Új Szó, 1966. január (19. évfolyam, 1-30. szám)

1966-01-07 / 6. szám, péntek

A szövetkezet udvara télen Ki ne gondolná, hogy télen a gazdasági udvar csendesebb, mint nyáron. így is van, csak­hogy vannak kivételek. A szo­kottól eltérően forgalmasabb az élet az ekecsi szövetkezet udvarán. Az állattenyésztőknek rendkívüli napjuk van: ma fo­lyik a hóvégi súlygyarapodás ellenőrzés, s most osztják ki a takarmányt is. • • • Az udvaron járó-kelő etetők között magára tereli a figyel­met egy hattagú kopácsoló cso­port is. Az öreg tehénistállót szedik szét. A falak még jók voltak, a tetőzet azonban már elkorhadt, és bedőléssel fenye­getett. A csoport megakadá­lyozza a bajt. — A téglából garázst építe­nek — újságolják a csoport tagjai. Szükség van rá, regge­lenként nem tudják begyújtani a traktorokat, mert a szabad ég alatt nagyon kihűl a motor. » • • A magtártól szállítják szét a sertések kosztját. Az udvar la­tyakjában csendesen gördülnek a kocsikerekek. A sertésólak és az istállók körül azonban nagy a zaj. Mérik a növendékállato­kat és a hízósertéseket. Már vagy 1600 borjú meg malac volt a mérlegen. Nemcsak a csoportvezető jegyzi az adato­kat, az érdekelt gondozó, sőt Lakatos György, a keverékta­karmány-üzem képviselője is. A mérést nagy érdeklődés kíséri. A csoportvezető ennek alapján számítja ki az átlagos súlygyarapodást, a gondozó így tudja meg, hány munkaegysé­get szerzett. A takarmányszál­lító is érdekelt. Kötelezte ma­gát, hogy a leszállított takar­mányból legalább 48 dekát kell naponta híznia egy-egy sertés­nek. Hogy ki mit kap, az majd akkor derül ki, ha a csoportve­zetők befejezik a számítást. Csóka László anyasertésgon­dozó éppen most érkezik a ta­karmánnyal; háromnapi adagot méretett ki. A múlt esztendő­ben neki sikerült elválasztania a legtöbb malacot, 18,8 darabot egy-egy kocától. A szövetkezeti átlag sem rossz, 15,5 jut min­den anyasertésre. A gondozók­nak megígérték, hogy ha 15 malacot elválasztanak egy-egy kocától, 25 kilós malacot kap­nak prémiumként. Egyedül Bo­gár Lajos gondozónak nem si­került ez ideig 15 malacot el­választania, az átlaga 14,9 ma­lac elválasztása. Az ő helyze­te nehezebb volt a többi gondo­zóénál; kocaállománya ugyanis csak most van kifejlődőben. Az árvíz is beavatkozott. Am így ls szép eredményt értek el a gondozók. » « « Közben elérkezett az etetés Ideje, a , gondozók hozzálátnak a szokott napi munkájukhoz. Az egyik Istállóban Halász Je­nő és Fónod Dávid szorgoskod­nak. Előbb csillékre rakják a trágyát, majd széthordják az ennivalót. Száz darab hízómar­hát gondoznak. Mennyit sze­dett magára a jószág? Még nem tudják. Ök is kíváncsiak az eredményre, mert ezt az ál­lományt csak egy hónappal ez­előtt állították be a hizlaldába. • • « Az udvari épület egy kis he­lyiségében dolgoznak Halász Béla és Móricz István csoport­vezetők. Segédzootechnikusok­nak is nevezhetnénk őket. Egy kissé éppen bosszankodnak, mert a számológép fölmondta a szolgálatot. Móricz elvtárs hiába forgatja jobbra-balra a pöttömnyi masinát, az csak nem akar szót fogadni. Más megoldás nincs, minthogy ce­ruza segítségével fogjanak a művelethez, mert az eredményt sokan várják. Egyik-másik do­logról már be is tudnak szá­molni. — Az elválasztott borjúk na­pi súlygyarapodása 41 deka, a szopós borjúké 51 deka, a nö­vendékeké 52 deka — számol be Móricz elvtárs. — A nagyobbak