Új Szó, 1966. január (19. évfolyam, 1-30. szám)

1966-01-07 / 6. szám, péntek

• ••"•••••••• ••••••••••• éj F 11 m Í ••••••••••• A REPÜLŐ CUPPER A szélesvásznú filmekkel újabb lehetőségek nyíltak az útleíró-Jellegű filmek előtt. A szélesvásznú színes filmek a legtávolabbi országok, népek életét hozzák hiteles valóság­ban közel hozzánk. A 70 mm-es forma természetesen még fo­kozza ezeket az előnyöket. A bratislavai Dukla moziban a rendkívül népszerű Winnetou filmek után A repülő Clipper című nyugatnémet útleiró film került műsorra. Ez a film nem ismeretlen tá­jakat mutat be, hanem főleg Európa országait. A Flyng Clipper — A repülő Clipper — a világ utolsó legnagyobb vi­torlás hajója a Skandináv-fél­szigetről Indul útnak és a Föld­közi-tengeren át járja be Eu­rópa partjait. Portugállát, Gib­raltárt, az Adriai-tenger part­ját, Görögországot, Egyiptomot, visszafelé pedig a Riviérát csil­logtatja meg a nézők előtt. A romantikus úton több ország fiat vesznek részt. A parancs­noki tisztet Skoglund kapitány, a kivert tengeri farkas tölti be. íi-iosztottjai Dánia, Norvégia, ľ illandia. Finnország és az NSZK tengeri kadétjai közül kerültek ki. A rendezés Her­nmnn Leitner és Rudolf Nussg­r 'ber trcnkíja. HARANGSZÓ A MEZÍTLÁBASOKÉRT Stanislav Barabáš új filmjé­ben azt mutatja be, hogy csak egy hajszál választja el a har­ci lövöldözést az egyszerű gyil­kosságtól. A háború utolsó napjaiban két halálosan fáradt, egységétől el­szakadt partizán kezére kerül eg fital német katona, akinek éle' • ől döteniük kell. Tulaj­donkeppen mindhárman azonos helyzetbe kerültek, kiszolgálta­tottak a természetnek, és az egyik vagy másik oldalról őket érhető veszélyeknek. Elvesztet­ték kapcsolatukat a világgal, főleg a megszokás irányítja tetteiket, s bár bizalmatlanság és meg nem értés veszi körül mindhármukat, a két partizán nem öli meg a fiút. Ám meg­teszi ezt a film végén a német tiszt, miután a fiatal katona nem volt hajlandó parancsát teljesíteni, s nem lőtte le a két partizánt. Ivan Bukovčan pszichológiai­lag pontosan kidolgozott forga­tókönyve kiváló megvalósítókra talált. Barabáš, a rendező nein keresi az egyszerűbb, a köny­nyebb utat, így sikerül áthi­dalnia a veszélyt, amit a tör­ténet túlzott általánosítása rej­tene magába. Vlado Müller, Ivan Rajmiak és N. Dietrich színészi teljesítménye segíti a rendezői elgondolások megva­lósítását. A film közepe táján jelenik meg a vásznon Ewa Kry­zowska, aki erotikát hoz a há­rom férfi közé. Ez az új szlovák film — ha lehetnek is fenntartásaink — bátran foglal állást a világot ma olyannyira foglalkoztató létkérdésben. A KÍNAI SZEGFŰ TITKA Rudolf Zehetgruber, Luise Weinert — Wilton Kínai szeg­fű című bűnügyi regénye alap­ján készítette ezt a nagyvárosi környezetben játszódó kriml­nál-fllmet. Az 1964-ben készült film cselekménye egy talál­mány körül forog. Bexter tanár új hajtóanyagot talált fel, melynek gyártása óriási jöve­• •••••••••• (eienei a Harangszó a mezítlába­sokért című új szlovák filmbúi delemforrást jelentene. A ta lálmány iránt nagy az