Új Szó, 1966. január (19. évfolyam, 1-30. szám)

1966-01-11 / 10. szám, kedd

VÁLTOZIK A PIONÍROK ÜDÜLTETÉSÉNEK RENDSZERE Hms?á?e?er gyermekről van szó A CSISZ járási bizottságainak a pionírszervezetek munkájáért felelős titkárai a szlovákiai bizottság bratislavai központi iskolájában négynapos szemináriumot tartattak. Ezen megvitatták a pionírok üdültetésének új rendszerét is, amelyet A r nuald V y č i s 1 í k, a Szlovák Szakszervezeti Tanács dolgozója ismertetett. A jövőben a járási szakszervezeti tanács és a CSISZ járási vezetősége közösen gondoskodik az ifjúság üdültetésének megszervezéséről. Megváltozik a beutalásnak eddigi módja. Az egyes járások igénylését irányszámokkal hozzák majd összhangba. Az irányszámokat pedig az határozza meg, hány, milyen korú gyermek él a járásban. Eddig ugyanis a gyermekek létszámát nem vették tekintetbe a beutalók elosztásánál, csupán azt, hogy szülő tagja a szakszervezetnek. A sokgyermekes családok szempontjából ez kimondottan hátrányos volt. Az elosztás egyes Járások és vidékek egészségügyi és éghajlati viszonyai szerint is változó lesz. Magától értetődően több beutaló jár mondjuk a komáromi járásnak, mint a poprádinak, ahol az üdülés lehetősége — úgymond i— háznál van. Az új rendszer szerint azonban az üdülőközpontokat megnyitják a környéken élő gyerekek előtt is, hogy a közös akciókban találkozhassanak az üdülő pionírokkal. Az eddigiektől eltérően a gyerekeket korcsoportok szerint osztják be az üdülőkbe. így fokozatosan azt is elérhetjük, hogy egyes iskolák osztálykollektfvái együtt üdüljenek. Megszűnik tehát a hivatalnokok és a munkások gyermekeinek külön üdültetése. Változik továbbá az üdülők típusbesorolása. A pavilonszerű üdülőkben a legfiatalabb korcsoportba (7—11) sorolt gyermekek kapnak helyet. Az idősebbek (11—13) sátortáborokban üdülnek és a 13—15 évesek számára vándortáborokat létesítenek. A cél az, hogy az üdülő gyermekek az iskolákból kikerüljenek a természetbe. Eddig ugyanis a nyári ifjúsági táborok kis befogadóképessége folytán az üdülőket iskolákban szállásolták el. A keletszlovákiai kerületben például az üdülők iitven százaléka iskolákban lakott. A gyermeküdültetés egyébként is a legrosszabb a keletszlovákiai kerületben, összehasonlítva köztársaságunk fővárosával, ebből a kerületből évente ötször kevesebb gyermek üdül, s még az országos átlagMegszűnik a beutalás eddigi rendszere • Az egészségügyi és éghajlati viszonyok döntenek • A kelet-szlovákiai kerület a sereghajtó nál is háromszar kevesebb. Bizonyos javulás azonban az idén már itt ls várható. Erdei menházakat, nem rentábilis üdülőket kapnak és rendelkezésükre állnak majd az utóbbi években más célokra használt valamikori ifjúsági üdülők is. Tfz menházból álló tábort létesítenek az Izra partján. Természetesen nemcsak a kelet-szlovákiai kerületben javítjuk a gyereküdültetés feltételeit. Országos méretben is nagy az erőfeszítés, hisz az idén legalább húszezer pionírral akarunk többet üdültetni, mint tavaly, összesen több mint háromszázezer fiatal gondtalan vakációjáról van szó. —ák. HOGYAN KÖNNYEBB? GYAKORI látogatója vagyok a falunak, s fgy bőven nyílik alkalmam, hogy közelebbről ls megismerkedjem a nemzeti bizottság képviselőinek problémáival. A beszédtéma rendszerint a községfejlesztés, a helyi lakosság társadalmi munkája. Persze nem mindenütt értelmezik egyöntetűen a társadalmi munka küldetését. Sokszor