csoportjába tartozó hízósertések napi súly­gyarapodása 55 deka — mond­ja Halász elvtárs. Ezek szerint a takarmányel­latónak nyert ügye van. Csak 48 dekás súlygyarapodásra kö­telezte magát. Az ekecsiek ugyan még takarmányrépát is adtak az abrakhoz, ám erre ők sem fizettek rá. Nyáron még nagyobb súlygyarapodást szok­tak elérni, 70 dekát is dara­bonként, ilyenkor azonban a hideg és más környezeti ténye­zők csökkentik a hízást. • • • Nem lenne teljes a kép, ha az ekecsi állatgondozók egész évi teljesítményéről nem ad­nánk számot. Ehhez Czirfúsz Sándor szolgál adatokkal: a gazdaság 65,5 vagon húst adott el, illetve 43 százalékkal többet a vártnál. — Sertéshúsból nem sikerült elérnünk a száz százalékot — mondja Czirfúsz elvtárs. Az ár­víz elől gyorsan kellett mene­külni, s a hízósertéseket 80 ki­lós súlyban küldtük a vágóhíd­ra. A szövetkezet 198 százalékra teljesítette a marhahús, és 190 százalékra a baromfihús eladá­si tervét. Tejből 14 százalékkal, tojásból 15 százalékkal adott el többet. Szóval az állatgondo­zók, a zootechnikusok helytáll­tak. Télen, nyáron, ünnepnap, köznap talpon voltak, éppen ezért odaadó munkájuk elisme­rést érdemel. BENYUS JÓZSEF A Bratislava! Magasépítő Vállalat dolgozói a jól végzett munka tudatával ünnepelhették az áj esztendő érkezését. Az elmúlt esztendőben 3042 lakásegységet adtak át és ebből 72 lakás­egységet terven felül, ami azt jelenti, hogy teljesítették a CSKP XIII. kongresszusa tisztele­tére tett kötelezettségvállalásukat. (Št. Petráš — CTK felv.) A kavics aláverése után ellenőrzik a sínpár vízszintes hely­zetét. Hogy gyorsabban robogjon a palócgyors AMIKOR A ZÓLYOMTÓL ér­kező motoros gyors először in­dult Csata és Párkány felé is, örömmel üdvözölték az utasok. Hisz errefelé még sosem járt gyorsvonat. A határban dolgo­zók is rajtafelejtették szemüket. Nagy esemény volt ez ezen a vidéken. Magyarországról érke­ző látogatók, üdülők jönnek rajta Párkánytól, Mikszáth jó palócainak földjéről, a losonci járásból pedig a cseh ország­részekbe és Szlovákia északibb vidékeire utaznak hetenként a munkások. Ezért ls becézik pa­lócgyorsnak. Nemrégiben azonban bírálat érte a palócgyorsot. Többször előfordult, hogy késett. De eb­ben az esetben a hírnéven még­sem esett csorba. Pályamunká­sok sokasága lepte el a pálya­testet Ipolyszakállastól kezdve egészen Ipolyságig. Kip-kop, hangzik napról napra a talpfa alá verő csákányok tompa üté­se. Nagy befogadóképességű va­gonokon hordják az őrölt kö­vet. Szinte újjászületik az ed­dig elhanyagolt vasútszakasz. Tóth József, a Csata és Ipoly­ság között folyó munkálatok munkavezetője, érdekes dolgok­ról beszél. — Hadat üzentünk a régi, nyolc méter hosszú sínpárok­nak, amelyeken már annyira x zötyögtek a vonatok kerekei, hogy az utas nemigen szundít­hatott. Csatától Zalabáig 300— 350 méter hosszú sínpárokat, a további szakaszon pedig 25 mé­tereseket rakunk le. Később eze­ket is majd az említett hosszú ságúakra hegeszt lük össsze. De rengeteg munkát ad a talpfák kicserélése és az őrölt kő be­öntése is. Az idő nem valami kedvező, a hó is szállingózik, de a pá­lyamunkások egy percig sem tétlenkednek. Esőben sárban, fagyban naponta helytállnak, hogy az új vonal minél hama­rább készen legyen. Mostaná­ban a palócgyors még nagyon óvotosan jár ezen a szakaszon, de nemsokára úgy roboghat, mint a fővonalon. TÖTH