Új Szó, 1966. január (19. évfolyam, 1-30. szám)

1966-01-28 / 27. szám, péntek

HETVEN EVESEK A bratislavai Figaro ebben az évben ünnepli fennállásának hetvenedik évfordulófát. A jubileumi évben több mint 142 millió korona értékű árut termel, amelyből több mint 15 millió korona értékű édesség kerül a külföldi piacokra. Ha egy régi kődarab, mely valamelyik üzemépület betonalapjába szorult, — beszélni tudna, elmondaná, hogy 70 évvei ezelőtt a német Stollwerck cég alapította a pozsonyi fióktelepet. És akkor — ugyanabban az évben született Alžbeta Deutzerová, aki a gyárral együtt ünnepli 70. születésnapját, ök ketten szorosan összetartoznak: a hetven éves ember és a hetven éves gyár, hiszen Deutzer néni először 1909-ben^ kezdett dolgozni a gyárban és ott dolgozik ma is. Sztrájkokra és 10—12 órás munkaidőre emlékszik, hajszára és a kedvezőtlen szociális körülményekre. Sok emléket őriznek a gyár alkalmazottai. Faban János és felesége 20 éve dolgoznak az üzemben. Tanúi voltak annak is, amikor 1946-ban a demokraták megszállták a gyárat, kitiltották a kommunista pártszervezetet és megtiltották a kommunista sajtó terjesztését azzal az indoklással, hogy „a munkások munkaidő alatt újságot olvasnak". Zrost Rudolf, Giprich János 1947 júliusát idézik, amikor a bratislavai Stollwerck gyár dolgozói sztrájkkal tünPALDANOVÁ Mária, az egyik szocialista munkabrigád vezetője a karamella-gép mellett. tettek Fraštacký demokratái ellen. 1948. február 25-én diadalmasan lengett a vörös lobogó a bratislavai Stollwerck-gyár ormán és a párt által vezetett dolgozó nép győzelmét hirdette. És az üzem történelmében új fejezet kezdődött. Oj üzemépületek emelkedtek, kicserélték a régi gépparkot, tanultak a vezetők és a munkások, gyorsabban mozdult a kéz, új tetteket diktált a szív és az agy ... A Jó eredményekhez nemcsak pénz kell, hanem lelkesedés is. Ezt bizonyítja a bratislavai Stollwerck — a mai Figaro példája. Mert Ismerjük el, hogy havi 900—1000 koronás jövedelem nem tartozik a „nagy" fizetések közé. Már pedig a Figaro dolgozóinak ma ez az átlagkeresete. Az üzem dolgozóinak több mint 80 százaléka nő és a jelek szerint nagyon tudnák lelkesedni ezek az asszonyszívek, valahogy úgy, mint a régi harcok idején a forradalom tüzében égő proletárszívek. Huszonöt munkacsoport nyerte el eddig a Szocialista munka brigádja címet: 197 dolgozó, ezek közül 168 nő és 38 fiatalkorú. 13 kollektíva áll versenyben a címért: 104 nő, közülük 28 fiatalkorú. Deutzer néni mosolygó szemekkel meséli, hogy az ÜB jóvoltából bejárta már a Tátrát, ismeri Bardejovot és Luhaőovicét is. Alžbeta Korbelová, az újítómozgalom egyik legeredményesebb tagja, edrdig hat újítási javaslatot nyújtott be ... Beszélgetés közben Giprich János, aki 27 éve dolgozik már a gyárban, halkan megjegyzi: — Mi még nem tompultunk el, még mindig örülünk a szabadságnak! Tudja, mi volt nálunk a szlovák állam idején? Gestapo-spicliket ültettek be ide a Reichben élő főnökök ... Aki hetvenedik születésnapját ünnepli, azt illik megajándékozni. Azt hiszem, a Figaro dolgozóinak a legszebb ajándék az lenne, ha az illetékes hatóságok gondoskodnának megfelelő kapacitású bölcsődéről és óvodáról, hogy az üzemben dolgozó asszonyok megszabaduljanak ettől a legsúlyosabb gondtól. A bratislavai Figaro a tervek szerint 1970-ben már évi 200 millió, 1975-ben pedig 250 millió korona értékű árut termel. A riporter kételkedve fogadja ezt az adatot, mert a látottak alapján bizonyos benne, hogy ennyi lelkesedéssel, fegyelmezettséggel, önfeláldozással — a tervet bizonyosan túl is teljesítik. PÉTERFI GYULA Szilárdabb gazdasági alapokon A rimaszombati járásban tovább erősödnek az állami A FELEDI PÉLDA gazdaságok • Az önköltségfigyelés fontos gazdasági tényező • Többet, de olcsóbban 1966. L 28. Az utóbbi két évben nehéz körülmények között gazdálkodtak a rimaszombati járás állami gazdaságai. A szélsőséges csapadékviszonyok kedvezőtlenül befolyásolták a hektárhozamok alakulását. Két évvel ezelőtt a rendkívül száraz időjárás tizedelte meg a termést, a múlt évben a mértéktelenül sok csapadék okozott nagy károkat. Szemes takarmányból a szokottnál