Új Szó, 1966. január (19. évfolyam, 1-30. szám)

1966-01-21 / 20. szám, péntek

Időszerű közgazdasági kerdések •••••••••••••••••••••• Í 1 f I í M E K a fogyasztói árakról • •••••••••• ••••••••••• •

g aJfcliWI «*• «3S%V VI A bemutató mozik műsorán általában huzamos ideig Játszott külföldi filmek szerepelnek. Témájukat és értéküket tekintve sokrétűek. Népszerű, bár művészileg nem valamilyen kimagasló alkotás az amerikai Michael Gordon rendező filmvígjátéka, a Később kedves, mely lényegében egy bigámia körüli helyzetkomikumok sorozata. A történet egy kicsit hasonlít az Ádám két bordája című lengyel filmre. A szerencsés befejezés, a visszás helyzet megoldása itt is elmaradhatatlan. Filmvígjáték a Javából a komédia fénykorát felidéző Max Linder társaságában. A húszas évek nagy komikusának, a „nevetés királyának", Max Lindernek legsikerültebb alakításait eleveníti fel (Legyen a feleségem. Hét évi balszerencse, A három testőr paródiája). A fllmösszeáliltás ugyanakkor színes életrajz a tragikus végű filmszínészről, a körülrajongott komikusról, aki 1925-ben feleségével együtt öngyilkos lett. A magyar filmgyártás hírnevét öregbíti egy színes táncfilm, Az életbe táncoltatott lány. Banovich Tamás filmje, amely három epizódot kapcsolt össze, s ebben ízelítőt ad a magyar koreográfusok és táncművészek nemzetközileg elismert tudásából. A fiiszínházak műsora a komoly konfliktusos filmeknek sincs híján. Példaként eralíthotünk egy cseh és egy magyar filmet, melyek az élet kapujában álló Ifjúság problémáival foglalkoznak. A magyar Szabó István filmjének, az Álmodozások kora című alkotásának hősei főiskolások, nagy terveket szövő, ambiciózus fiatalok, akiknek számtalan csalódásba, kiábrándulásba kell beletörődniük. Nem annyira életrajzfilm ez, mint inkább éles szemű megfigyelés, az életből ellesett jelenségek mozaikká formálása. A fesztelen, nem erőltetett megjelenítés és gondolati érettség a film fiatal rendezőjének vitathatatlan erénye. Jlft Hanlbal cseh rendező filmje a Bűnösök iskolája sem mondanlv.'lóval, sem az ötlet realizálás^, ,'al nem ér el olyan hatást, mint az előbbi. Annak ellenére, hogy a történet egyáltalán nem hat mesterkélten, sőt nagyon is életszagú, az igényes néző felfedezhet benne egy állandóan Ismétlődő bűvkört. Mivel a film története egy Ifjúsági nevelőintézetben, régi nevén javítóintézetben Játszódik, szinte előre sejtjük, mi sors éri a jó magaviseletéért hamarabb elengedett Pepiket: otthon a szülők felborult házassága, a kikapós anyának terhére van a fiú, a munkahelyen álszenteskedés, önzés, hamisság. A fiú természetesen visszakerül az intézetbe, melynek igazgatója meggyőződik róla, hogy méltán bízott Pepikben, s mivel a látszattal, a külső körülményekkel nem tud megküzdeni, inkább lemond tisztségéről. Hiányoljuk a konfliktus megoldását, s azt is kifogásoljuk, hogy a nevelő a kitartó harc helyett inkább megfutamodik. Hol itt a példamutatás? Nyomasztó, leverő hatású film a lengyel Petelski rendező házaspár filmje, a Fából faragott rózsafüzér, amely a háború előtti Lengyelországban egy zárdaiskola viszonyaiba enged bepillantani. A forgatókönyv megtörtént e9et alapján íródott. Az események egy árvalány, Natália szemével nézve peregnek. Képmutatás, ridegség, félelem, fojtogató légkör — ilyen környezetbe viszi a nézőt a film. Két hazai érdekességet is meg kell említenünk, melyek most kerülnek műsorra. Az egyik film Vladimír Cech detektívfilmje. Alibi a vizén, amelyben Karel Höger és Josef Bek hagyományos nyomozó kettőse egy rejtélyes gyilkosság körülményeit deríti ki, továbbá a Gyöngyszemek címmel bemutatott öt filmnovella, Bohumil Hrabal elbeszéléseinek filmváztozata Menzai, Némec, Schorm, Chytilová és Jirei rendezésében. Az új hét filmműsorának fénypontja kétségtelenül Vladimír Bahna neves szlovák rendező Szent Erzsébet tér című alkotása lesz. A néhány évvel ezelőtt elhunyt Rudolf JaSík író regényéből készült filmet pénteken mutatják be ünnepélyesen a Slovan filmszínházban. Értékeléséhez vlszszatérünk. (L| Minden árváltozás közvetlen hatással