Új Szó, 1966. január (19. évfolyam, 1-30. szám)

1966-01-28 / 27. szám, péntek

Az új munkatörvénykönyv lapelvei aia MUNKAIDŐ (83. §) A rendes munkaidő legfeljebb 46 óra hetente. A 16 évnél fiatalabb dolgozók rendes munkaideje nem lehet több 36 óránál, csak bizonyos foglalkozási ágakban (pl. bányászat) engedhető meg, hogy a 16 évnél idősebb fiatalkorú dolgozók legfeljebb heti 40 órát dolgozzanak. A szervezetek központi vezetői, a Központi Szakszervezeti Tanács és a kor mány által jóváhagyott Irányelvek értelmében — a fizetés csökkentése nélkül — rövidebb heti munkaidőt határozhatnak meg. Ez főként a termelékenység emelkedésével lesz majd lehetséges. A MUNKAIDŐ FELOSZTÁSA (84—85 §) A heti munkaidőt rendszerint 6 munkanapra oly módon kell felosztani, hogy az egyes napokra jutó munkaidő ne haladja meg a 8 órát. Ha a munkaidő valamelyik nap rövidebb lenne 8 óránál, más napokon nem szabad hosszabbnak lennie a napi 9 óránál. A szervezet vezetője és a Központi Szakszervezeti Tanács által jóváhagyott irányelvek - értelmében a heti munkaidőt másként is feloszthatja, előreláthatólag az eddigi gyakorlat szerint, pl. bizonyos építőszakmában szokásos az 5 napos munkahét. Ha azt a munka, ill. az üzemeltetés jellege mégkívánja, az említett szervek által jóváhagyott Irányelvek értelmében a munkaidőt másként is fel lehet osztani, de lehetőleg úgy, hogy 4 munkahét során az átlagosan megengedett munkaidőt ne lépjék túl. Ez a ciklus kivételesen bizonyos szakmákban, pl. az építőiparban és a mezőgazdaság növénytermesztési ágazatában, hosszabb Idejű is lehet. így lehetséges, hogy a mezőgazdaságban a vegetációs 'dőszakban a napi munkaidő 10 óra és a vegetációs nyugalom idején pedig napi 6 óra legyen. RÖVIDEBB MUNKAIDŐ (86. §) Azokban az üzemekben, ahol az üzemeltetés érdeke nem kívánja meg a napi 8 órás munkamenetet, a dolgozó a munkaszerződésben rövidebb munkaidőben is megállapodhat a szervezettel. Ezekben az esetekben, tehát, amikor a dolgozó kérelmére csökkentették számára a munkaidőt, a munkabér csak a ledolgozott munkaidőért jár. A MUNKAIDŐ KEZDETE £S VEGE (87—88 §) A munkatörvénykönyv is előírja, hogy a munkatermelékenység emelésének érdekében a munkaidőt és a termelési eszközöket lehetőleg teljesen ki kell használni. A szervezet vezetője ennek érdekében mindenütt, ahol a termelés és az üzemeltetés nem követeli meg a napi háromműszakos munkamenetet, két műszakos munkamenetet tartozik megszervezni, úgyhogy azok termelési színvonala lehetőleg egyenlő legyen. Az egyes műszakok kezdetét és végét az Szem vezetője az üzemi bizottsággal való egyetértésben állapítja meg. Az egészségügyi, iskolai, kulturális intézményeknél, a lakosság ellátását szolgáló különböző üzemekben, továbbá a mezőgazdaságban, a közlekedési, táv- és hírközlő vállalatokban ugyanannak a műszaknak munkaidejét több részre lehet felosztani. Más esetekben a munkaidőnek egy műszak során több részre való felosztását a kormány engedélyezheti, ha az okvetlenül szükséges a gáz, villany és fűtőgőzzel való ellátás érdekében. A dolgozó köteles a munkaidő megkezdésekor már a munkahelyén lenni és onnan csak a munkaidő befejezése után távozhat. Ez minden munkahelyre egyaránt vonatkozik. A munkaidő tehát nem az üzem kapujának átlépésével és az üzemből való távozás idejével kezdődik, ill. fejeződik be, hanem a dolgozónak a munkaidő megkezdésekor már munkára felkészült állapotban, a számára kijelölt munkahelyen kell lennie, munkásnak a gépénél, hivatalnoknak