Új Szó, 1966. január (19. évfolyam, 1-30. szám)

1966-01-21 / 20. szám, péntek

Az újévi üdvözletek titka 21. Megtalálta már valaki az új évi üdvözletek titkát? Nem? Nos, én megtaláltam. Kutattam, nyomoztam, statisztikákat ké­szítettem, belestem fiókokba, kotorásztam szemétkosarak ban. Nagy munka volt, s ezért ne csodálkozzék az olvasó, hogy három héttel újév után sikerült csak befejeznem mű­vemet, amikor már mindenki megkapta az üdvözlő lapot, amit küldtek. Először is megállapítottam a tényállást. íme a tények: Mit találtam magánszemélyek fiókjaiban, a kisasztalokon, s a kredencek tolóüvegje mö­gött? Rokonok és Ismerősök üdvözlő kártyáit. De feltűnő: aránytalanul több n ő kapott üdvözlő lapot, mint férfi, és aránytalanul több szép nő, mint csúnya nő. Mit találtam irodahelyiségek szemétkosarai ban? A beosztottak üd­vözlő lapjait főnöküknek. De feltűnő: egyetlen főnök sem küldött üdvözletet be­osztottjának. Mit találtam a nemzeti vállalatok igazgatósá­gain? Szépmívü nyomtatott üd­vözleteket. De feltűnő: a fel­adók kizárólag át v e v ő-üze­mek, a címzettek kizárólag szállít ó üzemek voltak. Eddig a tényállás. Ennek megállapítása után taglalni kezdtem a helyzetet. Rendszer be szerettem volna szedni az anyagot és igyekeztem megta lálnl a jelenségek belső logi­káját. Az egyének üdvözlő lap­fainak osztályozásánál arány lag könnyen ment a munka. Rövidesen kitűnt, hogy a fel adó rendszerint olyan sze­mély, aki vár valamit a címzet tői, kegyelt keresi. A férfiak a nők, főleg a szép nők kegyeit keresik, a beosz­tottak a főnökökét. De megtor­pantam, amikor a logikai épít­ménybe be akartam erőszakol ni ezt az alá-fölé rendeltségi viszonyt — az intézmények esetében. Ugyanis kitűnt: az üdvözletek és jókívánságok zö­mét az üzemek nem saját felettes szervüknek címezték, a tröszt Igazgatósá­gának, a minisztériumnak, ha nem valamely más ágazat h a­s o nl ó szinten álló üze­mének. Mármost: tudtommal az iparirányítás hierarchiája úgy épül, hogy az üzem felett a vállalati igazgatóság, afelett a tröszt, a legtetején a minisz­térium áll. Miért nem keresi az üzem elsősorban a vállalati igazgatóság kegyeit? Miért hí­zeleg egy ugyanolyan szintű üzemnek? Reklám lenne a do logban? Dehogy, éppen ellen­kezőleg, hiszen az üdvözletet nem a kuncsaftnak, hanem az eladónak küldik! A logikai törés annyira feliz­gatott, hogy szakvéleményt kellett kérnem a dolog tisztázá­sára. Egyenesen egy üzemigaz­gatóhoz, történetesen a Ban­ská Bystrica-i Tesla rádióalkat rész-gyár vezetőjéhez fordul tam. Szakvéleményét ezennel tovább adom: — Boldogulásunk az újévben legesleg főképpen szállítóink tói függ. A vállalat, de még a tröszt Igazgatója sem szerez be nekünk apró műanyagaikat részt, ha nem leszünk jóban a műanyaggyárral. Vödröket, kádakat, persze, garmadával gyárt a műanyagipar fnem is kaptak üdvözletet a háztartási cikkek boltjától), bezzeg apró, milliméterre pontos, filléres al Teatrészeket nem szívesen gyár tanak. Csekély haszon, kicsi súly — mondják. De ha egyszer hiány van az apró alkatrészek­ből, húsz-harminc koronás szál­lítás miatt sok ezer koronás gyártmány befejezése válik le­hetetlenné ... Nos, ezért kell az egyébként velünk egyforma szintű, de a szállítói előnyöket élvező üzemnek a kegyelt ke­resnünk ... — De önök is szállítók... — Nem is küldtünk átvevő inknek üdvözletet. • • • ... Most jövök rá: nem ls az újévi üdvözletek titkát árul tam el az olvasónak, hanem az iparszervezés „titkos" füg­gőségi viszonyát. Azt hiszem a legjobbakat kívánom minden üzemünknek, ha megkésve ugyan, de így köszöntőm őket: Jövőre kapjanak már sok si­kert kívánó üdvözleteket az d t v e v ő-íizemek — a