érdek­lődés. Ismeretlen tettes megöli a tanár sofőrjét, aki egyben magánnyomozója is. Elkezdő­dik a hajsza a gyilkos felkuta­tására, persze a körülmények annyira bonyolultak, hogy végül is mindenki veszélybe kerül és már meg sem lehet állapítani hogy ki dolgozik az Igazság kiderítésén, és ki éppen ellene. Nem hiányzik a filmből a lő völdözés, a verekedés, és a to­vábbi gyilkosság sem. A végén a gyilkost meglelik, a gengsz­tereket lecsukják, tehát min­denki megkapja méltó bünteté­sét. A film francia—olasz kop­rodukcióban, a prágai film­gyárban készült. Néhány való­ban mesterien megszerkesztett izgalmas jelenete van, külön­ben a klasszikus bűnügyi törté­neteknek csak hígított utódja. A film zenéjét Miloš Vacek szerezte, az építész Zázvorka volt, operatőr Jan Stallich, mindhárman a barrandovi film­gyár dolgozói. A színészek kö­zött is találunk hazai nevet, a fiatal Olga Schoberové játsz­sza Bexter tanár unokahugá­nak, Suslnak szerepét. AIDA Giuseppe Verdi világhírű operájának filmváltozatában Sophie Loren játssza a címsze­repet. A film Olaszországban, 1953-ban készült. Rendezte ele­mente Fracassl, a felvételek Piero Portalupl kameráját di­csérik. A zenei vezetés Renzo Rossellini, a koreográfia Mar­gherita Walmann munkája. A főszerepeket dublírozták, így például Aidát Renata Tebaldl, Radamest pedig Gino Bechi énekli, de Sophie Loren, illet­ve Luciano Della Mara alakít­ja. A film rendkívül gazdag kiállítású, ám a fiatal Sophie Loren szépsége és bájai sem tudják átlagon felüli alkotássá emelni. MINDEN MEGTÖRTÉNHET Ez a színes, zenés angol film azon filmek közé tartozik, ame­lyekben a népszerű énekesek Ös zeneszerzők egyes énekszá­mait egyszerű (ebben az eset­ben talán túlságosan egyszerű) történet fogja keretbe. Itt egy gramofonstúdió fiatal asszisz­tenséről van szó, akinek alkal­ma nyílik az érvényesülésre. Zenei tehetsége révén felfede­zik, nagy sikereket arat és ter­mészetesen elnyeri a szeretett lány kezét is. A forgatókönyvet Leigh Vance írta, a filmet Don Shap rendezte. Operatőr Ken Hogges. A főszerepekben Tomy Steelet, Michael Medwint, An­gela Douglast, Jean Harveyt stb. láthatjuk. —s— A Minden megtörténhet címfi zenés angol film egyik Jelenete. Dolgozó nő-é a háztartásbeli? Sok százezer nő dolgozik nálunk a háztartásban, Szlovákiá­ban a munkaképes nőknek 45, a cseh országrészekben 27 szá­zaléka. A legfrissebb felmérés azt mutatja, hogy a háztartásbeli nő hetente 60 órát szentel a háztartásnak. Enríek az Időnek a felét az ételkészítés foglalja le, 18—19 százalékát a takarítás, negyed részét a ruhanemű tisztítása, főleg a mosás és a vasa­lás. Ezenkívül más házkört, gyakran nehéz fizikai munkát is végez, s természetesen a gyermeknevelés is rá tartozik, ami ó rában nem mérhető le. A háztartásbeli nő tehát te­kintélyes mennyiségű munkát végez. De vajon dolgozó nőnek számít-e? Dolgozó nő-e olyan értelemben, mint az alkalma­zott nő? Ezt A HÁZTARTÁSI MUNKA JELLEGE dönti el. A háztartási munka gazdasá­gi szempontból olyan impro­duktív munka, amely nem fügj{ össze a