevezetése gyorsan és hibátlanul történik, mivel az ezzel járó anyagi kiadásokat már 1951 óta, amióta az egészségügyi és állategészségügyi prevenció díjtalan, az állam vállalta magára. Azonban sok ellenkező példát is tudnék felhozni arra vonatkozólag, hogy a természettudományi kutatások terén elért komoly és nagy gazdasági jelentőséggel bíró felfedezések realizálása a már említett okok miatt nem történt meg. Évek óta tudjuk, hogy a teljes értékű biológiai takarmányozáshoz (baromfi, szarvasmarha, sertés) milyen komponensek szükségesek (mikroeiementek, vitaminok, ásványi anyagok), mégis állatállományunk csak igen kis százalékánál biztosítjuk az ilyen biológiailag teljes értékű takarmányt, de ennél a kevés számú állatállománynál is bizonyos komponens hiányzik, vagy pedig nincs meg a szükséges mennyiségben, fgy pl. elégtelen a foszfor adagolása, és ez a foszforhiány különböző betegségeket idéz élő. Sokszor használunk olyan fertőtlenítőszereket, amelyekről kutatóink többször bebizonyították, hogy a velük való fertőtlenítés eredménytelen, de azért gyártásuk és használatuk tovább folyik. Az egyik, a fejőgépek fertőtlenítésére használt szer nemcsak, hogy nem fertőtlenít, hanem éppen a fejőgépek által elősegíti a fertőzések széthurcolását. Aztán csodálkozunk, hogy a fejősteheneknél a tőgygyulladás eléri a 30 százalékot. M Társadalmunk és gazdaságunk továbbfejlesztését tekintve milyen feladatok megoldása hárul a természettudományokra? — Nézetem szerint a szocia lista társadalom legfontosabb célkitűzése az emberről való gondoskodás és ezen belül az életszínvonal emelése. Ennek alapja viszont a biológiailag teljes értékű és amellett az egészségre nem káros, bő választékú élelmiszerellátás. Ezen a téren a természettudományi kutatók sokkal maradtak adósai a szocialista társadalomnak. Hazánkban az egy főre eső kalóriafogyasztás, mondhatni, tálmagas. A hibát tehát nem abban látom, hogy kalória szempontjából elégtelenségek volnának, hanem abban, hogy ez a magas kalóriamennyiség öszszetételben egészségügyi szempontból nem megfelelő. Ha világviszonylatban a betegségek statisztikáját figyeljük, akkor azt látjuk, hogy a szív- és az érbetegségek vannak az első helyen. A mi élelmiszer-fogyasz tásunk összetétele ebből a szempontból sok korrigálni valót kíván. Túl nagy a szénhidrátokat tartalmazó élelmiszerek fogyasztása, viszont túl kevés a zöldségé és a gyümölcsé. Túl nagy a sertéshús, sertészsír és általában az állati eredetű zsírok fogyasztása, ellentétben a dletikus hús- és olajfogyasztással (baromfi, hal, vadhús). Ebből nyilvánvalóvá válik, hogy a természettudományok művelőinek milyen irányban kell tudományos munkát végezni. Tehát nemcsak a termelés növelését kell szem előtt tartani, hanem kötelességünk, hogy egészségünk megóvása szempontjából a legfontosabb termelési ágakat fejlesszék a lehető leggyorsabb ütemben (baromfitermelés, halgazdaság, vadgazdaság, zöldség- és gyümölcstermelés). Az ideális összetételű élelmiszertermelésnek szinte dialektikus következménye az ennek megfelelő irányú növénytermesztés, mivel csak így lehet másodlagosan biztosítani a fent említett élelmiszerkövetelményeket. Már említettem, hogy pártunk és kormányunk minden segítséget megad ahhoz, hogy természettudományi kutatásunk világviszonylatban is magas színvonalú legyen. A jól felszerelt tudományos intézetekben dolgozó kutatók nagy része már elérte azt a színvonalat, hogy ezeket, a társadalmunk szempontjából nagy jelentőségű problémákat eredményesen megoldják. Természetesen csak úgy, ha ezeknek az új felfedezéseknek a termelésben való realizálásához továbbra is minden támogatást megkapunk. BATKY LASZLÔ AMIRE A LAKÁSÉPÍTŐK NEM GONDOLNAK A lakásépítésben egy eddig kihasználatlan lehetőségre hívja fel a figyelmet F. BOŠEK építész a RUDÉ PRAVO február 8. számában. Egyszerű dologról van szó — állapítja meg a cikkíró. — Városainkban sok olyan ház, illetve háztömb van, amelyekre ráépíthetnénk, vagy amelyek alját be lehetne építeni. Több érvelés szól amellett, hogy ily módon ls fokozzuk a lakások számát. Az aláépítés vagy ráépítés nem igényel mezőgazdasági területet (a lakótelepeken egy lakosra 60 négyzetméter telket számítanak J, nem kell utakat, járdákat, üzleteket, Iskolákat, mozikat építeni, a lakásokat rá lehet kapcsolni a házban levő központi fűtésre. így a népgazdaság mentesül olyan költségoktól, amelyek legalább akkorák, mint a lakásépítési költségek, s magukat a lakásokat is jóval olcsóbban lehetne építeni. Hogy miért nem használják ki lakásépítőink ezt a lehetőséget? Figyelmetlenség és hozzá nem értés az egész — állapítja meg F. Bošek, prágai építész. — A tervezők leleményességétől függ a technikai megoldás. E lehetőség kihasználása óriási megtakarítást jelentene a népgazdaságnak és olcsó lakásokat az igénylőknek. AZ ÉLELMISZERKERESKEDELEM PROBLÉMÁI A PRAVDA február 9. számában JOZEF JEŽKOVSKÝ közgazdász, a bratislavai „Potraviny" kereskedelmi vállalat igazgatója, cikkében az élelmiszerkereslet és kínálat közti aránytalanság javításának problémájával foglalkozik. Rámutat arra, hogy a kereslet és a kínálat javítása mind a termelővállalatoktól, mind a kereskedelemtől jobb munkát követel. A termelővállalatoknak meg kell javítaniuk az élelmiszerek minőségét. A rossz minőségű élelmiszerek értéke a nyugat-szlovákiai kerületben 1964 második felében csaknem 5 millió 200 ezer koronát tett kl, tavaly pedig ugyanebben az időben 7 millió 500 ezer koronát. A kristálycukor például gyakran a megengedettnél nagyobb nedvességű, a liszt durva és tisztátalan, a péksütemény kemény és törött. A készételek nem Ízletesek, a gyümölcslét csak friss gyümölcsből szabadna készíteni, a mustot pedig kizárólag jó minőségű nyersanyagból. Kevés új élelmiszerfajta jelenik meg a piacon. A készételek, a zöldség- és baromfihús-konzervek, valamint az alkoholmentes italok választéka mindössze 4—5 fajtára korlátozódik. A termelővállalatok és a kereskedelem közös problémája az árarányok. Szorgalmazzuk például a nagyobb marhahúsfogyasztást, mert egészségesebb, mint a sertéshús, és több van belőle. Ára miatt azonban nem növekszik a fogyasztása. Egy másik példa. Több mint egy évig tartott, amíg csökkent az olajos halkonzervek ára. Ezalatt sokkal több kár keletkezett azáltal, hogy felhalmozódtak ezek a konzervek. fmé) Figyelemre méltó javaslatok, hozzászólások A LOSONCI JÁRÁSBAN a pártszervezetek az évzáró taggyűlés előkészítésével és megtartásával együtt megkezdték a XIII. kongresszus téziseinek megvitatását. A vitát a pártszervezetek szervezik és irányítják. A pártszervezetek figyelemmel vannak a helyi feltételekre és arra, hogy a téziseket megtárgyalják a szakszervezetekben és ifjúsági szervezetekben, a nemzeti bizottságokban, valamint a Nemzeti Front más szervezetében. A XIII. kongresszus téziseit a pártszervezetek nagyobb többsége már megtárgyalta az évzáró taggyűlésen, és