Új Szó, 1966. január (19. évfolyam, 1-30. szám)

1966-01-11 / 10. szám, kedd

IHlIľV Televíziós szem a geológiában A hozzáférhető irodalom szerint 1959-től foglalkoznak a televíziós technikának a geológiában vízió alkalmazásával. A* első országok között, ahol fejleszteni kezdték a geológiai televíziót, a Német Szövetségi Köztársaság és Csehszlovákia szerepel. 1960 óta a Szovjetunióban is kísérleteznek vele. Ez országok kutatói egymástól függetlenül fejlesztették ki a geológiai televíziós szondákat, mert a kielégítő konstrukciók megszerkesztésének első időszaka azokba az évekbe nyúlik vissza, amikor a televíziós geológiáról még nem jelent meg semmiféle közlemény. Ottörő munkát végzett ezen a téren különösen a bratislavai Technika Háza, amely a hatvanas évek elején elkészítette a geológiai célokra szolgáló TVszonda első, gyakorlatban Is bevált példányát. A szonda maximális átmérője 115 mm teljes hossza pedig 1180 mm volt. Végére forgatható tükröt szereltek, amelyet a felszínről lehetett vezérelni. E berendezés előnyei közé tartozik, hogy a külföldi típusoktól eltérően mérni lehet vele a tükör azimutját is. A szondát giroszkópos kompasszal ls ellátták, amely viszont lehetővé tette a megfigyelt kép azimutjának a kiértékelését. (Az azimut fontos szög a csillagászatban és a geodéziában. Bizonyos megfigyelt pontnak a megfigyelési ponthoz viszonyított helyzetét jellemzi, ezért nélkülözhetetlen a különféle méréseknél és helymeghatározásoknál.) Az első geológiai televíziós szondával szerzett tapasztalatok alapján a Technika Házának munkatársai Michal KrajCík vezetésével nemrégiben előkészítettek egy újabb ipari televíziós berendezést, amely még értékesebb eredményeket szolgáltat a geológiának, különösen a hidrogeológiának, vagyis a föld felszíne alatt levő vizek előfordulásával ós mozgásjelecségei törvényszerűségeinek vizsgálatával foglalkozó tudománynak. Az új geológiai szonda átmérője 76 mm, hossza 395U mm. Elfordítható prizma segítségével körös-körül megmutatja a furat falának a kópét. A szonda speciális önhordó kábelen függ, amely akár 1000 méter mélységből is lehetővé teszi a képtovábbítást. A televíziós szonda fel van szerelve Iránytűvel, a mágneses lehajlás (inklináció) mérésére szolgáló berendezéssel s úgyszintén a megfigyelt kép sarki koordinátáinak meghatározására szolgáló készülékkel. Irányítása monitor mellől történik, amely a vizsgált hely közeiében motoros járműben foglal helyet. A berendezéshez tartozik egy speciális benzin üzemű aggregát is, amely az áramfejlesztőt üzemelteti, továbbá egy nagyfrekvenciás áramátalakító. A Technika Háza laboratóriumában most egy további típust fejlesztenek, amely még kecsegtetőbb paraméterekkel fog rendelkezni, s minden valószínűség szerint a montreali világkiállításon is bemutatják. Mit tud a TV-szonda? Az ipari televíziónak a hidrológia területén való első bemutatkozására a vízerőművek, völgyzárógátak és más vízi építmények ellenőrzésénél került sor. Itt ugyanis az ellenőrzést végző technikusnak jól kirajzolt, éles képre van szüksége, hogy kiértékelhesse az építmény vizsgált résziének minőségét. A Technika Házának munkatársai ezért kezdetben a normál ipari TV-kamerát speciális fényképezőgéppel is ellátták; az utóbbi felváteleket készített a víz alatt. A televíziónak fényképezőgéppel való kombinációja rendkívül eredményesnek bizonyult. Bármilyen kedvezőtlen volt ugyanis a televíziós átvitel útja, tökéletes képet szolgáltatott anélkül, hogy búvárnak kellett volna a gyanús helyre lemerülnie. A képközvetítés emellett tetszőleges tdeig tarthatott. Az