termeléssel, mert n társadalmilag szervezett mun­kán kívül esik. Nem hoz létre használati értéket mások szá­mára, hanem olyan javakat, amelyeket azok fogyasztanak, akik létrehozzák, illetve a csa­ládtagok szűk köre — nem ke­rülnek tehát cserére. A ház­tartási munka nem hoz létre új termékeket sem. A főzéssel például a nyersanyag csak for­mát változtat, ami lehetővé te­szi fogyasztását. Más háztartá­si munkának pedig, például a takarításnak, mindössze kar­bantartó" jellege van. A külön­böző háztartási gépek haszná­lata ellenére is (mosógép, por­szívó, parkettcsiszoló, mixer) u kicsiben, egy háztartásban vég­zett munka nem gazdaságos, mert itt a kézi munka van túl­súlyban. És minél több munkát végeznek a háztartásokban, an­nál nagyobb a társadalmi mun­kaidőalap szétforgácsolása. A háztartási munkának tár­sadalmi szempontból alacsonr gazdaságosságából ered tehát, hogy a nőket be kell vonni u termelésbe. A nők nagyobb fo­kú alkalmaztatása azonban né­hány AKADÁLYBA ÜTKÖZIK. Nem minden lakott területen — elsősorban falun — lehet munkaalkalmat teremteni, s különösen a nők számára. Eh­hez járul még, hogy a háztar­tásbeli nők szakképzettsége mi­nimális. Falun elsősorban a kereskedelmi és szolgáltatási hálózat fejlesztésével, a szövet­kezetekben a kiegészítő terme­léssel lehetne több munkaalkal­mat biztosítani. Nagy akadálya a nők munká­ba állásának a szolgáltatások nem kielégítő színvonala és a bölcsődék, napközt otthonok, óvodák hiánya. A munkába Járó nő a heti 46 órán kívül a ház­tartásban további 35 órát dol­gozik, sok időt veszt utazással. Háztartásbeli munkaidejét el­nyújtja még az is, hogy a ke­reskedelmi és a szolgáltatási hálózat rossz megszervezése kö­vetkeztében sok időt vesz igénybe a bevásárlás, a javí­tókban a többszöri sürgetés stb. A nő naponta mintegy 64 percet tölt vásárlással. Mindez egészségi, művelődési szem­pontból bizonyára nem válik előnyére. S ráadásul sok eset­ben fizetésének java része rá­megy arra, hogy valaki a gyer­mekét gondozza. S akkor erő­sen megfontolja, munkába 611­jon-e. Másrészt viszont a többgyer­mekes anyák alkalmazása ma, amikor nincs elegendő bölcső­de stb., NEM KIFIZETŐDŐ. Gyakori kimaradásuk a munká­ból gyermekeik betegsége miatt nagy veszteséget jelent. Ne le­pődjünk meg tehát azon, ha illetékes helyeken ma egyre gyakrabban említik azt a le­hetőséget, hogy társadalmi szempontból előnyösebb lenna a többgyermekes anyák alkal­mazásának megszakítása, s a társadalom bizonyos mértékben hozzájáruiua e családok pénz­gazdálkodásához. Ha feltételezzük a teljes női foglalkoztatottságot és a szol­gáltatások magas színvonalát, a társadalom és a család- közti munkamegosztást akkor is Jó­zanul kell értékelnünk. A ház­tartással és a gyermekgondo­gondozással kapcsolatos mun­kák egy részét nem vállalhat­ja a társadalom, hanem a csa­ládnak kell elvégeznie munka­időn kívül. De mindez viszont megosztha­tó családtagok között. A ház­tartási gépek alkalmazása ezt különösképpen elősegíti, s le­rövidíti a háztartási munka idejét. Minden család tulajdonkép­pen „kisüzemi gazdálkodás . Társadalmi szempontból elő­nyösebb lenne a háztartási munkákat NAGYÜZEMI GAZDÁLKODÁSSAL FELVÁLTANI. Ezért a háztartásbeli nőt nem tekinthetjük munkája jellegénét fogva dolgozó nőnek olyan ér­telemben, mint az alkalmazott nőt. Amíg fennállnak a nők magasabb fokú alkalmaztatásá­nak jelenlegi korlátai — a ke­vesebb munkalehetőség, a szol­gáltatások mai színvonala ős a szociális Intézmények hiánya —, s ezért a háztartásban ma­radnak, addig a legfontosabb, hogy a társadalom potenciális munkaerőt lásson bennük, te­hát gondoskodjon szakképzé­sükről. MARTIN KONTKA docens Önkiszolgálás; _ modern kereskedelem AZ UTÓBBI IDŐBEN a belke­reskedelemben végbemeni nagyarányú változások köz<S tartozik az új eladási módsze­rek térhódítása. Különösképpen az önkiszolgálás terjedt el, amely lehetővé tette egyrészt a forgalmi költségek csökken­tését, másrészt a vásárlók gyors kiszolgálását. AZ ÖNKISZOLGÁLÁS ELŐNYEI a fogyasztás számára: gyor. vásárlás, önállóság az áru ki­választásában, pontos ár, súly és méret, higiénikus és kultu­rált eladás. Ezekben az elő­nyökben nem részesülhetnek azok a vevők, akik a hagyo­mányos eladási módszerekkel dolgozó boltokban, főleg élel­miszerüzletekben vásárolnak. Az önkiszolgálás leginkább az élelmiszerkereskedeiemben terjedt el. Ez a fűszer és cse­mege szakmára, de a zöldséi; és gyümölcs üzletekre, a pék­üzletekre és az élelmiszerke­reskedelem egyéb szakboltjaira is vonatkozik. Ezekben az ön­kiszolgáló üzletekben a vevő feleannyi idő alatt bevásárol­hat, mint a hagyományos mód­szerekkel dolgozó üzletekben. Az utóbbi időben egyre töb­bek kívánsága, hogy a friss húst és hentesárut azokban az önkiszolgáló üzletekben vásá­rolhassák, ahol a többi élelmi­szert. Ez például úgy oldható meg, hogy az előkészítő helyi­séget üvegezett tolóajtóval el­választják az eladótértől, s így a vevő figyelheti a hús tárolá­sát, felvágását, osomagolását. A élelmiszert elárusító üzletek­ben bővül az ipari cikkek vá­lasztéka is. Természetesen csak a napi keresletű cikkekről le­het szó. Ilyenek a mosószerek, tisztítószerek, pipere kellékek stb. Az önkiszolgálás széles körű elterjedésével szorosan össze­függ AZ ÁRU ELŐRECSOMAGOLÁSA. Az előrecsomagolás biztosítja a a súly és az ár helyességét, le­hetővé teszi a tartalom feltün­tetését, hozzájárul az áru mi­nőségének Javításához. Az elő­recsomagolás — főleg az élel­miszereknél — az egészségügyi követelmények szempontjából ls előnyös. Bizonyos nehézsé­gekbe ütközik a friss élelmi­szerek csomagolása. Ezeket — mivel gyorsan romlanak —, né­ha előnyösebb közvetlenül az önkiszolgáló boltokban csoma­golni. Az áruk előrecsomagolása 25 százalékkal csökkenti a vásár­lási időt, s ezzel arányosan nö­vekedhet a forgalom. A csomagolástechnikát Ille­tően nálunk lemaradás tapasz­talható. A csomagolás színvo­nalának javítása évek óta hú­zódó probléma. Szükséges pél­dául, hogy a higiénikus, Ízléses és tartalmilag pontos csomago- ; lás mellett a csomagolt árun rövid, könnyen érthető rek­lámszöveg, használati utasítás