Új Szó, 1966. január (19. évfolyam, 1-30. szám)

1966-01-27 / 26. szám, csütörtök

Világ proletárjai, egyesüljetek! UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1966. január 27. CSÜTÖRTÖK • XIX. évfolyam 26. szám • Ara 30 fillér A fokozódó igények jobb munkára serkentenek (ČTK) — A CSKP XII. kongresszusa óta eltelt három év alatt 28,4 százalékkal nőtt a szlovákiai ipari termelőszövet­kezetek tervezett teljesítménye, és ellenértéke 1965-ben elérte az 1,25 milliárd koronát — közülte a Termelőszövetkezetek Szövetsége szlovákiai bizottságának tegnapi plénumülésén Pe­ter Porubeň, a szlovákiai bizottság elnöke. A CSKP XIII. kongresszusára a termelőszövetkezetek részéről történő előkészületekről tár­gyaló plénumülés résztvevőit a továbbiakban arról tájékoztatta, liogy a termelőszövetkezetek tavaly 99 millió korona értékű tervtúlteljesítést értek el, s ez idén is a legjobb eredményekre törekszenek. A múltban s jelen­ORSZÁGOS VERSENY (ČTK) Foldművesszövetke­zeteink már több éve foko­zott erőfeszítéseket tesznek a szarvasmarha-állomány­ban a gümőkór és brucel­lúz leküzdésére. Ebben az országos akcióban jelentős szerepet vállalt az Állami Biztosító Intézet, jelenleg minden földműves­szövetkezet részt vesz a ver­senymozgalomban, hogy el­nyerhesse az Állami Biztosító Intézet dísztábláfát, amelyet azok a szövetkezetek kapnak meg, ahol a legeredményeseb­ben küzdenek a szarvasmaha güműkórja és brucellózisa el­len. A legfőbb eredményeket a dél-raorvaországi kerület földművesszüvetkezetei érték el. A második helyen a kö­zép-szlovákiai, a harmadikon pedig a kelet-csehországi ke­rület áll. A versenymozga­lom eredményességét biztosít­ja, hogy 1964 végéig teljesen megszűnt a brucellózis. 1960-ban a szarvasmarha-ál­lomány 23,4 százaléka volt gfi­mőkőros, és ez a fertőző be­tegség a tehenek 34,5 száza­lékát támadta meg. 1965-ben a szarvasmarha-állománynak már csak 6.3 százaléka, a te­hénállománynak 10,8 százalé­ka volt gümőkóros. A magas feszültségű áramvezetékhez szigete­lőket gyártanak a Cabi Elektroporcelán üzem­ben. (Bachan felvétele) A kormány 1964-ben törvény­be Iktatta a termőtalaj kötele­ző védelmét, š azóta lényege­sen kevesebb szántóföldet fog­lalnak le nem mezőgazdasági célokra. Bár a tervezők s a be­ruházók is elővigyázatosabban irányoznak elő különböző épít­kezéseket, mégis gyakori jelen­ség, hogy e célra használnak Tel termőföldet, különösen a közlekedési hálózat közelében, ahol kevésbé költséges a szük­séges munkák elvégzése. így például tavaly jó termőföldön kezdték meg a nyitrai hús-, és tejfeldolgozó üzem építését és hasonló a helyzet a piešťanyi Tesla-üzem, a smolenicei fes­ték- és fénymázgyár építkezése esetében is. Szlovákiában több helyütt fordultak elő ilyen ese­tek. leg ls gépkocsik javítása a ter­melőszövetkezetek legfontosabb tevékenysége. A szövetkezetek műhelyeiben 1965-ben 2,5-szer annyi gépkocsit javítottak, mint 1962-ben. A beszámolót követő vitában felszólalók behatóan foglalkoz­tak a szlovákiai termelőszövet­kezetek beruházó tevékenységé­nek kérdésével. A termelőszö­vetkezetek a legutóbbi három évben 155 millió koronát for­dítottak beruházásokra, többek között korszerű szolgáltatási házak, autószervizek építésére stb. A tanácskozást befejező határozat különböző intézkedé­seket irányoz elő, hogy a szlo­vákiai termelőszövetkezetek