hangsúlyozzák, hogy a társadalmi munka a lakosság kötelessége, hiszen ennek köszönhető a mindenki javát szolgáló, közhasznú berendezések létrejötte. Ez a szemlélet lényegében helyes, de csak fenntartással. A társadalmi munkának nálunk már hagyományai vannak, s ha alaposabban elgondolkozunk, nem ls olyan jelentéktelenek. A lakosság szívesen vállal részt a község fejlesztéséből. Természetesen az emberek kezdeményezésével csínján kell bánni. Helyenként előfordul, hogy a lakosság segítőkedvét közönnyel fogadják. Ott aztán vajmi kevés eredményt mutathatnak fel a községfejlesztésben. Egyik Ismerősöm azon sopánkodott, hogy nálunk az emberek nem nagyon érdeklődnek a közérdekű munka iránt. Fejtegetéséből azonban kiderült, hogy a szervezésben súlyos hibákat vétettek. A nemzeti bizottságoknak arra kell törekedniük, hogy a lakosoknak személyes érdekük legyen annak a munkának az elvégzése, amelyre felajánlást tettek. Az sem lehet mindegy, hogy elég rugalmas-e a munkamegosztás. Ha a villanyszerelővel kavicsot terítetnek, vagy a festővel földet hordatnak — ez nem igen szolgálja ennek a társadalmi megmozdulásnak a hasznát. A KITŰZÖTT és elérhető célok fűthetlk csak az embereket társadalmi munkára, amely együttes cselekvésben, közös erőfeszítésben nyilvánul meg. A falufejlesztés! tervek összeállításakor és végrehajtásakor például a lakosság munkakészsége a cél elérésének egyik legbiztosabb fedezete. A falu erejével az új esztendőben is minden tekintetben számolhatunk. Fontos azonban, hogy az emberek erejéhez, képességeihez mérten jelöljék ki a munkát. (th) AótiiÜiittia d kuucicei Klement Gottwald Üj Kohóban. (CTK f elv. J E. KOVÁCS KALMAN: AFORIZMÁK • Akkor szárnyal a szó, ha gondolat röpíti. • Hosszú elbeszélés ntocs, csak rossz. • A költészet az életben van, de csak költő tudja kimondani. • Megszámlálhatatlan a mentségek száma, ha a saját vétkünkről van szó. • Az őszinte ember ügyetlenül hazudik. • Másképp ugat a kutya, amikor fél, és amikor tőle félnek. • A tehetetlen tehetség mindenről vitatkozik. • Attól még nem vagy nagylegény, hogy magasztos ügyekről mosdatlan szájjail beszélsz. • Leggyakrabban a hazug esküszik. A kocsma falán mindiárt a söntés fölött tüzes, piros betűk köszöntik az embert: „Boldog új évet kívánunk!" Ha már tlyen szíves a fogadtatás, letelepszem én is öreg barátommal. Iák egymásnak a kilincset. Tömött bajuszú, kucsmás paraszt emberek, pantallósok, pelyhedző állú suhancok, fiatal házasok családostól. Torlódnak az emberek, torlódik a szó; a r> ŕŕ n o r o z 1966. L U. Mit iszunk? — Sörti — lói van, igyunk sört .. Sima hajú, markáns arcélű, fekete börű pincér tolja csap alá a söröskorsókat. Fürge kézláb ember, hangos szavú, magabiztos. Kissé talán fölényes is. Mindegy. Ilyen ember kell ide. Fizetek és viszem a sört. Míg kortyolgatjuk, folyton nyílik az ajtó, és a friss széllel bekö*zönfenek az emberek is. Azon melegében adhangulat szemlátomást emelkedik. Ezt abból is észre lehet venni, hogy a pincér, jobban mondva, az italbolt vezetője „megereszt" néhány viccet... Maid elhallgat. Kissé kedvetlenül adja ki a kártyapaklikat a mohó atyafiaknak. C orra alakulnak a partik, zörög az asztal, kevergetik az „ördög bibliáját". A kibicek közelebb húzzák a széket. Enyhe káromkodások (isznak a füstös levegőben. Hangok metszik, ülik, taszttfák egymást. — Mit szájalsz, ülj le és látssz! — Vadszamár! Mondtam, hogy a piros