és jól látható árjelölés legyen, A CSOMAGOLÁS SZÍNVONA­LÁNAK javításán kívül megol­dásra vár még az önkiszolgáló üzletek pénztári munkájának tökéletesítése. A vásárlónak egyrészt a kosárra, másrészt a kiválasztott áru megfizetésére kell várnia. Ha ezt is sikerül a kereskedelmi dolgozóknak megoldaniuk, akkor még keve­sebb idő alatt vásárolhatunk. KOVÁCS ZOLTÁN AZ EURÓPAI SZOCIALISTA ORSZÁGOK MEZŐGAZDASÁGI NÉPCSEDÉSE AZ EURÓPAI SZOCIALISTA ORSZÁGOKBAN a hábo rú éta jelentős mértékben csökkent a mezőgazda­sági dolgozók száma: az NDK-bm 1952 és 1962 kö­zött 275 000 fővel: Bulgáriában 3 348 és 1958 között mintegy 500 060 fővel; Magyarországon 1849 és 1960 között 285 000 fűvel; Lengyelorsiágban 1950 és 1980 között 549 000 fővel; Romániában 194S és 1956 között mintegy 560 000 fővel; Csehszlovákiában 1950 és 1962 között 716 000 fővel; a Szovjetunióban 1953 és 1962 közölt mintegy egymillió fiival; Jugoszláviában 1953 és 1361 között 457 000 fővel. A csökkenés szá­zalékban kifejezve: Csehszlovákéiban 33 %; az NDK­ban és Bulgáriában 16 %; Magyarországon 12 %; Ju­goszláviában 9%; Lengyelországban 8%; Romániá­ban 7%; a Szovjetunióban 4%. Minthogy a mezőgazdaságban dolgozók számának csökkenése olyan időszakban következett be, ami­kor a, megművelt terület nőtt, i;z a mezőgazdasági munka termelékenységének nagyfokú emelkedését mutatja. A második világháború ulún a vizsgált államok­ban a mezőgazdasági dolgozóknak az összes dolgo­zók számá-íioz viszonyított hányada 1960 körül az NDK-ban (18 %| és Csehszlovákiában (26%) a leg­alacsonyabb, Albániában (75%), Bulgáriában (62 Hl és Romániában (61 H) a legmagasabb. NEMCSAK SZILVESZTERKOR FOGYASZTUNK SOK ALKOHOLT A VILÁGSTATISZTIKAI ADATOK azt mutatják, hogy Csehszlovákia a legfejlettebb államok közé tartozik. Sajnos, az alkoholfogyasztásban és a dohányzásban is élvonalbelieknek számítunk. Ez bizonyára nem Irigylésre méltó pozíció, mert közvetlenül összefügg az egyén és a család pénzgazdálkodásával ét ax ember erkölcsi fejlődésével. Ez év első felében Prágában egy lakos átlagban (beleértve a csecsemőket és az időskorúakat is) 52 koronát költött szeszes italokra, 269 koronát sörre és borra. 219 koronát dohányra; a nyugat-csehor­szági kerületben 66, 279, 184; az észak-morvaországi kerüle.'ben 145. 226, 158; a nyugat-szlovákiai kerü­letben 100, 178. 103; a kelet-szlovákiai kerületben 200. 189, 89 koronát. A félévi adatokból Ítélve csak Prágában évente 1,1 milliárd koronát költenek fö­löslegesen olyan cikkekre, amelyek egyáltalán nem szükségesek ax egészséges élethez. A nagyméretű alkohol- és dnhányfogyasxtást még jobban érxékeltetl az, hogy a takarékbetétek össze­ge az országban alig éri el e cikkekre fordított kiadások 50 százalékát. Ext axért hangsúlyoxxuk, mert éppen az év kezdete a legalkalmasabb Idő arra. hogy elgondolkozzunk pénzkiadásaink várható összetételén, s az emiitett fölösleges kiadásokat csökkentsük: inkább többet költsünk üdülésre, mű­velődésre, kultúrára. 1966. I. 7,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents