Új Szó, 1966. január (19. évfolyam, 1-30. szám)

1966-01-28 / 27. szám, péntek

Időszerű közgazdasági kérdések Anyagi érdekeltség a műszaki fejlesztésben MIÉRT LASSÚ A MŰSZAKI ÚJDONSÁGOK ALKALMAZÁSÁNAK BEVEZETÉSE? • MIT HOZ EZEN A TÉREN AZ ÚJ GAZDASÁGI MODELL? • A MŰSZAKI HALADÁS A TER­MELÉKENYSÉGNÖVEKEDÉS FÖ FORRÁSA • FEJLESZTENI - 3,90-ES ÓRABÉRÉRT? Korszerűsítik a hajózást A termelést eddig jobbára m mennyiségi növekedés jelle­mezte. Meg volt az oka: az ötvenes években a fogyasztói igények mennyiségi szempontból mértani sorban növeked­tek, minősági szemszögből legfeljebb számtani sorban. Ma fordított a helyzet. Ebből következik, hogy a termelésben is a minőségi szemléletnek keli dominálnia, a gyártásnak alkalmazkodnia kell a fogyasztók, a társadalom szükségletei­hez. Ebben nagy szerep jut a műszaki fejlesztésnek. A műszaki fejlesztésen mind­azokat az intézkedéseket ért­jük, amelyek a termelőeszkö­zök tökéletesítésére, a munka­termelékenység növelésére és a termékek használati értékének javítására irányulnak. A műszaki fejlesztés lemarad nemcsak a tervezett fejlődés, haiiem a világszínvonal mögött is. A műszaki újdonságok gya­korlati alkalmazásának beveze­tése évek óta lassú ütemű. En­nek egyik alapvető oka az anyagi érdekeltség hiánya. Az eddigi gazdasági mechanizmus keretében nem alakult ki olyan anyagi ösztönzés, amely beha­tóbban támogatta volna az új technika, a korszerű termékek bevezetésében igazi sikereket elérő vállalatok munkáját. El­lenkezőleg, sokszor ezek a vál­lalatok a papíron mint rosszak szerepeltek. Nem célszerű tovább firtatni az eddigi hiányosságok okait és következményeit, ennél job­ban érdekei bennünket, hozhat­e javulást a műszaki fejlesz­tésben az új gazdasági modell. Elvileg biztosítottnak látszik, hogy a vállalatok érdekeltek lesznek a műszaki fejlesztés­ben, hiszen „saját zsebükre" dolgoznak, s csak akkor fizet­hetnek több bért, ha nő a termelékenység, a munka termelő ereje. Ez pe­dig akkor nő, ha a lekötött eszközérték gyorsabban nő, mint a munkabér, tehát, ha mű­szakilag tökéletesebb, nagyobb teljesítményű gépekkel ugyan­azon vagy kisebb létszámú munkaerő többet termel. Igaz, a bruttó jövedelmi érdekeltség minden tartalék kiaknázására ösztönöz, s ilyen úton a mű­szaki fejlesztés mellőzésével is növelni lehet a bérkifizetésre szánt összeget. Sőt várható, hogy most és a közeljövőben a vállalatok jövedelmében még nem a műszaki fejlesztés fog­ja játszani a fő szerepet, mert jelenleg ennél könnyebben hasznosítható forrásokkal ren­delkeznek. Vegyük csak figye­lembe az önköltség szerkeze­tét. Az önköltségen belül az anyagköltségek súlya magas, a bér jellegű költségek aránya viszont alacsony. Ilyen körül­mények közt a bruttó jövedelmi érdekeltség az anyagköltségek­kel való gazdálkodás Irányá­ba befolyásolja a vállalatokat, a bér és létszámgazdálkodás és a műszaki fejlesztés háttér­be szorul. De a jövőt Illetően — nem egy vállalat számára már ma is — csak a műszaki fejlesztés biztosíthat tartós, po­zitív gazdasági eredményt. Ez­zel kapcsolatban lényegbevágó, hogy a bruttó jövedelmi rend­szer fejlesztésre ösztönöz, méghozzá nem a mindenáron való fejlesztésre, mert a vál­lalatok csak saját eszközükből és a visszafizetendő hitelből fejleszthetnek. Az ösztönzés azonban csak lehetőség, s hogy mennyiben válik valóság­gá, az a gazdasági ösztönzők: az ár, a bér, a hitelkamat, az eszközhasználati díj, az amor­tizáció, a bruttó jövedelem utá­ni befizetések együttes liatásá­' tói függ, ami megmutatja, ér­demes-e s elkerülhetetlen-e a nagyobb ütemű fejlesztés. Ezt illetően még korai lenne va­lamire is következtetni, inkább néhány szót szólunk az egyé­ni anyagi érdekeltségről a mű­szaki fejlesztésben. Ha