az íróasztalánál. A munkaruhába való öltözés és munka után az átöltözés, mosakodás stb. már a rendes munkaidőn kívüli időre esik, kivételt csak bizonyos egészségügyi intézmények képeznek. Dr. FÖLDES JÓZSEF ÜZEMBEN AZ ORSZÁG ELSŐ TERMELÉS-IR ANYÍTÓ SZÁMÍTÓGÉPE A gozdosúgíejlesztés új korszakónok kezdetén ÚJSÁGHÍR: A farkastoroki Slovnaftban ezekben a napokban helyezték üzembe az ország első termelésirányitó számitógépet. A National Elliot 803-b mintájú gép — a hazánkban eddig használatos hasonló berendezésektől eltérően — közvetlenül is részt vesz a termelés irányításában. Korunk technikai forradalmának kétségkívül egyik leglényegesebb tényezője az elektronikus számítógép. Az átlag újságolvasó számára a fent idézett újsághír talán nem mond sokat, bár újdonságról, meglehetősen bonyolult, nagy elméleti felkészültséget igénylő gépről van szó. A szakemberek körében annál nagyobb érdeklődést keltett a hír, ro§rt nem kevesebbről van szó mint arról, hogy hazánk ipara új korszak kezdetéhez jutott el, amikor az elektronikus számítógépek már nemcsak a gyártmányfejlesztésnél, a kísérleteknél és a többi — a termelést előkészítő — munkálatoknál, hanem a termelés közvetlen irányításánál is szóhoz jutnak. Az elektronikus számítógépek alkalmazását hazánkban lényegesen egyszerűbb, olcsóbb lyukkártyás rendszerű számítógépek használata előzte meg. A múlt esztendő folyamán már hírül adtuk, hogy e számítógép típus a jövőben még az eddiginél is jobban elterjed. Az ország területén 1970-ig 41 számító központot létesítenek. E központokban majd 235 lyukkártyásgép és 24 lyukkártyás számítógép dolgozza fel az ország egész gazdasága által termelt adathalmaz-rengeteget. A technikai fejlődés hétmérföldes léptekkel halad előre, így egy korszerű Iparral rendelkező ország gazdaságának Igényeit már távolról sem elégítik ki a mechanikus számítógépek. Hazánkban is megjelentek a kis- és közepes teljesítményű elektronikus számítógépek. Hogy a kézi könyvelés, a mechanikus lyukkártyás adatfeldolgozás és az elektronikus számítógépekkel történő adatfeldolgozás között mi a különbség, arról a következő példa beszél a legvilágosabban: Nyilvántartási lapok osztályozásánál kézi erővel óránként kb. 400 kártyán lehet a munkát elvégezni. A lyukkártyás gép óránként mintegy 24 ezer nyilvántartási lapot osztályoz. Rekordteljesítményű az elektronikus agy, mert legkevesebb 60 ezer nyilvántartási lap osztályozását végzi el óránként. Országszerte ma már 31 önműködő elektronikus számítógép működik. Az elsőt a prerovl Meopta alkalmazta az optikai műszerek szerkesztésénél. A 31 számítógép közül 12 a Nehézipari Minisztérium vállalataiban, 5 a főiskolai oktatásban, 3 a Tudományos Akadémia munkahelyein, a többi pedig a népgazdaság különböző más munkaszakaszain segíti a termelő-, illetve a tudományos munkát. Az elektronikus számítógépek alkalmazásában hazánk ipara ma még nem áll azon a szinten, amely megfelelne a csehszlovák ipar jelentőségének. Gazdaságfejlesztésünk távlati tervében ezért fontos szerepet játszik az ipari üzemek számítógépekkel való ellátásának programja. Nem érdektelen rámutatni egy-egy népgazdasági ágazatban milyen forradalmi változásokat hozhat e gépek alkalmazása. Elsőként említsük meg talán az adminisztrációt. A szovjet közgazdászok már kiszámították, hogy a könyvelésnél, a bérelszámolásnál, a pénzintézeti tevékenységeknél a f |> ,4 •RDm. \m\ r..., njpp-A topofcanyi Elektrokarbon üzem műszaki újdonsága a grafodur hőkicserélő