szál­lítóktól. VILCSEK GÉZA TÉLI HANGULAT. (Bachan felvétele) L egyen a munk a örömteljes és hasznos BESZÉLGETÉS A KELET-SZLOVAKIAI VASMŰ PSZICHOLÓGUSÁVAL Néhány héttel ezelőtt hallottam arról a balesetről, amely a Ko­Sice—Saca között közlekedő gyorsított villamosjáraton történt. Emberéletet nem követelt, aránylag az anyagi kár sem volt nagy. Amikor a baleset okai felől érdeklődtem, csupán annyit tudtam meg: „A szerelvény vezetője hiányos koncentráló képességgel rendelkezik! Szakmailag bármennyire képzett, a pszichológus vé­leménye szerint nem alkalmas villamos vezetésére." Ebből az esetből következtetve alakult ki bennem a gondolat: az egyes munkakörök betöltésére alkalmas dolgozók megválasz­tása fontos feladatköre lehet a pszichológusnak egy olyan hatal­mas üzemben, amilyen a Kelet-szlovákiai Vasmű? Ez késztetett beszélgetésre Eduárd DudáS pszichológussal, a Vasműben létesített pszichológiai osztály fiatal vezetőjével. — Miben látja a közel­múltban létesített osztály legfontosabb teendőit? — Jelenleg még egyedül va­gyok Itt, rövidesen azonban már négyen leszünk. Felada­tunk lesz, hogy alaposan meg­ismerkedjünk az egyes munka­helyekkel, azok jellegével. Miért fontos ez? Csakis ennek ismeretében tudjuk meg, hol, milyen képességekkel rendel­kező dolgozókra van szükség. Ennek alapján kezdhetjük meg tulajdonképpeni tevékenysé­günket, beszélgethetünk el a Vasműbe jelentkező dolgozók­kal, és javasolhatjuk őket ké­pességeiknek megfelelő munka­beosztásba. — Ezek szerint csupán a szakmai képesítés nem elegendő ahhoz, hogy valaki jól elláthassa munkakörét? — A tapasztalat ezt bizonylt­ja. Tudvalevő, az embereket nem mindig a szakmaszeretet, egyéni adottságok, hanem többnyire anyagi érdekek ve­zérlik a munkakörök megvá­lasztásában. Példát ls említ­hetek erre. Alkalmam volt megismerkedni egy vezető be­osztásban levő mérnökkel, aki kiváló szakember, de emellett elég feledékeny, és talán akár­hogy is igyekszik, képtelen ar­ra, hogy a beosztásában kívá­natos helyes kapcsolatot be­osztottjaival megteremtse. Is­merek itt olyan műszaki dol­gozót, aki szakmájában ottho­nos, de egyéni adottságai a szó szoros értelmében gátolják ab­ban, hogy kifogástalan munkát végezhessen ott, ahol jelenleg dolgozik. Ez őt ls bosszantja, ennek következtében talán nem is érzi jól magát munkahelyén. Az ilyen emberek számára megfelelő munkát kell keres­nünk. A vállalati vezetőknél olyan munkakört kell javasol­nunk részükre, ahol minden­féle szempontból helytállhat­nak, ahol a munka örömöt szerez nekik. Nálunk a roha­mos fejlődés korszakában — különösképpen ebben a fontos kohóműben — ezt feltétlenül biztosítanunk kell. — Tudomásunk szerint a Vasmű jó néhány ezer dol­gozót foglalkoztat. Minden dolgozó esetében képesek lesznek a már említett fel­tételek felülvizsgálására? —• Ez igénybe vesz bizonyos időt. Amint megjegyeztem, eb­ben az évben négyen, két év­vel később pedig már heten le­szünk a pszichológiai labora­tóriumban. Az egyes üzemrész­legeket egymás közt megosztva — magunkat is „specializál­juk". Újból hangsúlyozom, vég­célunk: elérni azt, hogy min­den ember olyan munkát vé­gezzen, amelynek szakmai és egyéni adottságainál fogva a legmegfelelőbb, amelytől mind neki, mind társadalmunknak öröme és haszna van. KULIK GELLÉRT $mzMS* Miért bosszankodik az elnök? — Hát kérem, már elegünk van a hitegetésből — kezdte Gőcze Lajos, az Ékeli Helyi Nemzeti Bizottság elnöke. — Hogy öt esztendő alatt ne le­hessen egy hétkilométeres utat rendbe hozni, nem akarom hin­ni, vagy is nem hinném, ha más mondaná. Sajnos, a hihetetlent is hin­nie kell, mivel a kérdéses út­test Ekeit köti össze Megyercs­csel. A Nyitrai