Új Szó, 1966. február (19. évfolyam, 31-58. szám)

1966-02-15 / 45. szám, kedd

HULLÁMVÖLGYBŐL FÖLFELÉ Évzáró közgyűlésre készültek a herestyéni szövetkezetben is. Géci ökonómus újságolta, hogy 16 korona a munkaegység ér­téke, és a természetbeni gabo­na további 1,8 koronát jelent. Nem nagy összegről van szó, ám ebben az esetben az a hely­zet, hogy a kevés is sok. Erről azonban majd később, adjunk előbb szót Géci elvtárs­nak, aki röviden tájékoztat a gazdálkodás történetéről: JÚL INDULT A SZÖVETKEZET 1957-ben vált egész falusi szövetkezetté a közös gazda­ság. Ebben az esztendőben már 19,3 koronát fizetett egy-egy munkaegységre. A következő években nem érte el ugyan ezt a jövedelmet, de nem volt nagy a kilengés. A munkaegy­ség értéke nem szállt alább 16 koronánál. A gazdaságot Štefan Tokár elnök irányította, és amint az eredmények mutatják hozzáértéssel. Ennek ellenére 1961-ben leváltották őt azzal az Indokkal, hogy nem jól gazdál­kodik. HULLÁMVÖLGYBE KERÜL A KÖZÖS A vezetést František Borčin vette át. Öt František Bocfo, az akkori helyi nemzeti bizottság titkára Irányította, s bizony nem nagy szerencsével. A mun­kaegység értéke 10 koronára csökkent. A következő eszten­dőben még egy koronával csök­kent a munkaegység értéke, pe­dig fennállása óta ekkor érte el a gazdaság a legjobb gabo­nahozamot. Kalászosokból 115 vagon termést takarítottak be, a munkaegységre mégis csak kilenc korona jutott. A vissza­esésre felfigyelt a Nyitrai Já­rási Termelési Igazgatóság, és tárgyalt róla. MEGVÁLASZTJÁK A VOLT ELNÖKÖT 1963-ban ismét Tokár elvtárs került a szövetkezet élére. Az első esztendőben még nem te­hetett sokat, csak egy koroná­val emelkedett a munkaegység értéke. Egy esztendőre rá azon­ban már 15 korona volt, és amint tudjuk, 1965-ben (amiről most számolnak el) 16 koro­nát ért egy-egy munkaegység. Tavaly is szép termés volt ga­bonából, ám az említett év 115 vagonos termésétől 9 vagon­nal elmaradt, mégis többet ho­zott ki belőle a gazdaság, mint akkor. Tehát nem mindegy, ki áll az élen. AZ ELNÖK VÉLEMÉNYE — Nem a véletlen műve, hogy a szövetkezet gyenge eredményeket ért el az emlí­tett esztendőkben. A volt tit­kár — tanácsaival nem akart rosszat —, nagyon befolyásolta a vezetőket, bár ő inkább az asztalos szakmához ért, mint a mezőgazdasághoz. Ilyen irányí­tással a szervezés hiányos volt. A takarmánnyal nem ta­karékoskodtak. Nemcsak azt kell tudni, hogy az állomány­nyal föl kell etetni a termést, hanem azt ls, melyik a leggaz­daságosabb takarmányadag, il­letve milyen fajta termékekből kell összeállítani. A JÖVÖ BIZTATÖ A herestyéni szövetkezetben még sok a rejtett tartalék. 62 hektár alagcsövezett rétet a múlt évben törtek föl, és továb­bi 40 hektár hasznavehetetlen rét várja még a lecsapolást. Ez a terület is szép hozamokat ígér a Dermence patak szabá­lyozása után. A szakosítás meg­valósítása is (ami már folya­matban van) nagyobb jövedel­met biztosít. A szövetkezet 13 vagonról 18 vagonra növeli a a sertés- és marhahústerme­A termőföld pótolhatatlan A BRATISLAVA-VIDÉKI járás­ban a termőföld védelmére ho­zott kormányrendelet nyilvá­nosságra hozatala óta különös figyelmet szentelnek e kérdés­nek. Azonkívül, hogy az építő­ipar és a többi népgazdasági ég céljaira évről évre nagy te­rületeket vontak ki a termelés­ből, azelőtt a mezőgazdasági üzemekben sem törődtek kellő­képpen a talajjal. A bűnös ha­nyagság következtében nagy ki­terjedésű termőföld vált többé­kevésbé terméketlenné. Jobb későn, mint