alsóval üsd! — Kibic, kuss! Suttyó legénykére kiált az egyik deresedő halántékú kártyás: — Mit bámulsz annyira!? Még kiesel a szemeden! A harmadik asztalnál ricsaj. — Ide azt a lapot! Ptszokságl Nem látszom tovább! P ereg az idő, peregte nek a szavak: az indulat leveti hámját. Kapatos ember dől a söntésnek. Vörös képű és kötekedő. Ügy rácsap a pultra, hogy hanyatt vágódik az egyik pohár. — Bort ide! A pincér fekete szemében kis fénypontok jelennek meg. Dühös. — Várjon! Nem látja, hogy dolgom van! A vörös képű nem látja. Nem is akarja. F.qyre csak dülleszti a szemét a pincérre, es egyszerre, minden átmenet nékül felhördül: — Te! A keserves ... A pincér nyugalmat erőltet az arcára. — Majd beszélgetünk, ha kijózanodik! Olaj a tűzre minden szó. — Mit? Beszélgetünk? Vagy adod azt a bort, vagy földhöz vá gom a poharat. A pincér is hangos már. — Akkor maga is oda kerül! Az egyre feszültebbé váló szóváltásnak újabb vendégek érkezése vet véget. A vörös képű megkapja borát és elolda log. Csak a kártyások he jehujáznak tovább. Csak a füst gomolyog egyre sűrűbben. És ez a maró füst behatol a pórusok ba. rátelepszik a lélek re. elködösíti a szemet A kártyások reszkető kézzel szorítják a lapot, kérges ujjak ölelgetik a féldecist... K'nt az utcán, havat sodor a téli szél... —des— A barrandovi filmstúdióban Ladislav Rychman, a Hölgy a vágányon című zenés film felvételeit irányítja. E szélesvásznú színes film Vratislav Blažek ötletéből készül. A főszerepeket Jifina Bohdalová, Radek Brzobohatý és František Peterka játsszák. (J. Kruliš felvétele — CTK) Látogatás Nagytárkányban millHlllimiM Sokrétű iskolai kulturális élet llllllllllllllllir V

onatom határállomásra futott be. Éles fütty jelzi a kiszállást. Amióta ezen a vidéken jártam, sok minden megváltozott. Csernő rakodóállomása körül új házak, utcák épültek. A hatalmas állomás csarnokában munkások nyüzsögnek, váltás van. Az újságárus nem győzi a kiszolgálást. Pultján cseh, szlovák, magyar nyelvű lapok, könyvek. Hosszú sorban íllva vásárolnak a hazasietők. k nagy csarnok tereferétől, élcelődéstől hangos. A kultúrteremben fiatalok sakkoznak, az ítutazó diákok tankönyveik fölé hajolnak. A zsongást a bemondó hangja töri meg: Košice felé munkásvonat, Nagytárkányba autóbusz indul. Én az utóbbira szállok fel. Az út mentén kopár gyümölcsfák, szunnyadó szántóföldek. Kis- és Nagytárkány között modern épület áll: az új iskola. Kíváncsian tartok felé. A tanítás végére érkezem. A tanácsteremben mint régi ismerőst fogadnak. Természetesen a beszéd az új iskola építésére, jelentőségére terelődik Carkas István IgazgatóheT lyettestől, az iskola régi tanítójától tudom meg, hogy eddig mostoha körülmények Között, több épületben tanítottak. Az új tanévet azonban már az új Iskolában kezdték. A 15 tanteremben 400 tanulót 20 tanerő nevel. Az iskola hat pavilonból áll, melyeket fedett átjárók kötnek össze. A laboratóriumok, a kabinettek, műhelyek azonban még nincsenek felszerelve. Tavasszal kertet, parkot, sportpályát létesítenek társadalmi munkával. Büszkék tornatermükre, mely egyedülálló a járásban. Az új esztendőben hat lakásegység építését is tervezik a tanítók számára. Mindkét kézségből aszfaltutat építenek az Iskolához, és autóbusz szállítja majd a gyerekeket. I

