Új Szó, 1966. február (19. évfolyam, 31-58. szám)

1966-02-17 / 47. szám, csütörtök

Bonyodalmak Ciprus körül Törökország erőszakkal fenyegetőzik Egy drezdai nagygyűlésen, amelyet abból az alkalomból ren­deztek, hogy az amerikai—angol légierő 21 évvel ezelőtt tönkre­bombázta a várost, a tüntetők békét és szabadságot követeltek a vietnami népnek. (CTK—Zentralblld (elv.) Készek vagyunk tárgyalni Kínával Indiai baloldali pártok amerikai beavatkozásra figyelmeztetnek Delhi (CTK) — Egyes indiai baloldali pártok, köztük a két kommunista párt vezetői Indira Gandhi miniszterelnököt február 15-i levelükben arra figyelmez­tetik, hogy Humphrey, az Egye­sült Államok alelnöke valószí­nűleg nyomást akar gyakorolni az indiai kormányra. Humphrey nyilván arra akar­ja rábeszélni az indiai kor­mányt, hogy legalább orvoso­kat küldjön Dél-Vietnamba. A baloldali pártok vezetői remé­lik, hogy az indiai kormány nem enged a nyomásnak, mert ellenkező esetben „elárulná a felszabadító mozgalom imperia­listaellenes hagyományait". Az Indiai Nemzeti Kongresszus Párton belül ugyanis vannak olyan csoportok — hangsúlyoz­za a levél — amelyek „a Viet­namban állomásozó amerikai egységek közvetlen vagy közve­tett támogatásával akarják meg­hálálni az Egyesült Államok gabonaszállítását". A levél a továbiakban bírál­ja az indiai kormányt, mert hallgatólagosan tudomásul vo< szi a Vietnami Demokratikust Köztársaság területének bombá­zását. „Az egész ország támogatásán ról biztosíthatjuk önt, ha elha­tározza, hogy elhárítja az ame­rikaiak zsarolási kísérleteit" — fejezték be leveliiket az indiai baloldali pártok vezetői. Indira Ghandi miniszterelnök parlamenti beszédében megerő­sítette, hogy India hajlandó tárgyalni Kínával, ha létrejön­nek a tárgyalások feltételei. Hangoztatta: Az indiai kormány semmiképpen nem árt a tárgya­lásokkal India érdekelnek. A miniszterelnök előtt Csavan hadügyminiszter a kínai csapa­tok indiai határsértéseiről sz&< molt be. Kínai katonák a leg­utóbbi két hónapban 27 eset­' ben hatolnak India területére. Kína növelte tibeti csapatainak létszámát, új útvonalakat épít­tetett a demilitarizált övezet kö­zelében. Az indiai kormány tá­jékoztatta e helyzetről a Colom* bo országokat. Mosakszik a párizsi rendőrfőnök Neu) York (Cl'K) — Ciprus tájékoztatta U Thant ENSZ-fő­titkárt, hogy Törökország kato­nai erővel fenyegetőzik abban az esetben, ha a ciprusi kérdést nem Ankara elképzelései sze­rint oldják meg. Ciprusi török körök szerint befejeződött a tisztogatás a tö­rök kisebbség vezetőségében. Most a Denktas-csoport ún. szi­lárd magva tartja kezében a hatalmat. Várható, hogy kocká­zatos politikát folytat, melynek egytk kísérőjele nyilvános hadgyakorlatok rendezése lesz. A nicosiai ún. zöld vonalon, amely a török és a görög vá­rosrészt egymástól elválasztja, török csoportok kőzáport zúdí­tottak a ciprusi nemzeti gárda állásaira. A szélsőségesek a ni­cosiai középiskolásokat ls moz­gósítják. Az ENSZ-csapatok Athén (ČTK) — Athénban tegnap elrendelték a rendőrség és a katonai rendfenntartó ala­kulatok készültségét. Papand­reu volt görög miniszterelnök hívei ugyanis szerda estére tö­meggyűlést hirdettek a Cent­rum Unió párt fennállása má­sodik évfordulójának megün­neplésére. A készültségbe he­lyezett alakulatok parancsot kaptak a várható tüntetések leverésére. Papandreu a gyű­lésen felszólal, s valószínűleg új választások kiírására szó­lítja fel Konstantin királyt. Görög politikai körökben hagy meglepetést keltett Ka­nellopulosi ERE párti jobbol­AZ OSA déli államaiban csak minden 13. néger gyermek jár együtt iskolába a fehérek gye­rekeivei. Ez annál meglepőbb, mivel több iskolában kihirdet­ték az iskolalátogatás egyenjo­gúságát. CHARLES PECINOVSKY, a CIA (amerikai titkosszolgálat) tagja toborzó útra indult Ioawa államba. A grinnelli egyetem diákjait azonban nem sikerült lépre