a műszaki fejlesztés jö­vőjéről ítélkezve a jelenlegi egyéni anyagi érdekeltség nor­máit vennénk alapul, nyugod­tan állíthatnánk, hogy az ügy eleve elbukott. A műszaki fej­lesztési dolgozó egyike azok­nak, akiktől elsősorban függ a siker a termelésben. Nos, az ilyen dolgozó a műszaki fej­lesztési terv keretében megter­vez egy évi 100 ezer korona megtakarítást hozó gépsort. A tervezés az üzembe helyezéssel együtt három hónapot tart (I), s ezért 3600 korona (II) pré­miumban részesül. De ennek az összegnek a kiutalása is hóna­pokig húzódik. Vagy: évi 50 ezer korona megtakarítást je­lentő újítási javaslatért a díj 2640 korona, évi 500 000 ko­rona megtakarítást eredménye­ző újítási javaslatért 12 240 ko­rona. Ilyen honorálás legfel­jebb 3,90 koronás órabérnek fe­lel meg. Tízéves gyerek cse­resznyeszedéssel jobban keres. A műszaki fejlesztési dolgozó fizetése egyébként a közepesen fizetett mester munkabérének felel meg. Az új bértarifa-rend szer kidolgozásánál ezt is fi­gyelembe kell venni. A műszaki fejlesztés buktatói közé több minden sorolható. Például olyan bürokratikus el­járás is, hogyha a tervezett há­rom gép helyett egy olyan gé­pet akarnak a géptervezők megszerkeszteni, amely helyet tesítené mind a hármat, s emiatt valamit késnek a határ­idővel, akkor viszont nem kap­ják meg a teljes előirányzott prémiumot. Vagy sokszor — az igazgatótól a munkásokig — alig akad valaki, aki támogat­ná az újat. A mester például így válaszol: „Nem tudom, de nem lesz jó". A jövőben akkor távolítható el minden akadály a műszaki fejlesztés útjából, ha az első­sorban a termelésben jelentke­zik teljes erővel mint létfon­tosságú tényező. MÉSZÁROS GYÖRGY A TOKES GAZDASAG a hatvanas évek második felének küszöbén A hatvanas évek első felében 0 tőkés világ termelése jelentő­sen növekedett. Ha az 1960. évi színvonalat 100-nak vesszük, 1964-ben 125, 1965 első felében pedig 132 volt a tőkés világ Ipari termelésének indexe. Az ipari termelés növekedése, amely más gazdasági ágakban is fokozta az aktivitást, nem elszigetelt jelenség: különböző mértékben, de a tőkés ipari or­szágok többségére kiterjedt. A mostani fellendülés és vi­szonylag hosszú időtartama a következő fontosabb tényezők­re vezethető vissza. 1 A TUDOMÁNYOS TECH­• NIKAI HALADÁS, amely­nek nyomán több új iparág (elektronika, petrokémia, atom­ipar, kozmikus berendezések gyártása stb.) születik, az ipari tőkésországok gazdaságában ko­rábban kialakult ágazatok (energetika, gépgyártás, vegy­ipar, textilipar, építőipar, köz­lekedés, mezőgazdaság) techni­kai bázisát pedig felújítják és kiszélesítik. Ennek folytán nö­vekszik az egész beruházási fo­lyamat intenzitása: a fizikai kopásnál sokkal gyorsabban be­Jpövetkező erkölcsi javulás miatt meggyorsul a berendezések cse­réje, s ráadásul a gépek pót­lása állandó folyamat, ha vál­tozó aktivitás is jellemzi. Mind­ez hatással van a társadalmi termék termelésének alakulásá­ra és a gazdasági ciklus mene­tére. 2 AZ ÁLLAMMONOPOLISTA • KAPITALIZMUS ERŐSÖ­DÉSE egyre nagyobb mérték­ben befolyásolja a gazdaság fejlődését. A-mai buixsoá állata számta­lan vállalat, sőt egész termelé­si ágak tulajdonosa, s jelentős beruházási tevékenységet fejt ki. Az állam a nemzeti termék tekintélyes részének legna­gyobb felvásárlója. Támogatja az ipari és a mezőgazdasági termékek termelését és értéke­sítését. A burzsoázia érdekei­nek megfelelően befolyásolja a gazdasági életet adópolitikájá­val, pénzügyi és valutapoliti­kájával, a nemzeti jövedelem újraelosztásával, a munkabér, valamint a munka és a tőke közötti más viszonyok szabá­lyozásával, és előmozdítja a külső gazdasági terjeszkedést. Az állami piac nyeli el a fej­lett tőkésországok bruttó nem­zeti termékének mintegy ötö­dét. Az összes állótőke-befekte­tések több mint 20 százaléka állami beruházás. 