si­keresen teljesíthessék az 1966— 1970-es évekre előírt fokozott leiadataikat. A termőföld védelmében Tanácskozott az SZNT mezőgazdasági bizottsága (ČTK) — A Szlovák Nemzeti Tanács mezőgazdasági bizott­sága tegnapi ülésén a termőtalaj hasznosításának további le­hetőségeiről s a talajvédelem terén fennálló helyzetről tár­gyalt. A termőföld terjedelmének csökkenését okozza többek kö­zött a mezei utak rossz állapo­ta is. Köztudomású, hogy ami­kor esős az időjárás, egymás mellett 2—3 mezei út keletke­zik. Ezen a sajnálatos helyze­ten a mezőgazdasági üzemek semmit sem változtathatnak, mert nincsenek gépeik az utak karbantartására. Az SZNT mezőgazdasági bi­zottsága az említett probléma megvitatása után a mezőgazda­sági gépek karbantartásának szakosításáról szóló tájékoztató beszámolóval kapcsolatban fog­lalt állást, majd a földműves­asszonyok téli iskolája VIII. év­folyamának programjáról tár­gyalt. A Sigma Hranice nemzeti vállalat dolgozói 43 országba szállítanak szivattyúkat. A felvételünkön látható Sigma 6 H típusú magasnyomású szivattyúkat elsősorban Len­gyelországba és a Szovjetunióba exportálják. (V. Svorčík felv. — ČTK) VIETNAM Folytatják az amerikaiak a VDK bombázását? TITKOS TANÁCSKOZÁS A FEHÉR HÁZBAN • SIKERES PARTIZÁN-RAJTAÜTÉSEK DÉL-VIETNAMBAN • A SZO­MÁLIAI KORMÁNY JAVASLATA Washington (ČTK) — A Fe­hér Ház kedden megcáfolta azokat a híreket, hogy John­son elnök elrendelte a VDK el­leni bombatámadások felújítá­sát. Ennek ellenére valószínű, hogy elvben már elhatározták a támadások folytatását. A légi támadásokat nyilván akkor újítják fel, amint az ame­rikai kormány választ kap a 40 kormánynak küldött üzene­tére, melyben leszögezi, hogy az amerikai kormány „nem te­heti ki a Vietnamban levő ame­rikai katonákat újabb veszély­nek". Johnson kedden a Fehér Ház­ban a két kongresszusi párt képviselőivel és a kormány tag­jaival tárgyalt erről a kérdés­ről. Hírügynökségek szerint a kormány vezetői dokumentumo­kat terjesztettek a kongresszus képviselői elé, melyek szerint Észak-Vietnam a támadások beszüntetését az utak és hidak megjavítására és arra használ­ják fel, hogy segítsék a dél­vietnami partizánokat. Mans­field szenátor kijelentette, hogy a tanácskozáson részt vevő kongresszusi vezetőknek köte­lezniük kellett magukat, hogy hallgatnak a tanácskozáson hallottakról. A Christian Science Monitor szerint január végén újítják fel a támadásokat. A New York Herald Tribúne rendszerint jól tájékozott tudósítói közölték, hogy az elnök fokozni kíván­ja az Észak-Vietnam elleni tá­madásokat. Nézetük szerint „csoda lenne", ha az elnök megmásítaná elhatározását. (Folytatás a 2. oldalon) MÁR MOST BIZTOSÍTJA , ÚJSÁGÁRUSANA 12 OLDALAS SZOMBATI SZÁMUNKAT S zívós és körültekintő munka folyik ma a falvakban. A szövetkezetek zöme a gazdálkodás múlt évi eredményei­nek felmérését és a zárszámadás előkészí­tését végzi gondos gazda módjára. Az Idei gazdasági év előkészületeiben nem kis szerep jut a közös gazdálkodás gépe­sítőjének, akinek nemcsak az egyes mun­kamozzanatok elvégzését kell papírra vetnie, hanem arról is kell gondoskodnia, hogy a téli idényben minden munkaesz­köz, gép ki legyen javítva, a traktorok ls üzemképesen kezdhessék meg a tavaszi munkákat. Ismerjük a falu problémáit. A meghi­básodott traktorokat rendszerint a kör­zetük gépállomására irányítják, ahol