van az életszínvonal alakulására. A fogyasztói árak alakulása tehát mindenkor az érdeklődés középpontjában áll. Ma különösképpen, mert bizonyos változás állt be államunk árpolitikájában. A múlt évekből ismert általános árszintmozgást a folyamatos árszabályozás váltja fel. Az eddigi árrendszer hiányosságai A fogyasztói árak alapvető funkciója a kereslet és a kínálat diuamikus egyensúlyának biztosítása. Az eddigi merev árrendszer ezt nem tette lehetővé, figyelmen kívül hagyta a termelés és a fogyasztás alakulását. Ez volt az egyik oka annak, hogy bizonyos árumenynyiség mint eladhatatlan, állandóan raktáron maradt, mert az ár nem változott akkor sem, amikor a kereslet megcsappant. Több tennék ára pedig a kereslethez és a kínálathoz viszonyítva túl alacsony volt. Ezek egyhamar elfogytak és hetekig, gyakran hónapokig nem voltak kaphatók. Az eddigi árrendszer további fogyatékosságait röviden a következőkben foglalhatnánk öszsze: az árak nem fejezték kí kellően a társadalmilag szükséges költségeket, elszakadtak a világpiaci áraktól és nem jelentettek megfelelő gazdasági ösztönzést. Rugalmasabb árpolitikát Csak az utóbbi Időben kezd nálunk is érvényesülni a rugalmasabb árképzés. Főleg az új termékek árának megállapításánál veszik figyelembe a keresletet és a termelési lehetőségeket. Az új Irányítási rendszer eredményessége nagy részben függ attól, milyen mértékben válik aktív gazdasági tényezővé. Más szóval, mennyire fog nyomást gyakorolni a termelőre, hogy kielégítse a piaci igényeket. Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésével három árkategória lépett életbe. Milyen árucsoportokra vonatkoznak, és mi jellemzi őket? A szabott árak színvonalát központilag határozzák meg. Ebbe a csoportba tartoznak az alapvető élelmiszerek — például a tej és hústermékek, a kenyér, a liszt stb. — az alapvető ruházati cikkek és textiláruk, fontos háztartási és egyéb ipari közszükségleti cikkek. Olyan árufajtákról van szó, amelyek nélkülözhetetlenek a lakosság élelmezése, valamint ruházati és más ipari cikkekkel való ellátása szempontjából. Ezek ára szilárd, és az egész ország területén egységes. Fontos tudni, hogy a lakosság kiadásainak túlnyomó része ezekre az árufajtákra esik. A szabott árak színvonala a gazdasági helyzetnek megfelelően időnként változni fog, A

z új üzemek építése, a meglevők korszerűsítése, a külföldi, de főleg a hazai újdonságok és a korszerű termékek bevezetése, a piaci igények kielégítése — mindez miért tart olyan soká? Nem lesz pontos az eljárás, mégis vállalkozunk rá, hogy aiz okokat közös nevezőre hozzuk. Ez a távlati elképzelések hiánya. Hogyan függ Össze a beruházások gyors megvalósításával? Megtörtént, hogy valamit elkezdtünk, azt gondoltuk jó lesz, aztán valaki az ellenkezőjét kezdte bizonygatni. A vita soká tartott, a bizonytalanság miatt a munka elhúzódott, s a disputa bárhogyan végződött, kár keletkezett. S hogy egyáltalán vitára kerülhetett sor, ez azért történt, mert az eredeti elhatározás nem volt valamely távlati elképzelésnek optimális (legmegfelelőbb) változata. A műszaki újdonságok és korszerű termékek bevezetése a legszorosabb kapcsolatban mindig úgy, hogy biztosítsa a kereslet ós a kínálat egyensúlyát Az egyensúlyt természetesen elsősorban a termelésnek a piachoz való rugalmasabb alkalmazkodásával kell megteremteni. Ha a termelés bizonyos gyártmányokból nem tudja kielégíteni a keresletet, áremeléssel kell megoldani a helyzetet. Ellenkező esetben, amikor a kínálat felülmúlja a keresletet, az árakat le kell szállítani. A folyamatos árszabályozással tehát biztosítani lehet az áralapok és a vásárlóerő egyensúlyát az alapvető közszükségleti cikkeknél is. A limitált árak a központilag megszabott alsó és felső határ keretében mozognak. A megszabott határértéken belül a szállító és a vásárlóvállalatoktól függ, milyen árban állapodnak meg. Ezek az árak olyan árufajtákra vonatkoznak, amelyeknél nem kívánatos, hogy az ár a megszabott határ felett, Illetve alatt legyen. Ilyenek például a cukorka, a bor, néhány ruházati