Útépítő Vállalat még 1960-ban elvállalta az út újjáépítését. Az útépítés azóta már két ízben szerepelt mint ígéret a választási programban, és a nemzeti bizottság vezetői is többször tettek olyan kije­lentést, hogy legyenek nyugod­tak, majd csak elkészül, ha nem ma, hát holnap. A múlt eszten­dőben már tényleg azt hitték, hogy az útépítő vállalat ura lesz a szavának, ugyanis köte­lezettségül vállalták, hogy má­jus l-e tiszteletére tényleg rendbe teszik az utat. Újból semmi sem lett belőle. Azt, per­sze, nem mondhatjuk, hogy hoz­zá sem fogtak. Hozzáfogtak, a régi utat szinte járhatatlanná tették, feltúrták, és most sem a régi, sem az új út nincs. ígé­retet sokat kaptak már a falu vezetői,csakhogy az ilyen fo­gadkozásokra már nem sokat adnak. Felesleges ígérgetések helyett Inkább konkrét tetteket várnak az említett útépítő vál­lalattól. A megígért új telefonközpont­tal ls felsültek. A falu fejlődé­sével párhuzamosan a távbeszé­lő-készülékek száma is megsza­porodott. A régi, korszerűtlen telefonközpont kapacitása már kevésnek bizonyult. Többszöri sürgetés után hatvannégyben aztán kaptak is egy újat. Tel­jesítőképessége kétszerese volt, illetve csak lett volna a régi­nek, mivel a leszállított tele­fonközponttal is alaposan meg­járták. A felszerelés ma is megvan, csak éppen használni nem tudják. Nincs ember, aki rendbe tudná hozni. A régi fel­szerelés meg már felmondta a szolgálatot. így maradt Ekei te­lefon nélkül. Az egyes csalá­doknál elhelyezett készülékek csak arra jók, hogy tulajdono­saiknak eszébe juttassák: a technika korszakában élünk. A falubeliek jóformán vala­mennyi gyűlésen felteszik a kérdést: mikor lesz már készen az út, mikor hozzák rendbe a telefont. És mit válaszoljon erre az el­nök? Mondja, hogy várjanak tü­relemmel? Az új útra már öt esztendeje, a telefonközpont rendbehozására pedig több mint két éve várnak. És most te­gyen újabb ígéreteket? Nem, ezt nem teheti, hiszen neki mindennap az emberek szemébe kell nézni. így aztán nem tehet egyebet, mint hallgat és bosszankodik. SZARKA ISTVÁN Az úi munMrvénykönyv alapelvei Fegyelmit a munkahely ve­zetője vagy az általa meg­bízott dolgozó róhat ki. A munkahely vezetője és helyettese ellen a közvet­lenül felérendelt szerv foly­tathat fegyelmit, méghoz­zá abban az esetben ls, ,ha a fegyelmi vétséget aláren­delt dolgozóval együtt kö­vette el. Mielőtt a fegyelmi ügyé­ben döntenének, a tényál­lást pontosan meg kell ál­lapítani, és módot kell nyúj­tani a dolgozónak védelme előadására. A fegyelmi eljárás esetén tekintetbe kell venni a munkafegyelem megsértésé­sének fokát, a keletkezett kár és a felróhatóság mér­tékét, azokat a körülménye­ket, melyek során a mun­kafegyelem megsértésére sor került, végül a dolgozó azelőtti viszonyát a munká­hoz és a társadalmi vagyon­hoz. Fegyelmit legfeljebb egy hónapon belül lehet kiróni, attól az időponttól számítva, hogy arról a munkaadó tu­domást szerzett, de legké­sőbb a munkafegyelem meg­sértésétől számított egy éven belül (a hatékonyság és a nevelőcélzat érdeké­ben). Ha a dolgozó a fegyelmi jogerőre emelkedéstől szá­mított egy éven belül nem követ el újabb munkafegye­lemsértést, a törvény értel­mében úgy kell reá tekinte­ni, mintha nem kapott vol­na fegyelmit. Ha a dolgozó rendkívüli munkaeredményeket ért el, az a szerv, amely "a fegyel­mit kirótta, még az említett egyéves határidő eltelte előtt eldöntheti, hogy a dol­gozóra úgy kell tekinteni, mintha nem alkalmaztak volna vele szemben fegyel­mit. A fegyelmi nem jelenti azt, hogy a dolgozó köteles kártérítést adni azért a ká­rért, amelyet a munkafegye­lem megsértésével okozott. A fegyelmiről szőlő hatá­rozatot