kép­zett szakemberek elvégzik a szükséges javításokat. De feltehetjük a kérdést: mit tesznek annak érdekében, hogy a javítás Időszakát egyúttal a traktorosaik saját gépesítőik szakmai képzettségének növe­lésére is felhasználják? Az eddigi tapasztalatok alapján azt mondhatjuk: bizony nem sokat. Kevés he­lyen fordul elő, hogy a traktorosok a gépállomás javítóival vállvetve dolgoz­nának az erőgépek javításán. A szövetke­zet vezetői ezt a következőképpen magya­rázzák: minek küldjük traktorosainkat a gépállomásra, hisz a javításért akkor sem számítanak kevesebbet, ha a mi embe­rünk is részt vesz a munkában. Csak fenntartással érthetünk egyet az így gondolkodók véleményével. Mert ab­ból indulunk ki, hogy a szövetkezetek a téli időszakban a náluk dolgozó trakto­rosokat akkor is fizetik, ha történetesen Gépjavítás és szakmai továbbképzés semmit sem csinálnak. A semmitcsinálá­son nem a munkakerülést értjük, mert a közös gazdaságok gépparkja körül ilyen­kor is elég munka akad. Igen ám, de ezt az apró-cseprő munkát hasznosabb műve­letek elvégzésére fordíthatnák. A hasznosság kifejezés eredeti értelmét adja a szónak, hiszen abból csak java származik a szövetkezetnek, ha traktoro­sai nemcsak mint vezetők, hanem mint az erőgépek orvosai, szakértői ülnek a traktorok nyergében. Nemegyszer fordult elő, hogy éppen a csúcsmunkák Idején egy-egy kisebb alkatrész felmondta a szolgálatot. Mi következett ezután? Ha szakképzett traktorossal fordult elő az eset, kézi szerszámaival is kijavította a hibát, míg a kevésbé képzett vezető erő­gépét lényegtelen javítások miatt is a műhelybe kellett küldeni. Most, amikor a XIII. pártkongresszus téziseit olvassuk, vitatjuk, időszerű ezek­ről a kérdésekről ls beszélni. Mezőgazda­ságunk egyik gyógyíthatatlan rákfenéje eddig ugyanis az alkatrészhiány volt. Ha elkoptak a gyűrűk, a legtöbb esetben a hengereket is újakkal kellett helyettesí­teni, holott némi csiszolással ésszerűbben is el lehetett volna távolítani a hibát. Természetesen ehhez szakmailag képzett, odaadó gépesítőkre, traktorosokra van szükség. A jó traktoros kezében a gép hosszabb életű, nagyobb teljesítményekre képes, s ez nem lehet közömbös a szövetkezetek számára. Végeredményben az sem mind­egy, mennyit fizetnek ki egy-egy évadban javításokra, alkatrészek vásárlására. Ha az ebből eredő felesleges kiadásokat, il­letve indokolatlan kifizetéseket összeszá­molnánk, tetemes összeg kerekedne be­lőle. A gépjavítás országszerte ígérettelje­»» sen folytatódik. Traktorállomásain­kon szakosított csoportok nagy hozzáér­téssel végzik feladataikat. Egyáltalán nem lenne gazdaságos, ha fáradságos munká­juk, a javításokra fordított összeg a szak­képzettség hiányában kárba veszne. SZOMBATH AMBRUS „Európa lelkiismeretének" útja :— Dobossy László oikke Romáin Rolland születésé­nek 100. évfordulójára Nagy ország nagy gondjai — Színes riport Indiából Kenyai kontrasztok — Mit tapasztalt az újságíró napjainkban, ebben az érde­kes afrikai országban Segítsen, professzor úr! — Beszélgetés dr. Josef Hynie egyetemi tanárral, a prágai Szexuológlai Intézet veze­tőjével A stigma •— Rudolf Olšinský elbeszélése Párizsi kaleidoszkóp <— Pierre Cames beszámol az Időszerű párizsi kulturális eseményekről Újságolvasók kis olimpiásza — Az ötödik feladvány három kérdése Keresztrejtvény

Next

/
Thumbnails
Contents