Új Szó, 1966. február (19. évfolyam, 31-58. szám)

1966-02-15 / 45. szám, kedd

Mindennapos kép a Vietnami Demokratikus Köztársa­ságból: Az amerikai légikalózok által tönkretett utat Jen Baj város közelében nyomban helyreállítja a lakos­ság. fCTK—TASZSZ felvétel) Belép Anglia a Közös Piacba? 19M. II. IS. Párizs (CTK) — A gaulte-ista Napon tegnapi száma Nagy­Britanniának a luxemburgi ér­tekezlet után a Közös Piaccal szenhben elfoglalt álláspontjá­val foglalkozik. A lap szerint az értekezlet után Wilson olyan értelmű ál­láspontra helyezkedett, mely szerint a megkötött egyezmény lehetővé teszi, hogy Nagy-Bri­tannia belépjen a Közös Piac­b • Az álláspont reális voltát az ingol sajtó, valamint Spaak be >;a külügyminiszter kijelen­tései is igazolják. BOSCH FELSZÓLÍTOTT AZ ÁLTALÁNOS SZTRÁJK FOLYTATÁSÁRA Santo Doiningo (CTK) — Juan Boscb. a Dominikai Köz­társaság vcvlt elnöke vasárnapi rádióbeszédében az általános sztrájk folytatására hívta fel az ország lakosságát. Ez a sztrájk — mondta Bosch — nem a kormány megdöntésére Irányuló akció. Célja csupán, hogy segítsen végetvetni az or­szágban végbemenő forrongá­soknak. Santo Domingóban szombat éjjel további heves összetűzé­sekre került sor. Az ún. „Ame­rika-közi hadsereg" katonái mindenkire rálőttek, aki tilta­kozott az országban uralkodó terror ellen. néhány sírban fGNACIO IRIBARREN BQR­GES, Venezuela külügyminisz­tere vasárnap Genfbe érkezett, ahol Michael Stewart brit kül­ügyminiszterrel és Forbesomur­hammal, Brit Guayana minisz­terelnökével a venezuelai kor­mány területi követeléseiről fog tárgyalni. JOHANNESBURGBAN a rend­őrség szombaton razziát ren­dezett. 1300 rendőr letartózta­tott több mint 900 afrikait. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK ka­tonai személyiségei La Pazban, Bolívia fővároséban irodát nyi­tottak. Innen irányítják a la­tin-amerikai zsoldosok tobor­zását a vietnami háború számá­ra. ZANZIBAR sziget lakossága hétfőn reggel fogadta a Magyar Népköztársaság kormánykül­döttségét, melyet Kállai Gyula vezet. A GUARDIAN hétföl száma közli három egyetemi tanár és 26 más személyiség levelét, amelyben elítélik, hogy a brit kormány segítséget nyújt az amerikalak vietnami akciójá­hoz, sőt a VDK ellen intézett légitámadások felújítását ts támogatja. A DAILY TELEGRAPH szerint a 40 éves Paul Daniels magán­hadsereget létesített, mely a kommunizmus ellen harcol. Ál­lítólag a napokban engedélyt kér az angol kormánytót és Johnson elnöktől, hogy csapatá­val az amerikai katonák olda­lán részt vehessen a vietnami hazafiak elleni háborúban. Ugyanakkor megemlítik, hogy az angol mezőgazdaság bizo­nyos nehézségekkel fog küzde­ni, és Wilson ezért ismét hang­súlyozta, hogy Nagy-Britannia csak azzal a feltétellel léphet a Közös Piacba, ha az ország ér­dekelt figyelembe veszik. A Nation felteszi a kérdést, mit ls akar tulajdonképpen Nagy­Britannia, és leszögezi, hogy a Munkáspárt teljesen megváltoz­tatta irányvonalát. Wilson kor­mánya eredetileg ellenezte a Közös Piacba való belépést, most pedig 19 miniszter és 59 munkásápárti képviselő kiált­ványt írt alá, melyben követe­lik, csatlakozzon Nagy-Britan­nia a nyugat-európai gazdasá­gi közösséghez. Annak ellenére, hogy Párizs és Bonn érdeklődést tanúsít Nagy-Britannia csatlakozása iránt, a Nation megjegyzi, hogy a két ország képviselői a kérdést — tekintettel Nagy-Bri­tannia gazdasági helyzetére — nem tartják időszerűnek. ÍTÉLETET HOZTAK A SZINYAVSZKIJ— DANYIEL PERBEN Moszkva (CTKJ — A moszk­kvai bíróság tegnap Ítéletet ho­zott Szinyavszkij és Danyiel írók fölött. Andrej Szinyavszkijt 7 év fogházbüntetésre, JuliJ Da­nylelt 5 évi fogházbüntetésre ítélték. EGYMILLIÓ RÉSZTVEVŐ AZ OKP GYŰLÉSEIN Róma (CTKJ — Az Olasz Kommunista Párt vasárnap több ezer nyilvános gyűlést rendezett, melyeken kb. egy­millió olasz vett részt. A szóno­kok ismertették a párt állás­pontját a kormányválságról, valamint javaslatalt a válság megoldására. Beszéltek az Olasz Kommunista Párt kong­resszusának eredményeiről és tárgyalásainak legfontosabb kérdéseiről: a békéért, a gaz­dasági irányítás megváltozta­tásáért, a szocialista erők egy­ségéért és az új többség kiala­kításáért folytatott harcról. JOSHUA NKOMOT MEGKÍNOZTÁK A FAJÜLDÖZÖK London (CTKJ — A rhode­siai fajüldözők fogságban tart­ják Johsua Nkomot, a Zimbab­we Afrikai Népi Szövetség el­nökét. Montgomery Hyde brit jogász, aki nemrégen Rhode­siában Járt, a The People folyó­irat tegnapi számában arról ír, hogy Nkomot hívelvei együtt egy föld alatti zárkában őrzik. Rhodesia egyoldalú független­ségének kikiáltása után őrei kegyetlenül megkinozták. A cikk szerint Nkomo súlyosan beteg. EREDMÉNYES KERESKEDELEM Belgrád (CTKJ — Belgrádban nyilvánosságra hozták, hogy 1965-ben Csehszlovákia volt Jugoszlávia ötödik legnagyobb kereskedelmi partnere. Az áru­csere-forgalom értéke 176 864 milliárd régi dinár volt. A jugoszláv kivitelből köztár­saságunk 6,8 százalékban, a be­hozatalból pedig 5,5 százalék­ban részesült. BOTSWANA KÖZTÁRSASÁGOT SZEPTEMBER 30-ÁM KIKIÁLTJÁK AFRIKÁBAN London (CTKJ — Becsuána­föld Jövőjével foglalkozott hét­főn egy Londonban rendezett konferencia, lord Longford brit gyarmatügyi miniszter elnökle­tével. A három utolsó afrikai és brit protektorátus közül 8e­csuánaföld a legnagyobb, s Je­lenleg a legszegényebb is. Egy régebbi döntés alapján 1966. szeptember 30-án Botswana Köztársaság néven független állammá alakul, és első elnöke Seretse Khama jelenlegi mi­niszterelnök lesz. Az SZKP a szocialista országok összefogásának megszilárdítására törekszik A moszkvai Pravda a szovjet Moszkva (CTKJ — A moszk­vai Pravda cikket közöl a Kí­nai Népköztársaság és a Szov­jetunió barátsági, együttműkö­dési és kölcsönös segélynyúj­tási szerződése aláírásának 16. évfordulója alkalmából. A cikk leszögezi, hogy „a szovjet és kínai nép kapcsolatai mindig a valódi internacionalizmus pél­dái voltak". A cikk szerzője megemlíti, hogy Kína vezetői megértették, milyen nagy jelentőségű a Szov­jetunióval való szövetség a kí­nai felszabadító mozgalomban. Az első kínai forradalmi mar­xisták lelkesen propagálták a kínai—szovjet barátságot. A Kuomintang-kormány el akarta idegeníteni a kínai né­pet a szovjet néptől és szovjet­ellenes propagandát folytatott. A Kínai Népköztársaság meg­alakítása után létrejöttek a két ország közti baráti kapcsolatok és együttműködés kialakításá­nak kedvező feltételei. Nem egész hat hónappal a Kínai Népköztársaság kikiáltása után megkötötték a szovjet—kínai barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szer­ződést. A szovjet—kínai együtt­működés Jelentősen hozzájárul a szocialista tábor egységének megszilárdításához, a béke meg­erősítéséhez. Az utóbbi években sajnos ne­hézségek merültek fel a szov­jet—kínai kapcsolatokban — írja a cikk. Az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kormány INDIA BÉKEPOLITIKÁT FOLYTAT RADHAKRISNAN BESZÉDE A PARLAMENT ÜLÉSÉN Delhi (CTKJ — Az indiai kor­mány továbbra ls a békére fog törekedni — Jelentette kl Rad­hakrlsnan elnök az indiai par­lament tegnap megkezdődött ülésén. Kiemelte a taskenti nyi­latkozat jelentőségét, és leszö­gezte, hogy azt mindkét fél­nek be kell tartania. Az elnök aggodalmakkal nyi­latkozott a vietnami