készülék, amelyet különösen a vegyiparban lehet eredményesen felhasznált.!. (ČTK — K. Cích felv.) munka jó 90 százaléka ismétlődő jellegű. Ez pedig azt jelenti, hogy ez a munka a korszerű számítógépekkel mind elvégeztethető. A Szovjetunióban a számítógépek alkalmazásával a legközelebbi években több mint másfél millióval csökkentik az adminisztratív dolgozók számát. Ebből ls látható, a világ első szocialista országában milyen nagy súlyt helyeznek az automatizálásra. Az országban már ebben az évtizedben kiépítik a számító központoknak az egész népgazdaságot magába foglaló hálózatát. Azt is érdemes megemlíteni, hogy az USA-ban jelenleg 17 ezer elektronikus számítógép működik. Ezeknek majd a fele az adminisztráció egyszerűsítését szolgálja. A 17 ezer gép másodpercenként 100 millió adat feldolgozására képes. A Szovjetunió ma még nem rendelkezik ugyan ilyen nagyszámú géppel, a berendezések kapacitását azonban sokkal jobban kihasználják, mint Amerikában, mert itt — magánkézben levő központokról lévén szó — nincsenek még kiépítve az egységes számítóközpont-hálózatok. Hazánkban a jövőben milyen munkaszakaszokon használják majd fel a számítógépeket? A feldolgozó iparban elsősorban ls a munkafolyamatok meghatározására használhatók fel ezek a gépek. A gépszerkezetek kiválasztásában is jelentős szerepük van a számítógépeknek. Különösen hazánkban — ahol állandóan az anyagmegtakarításra kell törekednünk — jósolnak nagy jövőt a számító technika segítségével történő szerkesztésnek. A kohászatban, a forgalom irányításában és a szerszámgép-iparban is forradalmasítóan hatnak a számítógépek, ezt bizonyítják a legfejlettebb ipari országúk tapasztalatai. A nem termelő-munkahelyeken — az egészségügyben, az oktatásban, a kereskedelemben — szintén fontos szerepet játszanak majd az elektronikus agyak. Jő példa ennek bizonyítására a nemrég felépített Bratislava-Kramáre-i kórház, ahol az agyműtéteknél egy kisteljesítményű elektronikus számítógépet alkalmaznak. A bal' eseti sebészetben is hasznát veszik a hasonló berendezéseknek. Nem túlzunk, ha a Slovnaft elektronikus számítógépének üzembe helyezésében népgazdaságunk korszerűsítésének egy fontos lépését látjuk. A korszerű számltótechnlka elterjedésével biztosítjuk versenyképességünket, öregbítjük iparunk Jó hírnevét. (t. m.J egri viktor I L O NA Anyu békétlen maradt. — Járnak, járnak, de nem tudom, mi lakik bennük? Azt pedig túlságosan jól tudom, mi van a világban. Erősködött, hogy nem erénycsősz, prédikálni sem szeret — istenem, ezt is minden anya mondja —, de nem akarja, hogy valami baj érjen. — Tudok vigyázni magamra — Jegyeztem meg kelletlenül. Leintett, nemegyszer mondom, de hát... délelőtt itt Járt nála Turjánné. Valakinek muszáj panaszkodni, hát neki elsírta, tizenöt esztendős a Pannika, és holnap viszik a kórházba vakbél ürügyén. — A Panni egy buta liba — vetettem közbe. — Különben nem olyan nagy eset. A mi osztályunkban már öten túlestek rajta. — Úristen, miket beszélsz! — rémüldözött anyám. Könnyelműség volt, hogy ezt a kényes témát megpendítettem. Siettem megnyugtatni, kár felháborodni, olyan mindennapi és természetes, de mintha olajat öntöttem volna a tűzre, még jobban felháborodott. Amikor valamelyest megnyugodott, magához vont, a hajam simogatta. — Sajnos, mindennapi — sóhajtott fel —, de azt ne, hogy természetes... Mindenne<k megvan a maga ideje. A szerelemnek is... Ha lemégy a kertbe, nem téped le az éretlen cseresznyét, hanem bevárod, míg megérik. Akkor