cikk és textiláru, egyes cipők stb., amelyeknél nem lehet pontosabban felülvizsgálni a várható keresletet, mert az gyakran előre fel nem mérhető tényezőktől függ. Itt a megállapított ár helyességét vagy pontatlanságát a kereslet és a kfnálat alakulása, vagyis a piac Jelzi utólag. Ez a tény már önmagában is megköveteli a foVilágméretben a széntermelés még mindig növekszik, de növekedési üteme fokozatosan csökken. Például Belgiumban, Angliában és Ausztriában az utóbbi 30 évben a széntermelés határozottan visszafejlődött. Ugyanez vonatkozik 1949 óta az Egyesült Államokra is. Franciaországban és NyugatNémetországban a termelés stagnál. A szocalista országokban a széntermelés 1938-hoz képest gyorsan fejlődött. A fejlődés ütemének lassulása azonban 1955 óta Itt ls megfigyelhető, A szocialista országok közül igen gyorsan fejlődött a széntermelés Kínában. 1955 óta a Szovjetunió, Csehszlovákia ős Magyarország fejlesztette leggyorsabban a szénbányászatát, A széntermelés aránya tekintetében határozott ettolódás figyelhető meg a szocialista és a vezető kapitalista államok között. A szocialista országok részesedése a kőszéntermelésben 1949-ben 22 százalék volt, 1960-ban már 48 százalékra növekedett. A négy vezető tőkésország (Egyesült Államok, Anglia, Nyugat-Németország és Franciaország) termelési aránya viszont 1926-ban 76 százalék volt, 1960-ban a világtermelésnek már csak 40 seáaalékát szolgáltatták. 1960-ban a világ kőszéntermelésében való részarány szerint az országok között a köHffli mim van a piaci igények kielégítésével. De vannak pontosabb elképzeléseink a termelő fogyasztás és a személyi fogyasztás, valamint a külkereskedelem várható alakulásáról, amiből láthatnánk, hogy érdemes-e fij dolgokkal próbálkozni. A távlati elképzelések, a gazdasági növekedés tudományos prognózisának kidolgozása most van folyamatban. És az új gazdasági modell? Miért számolunk azzal, hogy az új tervezési és irányítási rendszer csak 4—5 éven belül alakulhat ki komplex formájában? Közös nevezőnk fölött a vonalat ennél a kérdésnél is tovább húzhatjuk. A munkabér ós az ár például a kát legfontosabb gazdasági ösztönző, de a bértarifa-rendszert nem építhetjük át anélkül, hogy elképzeléseink lennének gazdaságunk szerkezeti összetételének megváltoztatásáról, s tőle függetlenül általános árrendezésre sem kerülhet sor. Mert a munkabérnek és az árnak elsősorVÁLTOZÁS AZ ÁRPOLITIKÁBAN ® FOLYAMATOS ÁRSZABÁLYOZÁS • AZ ÁR A KERESLET ÉS A KÍNA, LAT ALAKULÁSÁT JELZI • HÁROM ÁRKATEGÓRIA gyásztól árak különböző irányd mozgásának a lehetőségét és szükségességét. A limitált árak alkalmazása ezt teljes mértékben lehetővé teszi. A szabad árak alakulása a szállító és a vásárló vállalatok közös megegyezésétől függ. Ezeket az árakat főleg a divatcikkeknél és a luxuscikkeknél alkalmazzák. Ha az ilyen áru iránt nagy lesz a kereslet, akkor az ár az átlagos életszínvonal fölé is emelkedhet, ami érdekeltté teszi a vállalatokat az új, korszerű termékek gyártásában. A szabott árak az egész ország területén egységesek, de a limitált és a szabad árak már különbözők. Ugyanazon áru limitált és szabad ára ugyanazon időben különböző kereskedelmi vállalatoknál egymástól eltérő lehet. A fogyasztói árak további alakulása gazdasági helyzetünk alakulásától függ. Az új árintézkedések remélhetően hozzájárulnak a vásárlóerő és a

s árualapok egyensúlyának megteremtéséhez. KOVÁCS ZOLTÁN vetkező sorrend alakult kb 1* Kínai Népköztársaság 21%, 2. Egyesült Államok 20 %, 3, Szovjetunió 19%. 