helyzetről, és Ígéretet tett, hogy India hoz­zájárul a konfliktus békés megoldásához. A továbbiakban az Indiai gazdaság problémái­ról beszélt. Közölte, hogy a kormány Intézkedéseket hoz a mezőgazdasági termelés eme­lésére és az ipar fejlesztésére. —kínai kapcsolatokról e nehézségek kiküszöbölésére törekedett és törekszik. E cél elérése érdekében különösen sokat tettek az SZKP Közpon­ti Bizottságának 1964. évi októ­beri plenáris ülése után. A cikk kiemeli, hogy a test­vérpártok egyre jobban ki­hangsúlyozzák a forradalmi erők felzárkózottságának fon­tosságát. Az SZKP kitartóan a szocialista országok egységé­nek és a forradalmi erők ösz­szefogásának megszilárdítására törekszik. Az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kor­mány már több javaslatot tett, hogy egyesítsék törekvésüket a vietnami nép hősi harcának nyújtott segítség fokozásában. A szocialista országok ilyen irányú kezdeményezését a Szovjetunió támogatni fogja. A cikk befejezésül megemlí­ti, hogy a szovjet dolgozók szí­vélyes üdvözleteiket küldik a kínai népnek a szovjet—kínai szerződés megkötésének évfor­dulója alkalmából és meggyő­ződésüket fejezik kl, hogy a két ország közti kapcsolatok újból az őszinte barátság útjá­ra térnek. NEM HALAD A NYOMOZÁS Párizs (CTKJ — Foyer fran« cia Igazságügyi miniszter fel­függesztette állásából Serga Füstért, a párizsi fellebvlteli bíróság tagját. Fuster Casamay­or néven több Jogászati könyvet adott ki, s legutóbb a Monde­ben cikket közölt, melyben bí­rálta a hivatalból elhamarko­dott döntést, hogy Figon ön­gyilkos lett. A i'Humanltó sze­rint Foyer döntése annak « nyomásnak megnyilvánulása, melyet a kormány gyakorol as igazságszolgáltatás képvlselS­jére, hogy ne avatkozzanak be a Ben Barka-ügyba. Fuster sorsáról végérvénye­sen a legfelsőbb bírósági tanáca dönt. A Ben Barka-ügy kivizsgálás sa nem halad tovább. A vizs­gálóbíró újból kihallgatta • már letartóztatott vádlottakat, A napokban több olyan per tárgyalását kezdik meg Párizs­ban, melyet már bosszú idők óta készítenek elő. Valószínű, hogy a sajtó ezekkel fog fog­lalkozni és nem a Ben Barka­üggyel. S' izokatlan hírek érkeznek Libériából. Sztrájkba lépett az amerikai tu­lajdonban lévő Firestone Gumi Társaság Monrovia közelében lévő ültetvényének 10,000 libé­riai munkása. A libériai mun­kások magasabb béreket köve­telnek. A kormány azonnal a szorongatott amerikai monopó­lium megsegítésére sietett. A libériai hadsereg különleges alakulatai parancsot kaptak, vessenek véget az ország nyu­galmát háborgató sztrájknak. Használjanak könnyfakasztó gázt és fegyvert, ha kell. Tub­man elnök azt állította sajtó­értekezletén, hogy a különleges alakulatok csak arra kaptak parancsot, lőjenek a sztrájkoló munkások feje fölé — úgy­mond —, vegyék el kedvüket a sztrájktól. Ennek ellené­re egy munkás súlyosan meg­sebesült. A katonák akkor kezdtek komolyabban beavat­kozni, amikor a sztrájkoló munkások felgyújtották az ame­rikai ültetvény egy részét. Ek­kor kezdődtek meg a letartóz­tatások is. A tízezer sztrájkoló munkás egyetlen követelése: a létminimumot sem biztosító napi 28 centes bért emeljék fel legalább napi egy dollár húsz centre. A Firestone Gumi Tár­saság nem hajlandó eleget ten­ni a követelésnek. Minden ilyesmi — mondják a társaság képviselői — aláásná a hatal­mas gumigyarmat stabilitását, és komolyan megingatná jelen­legi pénzügyi helyzetét. A libé­riai kormány, a 118 éve füg­getlen afrikai ország politikai vezetői a munkásokkal szem­ben az amerikai monopolistá­kat támogatják. S az ő érde­kükben vetik be a hadsereget az éhező és a nyomorgó mun­kások ellen. Ez