soha! — mondja a közmondás. A Bratis­láva-vldéki járásban — nagy­részt állami támogatással, de önsegélyezéssel ls — az elha­nyagolt talajt lassanként újra a termelés szolgálatába állít­ják. A MÚLT ÉVBEN 1120 hektár rosszul termő rétet és legelőt szántottak fel, melyek — a ta­lajösszetétel helyreállítása után i— rövidesen gazdagon vissza­fizetik a gondoskodást. A Zá­horie környékén 170 hektár fu­tóhomokot tettek termővé. Ez a vidék — e nagyszabású álla­mi beruházás nyomán — nem­sokára visszanyeri egykori jel­legét, amikor is Bratislavát, sőt Bécset is ellátta zöldséggel. A mezőgazdasági termelés szako­sításának tervében már részle­tesen kidolgozták az ezirányú intézkedéseket. Ezek nyomán Záhorie környéke a közeljövő­ben gyümölcsös és zöldséges kertté változik. Néhány éven belül fedezni képes Bratislava szükségletét, sőt feldolgozásra ís jut termékeiből. A nagyarányú meliorációs és rekultivációs munkák tulajdon­képpen még csak most bonta­koznak kl teljes mértékben. A malackai meliorációs szövetke­zet, a járás legnagyobb ilyen üzeme tavaly 5 millió koronát fordított a mezőgazdasági föld termővé tételére, a vízrendé­lést és lemond a tejtermelés­ről. Ugyanis a húst olcsóbban állítja elő; a sertéshús kilóját 6,57 koronáért, a marhahúsét 8,12 koronáért. A tej önköltsé­gi ára viszont magas, 2,85 ko­rona literenként. AMIKOR A KEVÉS IS SOKAT JELENT A bevezetőben szó volt róla, hogy a 16 koronás munkaegy­ség és az 1,8 korona értékű természetbeni gabona nem sok. Ha azonban figyelembe vesz­szük a szilárd normát, meggyő­ződünk róla, hogy a herestyé­ni szövetkezetesnek ilyen ala­csony munkaegység-érték mel lett is szép a jövedelme. Matej Komžík fejő 1600 munkaegysé­get szerzett tavaly, ami a ter­mészetbenivel együtt 28 480 ko­rona részesedést jelent. Ezen­kívül még fél hektár háztáji földje is van. Igaz, ő dolgo­zott a legtöbbet, ám az állatte­nyésztésben foglalkoztatottak átlagosan 1200 munkaegységet szereznek évente, s ezért is te­kintélyes összeg jár. ZARSZŰ A dióhéjba tömörített jellem zésből úgy tűnik, mintha az el­ért eredmény csak Tokár elv­társ érdeme. Vagy olyan követ­keztetést lehetne levonni, hogy a herestyéni szövetkezetben csak egy vezető létezik, és a többinek „hallgass a neve". Korántsem erről van szó, min­denekelőtt a tagság teremti elő a javakat, és a szövetkezeti de­mokrácia sem szenved csorbát. Tokár elvtárs meghallgatja mindenki véleményét, és nem tartja magát a szövetkezet kor látlan urának. Annyi azonban bizonyos, egy vezetőnek tudni kell, melyik javaslatot válassza ki a sok közül, amely a közőst előre mozdítja. A tagságnak vi­szont arra kell ügyelnie, hogy olyan vezetőt állítson az élre, aki odavaló. BENYUS JÓZSEF szetre és a termőföld védelmére Az Idén és a következő években ez az összeg megsokszorozódik. A negyedik ötéves terv végére — amikor lényegében már be­fejezik a járásban a termelés szakosítását — ez lesz hazánk egyik legtermékenyebb vidéke, beleszámítva a ma még termé­ketlen Záhoriét is. A múlt évben 700 hektár el­hanyagolt termőföldet hoztak rendbe. Még a talajerő fokozá­sához szükséges anyagot ls sa­ját készleteikből fedezték. Ta­valy e célra több mint 3000 vagon tőzeget fejtettek. ÉVKÖZBEN talajelemzést vé­geztek. Több mint 17 ezer hek­táron vettek talajmintát. Ennek alapján 3000 hektárt nyomban meszeztek. További területek szintén ápolásra szorulnak. Évek hosszú során át elköve­tett mulasztásokat nehéz pótol­ni, ám a Bratislava-vidéki Járás mezőgazdasági dolgozói már megtették