írásba kell foglalni és kézbesíteni kell az érin­tett dolgozónak. Ha a fe­gyelmit fiatalkorú dolgozó kapta, az erről szóló dön­tést kézbesíteni kell törvé­nyes képviselőjének is. Nem lehet a dolgozót fe­gyelmivel sújtani, ha nem teljesít olyan utasítást, amely ellentétben áll a jogi előírásokkal. Továbbá nem lehet fegyel­mit róni a dolgozóra, ha mulasztásáért már más bün­tetésben részesült (pl. elbo­csátották), vagy ha azért büntető eljárás során meg­büntették. JOGORVOSLAT A FEGYELMI ELLEN (Bl. §) A megrovást, esetleg nyil­vános megrovást tartalmazó fegyelmi határozat ellen a dolgozó az arról szóló írás­beli határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a munkaadónál tiltakozhat. Az Ilyen tiltakozásnak halasztó hatálya van. Az a vezető dolgozó, aki a megrovást, esetleg nyil­vános megrovást alkalmaz­ta, a beadott tiltakozásnak teljes mértékben helyt ad­hat, ellenkező esetben köte­les felterjeszteni azt annak, aki az ügyben jogosult dön­teni. Ha a fegyelmiről a határozatot a munkaadó ve­zetőjének helyettese hozta, a beadott tiltakozás ügyé­ben a munkaadó vezetője dönt, ha azt maga a vezető hozta, a tiltakozás ügyében a felettes szerv hivatott dönteni. Ha a fegyelmiről a határozatot maga a központi szerv vezetője hozta, ő dönt az esetleges tiltakozás ügyében is. Ha a dolgozó nem ért egyet a prémiumát vagy fi­zetési illetményét csökken­tő, illetve Ideiglenesen őt más munkahelyre áthelyező fegyelmi döntéssel, a fe­gyelmi határozat kézbesíté­sétől számított 15 napon be­lül a döntőbírósági szerv­nél indítványt tehet annak hatályon kívül helyezésére. A döntőbírósági szerv a munkajogi perekre vonatko­zó előírások szerint tárgyal­ja meg az ügyet, és vagy Jóváhagyja, vagy pedig ha­tályon kívül helyezi a fe­gyelmi határozatot. Amennyiben a döntőbíró­sági szerv előtti eljárás nem járt eredménnyel, (pl. azért, mert 30 napon belül nem tárgyalták le az ügyet), vagy ha olyan dol­gozó esetéről van sző, aki­vel a munkaviszony már megszűnt, a járásbíróság Il­letékes az ügy letárgyalásá­ra, és ítéletében vagy Jóvá­hagyja vagy pedig hatályon kívül helyezi a figyelmi ha­tározatot. Ha a döntőbírósági szerv v -v a bíróság jogerősen m szünteti a fegyelmit, a munkahely vezetője új fe­gyelmit csak annak meg­szüntetéséről szóló határo­zat kézbesítésétől számított 15 napon belül róhat ki, de köteles tiszteletben tartani a döntőbírósági szerv, illet­ve a bíróság jogi nézetét. MUNKAREND (82. §) A munkahelyek felada­taik rendszeres teljesítése, a belső rend biztosítása, a munka helyes megszervezé­se és a munkafegyelem megszilárdítása érdekében munkarendet adhatnak ki. Ezek a munkatörvénykönyv intézkedéseit és egyéb Jog­szabályokat alkalmazzák a munkahely különleges fel­tételeire. Munkarendet a munkaadó vagy a felettes szerv csak a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom szervének előze­tes beleegyezésével adhat ki, másként nem lehet érvé­nyes. Ez egyaránt kötelező a munkaadóra és a dolgo­zókra. A munkarend a ben­ne megjelölt napon, legko­rábban azonban a kihirdetés napján lép életbe. A munkarendet ismertetni kell minden dolgozóval, és minden dolgozó számára hozzáférhetőnek kell lennie. A közlekedésben dolgozók számára azok központi szer­ve a szakszervezet központi bizottságával közös megér­tésben külön fegyelmi sza­bályzatot ad ki, amely to­vábbi fegyelmiként a sze­mélyes rang lefokozását és legfeljebb egy évre más munkára való beosztást ál lapíthat meg. Dr. FÖLDES JÓZSEF A múlt évben helyezték fizemne a hroznétlni Húsfeldol­gozó Kombinátot. Képünkön: Az osztályozóban válogatják a ket­tévágott sertéseket, ( Saroch — CTK — felv.J

Next

/
Thumbnails
Contents