3 A GAZDASÁG MILITARI­• ZÁLÁSA ma már nem­csak a tőkés világ politikai éle­tének, hanem gazdasági életé­nek is állandóan ható tényező­je. Az agresszív NATO-tömb tagországainak közvetlen kato­nai kiadásai 1964-ben elérték a 76 milliárd dollárt az 1949. évi 19 milliárd dollárral szemben, vagyis a NATO megalakulása óta megnégyszereződtek. A katonai kalandok és az agresszió politikája, amelyet az imperialista államok és első­sorban az Egyesült Államok folytatnak, hozzájárul a fegy­vergyártás növekedésében kife­jeződő egészségtelen konjunk­túra fenntartásához. Az Egye­sült Államok hadiipari mono­póliumai a legmesszebbmenően támogatják a vietnami háborút. mivel ez a hadiszállítások ré­vén növeli profitjukat. 4 A LAKOSSÁG JOVEDEL­• MÉNEK ÉS FOGYASZTÓI KIADÁSAINAK NÖVEKEDÉSE. A termelés mai színvonalát jelentős mértékben az tartja fenn, hogy nagyobb jövedelem hez jutnak a lakosság fő cso­portjai, amelyeknek különböző mértékben növekedtek fogyasz­tói kiadásai. Jelentősen meg­nőttek a monopóliumok profit­jai és a burzsoázia más réte­geinek jövedelmei. A termelés bővülése előmoz­dította a foglalkoztatottság ne­vekedését, és megteremtette an­nak kedvező feltételeit, hogy a munkásosztály sikeresen har­coljon a munkabérek emelé­séért. 5 A POLITIKAI FÜGGET­• LENSÉGÜKET KIVÍVOTT országok gazdaságának kiala­kulása és fejlődése együtt jár a beruházási javak, elsősorban a különféle gépek és berende­zések iránti kereslet növekedé­sével. Ez az egyik oka annak, hogy a fejlett országok fokoz­ták gép- és berendezés-export­jukat, s bizonyos fokig így biz­tosították termelésük magasabb színvonalát. Az imént felsorolt főbb té­nyezők, valamint a gazdasági fejlődést serkentő egyéb ténye­zők hatása olyan új helyzetben érvényesül, amikor a kapitaliz­mus kénytelen gazdaságilag versenyezni a szocialista orszá­gokkal. Ilyen körülmények kö­zött nagy jelentőségre tesz szert a termelés növekedésének Üteme, s az imperialista álla­mok vezetői minden lehetősé­get megragadnak, csakhogy el­érjék céljaikat. (CTK) — A Csehszlovák Du­nahajózás célja, hogy a követ­kező öt évben az áru hajón történő szállítása olyan gyors legyen, mint ha vonaton szál­lítanák. Ennek érdekében meg­kezdődött a flotiilla gyors üte­mű korszerűsítése. A hosszabb távolságokról az 1000 tonnás hajókat már foko­zatosan kivonták a forgalom­ból. Ezeket nagyobb teherbí­ró képességű hajókkal pótol­ják. A komáromi Szlovák Hajó­gyárban gyártott 2000 tonnás teherhajók a bratislavai kikö­tőtől az utat a Duna alsó sza­kaszáig négy nap alatt teszik meg, holott a régi típusú hajók­nak ez az út nyolc napig tartott. Érvényesült a modern tecln nológia is — a Nosice, Ružín, Lipno, Őrlik már tolóhajók. Felhasználhatók azonban egy­úttal mint vontatóhajók is. As áruszállítás a tolóhajókkal sokkal gazdaságosabb és 15 százalékkal gyorsabb. A Bojnice folyami-tengeri ha­jón kívül a Duna-hajózás át idén újabb ilyen hajóval kor­szerűsíti a hajóállományt. Oj folyami radar és más készülő* keket fognak alkalmazni, me­lyek a hajózást biztonságosabbá teszik. MUCMVSH. MUfČMÍ/ VVHV*. N.r A szövetkezeti dolgozók érdekeit védi az ÁLTALÁNOS SZEMÉLYI BIZTOSÍTÁSI BALESET VAGY HALÁL ESETÉRE, VALAMINT ÖREGSÉG IDEJÉRE KIEGÉSZÍTI A NYUGDÍJAT. A biztosítási összeg egy összegben való kiuta­lása helyett kérheti az ideiglenes vagy élete végéig folyósítandó kifizetést. A befizetett egyszeri biztosítási díj a biztosított személy tulajdona és a kötvény lejárta után visszakapja. Részletes felvilágosítást kérjen az ÁLLAMI BIZTOSÍTÓ dolgozóitól. Kapható a DOMÁCE POTREBY üzleteiben. ÚF-02® QZ 1988 Ĺ »

Next

/
Thumbnails
Contents