természetes kö­vetkezménye annak a gyarma­ti státusnak, amelyet az ameri­kaiak hoztak létre a maguk számára Libériában. Bárki, aki Sztrájkok a gumigyarmaton nyitott szemmel Jár Afrikában, tudja, hogy Libéria — legalább­is gazdasági értelemben — olyan függvénye az Egyesült Államoknak, mint Hawai vagy Costa Rica. A Firestone Gumi Társaság a húszas években fészkelte be magát Libériába. Harvey S. Fi­restone egy millió acre terü­letet bérelt a libériai kormány­tól 99 esztendőre. Ez nem ke­vesebb, mint az ország egész te­rületének négy százaléka. Az amerikai milliomos acrenként 6 centet fizetett a libériai kor­mánynak. Mondanunk sem kell, hogy nem az egész terü­letért, hanem a koncessziónak csak azon részéért, amelyet megműveltek. Ezen a dohányon vett terü­leten létesítették a világ leg­nagyobb gumiültetvényét, s mindjárt azt is hozzátehetjük, hogy ez a világ legolcsóbban termelő ültetvénye. Az eddig megművelt terület meghalad­ja a 120 000 acret, s a rajta dolgozó libériai munkások szá­ma megközelíti a negyvenezret Százmillió fából csapolják Itt a gumit, ezt a ma is értékes ipari nyersanyagot. Ami az ül­tetvényóriáson dolgozó munká­sokat illeti, ezek helyzete sem­mit sem változott a húszas évek óta. Az amerikai társaság soha­sem engedte meg szakszerve­zetek létrehozását. Azon a el­men, hogy ezek bonyolítanák a helyzetet. Harminc év alatt a libériai kormánynak sikerült valamivel növelnie részesedési arányát az amerikai gumiültetvények ha­talmas profitjából. A munká­sok fizetése azonban semmit sem emelkedett. Az ültetvények üzembe helyezésétől kezdve 1951-ig az amerikaiak 160 mil­lió dollár értékű gumit expor­táltak Libériából. Ugyanebben az időszakban a libériai kor­mány részesedése összesen 8 millió dollár volt. Egyik évi je­lentésében az amerikai gumi­gyarmat így ír: „Függetlenül attól, hogyan alakul a gumi világpiaci ára a jövőben, a libériai ültetvé nyeken mindenkor elég olcsón fognak termeint, hogy megfe­lelő nyereséghez fussanak." Különösen megszedte magát a társaság a koreai háború ide­jén, amikor 1951-ben a gumi ára hirtelen felszökött. Ebben az évben 45.7 millió dollár ér­tékben szállítottak ki g^imlt Libériából. S ebből a libériai kormány mindössze 1.3 millió dollárt kapott. 1955-ben a Fi­restone Gumi Társaság 55.4 millió dollárt vett be Libériá­ban. Ugyanakkor a libériai kor­mány teljes bevétele adókból és minden más jövedelmi for­rásból 15 millió dollár volt. Az amerikai ültetvények mellett vannak ültetvények libériai kézben ls. A 700 libériai gumi­ültetvényes között van a népes Tubman család is. Ezeknek az ültetvényeknek a területe azon­ban összesen mintegy 18 000 acre. Termelésük teljesen alá van rendelve a Ftrestone-blro­dalomnak. A libériai munkások annak ellenére, hogy megtagadták tő­lük a szervezkedés jogát, nem elsőlzben léptek sztrájkba élet­viszonyuk megjavításáért. 1945­ben sztrájkkal tiltakoztak a ki­kötőmunkások a libériai és a külföldi alkalmazottak fizetése közti óriási különbségek miatt. A kormány statáriumot rendelt el, és gépfegyveres alakulato­kat vetett be a sztrájkoló mun­kások ellen. Ugyanehhez az eszközhöz folyamodott a libé­riai kormány 1950-ben is, ami­kor többek között a Flrestona­ültetvényeken tört ki sztrájk. A mostani sztrájknak különös Jelentőséget ad, hogy a munká­sok viszonylag nagy számban vesznek részt benne. Figyelem­be véve, hogy az ültetvények dolgozóinak többsége a kor­mány és a helyi törzsfőnökölc által toborzott, félig-meddig kényszermunkás, a sztrájk éket bizonyítéka a libériai elnyomott tak öntudatra ébredésének. Accra, 1986 február

Next

/
Thumbnails
Contents