skolánk tanulói — fűzi a szót Tóthné Bálvány Ilona — az Irodalmi és színjátszó körben dolgoznak, mégpedig sikerrel. A múlt tanévben a János vitéí című daljátékot mutatták be. Jelenleg a Hamupipőkét próbáljuk, melynek előadását mind a gyerekek, mind a felnőttek kíváncsian várják. Nagy súlyt fektetünk a tehetségek felkutatására. Iskolánkat minden évben a komáromi Jókai-napokon több tanulč képviseli. Az iskola tanítói munkájuk szerves részének tekintik a falu kulturális életének fellendítését. Nemrégiben a szülők részvételével 30 tagú énekkart alakítottak. Az együttes tagjai népdalokat, alkalmi énekszámokat, egyszerűbb kórusműveket tanulnak két-három szólamban. Az énekkar vezetője Vaszily Mária, az iskola tanítónő|e Jelenleg tánccsoportot szerveznek. A

község utcáit villanyfény világítja. Távolból a hármas határt jelző fények villódznak. Autóbuszra szállok, az ablaküvegen keresztül a kertes házakat figyelem. Jólesőn állapítom meg, hogy Nagytárkány lakói a kultúráról sem feledkeznek meg. Kőszegi Zsuzsanna Fellendítik munkájukat JARASI KONFERENCIÁRA KÉSZÜLNEK A CSEMADOK HELYI SZERVEZETEI A DUNASZERDAHELYI JÁRÁSBAN befejeződtek a Csemadok helyi szervezeteinek évzáró taggyűlései. A hatvankét helyi szervezet több mint 4000 tagja, főleg a kultúra kérdéseiről vitatkozott. De sok szó esett a párt közelgő XIII. kongreszszusáról is. Több helyi szervezet kötelezettségvállalással köszönti az eseményt. A kulturális élet fellendítésére vonatkozó kötelezettségek mellett jelentősek a faluszépltésre, a játszóterek és a szabadtéri színpadok létesítésére tett kötelezettségvállalások is. örvendetes, hogy a helyi szervezetekben a tanítók egyre nagyobb aktivitást fejtenek ki. Az utóbbi Időben a mezőgazdasági üzemekben dolgozó érteiKulturális hírek • A KALONDAIAK a napokban avatták fel a falu új kultúrházát. A 48 helységből álló kultúrház ünnepélyes megnyitására egybegyűlt a falu apraja nagyja. A megnyitó után a fiatalok jól sikerült kulturális műsorral kedveskedtek a közönségnek. (s. 1.) • EREDMÉNYESEN dolgozik a zalaba! szövetkezeti klub. A fiatalok nemrégen zenekart szerveztek és esztrádműsort mutattak be. jelenleg Irodalmi estre éi színdarab- bemutatóra készülnek. A HNB vezetősSgo és a szövetkezet anyagilag ls támogatja a fiatalok törekvéseit. (b. j.J miségiek közül is sokan bekapcsolódtak a kulturális munkába Az árvíz után a járás déli falvaiban nehezen lendült az élet a régi kerékvágásba. Elsőrendű feladat a házépítés és tatarozás volt, és még most is az. De azért már a kultúráról sem feledkeznek meg. Több helyen színdarabot tanulnak, Irodalmi esteket szerveznek. A JÁRÁSI KONFERENCIÁT a Csemadok helyi szervezetei január 15-én tartják meg. Az összejövetelen többek kőzött arról lesz szó, hogyan tegyék színvonalasabbá a kulturális tevékenységet. Ezért az előadások népszerűsítése érdekében már most fellendítik a munkát. TöbŐ irodalmi estet is terveznek. A jövőben a dunaszerdahelyihez hasonlóan szeretnének képzőművészeti köröket szervezni a nagyobb községekben is. Nemrégiben dunaszerdahelyi központtal megalakult a csallóközi együttes és szorgalmasan gyakorol. Az együttes műsora magva lesz a nyári kulturális rendezvényeknek. Udvarnokon a közeljövőben a szerdahelyihez hasonlóan irodalmi színpadot alakítanak A CSEMADOK JÁRÁSI VEZETŐCÉGE a nyár folyamán a ko« lozsnémal bemutató mellett még más Járási méretű ünnepélyt, énekkari fesztivált, Bihari-napot stb. Is rendez. Mindez azt bizonyítja, hogy a Csemadok munkája a dunaszerdahelyi járásban ls fellendülőben van. lt d.1