szakítod le, amikor Ize, édessége van. így van a szerelemmel ls. Egy kis türelem, egy kis várás kell. Szegény jó anyám! Minden gondolatával próbált velünk, fiatalokkal tartani; elolvasott mindent, amit hazahoztam, még az abszurd modern drámákat, a nouvelle vague íróinak műveit is, és nem volt róluk olyan nézete, hogy maradinak mondhattam volna, de néha óhatatlanul visszacsúszott abba a tegnapi világba, amelyben olyan fiatal volt, mint most én vagyok; kivált az erkölcs, a férfi és a nő viszonyának kérdéseiben volt kényesebb, mint szerettem volna. Megható volt, ahogy a maga csöndes módján, elérzékenyült hangulatban, az érő gyümölcsöt összehasonlította az érő szerelemmel; talán igaza volt abban is, hogy türelemre intett, nekem mégis kedvem kerekedett, hogy perbe szálljak vele, és egy kicsit bosszantsam. — Türelem, türelem, míg eljön az Igazi — mondtam fellengősen. — Fehér lovon, tollforgós, kócsagtollas kalapban vagy hattyúval vontatott csónakban és hermelinpalástban, mint Lohengrin. — Ne túlozz, Ilus... Nem kell arra a lovagra várni, de akárkinek ne add oda magad a perc gyönyöréért. Drágán fizetnél érte, és az lehet a vége, mint Panninál. Odabújtam hozzá, oly jól esett, hogy zavartalanul elmondhattam apró bosszúságaimat az iskolában, a tanárok furcsa viselkedését, ahogy velünk, tizenhét-tizennyolc évesekikel bántak; ritka az ilyen perc, hogy szóvá tehettem, ami a legmélyebben foglalkoztat, és még ritkább, hogy ő eláruljon valamit abból, ami legmélyebb bensőjében él. — Okos asszony vagy, mama — mondtam —, senkinek sincs olyan okos mamája, mint nekem, de az a nagy okosság nem kímélt meg a csalódásoktól. Anya a szemembe nézett, és hosszan kutatott benne. Az arca nem árult el különösebb meglepetést, hogy csalódásaira célzást tettem. Elkerülhetetlen volt, hogy egyszer erről beszélnünk kell — és úgy éreztem, most jött el az ideje. — Ha apádat nem éri az a halálos baleset, most talán azt mondanám, nincs igazad, kislányom. Oly leverten, s fájdalmas hangsúllyal mondta, hogy megéreztem: fájó sebet érintettem. — Gáborban tehát mégis csalódtál? Anyám ajka — úgy láttam — fájdalmasan megremegett. — Nem értettél meg, kislányom — próbálta Gábort mentegetni. — Nincs semmi panaszom rá. Tudhatod, milyen udvarias, figyelmes ... Apa legjobb barátja volt. Nagyon bízott benne, az egyenességében, a műveltségében. Te is nemegyszer tapasztalhattad, milyen művelt... Nem vártam, hogy bármivel lekicsinyíti, befeketíti előttem, vagy valami hosszú panaszba fog, de hogy így lelkendezik és dicséri, az szörnyen lehangolt. — És okos, tudós elme, akár a lexikon — vágtam a szavába. — Nincs egy goromba szava, ezt ls mondjuk el róla. Keveset Iszik, keveset kártyázik, csak... Elharaptam szavaimat, mert ha folytatom, anyát nagyon megbántom. Meglepetésemre nekem szegezte a kérdést: — Mi az a csak? —... csak nem otthonülő — tértem ki az egyenes válasz elől. Anyám sóhaján éreztem, hogy elkerültem a sziklát, amelyen múlhatatlanul hajótörést szenvedtem volna. — Hát igen, szereti a vidám társaságot, a cimboráit — mondta. — Én meg unom azt a hangosságot. Fáraszt... így este minden tagomban érzem, nem vagyok már olyan fiatal! Mikor kiment, elfogott a szomorúság. Anya előtt titkoltam, nem árultam volna el semmi kincsért, hogy komolyan aggódom érte — féltem az egészségét, a nyugalmát. Karácsony óta csak öt hónap múlt el és hogy megváltozott, öreg lett, mintha belül valami emésztette, s összeroppantotta volna. (Folytatjuk) m 136 L : 4