ipari televízió másfajta érvényesítését a csatornák és vízvezetékek ellenőrzésénél dicsérték a szakemberek. A berendezés segítségével például végrehajtották az egyik vegyiüzem szennyvízcsatornájának ellenőrzését. A csatorna 150 m hosszúságban közutak alatt vezet, s rajta folyik el az üzem összes szennyvize. A víz forrd és olyan agresszív, hogy még a betonra is maró hatást gyakorol. A körkeresztmetszettt csatornát ezért kőanyagcsövekből építették. Hogyan juttatták bele a TV-készüléket? A kamerát a fényképező berendezéssel együtt facsúsztatókkal látták el s acélkötelek, valamint csörlő segítségével húzták át a csatornán mindkét irányban. Az ellenőrzés mindössze hét óra hosszat tartott Az ellenőrző tv-monltor egy sátorban volt elhelyezve. A munkahelyek között drót nélküli összeköttetést létesítettek. A kanie: a nyílásokat leplezett le a csatorna falában, amelyekben a kőanyag és a beton is szét volt porladva, s ezért a csővezetékbe földanyag nyomódott A geológiai TV-szonda további szerepléséről ezt meséli Michal KiajCík, a sikeres berendezés konstruktőre. „A Liberec melletti Rastlslavicében hidrogeológiai fúrást végeztek, új ásványvízforrásokat kerestek. Pontosan meg kellett határozni a kőzetben húzódó hasadás irányát és hajlásszögét s azokat a kőzeteket, amelyeken át a víz felszínre tör. A furat átmérője 130 mm volt s 100 m mélységig hatolt. A televíziót Itt azért részesítették előnyben, mert giroszkóppal ls rendelkezik, amellyel meg lehet határozni a monitoron megfigyelt kép irányát a világtájak szempontjából. Utólag bebizonyosodott, hogy a »televlziós geológus® útmutatása alapján elkészített új furat eredményes volt * Stará Boleslav közelében egy ún. sugaras kút új konstrukcióját vizsgálták. A körülbelül 8 méter átmérőjű kút olyan megoldású, hogy a kútból küllőszerűen szétágazó acélgyűjtőcsöveket „sajtolnak" különleges hidraulikus berendezés segítségével a környező kőzetekbe. A hegesztett csövek hossza elérte a 40 métert Építés közben az egyik ilyen „sugár" váratlanul. kb. 35 méternyire a kúttól, a felszínre bukkant. Az ilyen hibának többféle oka lehet: pl. kemény sziklába ütközhetett, s ezért változtatta meg irányát, vagy elrepedhetett a csővezeték. Esetleg más hiba okozhatta az irányváltozást. A televízióra várt a feladat, hogy leleplezze a valódi okot. A TVszondát rudak segítségével tolták be a felszínről a hibás „sugárba". Kimutatta, hogy a cső elhajlása az egyik hibásan hegesztett hely repedése következtében történt A geológiai TV-szonda számos további esetben ls bevált. Alkalmazták már pl. olyan hidrogeológiai fúrásoknál is, amikor nem sikerült kiemelni a magot Számolnak vele az ércés szénrétegek felkutatásánál is. Legújabban a dunai védőgátak alsó kavtesrétegének felderítésére kívánják felhasználni. A terv szerint a fekvő rétegbe üvegcsöveket építenek be, amelyekbe aztán besüllyesztik a TVszondát. A homok mozgását megfestett szemcsékkel fogják ellenőrizni. Nagy fontosságú dologról van szó, mert szakvélemények szerint a dunai gátak múlt évi átszakadásának egyik feltételezett oka éppen a finom homikrészecskéknek az altalajban való mozgása volt. A gyakorlat bebizonyította, hogy számos esetben egyedül a televízió szolgáltat objektív tájékoztatást a föld alatt végbemenő jelenségekről. Ezért rövidesen nyilván a geológiai felderítés nélkülözhetetlen eszköze lesz a TV-szonda, amelyet manapság még nagyobbrészt csak haváriák esetén alkalmaznak. Automatizált hajóóriás A hajókormányzás automatizálásának célja, hogy az ember műszerfal mellől vezérelhesse a kormányt, a navigációs műszereket