kevesebb termett, ám valamire mégis Jó volt a sok eső, mert szálas takarmányokból meglehetősen jó takarmányalapot biztosíthattak. Nem véletlen tehát, hogy az állattenyésztésben észlelhető javulás állt be. Az állattenyésztés fejlődését nézve nem kerülheti el figyelmünket, hogy a javuló eredmények részben a szervezési intézkedéseknek is köszönhetők. Az elmúlt években — a fejlődés rovására — gyakran éppen az állattenyésztésben mellőztek több közgazdasági tényezőt, amelyek végeredményben károsan befolyásolták a termelést. Így például nem alkalmazták az anyagi érdekeltség ösztönző hatását, s nem kísérték rendszeresen figyelemmel a termelési költségek alakulását. Bár, az egyes gazdaságok igazgatóságán nem hanyagolták el az önköltségfigyelés jelentőségét, a részlegeken sok esetben csak a termelés fokozására törekedtek, s mi tagadás, időközben megfeledkeztek a kiadások rendszeres ellenőrzéséről. FELFELÉ ÍVELŐ ÁLLATTENYÉSZTÉS Bevezetőben említettük, hogy a rimaszombati járás állami gazdaságaiban az állattenyésztés színvonala tavaly számottevően emelkedett. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint fokozódott a tejhozam, mégpedig az 1964. évi 5,62 literről több mint 6 literre. A növendék- és hízó marha, sőt a hízó sertések súlygyarapodásában is növekedés mutatkozott. Ennek ellenére nem hallgathatjuk el, hogy az egyes állami gazdaságokban — tulajdonképpen egyforma körülmények között — az egy területegységre eső termelési költségek lényegesen eltérőek. Ottjártunkkor a tavalyi termelési eredményeket teljesen még nem összegezték, ám érdekes képet ad az állattenyésztésben uralkodó helyzetről az, hogy mennyibe került egy liter tej előállítása 1964ben: 2,91 korona. Első látásra is kiderül, hogy aránytalanul sok. A Feledi Állami Gazdaságban azonban még ennél is drágábban termelték a tejet. Oj vezetőség került a gazdaság élére, és a munkaszervezésben új elvek jutottak érvényre. Hosszú erőfeszítésbe került, amíg a dolgozók belátták az új szervezési és munkamódszerek előnyeit. — Kicsit nehéz volt rászoktatni az embereket az újra — mondja Siket Zoltán, a Feledi Állami Gazdaság Igazgatója, aki akkor vette át a vezetést, amikor a gazdaság nem éppen a legjobb eredményeket érte el. — Természetesen senkinek sem tetszett, hogy nagyobb felelősséget követeltünk az emberektől. De Időközben belátták, hogy tulajdonképpen az ő érdekükben történik és a gazdaság is nyer vele. • A feledi gazdaság példájából is láthatjuk, hogy mekkora jelentősége van a szervezésnek és az előrelátó szakszerű vezetésnek. Mindamellett, hogy a feledi gazdaság még mindig nem ér el „égbekiáltó" eredményeket, ez a példa is azt bizonyítja, hogy a jobb szervezés, a termelés és a költségek rendszeres figyelése, valamint az ebből levont tanulságok szakszerű felhasználása révén lényeges Javulás érhető el az állattenyésztésben. S ha a múlt évben a rimaszombati járás állami gazdaságai így ls közel 9 millió koronával több bevételt értek el, mint 1964-ben, akkor az említett tényezők alkalmazásával a jövőben még tovább szilárdíthatják gazdasági alapjukat. -nádA nemzetközi fórumokon díjat nyert szovjet filmek alkotói köfött egyre gyakrabban találkozunk a legfiatalabb nemzedékhez tartozó rendezők nevével. Sok közös vonásuk közül legjellemzőbb, hogy kortársaikról, a máról, a szocializmus korszakának leglényegbevágóbb problémáiról akarnak újat mondani saját formanyelvükön a film különféle műfajaiban. Útjaik szerteágazóak, de ez természetes: mind más-más művészegyéniségek ... Larissza Sepityko két évvel ezelőtt készítette diplomamunkáját. „Hőség" címmel filmre vitte Csingiz Aftmatov ismert fiatal kirgiz író Teveszem (Verbljuzsij glazg) című kisregényét. A film egymás után több nemzetközi filmfesztiválon — Karlovy Varyban, MajnaFrankfurtban, az afrikai és ázsiai országok filmfesztiválján — is díjat kapott. Már akkor sokat írtak és beszéltek Larisszáról, Alekszandr Dovzsenko ifjú tanítványáról. A MOSZFILM számára készülő új filmjét Valentyin fezsov és Natalifa Rfazanceva „A gárdakapitány" című forgatókönyve alapján rendezi. A film a tevékeny, energikus, munkáját szerető Nagyezsda Petruhina volt