csalnia. CIA-ellenes pla­kátjára a következőket írták: „Ahol láthatatlan kormány mű­ködik, ott nem létezhet demok­rácia." GENFBEN a Nemzetek Palo­tájában szerdán délelőtt meg­kezdődött Stewart angol kül­ügyminiszter és Ignacio Iribar­re Borges venezuelai külügymi­képviselője szerint a provoká­ciók folytatódnak, hogy komo­lyabb konfliktus robbanjon kl, és Törökország kénytelen le­gyen beavatkozni. A Makariosz elnökhöz közel­álló Kiprosz című hetilap fi­gyelmeztetett a ciprusi hadse­regben működő földalatti szer­vezet tevékenységére, melynek célja „a kommunizmus meg­semmisítése, harc a ciprusi nemzeti öntudat kialakulása el­len". A szervezet követeli, hogy Ciprust csatolják feltét­lenül Görögországhoz, s ezt erőszakkal is kész kikényszerí­teni. Jósé Rolz Bennet, U Thant személyi tanácsadója, aki kör­úton van a ciprusi kérdés meg­oldásában érdekelt országok­ban, tegnap Ankarába érke­zett. dali politikus felhívása, amely­ben rugalmasabb és reálisabb politikára intette a szélsőjobb­oldali pártokat, — írja a Mon­de athéni tudósítója. Kanello­pulosz rendellenesnek minősí­tette a jelenlegi belpolitikai fe­szültséget. Görögországot ketté­osztás és diktatúra fenyegeti. Kanellopulosz a választások mielőbbi megtartása mellett foglalt állást, és szöges ellen­tétbe került pártjának egyes vezetőivel, valamint a kor­mányzó párt képviselőivel, akik eddig azt hangoztatták, hogy az év végénéi hamarabb nem kerülhet sor a választá­sokra. niszter tárgyalása. A tárgyalá­sok Venezuela és Brit Guayna területi viszályairól folynak. A KOLUMBIAI SANTANDER­BEN a kormánycsapatok és a szabadságharcosok keddi össze­tűzései során négy katona és öt partizán életét vesztette, s a korraánycsapatok két katoná­ja megsebesült. A KENYAI PARLAMENT ked­den bizalmat szavazott Ke­nyatta elnöknek és a kenyai kormánynak az ország gazda­ságfejlesztési tervezetével kap­csolatban, melyet a kormány nevében Tom Mboya nyújtott be. MONTEVIDEÚBAN az Uru guayí Kommunista Ifjúsági Szö­vetség kezdeményezésére viha­ros tüntetés zajlott le az ame­rikai atombombázók spanyolor­szági tartózkodása ellen. A tün­tetők elégették az Egyesült Államok nemzeti lobogóját. A MAGYAR KORMÁNY­KÜLDÖTTSÉG ELUTAZOTT TANZANIÁBÓL Dar es Salaam — Kedden Dar es Salaamban lezajlottak a Magyar Népköztársaság és a Tanzaniai Egyesült Köztársaság hivatalos tárgyalásai. A Kállai Gyula miniszterelnök és Julius Nyerere államfő vezette delegá­ciók tárgyalásainak befejezté­vel közös közleményt fogadtak el, amely többek között hangsú­lyozza, hogy a két ország meg­tanulta jobban megismerni egy­mást, lefektette a fejlettebb ke­reskedelem és kulturális együtt­működés alapjait, és egyetért a nemzetközi politika több alapvető problémájának meg­közelítésében. Kállai Gyula és a magyar kormányküldöttség tegnap reg­gel az 1L—18-as különrepülő­géppel elindult afrikai és ázsiai körútjának következő állomása: Kuwalt felé. MEGTALÁLTÁK AZ ATOMBOMBÁT? Madrid (CTK) — Spanyolor­szágban elterjedt hírek szerint az amerikaiak kedden este megtalálták a tengerbe hullt atombombát és a Cadiz melletti rotai amerikai tengeri támasz­pontra szállították. Hivatalosan mindeddig nem erősítették meg ezt a hírt, amelyet az AFP francia hírügynökség közölt. Más hírügynökségek is hallgat­nak az elveszett atombomba felkutatásának eredményeiről. Az AFP legújabb híre szerint az Aliminaut kisméretű ameri­kai tengeralattjáró ismét akció­ba lépett. JOHNSON „AGGODALMAI" Washington (CTK) — john sori elnök az amerikai kong­resszusnak küldött levelében azt állítja, hogy az Egyesült Államok azokat az országokat, amelyeknek még nincs atom­fegyverük, meg akarja győzni, hogy saját biztonságukat és a világbékét veszélyeztetik, ha megkezdik az atomfegyverek gyártását. Nem említi azonban a NATO sokoldalú atomhadere­jének amerikai javaslatát, amelynek megvalósításával az Egyesült Államok NATO-szövet­ségesei, tehát