és a hajtóműveket. Jól sikerült ez annak a 87 000 tonna vízkiszorítású tartályhajónak az építésénél, amelyet Angliában készítettek a norvég Fred Olsen Co. számára. A megszokott felépítmény helyett csak egy torony van a fedélzetén, amelyben egyetlen személy látja el az egész navigációs szolgálatot A képen a Borgsten tartályhajó kormányturnya. Duna-tengerjáró motoros a komáromi hajógyárból NEVE: MNL-2700 • SAJÁT FLOTTÁNKAT A DNL2000-ESEKKEL KORSZERŰSÍTJÜK • KÉSZÜL A TOLÓ REMORKÉR TERVDOKUMENTÁCIÓJA Sajátos légköre van a tervezőirodának. BlsO tekintetre úgy tűnik, mintha az itt dolgozó mérnők a nyolcórás munkaidő' nek csak egyhatodát használná ki. Szakfolyóiratokat olvas, a számítóközpontba megy, esetleg a normatárba látogat el, ét néha-néha papírra skicceit gondolatait. A valóságban a géptervező csaknem huszonnégy órát dolgozik naponta. Reggel a feladat gondolatával kel, azzal itt ebédhez, este színházba menet — felesége nagy megrökönyBdésére — nemegyszer a felépítendő hajót hozza szóba. St sokszor még álmában ls azzal vesződik, vajon milyenre ti* kerill a hajó. Bz már nem is a szó szoros értelmében vett műszaki tevéi kenység. Bz már a művészettel rokon jelenség. V

ajon milyen hajók épülnek az idén Komáromban? Sikerük lesz-e a komáromi gyár termékelnek? — Ilyen gondolatokkal léptem be a minap a főkonstruktőrök szobájába. — Az idei „sztár" az MNL2700-as, jelentették kl mindjárt a beszélgetés kezdetéu a tervezők. Valóban, ez a hajó foglalkoztatja mostanában leginkább a gyár műszakijait Duna-tengerjáró hajó. Mint a neve is elárulja, 2700 tonna áru szállítására alkalmas. Teljes tengerészeti navigációs felszereléssel látják el, és a hajótestet — a „teknőt" — úgy építették, hogy az 150 méter hosszú és 3 méter magas hullámokat ls kibírjon. — A többi hajóban is használatos radárberendezésen kívül milyen műszerekkel kell a tengerjáró hajót ellátni? — Ultrahanggal működő mélységmérő, távirányító rendszer, öt rádióállomás ás még sok más biztosító berendezés lesz az MNL-2700-ason. Pontosan teljesítjük a nemzetközt hajózási előírások paragrafusait. — Az új hajótípus szellemi atyja? — Zdenék Jedlička mérnök. — Zeman mérnök a hazai kereskedelmi flotta fejlesztéséről érdekes dolgokat tud mondani. Ez talán még az MNL2700-asnál ls érdekesebb. A mérnök tervezte a DNL2000-es hajót, azaz a 2000 tonnás dunai motorost. — Ilyen is van? — Körülbelül húszas sorozat készül ebből a típusból. A dunai flotta gőzösei részben kiöregedtek, korszerűtlenek. Ezek a motorosok műszaki szempontból is kiválóak lesznek, összehasonlításul megemlítem, hogy a korszerű MNL-2000-es, szovjet megrendelésre készített motorosokon 15 főnyi személyzet van. A mi dunai motorosainkat annyira automatizáljuk és gépesítjük, hogy ezeken — 24 órás üzemeltetéshez — 12 főnyi legénység is elegendő. Újdonság például, hogy ezen a hajón a horgonyok leeresztéséhez nem kell elhagyni a kapitányi állást. Ez a tevékenység is gombnyomásra történik. Az árboc leeresztését is távirányításúra terveztük. A kereskedelmi flotta a személyzet létszámcsökkentésével jelentősen növelheti a munkatermelékenységet. Az ilyen hajószerkesztési elvek alkalmazásával lépést tartunk a világ hajóépítő iparában végbemenő fejlődéssel. A kisebb létszámú legénység a modern hajókon könnyen el tudja majd végezni a munkáját. Pedig — mivel a radar segítségével éjszaka ls üzemeltethetők lesznek ezek a hajók — a DNL-2000-es naponta 24 órát működhet. A

fejlődés azonban a ma legkorszerűbbnek tartott hajó gyártásánál sem áll meg. Egy további rajzasztalnál már olyan dunai motoros tervrajza készül, amelynek gyártását csak a jövő évben kezdik meg. A hajótípus alkalmazása Jelentős mértékben tovább korszerűsíti majd a csehszlovák dunai flottát. A toló remorkér egészen újszerűen oldja majd meg az uszályokkal történő teherszállítást. Mint már a neve ls mutatja, a remorkér nem húzza, hanem tolja a szilárdan egymás mellé kötött uszályokat. Hat. egyenként 1500 tonna rakományú uszályt tolhat maga előtt a négy motorral ellátott, összesen 2600 lóerős hajó. Ez a szállítási mód óránként 16—19 kilométeres utazást sebességet tesz lehetővé. A hajó külön érdekessége, hogy az általa tolt uszályokon egyáltalában ninos szükség legénységre. Érdemes megjegyezni, hogy a hagyományos módon történő vontatásnál általában három ember teljesített szolgálatot egyegy uszályon. Egy szerelvényen tehát összesen 18 munkaerő takarítható meg. — Vajon mikor látjuk meg csehszlovák trikolór alatt az első dunai toló remorkért? \ — Arra számítunk, hogy 1969-re megkezdhetik alkalmazásukat. A dunai országok közül eddig csak a jugoszlávok rendelkeznek Ilyennel, — mondja a remorkért tervező mérnök. K

int a móló mellett hatalmas bagger horgonyoz. Legénysége derekas munkát végzett a csicsól gátón keletkezett rést segítette betömni. Mint mondják, a helyenként 20 méternyi mélységet is meghaladó örvények helyét több mint 70 ezer köbméternyi kaviccsal, agyaggal, homokkal kellett betölteni. Az óránként 500 köbméteres teljesítményű gép; alaposan próbára tette a legénység szaktudását. — Az árvíz is bizonyította, hogy hazai megrendelésre érdemes és szükséges nagy teljesítményű kotrógépeket gyártani, jegyzi meg František Jtírek mérnök, a gép fötervezöjdt A Dunába évente óriási mennyiségű kavics sodródik. Évről évre magasabb lesz a meder, kevesebb víz fér el benne. És a hajózás biztonsága is megköveteli a kotrást. |/orszerű módon, korszerű technológiával, modern anyagból készítik a komáromi hajókat. A konstrukciós irodában külön osztályt létesítettek például a műanyagok alkalmazási lehetőségeinek kutatására. Ma a bútoroktól kezdve a kajütök faláig a hajók szinte minden berendezési tárgya műanyagból készül. A műszerek és a gépalkatrészek között is szép számmal akad olyan, amely műanyagból készült. A' hajógyár e téren is követi a fejlődés irányát. Ez máshogy nem is lehet, hiszen a következő években a Csallóköz egyik legnagyobb üzeme ls méltó részt akar vállalni az ország felvirágoztatásából. TÓTH MIHÁLY Hazánk felszabadulásának 20. évfordulója tiszteletére nagyszabású szocialista munkaverseny s felajáulási mozgalom indult a trebliovi járásban, melynek szervezésében és irányításában a nemzeti bizottságok aktív szerepet vállaltak. Munkájukat siker koronázta: az ipar, a kereskedelem, a helyi gazdálkodás ás a mezőgazdaság vonalán közel 24 millió korona, a falufejlesztés szakaszán pedig több mint 21 millió korona értéket képviselnek a megvalósított felajánlások. A Járásban az említett Jó eredmények tapasztalatai alapján szervezték a nemzeti bizottságok a CSKP közelgő XIII. kongresszusinak tiszteletére a vállalásokat. A járásban eddig közel 46 millió korona értékű felajánlást tettek. Tekintettel a vidék mezőgazdasági jellegére, ezen a szakaszon a legjelentősebbek a felajánlások. A Járás EFSZ-eiuek, állami gazdaságainak dolgozót 306 kollektív és 3159 egyéni vállalás alapján kötelezték magukat 2431 mázsa sertéshús, 2746 mázsa marhahús, 742 803 darab tojás, 1313 184 liter tej terven felüli eladására. A háztáji gazdaságok a tervezettnél 230 mázsa hússal, közel 91 ezer lltec tejjel és csaknem 796 ezer tojással többet Juttatnak piacra. —ik—