repülő sorsát mutatja be. A háború szerencsétlenné tette életét: férje elpusztult, súlyos sebesülése miatt többé nem repülhet, a sors messzire sodorta barátait. Harci dicsősége és kitüntetései megmaradtak, de az embert, akit szeretett és hivatásként végzett munkáját örökre elveszítette. Az életben való helyének gyötrelmes keresése közben a hősnő néha téved, hibákat követ el, s ezért elidegenednek tőle munkatársai... A filmnek nincs egyértelmű befejezése. Alkotói a kérdéseket élesen vetik fel, a témát alaposan feldolgozzák, de az összegezést, a kérdések megválaszolását a nézőkre bízzák. „A szellem bátorságáról akarunk filmet alkotni, a szó igazi lenini értelmében" — mondja Larissza Sepityko a mával foglalkozó új filmjének eszmeiségéről. Andref Koncsalovszkift f Mihal Romm tanítványát/ inkább a történelem vonzza. Az 1924. év eseményeit vizsgálja. „Az első tanító" című filmjét ő is Csingiz Ajtmatov kisregénye alapján rendezte. Koncsalovszkij nehéz feladat megoldására vállalkozott: azt mondja el, hogyan erősödött meg Kirgiziában a szovjethatalom; figyelmesen elemzi — az ő szavalj szerint — „eszmétől lángoló" hősének életét. A rendezőnek nem célja, hogy etnográfiai jellegű nemzeti filmet alkosson. Kirgizia példája csupán az új ember megszületésének folyamatát akarta megmutatni, s ez sikerült is neki. Az első tanító című film már készen van. Koncsalovszkij alkotó tervei érdekesek és változatosak. Andrej Tarkovszkijjal közösen írják az Andrej Rubljov című film forgatókönyvét, melyet Tarkovszkij rendez majd. Ebben nemcsak a nagy orosz festő életét akarják bemutatni, aki bámulatos szentképeket festett, hanem drámai képekben feleleveníteni Oroszországnak, az orosz népnek és művészetének múltját. Koncsalovszkij ezenkívül új filmet is rendez, melyben a mai szovjet faluról vall. A film Júlia Klenyikova forgatókönyve alapján készül, címe Orosz parasztok. Manszurov új filmjét Jurif Trifonovnak „A szomjúság enyhítése" című nagy sikerű regényéből alkotja. A film cselekménye a Kara-Kum-i csatorna építése a türkmén pusztákon. A regény hőseinek Jelleme és sorsa kiváló lehetőségeket ad a rendezőnek gondolatai kifejezésére és az alkotói kísérletezésre. Alekszandr Mitta életrajza jóval bonyolultabb, mint azoké, akikről már beszéltünk, öt évig a Moszkvai Építészeti Főiskola hallgatója volt. Azután a filmművészeti főiskola, majíl Mihail Romm filmstúdiója következett. Mindig megszállottja volt a festészetnek és a költészetnek. A filmfőiskola mellett munkatársa a Krokogyil című élclapnak, illusztrációkat készít gyermekkönyvekhez, humoros Felvételünk A. Koncsalovszkij fiatal rendezőt és forgatókönyv-írót ábrázolja. (APty — A. Makarova felv.) gyermekverseket ír. Ekkor határozza el, hogy filmeket — elsősorban vígjátékokat — rendez gyermekek számára. Az első, a Barátom, Kolka című filmje — melyet közösen rendezett Alekszej Szaltikovval — abszolút sikert aratott. A fiatal rendezők, a mai iskoláról sžólva, élesen felvetik a serdülőknek előlegzett bizalom kérdését, s leleplezik a nevelésben még ma is gyakran fel-felbukkanó lélektelenségét és dogmatizmust. Három év múlva új, bátorhangú költői filmmel Jelentkezett. A „Csengetnek, nyissatok ajtót!" című filmje külsőleg lírai novella a 12 éves kisiskolás Tányáról, akit úttörő vezetője azzal bíz meg, hogy kutassa fel a városban az első úttörőcsapatok szervezőit, és hívja meg őket az iskolába. Keresés közben új, ismeretlen világ nyílik előtte a maga sokszínűségében, minden szépségével és romantikájával. Tánya sok emberrel találkozik és ismerkedik meg. Mitta, a rendező és Vologyin, a dramaturg kiválóan ismerik a gyermekek életét, jellemét és belopakodnak lelkivilágukba. A film egyszerű cselekménye ellenére is fontos problémák megoldására vállalkozott. összegezésképpen leszögezhetjük, hogy a fiatal filmrendezők művészetükkel mindnyájan a ma nagy problémáinak felvetésére és megoldására törekszenek. lázasan keresik saját témájukat, stílusukat, nyelvüket — mindazt, ami igazi filmművésszé teszi őket. N. LAG1NA Jegyzetek • FIATAL SZOVJET FILMRENDEZŐKRŐL — A. Makarova felv.) Az első tanító cím& film egyik főszereplője (APN