Nyugat-Németor­szág is, atomfegyverekkel rendelkezhetnének. Johnson levelében azt is kö­zölte, hogy a 18-hatalmi lesze­relési bizottságban részt vevő amerikai küldöttségnek utasí­tást adott, tegyen meg minden tőle telhetőt annak érdekében, hogy „nem a fegyverek, ha­nem békés eszközök szolgál­ják az emberiség érdekeit". INDIRA GANDHI i Párizs (CTK) — Chavanon párizsi ügyész kedden hivata­los nyilatkozatot tett közzé a Ben Barka-üggyel kapcsolatban folyó vizsgálatról. Bejelentette, hogy Papon, Párizs rendőrfőnö­ke kedden felkereste Zoliinger bírót és tagadta, hogy a rend­őrségnek tudomása volt Ben Barka elrablásának előkészíté­séről. Papon kijelentette, a rendőrségnek arról sem volt tudomása, hogy Ben Barka Pá­rizsba érkezett és hogy Oufkir tábornok, Marokkó belügymi­nisztere is a francia fóváro#< ban tartózkodott. De Gaulle elnök kedden fo­gadta Róbert főügyészt, aki részletesen tájékoztatta az áh lamfőt a vizsgálat eddigi ered­ményeiről. Roger Frey belügyminiszter ugyanaznap fogadta Adolpho Touffait-t, a fellebviteli bíróság: elnökét, akivel bizalmasan tár­gyalt a Ben Barka-ügyről. A' jelenlevő újságírókkal semmiť sem közöltek a beszélgetés tar­talmáról. Készültségben az athéni rendőrség Változások a görög politikában? A z egymást követő katonai puccsok időszakát éljük Afrikában. Ez indokolt nyugta­lanságra készteti a politikuso­kat, és elgondolkoztatja azo­kat. akik figyelemmel kísérik ennek a hatalmas földrésznek a fejlődését. Néhány területtől eltekintve, Afrika csaknem tel­jes egészében felszabadult a több évszázados gyarmati ura­lom alól. S most, alig pár év­vel a függetlenség kivívása után, egyre élesebb politikai, gazdasági és társadalmi prob­lémák rázkódtatják meg a fe­kete földrészt. Az afrikai veze­tők egy része szerint ezek a problémák csak az egypárt­rendszer bevezetésével oldha­tók meg. Mások viszont egy­szerűen erős diktatúra létreho­zásában látják a kiutat. Erre a legalkalmasabb a hadsereg. A múlt év júniusa és ez év feb­ruárja között nem kevesebb, mint hét katonai puccs, erősza­kos hatalomátvétel zajlott le a független Afrikában. A had­sereg vette kezébe a hatalmat Algériában, Szudánban, Kongó (Leopoldville)-ban, Dahomey­ben, a Közép-afrikai Köztársa­ságban, Felső Voltában és pár héttel ezelőtt a Nigériai Szö­vetségi Köztársaságban. Ez a sorozat jogosan felveti a kérdést: Mi történik Afriká­rnn ban? Az afrikai országok át­IMt+S veszik Latin-Amerika gyakorla­tát, és Latin-Afrikává válnak? 196B. A tendencia határozottan erre mutat. Olyannyira, hogy a mi­II. 17, n ap ez t hallottam egy ghanai újságírótól: Nkrumah elnök ál­^ landóan szorgalmazza egy afri­kai katonai parancsnokság fel­állítását. Ha így haladnak a dolgok, s ha újabb országok­ban jut hatalomra a hadsereg, az elnök még megérheti, hogy az Afrikai Egységszervezet legközelebbi csúcstalálkozóján már csupa katona képviseli LATIN­AFRIKA! ? majd a független afrikai orszá­gokat. S kész a közös főpa­rancsnokság. Ebben persze sok a humor, de pontosan kifeje­zi azt, amit az afrikai ember gondol. Lehet, hogy a polgári politikusok eljátszották szere­püket, és a katonák veszik át a stafétabotot Afrikában? Le­hetséges. Az azonban bizonyos, hogy a katonai puccsok mód­szerével sem lehet tartósan megoldani Afrika problémáit. Különösképpen nem a legfőbb problémát, arra, hogy milyen úton haladjanak az afrikai or­szágok. A kapitalizmust avagy a szocializmust válasszák? Nkrumah ghanai elnök a na­pokban elhangzott parlamenti beszédében részletesen foglal­kozott a katonai puccsok kér­désével. Szerinte nem az a dön­tő, melyik országban mikor és hogyan vette át a hadsereg a hatalmat. Sokkal érdekesebb annak vizsgálata, milyen okok vezettek a katonai beavatkozó sokhoz. Azt hiszem, az elnök ezúttal is a lényegre tapintott. Mert általában elmondható, hogy Kongóban, Dahomeyben, Felső-Voltában, a Közép-afrikai Köztársaságban és Nigériában az után került sor a hadsereg sebészi beavatkozására, miután kiderült, hogy a polgári politi­kusok képtelenek elvégezni a rájuk váró feladatokat. Az em­lített országok mindegyikében bizonyítható a volt gyarmato­sítók jelenléte, vagy egyes neokolonialista hatalmak tevé­kenysége, így az Egyesült Ál­lamoké és Nyugat-Németorszá­gé. Mint Nkrumah elnök gu­nyorosan megjegyezte, a füg­getlenség kivívása után az af­rikai országok egyrészében báb­kormányok Jutottak hatalomra, melyek a neokolonialisták ke z ében vannak. Ezek a kormá­nyok ideig-óráig félre tud­ják vezetni a tömegeket. Fűt­fát ígérnek, de nem sokat valósítanak meg ezekből az ígéretekből. Mégpedig azon egyszerű oknál fogva, hogy nem is képesek erre. Nem lehet két urat úgy szol gálni, hogy mindkettő elégedett legyen a szolgálattal. Nem le­het egyrészt emelni a tömegek életszínvonalát, fejleszteni az ország gazdaságát, másrészt pedig kiszolgáltatni az ország erőforrásait a neokolonialista monopóliumok kénye-kedvének. Nem lehet egyfelől el nem kö­telezettséget hirdetni, másfelől pedig hozzákötni az ország külpolitikájának szekerét a nyugati politikához. Ez a fe­lemás politika vezetett katonai puccshoz több afrikai ország­ban. Természetesen nehéz lenne egyetlen sémába szorítani azt, ami mondjuk Felső-Voltában és ami Nigériában történt. Az ed­digi tapasztalatok szerint a hadsereg átveszi a hatalmat, ha úgy tátja, hogy a polgári poli­tikusok által előidézett káosz­ból nincs kiút. De akkor is át­veszi a vezetést, ha úgy véli, hogy a reakciós politikusok ily módon megmenthetők a tö­megek bosszújától. Hadserege válogatja. Vannak az afrikai országokban fegyelmezett és nem politizáló hadseregek, de vannak olyanok is, amelyek semmivel sem jobbak, mint a korrupt polgári politikusok. En­nek jellemzésére talán Felső­Volta példája a legjobb. Itt a hadsereg akkor vette át a ha­talmat, amikor a néptömegek elégedetlensége elsöpréssel fe­nyegette a Nyugat-barát Yameogo elnök kormányát. Ha bárkinek is kétségei lettek vol­na a katonai hatalomátvétel jellegét illetően, azt meggyőz­hette Yameogo nyilatkozata, amelyben mélységes háláját fe­jezte ki a hadsereg vezetőinek, amiért azok a puccsot végre­hajtották. Hiszen ezzel talán az életét mentették meg. Hasonló „eben gubát cserélünk" szín­játék zajlott le a Közép-afrikai Köztársaságban, ahol Dávid Dacko elnököt saját unokaöcs­cse, a hadsereg főparancsnoka mentette meg — talán az utó­kornak. Dahomeyben egészen másként alakult a játék. Itt a jobboldal eltávolította a hala­dó gondolkodású Apithy elnö­köt, majd a hadsereg kiakolbo­lttotta a jobboldalt. Kongóban akkor lépett közbe Mobutu tá­bornok, amikor Csőmbe ős Ka­savubu párharca újabb robba­nással fenyegette ezt a sok vi­hart látott országot. Nigériában a hadsereg időben történt be­avatkozása a polgárháborútól, esetleg a teljes széthullástói mentette meg az országot Kü­lönben meg kell mondani, hogy a katonai puccsok sorozatában a nigériai a legérthetőbb és a legpozitívabb. Azt, amit a t Ironsi vezette katonai rezsim készül megvalósítani Nigériá­ban, egyetlen párt sem lenne képes valóra váltani a Jelenle­gi körülmények között. A had­sereg hivatása nem az, hogy saját magukat helyezzék a kormányok fölé vagy helyébe. Támogatniuk és védelmezniük kellene a meglevő kormányo­kat. Hogy mégsem ezt teszik, annak oka nem a katonák ha­talomvágyában, hanem a pol­gári politikusok hatalommal való visszaélésében keresendő, A katonai puccs csak átmeneti megoldás. Ahhoz, hogy egy-egy afrikai ország élete visszatér­jen a rendes kerékvágásba, « hadseregnek elő kell segítenie új alkotmány kidolgozását és olyan emberek hatalomra jut­tatását, akiket törekvéseikben saját hazájuk és nemzetük ér­dekei vezetnek. Ha ezt teszi, jó szolgálatot tesz a hadsereg az új utakat kereső Afrikának.

Next

/
Thumbnails
Contents