jelenleg a nyilvános pártgyűlések sokoldalú előkészítésén dolgoznak. Az eddig lefolyt vitában igen sok megjegyzés, hozzászólás hangzott el a kommunisták és általában a dolgozók részéről a mezőgazdasági gépeket és minőségüket, a beruházást, valamint a mezőgazdasági termelés szakosítását Illetően. Kifogásolták, hogy a mezőgazdasági gépek rossz minőségűek, alacsony a teljesítményük és egyesek már nem is korszerűek, másrészt a gépekhez kevés a pótalkatrész, s ezért Igen sok esetben nem üzemképesek. Javasolták, hogy olyan mezőgazdasági gépeket, amelyek feltételeinknek nem felelnek meg, ne hozzanak be külföldről, mint például vetőgépeket és gépkocsikat, valamint pótkocsikat, burgonyakombájnokat, és több más gépet. Egyesek javasolták, hogy a nehéz megmunkáló gépeket, amelyek igen költségesek, az EFSZ-ektől csoportosítsák át a GTÁ-ákra, olyan értelemben, hogy a GTÁ traktorbrigád központok formájában adna segítséget az EFSZnek. A SZAKOSÍTÁSSAL kapcsolatban rámutattak: igen helytelen, hogy még mindig több olyan növényt termesztenek, amely egyáltalán nem rentábilis, tekintve, hogy az ilyen termelés gépparkot és szaktudással rendelkező embereket követel meg, amihez sok EFSZ-ben nem minden esetben van meg a feltétel. Sok hozzászólás és javaslat esett a munkaerő, főleg a fiatalság kérdésével kapcsolatban, általában a mezőgazdasági üzemekben, ahol még mindig nem megoldott probléma az anyagi érdekeltség, a lakáskérdés, és a kulturális élet. Ezeknek a problémáknak a megoldásában látják a feltételt, hogy az ifjúság elhelyezkedjék a mezőgazdaságban. Sokan remélik, hogy az új Irányítási rendszer bevezetése a mezőgazdaságban, meg fogja oldani az említett problémákat. Az ipari üzemekre vonatkozólag elhangzott legtöbb megjegyzés a már bevezetett új gazdasági rendszert érintette olyan vonatkozásban, hogy több üzemben ma sincs tisztázva a termelési program, ami nagyban fékezi a pártszervezetek munkáját, és főleg a dolgozók aktivitásának kibontakoztatását. A tézisek megvitatásával kapcsolatban beszéltek olyan nehézségekről is, mint például az anyaggal és pótalkatrészekkel való egyenetlen ellátás, minek következtében az új gazdasági rendszer érvényesítése nagy nehézségekkel jár, ez pedig kedvezőtlen hatással van az önköltség csökkentésére, a termelés hatékonyságának növelésére. A pártszervezetek a vita folyamán gondoskodnak arról, hogy a helyszínen megmagyarázzák a tisztázatlan kérdéseket és a helytelen nézeteket. A pártszervezetek tudatában vannak annak, hogy a vita helyes menetének irányítása megköveteli a kommunisták teljes aktivitását. Nem elégednek meg csupán a nyilvános gyűlések jó előkészítésével és további akciók tervezésével, hanem rendszeresen értékelik azok lefolyását, és Intézkedéseket tesznek annak érdekében, hogy kibontakozzék a kommunisták és a dolgozók kezdeményezése a kongresszus előtti Időben, különös tekintettel a termelés hatékonyságára, a munkatermelékenység növelésére és az évi terv határidő előtti teljesítésére. A JÁRÁS DOLGOZÓINAK kezdeményezése már most konkrét eredményekben és kötelezettségvállalásokban mutatkozik meg. Figyelemre méltó kötelezettséget vállalt a terbegecl, a nagydaróci, felsőesztergályi és csábi EFSZ. A mezőgazdasági üzemek mellett az ipari üzemek sem maradnak le a kötelezettségvállalásokban, emellett járásunk ipari és mezőgazdasági üzemeinek többsége jól teljesíti feladatait. TANKINA ISTVÁN, az SZLKP losonci járási bizottságának titkára