4. Anglia 10 százalék, 5. NSZK 7%, 8. Lengyelország 5 %, 7. Franciaország 3 %, 8. Japán 3 %. A világ barnaszén- és lignittermelésének aránya folyamatosan növekszik: 1913-ban a kőszéntermelésnek még alig egytizede, 1929-ben már egyhatoda, 1960-ban pedig egyharmada volt. Ezt a folyamatot előmozdította a tüzeléstechnika fejlődése, amely lehetővé tetté a gyenge minőségű lignit bri* kettálását és kazánokban való eltüzelését. A lignitnek különösen a II. világháború óta van nagy jelentősége (a német vegyipar jelentős bázisa). A barnaszén- és lignittermelés egyébként csaknem Európára korlátozódik (1949-ben és 1990ban egyaránt Európában termelték a világtermelés 88 százalékát). Itt is az NDK részesedése a világ termeléséből 1949-ben 36, 1960-ban már 85 százalék volt. Az NSZK részesedése 1949-ben 20, 1960-ban 15 százalék. Európán kívül csak Ausztráliában folyik jelentős termelés. A világ barnaszén- ós lignittermelésében szintén növekedett a szocialista országok részaránya: 1945-ben 68 százalék, 1960-ban 78 százalék volt. ban azon ágazatok fejlesztését kell ösztönöznie, amelyek legjobban biztosítják népgazdaságunk hatékonyságát. Amíg nem világos, melyek ezek az ágazatok, addig a gazdasági ösztönzők rendszerének kidolgozása légből kapott elképzelések alapján történne. Ebből a szempontból (de egyébként isj a már érvényben levő ösztönzők (a brutto jövedelem utáni befizetések, a nyereségadó, a* eszközhasználati díj, a hitelkamat stb. J százalékos tételeit sem tekinthetjük véglegesnek. M

ég egyszer hangsúlyozzuk, a közös nevezőre hozás* a miért tart minden olyan soká nak a távlati elképzelések hiányával való magyarázása nem pontos eljárás, mégis bátran megtehetjük, mert minden más hányados meg van benne, mert az új tervezési és gazdaságirányítási elvek érvényesítésénél ls ma fontosabb, hogy elképzeléseink legyenek gazdaságunk szerkezeti összetételének olyan átalakulásáról, amely biztosítja hatékony fejlődését M. Gy. Hogyan látja a „Mapura" a világot? A bratlslavai Művészet Házában Január végéig láthatjuk a Magnum nemzetközi fényképcsoport érdekes kiállítását. A Magnum alapítóinak célja az volt, hogy a korszerű, expresz8zív stílusú fényképezés térhódítását lehetővé tegyék a képes folyóiratokban. A Magnum nem iskola, minden egyéni törekvés érvényesül Itt, ahol hét különböző országnak 11 fényképésze dolgozik. Bejárják a világot, ezerszámra készítik a valóságot képbe sűrítő felvételeket, s maradandóbbat akarnak velük mondani, mint az újsághírek. Werner Bischof szemlélete 1945 körül érlelődik kl. Itt kezdődik el a nagy riportok kora. Éles bírálattal veszi lencsevégre Európát, Amerikát és Ázsiát. Megláttatja India élniakarását, sajátos kultúráját, népi értékeit. Témaköre rendkívül széles. Cartler Bresson egyéni irányt teremtett a fényképezés terén. Bebizonyította, hogy az aktuális esemény bizonyos pillanatban művészi lényeget, általános emberi tartalmat tárhat fel. A haladó szellemű riporter a mongol népi demokrácia és a szocialista Kína hatalmas fejlődését érzékelteti. R. Capa szerint ha nem Jő a fénykép, azért van, mert nem áll az ember elég közel a tárgyhoz. Természetesen itt nem fizikai távolságról van szó, s hogy ő milyen közeli viszonyban van, s mennyire azonosul témájával, azt háborúellenes harctéri képel bizonyítják. így a spanyol polgárháború gyilkos Jelenetet, majd a levert, kezüket feltartó német fasiszták, az Indokínai éhínség áldozatai s az új Izraelt építők hősi küzdelmei. Ernst Haas vallja, hogy: a fényképezés az agy, a szem s a szfv dolga. Cornell Capa az orosz balett légies szépségeit, a bizánci pompájú, óhitű, orosz templomok levegőjét érezteti. — Dávid Seymour háborúellenes tudósításaival és „Európa gyermekeidnek megrendítő nyomorát bíráló realizmusával válik ki. Finom érzékenységgel Jellemzi Toscaninit s az elmélyülten kutató agg műtörténészt: Berensont. Erich Hartman fényt vet az izraeli fiatalság erőfeszítéseire, mellyel az elpusztult Kanaán helyébe újat teremtenek. Eve Arnold női beleérzéssel számol be az „Élet első percei"-ről. Inge Morath az ókori Perzsia építészeti emlékeiről, a mai Irán szakadt ruhájú szikkadt napszámosairól s a pompás keleti szőnyegeket szövő fejletlen gyermekekről ad hírt. George Rodger felvételei a Szahara tüzes leheletét árasztják. Dennis Stock szuggesztív hatású felvételei az amerikai néger dzsesszzenészek szenvedélyes muzikalitását sugározza. Az élet valóságaira irányított tárgylencse zömben nyomorúságról, szenvedésről, elesettségről, de hősi küzdelmekről ls beszámol.SÁRKÁNY JENŐNÉ Miért tart minden olyan soká? A szénbányászat nemzetközi fejlődése