az első lépéseket. P. L. A plzefíi Skoda Müvek szakágazati vállalata elektrotechni­kai üzemének próbatermében az elmúlt év közepe óta új mo­dern berendezés működik. Felvételünkön a 65. számú üzem légnyomásos kapcsolóinak próbaterme látható. J. Vlach — CTK felv. Kevesebb a panasz A CSKP XII. kongresszusa óta hovatovább kevesebb a pa­nasztevő a kelet-szlovákiai kerületben. Ez az örvendetes tény statisztikai adatokkal is bizonyítható. A kerület lakossága 1962-ben összesen 5703 írásbeli panasszal fordult a kerületi nemzeti bizottsághoz, illetve a járási nemzeti bizottságokhoz.,' tavaly viszont már csak 3866 esetben emeltek panaszt. A múlt év folyamán benyúj­tott panaszok jelentős része — számban 146 — mezőgazdasági problémákkal volt kapcsolatos. Az Illetékes szervek szerint ezekből a panaszokból csak 25 volt indokolt. A nemzeti bi­zottságok, illetve a hatáskörük­be tartozó szervezetek vezető dolgozói tevékenységét 127 pa­nasztevő kifogásolta, közülük 32-en névtelenül, és csak 46 esetben indokoltan. A kivizs­gálással megbízott ellenőrök több indokoltan bírált fogyaté­kosságot állapítottak meg a he­lyi nemzeti bizottságok egyes titkárainak, Illetve elnökeinek tevékenységében. Kifogásolható volt egyes személyeknek, pl. családi kapcsolatokon alapuló előnyben részesítése, a HNB-k szervei érdekeinek törvényelle­nes támogatása, egyes funkcio­náriusok iszákossága, a nemze­ti vagyon felületes kezelése, a költségvetésben előirányzott eszközök megengedhetetlen cé­lú felhasználása stb. Tavaly összesen 557 lakás­ügyi panasz érkezett a Kelet­szlovákiai Kerületi Nemzeti Bi­zottság címére. Ezek a pana­szok túlnyomórészt jogosak vol­tak. Ezenkívül 85 panasztevő kifogásolta egyes tanítók peda­gógiai munkáját, valamint azt, hogy néhány diákot pártfogolás­sal javasoltak további tanulmá­nyok folytatására. Elgondolkoz­tató például Vasil Krajňák me­dzilaborcei lakos panasza, aki a helyi kilencéves iskola egyik tanítónőjének helytelen maga­tartására figyelmeztetett. A ta­nítónő ugyanis rendszeresen al­kalmazta a testi fenyítés meg­engedhetetlen módszerét. A tulajdonjogi ügyekkel kap­csolatos 84 panasz 24 százalé­ka volt jogos. A panasztevrik többnyire a megállapítottnál nagyobb kártérítést Igényelitek vízművek, utak, űj lakóházak építése miatt kisajátított Ingat­lanukért, a továbbiak pediig va­gyonuk elkobzásának hatályta­lanítását, illetve a már jóvá­hagyott kárpótlás címén járó összeg átutalását kérték. Nyolc­van panasz vonatkozott építés­ügyi kérdésekre. A panasztevők közül 40-en jogosan fordultak az illetékes szervekhez. A tár­sadalombiztosításban elkövetett mulasztások 79 panaszra adtak okot, de csak 16 százalékuk volt Indokolt. A kerület 53 la­kosa panaszkodott egészségügyi fogyatékosságok, valamint orvo­sok, illetve egészségügyi dol­gozók helytelen magatartása miatt. Az említetteken kívül még számos más jellegű panasz is érkezett a Kelet-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság, il­letve egyes járási nemzeti bi­zottságok címére. Jóllehet a névtelenül benyúj­tott panaszoknak csupán 38 százaléka volt indokolt, mégis hozzájárultak számos hiba s fo­gyatékosság feltárásához. Az viszont helytelen, ha a panasz­tevők névtelenségbe burkolóz­nak, mert így nem segíthetik kellőképpen az Illetékes szerve­ket az adott panasz indokolt­ságának kivizsgálásában. Befejezésül még csak annyit, hogy a lakosság elégedettsége érdekében minden nemzeti bi­zottságnak a panaszokat az előírt határidőig ki kell vizs­gálnia