JÓZSEF csoportja ez­zel az ajándékkal kedveskedik az utasoknak az új esztendőre. (Balia) Néhány tapasztalat A HESZ ÉVZÁRÓ GYŰLÉSEIRŐL NYUGATON már négy kato­nai tömböt létesítettek „a kom­munizmus feltartóztatására és visszaverésére", amikor a Var­sói Szerződést megkötötték. A szerződést államunk is aláírta: vívmányaink védelmének bizto­sítására. De a védelem állandó szilárdításához, nap mint nap, hozzá kell járulnunk. Gyermekeink az iskolákban honvédelmi előképzésben ré­szesülnek. A Hadsereggel Együttműkö­dők Szövetségének hatáskörébe tartozik a hadköteles ifjúság katonai szolgálatra való felké­szítése. Persze napjainkban az AMIKOR az ügyvédi irodába belépett, a fogász azt hitte, hogy fiatal lány, csak amikor balkezes gyűrűs ujján megcsil­lant a karikagyűrű, tudta meg, hogy nem lány, hanem fiatal asszony áll előtte. Néhány perc múlva azt ls megtudta, hogy 21 éves és három gyermek any­ja. A fiatalasszony arca még gyermekes, de komoly az el­határozása: válnt akar. Válni. Válni nem egészen két évvel idősebb férjétől, mert így nem élhetnek tovább, inkább egye­dül nevelt gyermekeit. Telje­sen tisztában van azzal, hogy ez mit jelent, de így kellett dötente. Miért? A férje még éretlen, sejtelme sincs arról, mit jelent a család. Mopedet vásárol akkor, amikor a leg­idősebb fiúnak télikabátra vol­na szüksége, esténként a ba­rátaival szórakozik, otthagyja állását, mert összeveszett a mesterével, és teljesen mind­egy neki, hogy új munkahe­lyén jelentékenyen csökken a jövedelme. Ha még két évig egj/ütt maradnak, öt gyerme­kük lesz . . . AMERIKÁBAN, Svédország­1968. ban és mindazokban az orszá­gokban, ahol már aránylag I. 7. hosszab Irllí óta magas az élet­színvonal, egyre több problé­F m/ft okoz a fiatalkorúak házas­ságkötése. Az Egyesült Álla­mokban 1964-ben a házasságok 40 százalékát fiatalkorúak kö­tötték, és ezeknek körülbelül 50 százaléka már jel is bom­lott. Svédországban az ilyen házasságok 40 százaléka vég­ződik válóperrel a bíróság előtt. pszichológus elég élesen nyi­latkozott a problémával kap­csolatban: „A diákházasságok a nemzet katasztrófáját jelentik, mert a túl korai családi élet elfojtja a szellem lángjait." JOGÁSZOKAT, orvosokat és szociológusokat egyaránt fog­lalkoztat az a kérdés, vajon mi A MEGGONDOLATLAN „IGEN" Ma már megállapíthatjuk, mi a fiatalkorúak házassága felbomlásának az oka: még képtelenek mint házastársak együttélni. Az ilyen házasságo­kat elsősorban anyagi gondok terhelik. A fiataloknak nincs pénzük, nincs lakásuk, s így csak a családi élet hátrányait Ismerik meg anélkül, hogy megismerhetnék előnyeit is. De ez csak az egyik ok. A másik, a döntő fontosságú té­nyező, hogy a házastársak lel­kileg még nem fejlődtek ki, egyéniségük még nem alakult ki, és kérdéses, hogy e fejlődé­si folyamat befejeztével lelki habitusukban nem mutatkozik-e olyan nagyméretű különbség, amely lehetetlenné teszi har­monikus együttélésüket. Mar­garét Mead, a híres amerikai űzi a fiatalokat idő előtt a há­zasságba. Az indokok között találhatunk társadalompolitikai jellegűeket is. Erre a legjobb példa, hogy Amerikában egy új törvény érvénybe lépéséig a nős férfiak nem teljesítettek katonai szolgálatot. Ezért so­kan házasságot kötöttek idő előtt, hogy kihasználják az ebből adódó előnyöket. A tudo­mányosan megállapított okok között fontos szerepe van an­nak is, hogy korunkban meg­gyorsult a szexuális beérés Ideje. Mivel korán feltámad a fiatalokban a nemi érdeklődés, korán igyekeznek szexuális ta­pasztalatokat szerezni. Ez ter­mészetesen igen könnyen a túl korai anyasághoz vezethet, és terhesség esetén csak Igen kevés szülő adja lányának azt a tanácsot, hogy Inkább hoz­za világra gyermekét házassá­gon kívül, semmint olyan há­zasságot kössön, amely valószí­nűleg vállással végződik. Bár a mai fiatalság a nemi életet alapvető emberi fogának minő­síti, többségük mégis ugyanúgy megrémül, mint hasonló eset­ben elődeik, ha „törvénytelen gyermek" réme fenyeget. MINDEZ csak bizonyos mér­tékben magyarázza meg a fia­talkorúak aránylag gyakori há­zasságkötését. Érdekes jelen­ség, hogy mikor az átlagos em­beri életkor jelentékenyen meg­hosszabbodott, és amikor a magasabb életszívonal, a foko­zottabb egészségvédelem és nem utolsósorban a testápolás igen hosszan tartó fiatalságot biztosít, a lányok már 19 éves korukban attól félnek, hogy ké­sőbb nem tudnak férjhez men­ni. A tapasztalat azt mutatja, hogy visszatérünk a régmúlt szokáshoz, amikor a szülők már 17 éves korú lányukat igyekeztek férjhez adni. AZ EMLÍTETT problémával kapcsolatban a vele évek óta foglalkozó szakemberek sem tudnak még igen sok kérdésre válaszolni. A fiatalság az el­lentétek korszaka. A fejlődés­ben levő ember egy téren áll, amelyből sok utca vezet a lö­vendő élet felé. Vannak köztük zsákutcák is. (Arbeiter-Zeitung) ifjúság a honvédelmi tudomá­nyok alapjait már az iskolában elsajátítja. S vannak iskolák, amelyek egyedülálló kezdemé­nyezések szülőhelyei. A frýd­lanti, a Stráž nad Metují-i és a chrastovál iskolák végzősei (mind a libereci járásban) az alapiskolai bizonyítvánnyal együtt az ifjú amatőrvezetők jogosítványát is megkapják. Rendszeres motorversenyeket rendeznek, s nem az ő hibájuk, hogy kezdeményezésüknek szé­lesebb körben nincs visszhang­ja, miáltal magasabb színtű versenyek megrendezésére sincs lehetőség. Itt különöskép­pen a Považská Bystrica-i mo­torkerékpár-gyárra apellálunk: A legnagyobb jóakarat sem segít azonban, ha az alapisko­lai tanterv is ellentmond a jó­zan követelményeknek. így pl. az úszás nem szerepel a ki­lencéves iskola tantervében. Nem szabad tehát csodálkoz­nunk, hogy a hadköteles ifjú­ságnak több mint a fele nem tud úszni. Az iskolából kikerült fiatalok pedig már elszalaszt­ják az úszás elsajátítására leg­alkalmasabb kort és az ingye­nes oktatás sem biztosítható szátnukra. Az úszómedencék egyórai használatáért egyes he­lyeken száz-kétszáz koronát vagy még többet is elkérnek. A libereci járásban a had­kötelesek fizikai teljesítőképes­ségét is vizsgálták. Az adatok az előző év eredményeinél már valamivel jobbak. Az ország kü­lönböző pontjairól Liberecbe rukkolt katonáktól szerzett adatok azonban rosszabbak. A HADSEREG gyakorlati kö­vetelményei bizonyítják tehát a legkonkrétebben, hogy a hon­védelmi képzésre milyen nagy szükség van. S ezt elsősorban most kell tudatosítanunk, ami­Ikor a HESZ alapszervezeteinek évzáró gyűlései után lassan már pontot teszünk és merőben új munkaformát kezdünk a szövetség életében megvalósíta­ni. A Hadsereggel Együttműkö­dök Szövetsége is áttér a két­fokozatú irányításra, s alap­szervezeteit, a többi érdekszer­vezethez hasonlóan, az üze­mekből a dolgozók lakhelyeire helyezi ét. K. K.

Next

/
Thumbnails
Contents