s el kell intéznie. Csu­pán az ilyen ügyintézés lehet a lakosság által Igényelt jog­védelem valóban hathatós esz­köze. BOHUS NEMCEK Uj állomást kap Érsekújvár ERSEKGJVAR ÁLLOMÁSÁT a második világháború alatt lebombázták, s a vágányok leg­nagyobb része is elpusztult. Átmenetileg ideiglenes állo­másépületet emeltek, hirtelen összeeszkábolt, irodákkal, szolgálati helyiségekkel, de az idő vasfoga kikezdte az épü­letet. A műszaki berendezés sem felel meg a mai követel­ményeknek. A város tehát új, korszerű állomást kap. Az építkezés terveiről beszélget­tünk Csintalan Ede mérnökkel, a vasútigazgatóság pályatervezési osztályának vezetőjével. AZ OJ ÁLLOMÁS létesítése városrendezési szempontból is számos változtatást kíván. Az Indóház felé vezető utcákat átépítik, kiszélesítik, aszfalt­vagy betonburkolattal látják el. Az épület előtti parkot fel­töltik. Az autóbuszok végál­lomását más helyre teszik át. Ezzel azt akarják elérni, hogy a városba érkező Ide­gen mindjárt kellemes benyo­mást nyerjen, ne lásson túl­zsúfoltságot, tolongást, lár­mát, lótást-futást, hogy az utas könnyebben tájékozód­hassák, nyugodtan folytathas­sa útját. Jelenleg, sajnos, ez lehetetlen. Hétfőn reggel pél­dául annyi a vonatokat váró utas, hogy a várótermekben nem fér el. Az állomás előtti téren, a vágányok között nyü­zsög a nép. Ehhez még hoz­zájárul, hogy ilyenkor — me­netrend szerint — egy teher­vonat fut be a pályaudvar ál­lomás felőli oldalán. Minden alkalommal gázolás, súlyos sé­sülés veszélye fenyegeti a vá­rakozókat. Igazán nagy sze­rencse, hogy eddig nem kö­vetkezett be katasztrófa. Az új pályaudvaron ez a veszély nem foroghat fenn. Az utas az állomás épületéből aluljárón juthat a vágányok között levő szigetperonra. A 150 méter hosszú fedett szi­getperonon annyi ember fér el, amennyi a személyvonat befogadóképessége. Arról ls gondoskodnak, hogy az uta­sok ne járjanak feleslegesen lépcsőt. Kiszállás után az aluljárón át közvetlenül az Indóház előtti térre kerülnek. Különösen nagy súlyt fek­tetnek a technikai berende­zésre. A legmodernebb relé­rendszert vezetik be. A disz­pécser falon függő vezérlő­táblán pontosan megállapít­hatja, milyen a helyzet a vá­gányokon. A ki-kigyulladó és klalvó színes villanykörték jelzik, melyik vágány foglalt, melyik szabad, nincs-e fenn­akadás, torlódás. Az önműkö­dő fékező berendezésért fő­leg a mozdonyvezetők lesznek hálásak. Nagy előnye az új pályaud­varnak, hogy Itt csak sze­mélyforgalmat bonyolítanak le. A tehervonat-állomást messzebb építik fel. Az áru­forgalom nem zavarja az uta­sokat, tisztábbak lesznek az állomás felé vezető utak, pe­ronok, vágányok, elkerülhetik a túlzsúfoltságot, simábban zajlik a személyforgalom. A gőzmozdonyokat fokoza­tosan kivonják a forgalomból, s Diesel- vagy villanymozdo­nyokkal helyettesítik. A fűtő­házat korszerű berendezéssel látják el, amely minden te­kintetben megfelel majd a kö­vetelményeknek. Idejében be­melegítik a személyvonatsze­relvényeket, nem kell az uta­soknak fűtetlen kocsikban fa­gyoskodniuk. A VASÜTI SZEMÉLYKOCSIK tisztántartására több gondot fordítanak. Reméljük, hogy a közönség ezután jobban ügyel a kocsikban a rendre, tiszta­ságra. Az új kazánház mögött karbantartásra és tisztogatás­ra szolgáló vágányokat épí­tenek, ahol alaposan átvizs­gálják a beérkező szerelvé­nyeket. Az érsekújvári pályaudvar felépítése után az utazókö­zönségnek sok előnyben, ké­nyelemben lesz része. HORNYANSZKY TIBOR ÜE 1966. II. IS 4

Next

/
Thumbnails
Contents