Új Szó, 1966. január (19. évfolyam, 1-30. szám)

1966-01-15 / 14. szám, szombat

Történet az emberi helytállásról 9 PERC o halál szomszédságában MINT CÖLÖPHÖZ LÁNCOLT Ariások monoton hangon zümmögnek, morajlanak a kompresszorok. Forgó-mozgó alkatrészt nem lát rajtuk az ember egyet se, a lekötött szilaj erőt csak sejteni lehet. A véletlen látogató meglehetősen szorongva lép a terembe, tudja, hogy valaha elszabadult itt a pokol. A szemtanú — egyik a három helytálló közül — Szilvásl Antal Duslo-gyárl műszakvezető technikus. Előbb végigjárja vtlem a géptermet, egy-egy pillantást vet a kompresszorok műszereire, majd szokatlan kérdést tesz fel hirtelen: •— Látott már folyékony levegőt? Meglepődtem. Előbb arra gondoltam, hogy tréfálkozik Csak, de meglepetésem egy pillanatra feloldódott, mert másik — nem kevésbé meglepő — kérdés következett: — És mínusz 170 fokos hideget ...? Fkkar már hatalmas, kazánlorma gépezet mellett álltunk. Ä technikus a kezeügyében levő kis üvegbe egy csapból folyadékot engedett. A folyadék körül a csapból gőz párolgott ki a levegőbe. — Folyékony oxigén — mondja kurtán Szilvási Antal. — A levegő egyik alkatrésze. 'A nitrogén egy másik csapon Jön ki a gépből... Vigyázzon, ne nyúljon hozzá, mert süt! Az Alacsony- és a Magas-Tátrában a kirándulók télen-nyáron jól érzik magukat. Hazánk e kiváló üdülőhelyének természetadta lehetőségeit azonban nem használjuk ki eléggé. Egyesek ezt azzal indokolják, hegy a Tátrában — főleg a szabadságok idején — nem lehet szállást kapni, mivel kevés az üdülőközpont és a szálloda. Az is tény viszont, hogy tavasszal és ősszel még a meglevőket sem használjuk ki teljesen. A tátrai üdülőközpontok és szállodák hálózatát a közeljövőben jelentősen kibővítik. A Poprádi Magasépítő Vállalat dolgozói már több lakóházat, egészségügyi épületet és boltlielyiséget építettek fel. Nagy feladatokat ró rájuk a negyedik ötéves terv is. Ennek ke— A mínusz 170 fokos hideg? — Éppúgy, mintha plusz 170 fokra hevített vasat tartana -a kezében. Ez Szilvási Antal munkahelye. A gondjaira bízott munkacsoport olyan erőket irányít, tart féken, olyan erőket fog hámba az ember szolgálatában, amelyek folyadékká változtatják a levegőt. — És mondja — szólok Szilvásihoz —, őszintén mondja meg nem fél? Azt mondta, két gyereke van, meg felesége ... A technikus a kezében levő szelepnyitó korongra tekint. A korong valamikor tíz-tizenkét centi átmérőjű karika volt. Látszik rajta, hogy Igen magas hőfokú tűzben nyomorodott Ilyenné, amilyen. — A kompresszorrobbanás óta — hihetetlennek tűnik — nem félek. Régebben se féltem, egyszer-másszor azonban, ha ideges voltam, nyomasztóan hatott rám ez az erő. És Szilvási Antal a csapra tekint, ahonnan az imént cseppfolyósított oxigént engedett az üvegcsébe. •— Hogyan történt a robbanás? — Előtte talán két perccel még kint voltam a gépteremben, a gépeket ellenőriztem. Később visszamentem az irodámba, rágyújtottam. Kettőt se szippantottam, mikor bombarobbanásnyi zörej reszkettette meg a falakat. Feltéptem az ajtót, a gépteremben mindenütt izzó fémdarabok röpködtek. Akkorák, mint ez a szelepnyitó korong itt a kezemben. És nagyobbak ... — A felrobbant gép alkatrészei pillanatok alatt megtüzesedtek? — Pillanatok alatt. Az oxigén nem ég, de ha körülötte tűz támad, azt hatalmasan táplálja, éleszti. A tűz körüli vas alkatrészek vörösen izzva röpretében ugyanis 121 millió korona értékű munkát kell a Tátrában elvégezniük. Nový Smokovecen például 9 millió 800 ezer koronás, Nové Štrbské Pleson pedig 10 millió koronás beruházással új szállodát építenek. A legelőkelőbb szállodát a Csorba-tónál építik. A külföldi vendégeknek szánt szálloda építési költségei meghaladják az 50 millió koronát. A modernül berendezett új szállodák és üdülők hálózatának bővítése és a készségesebb, rugalmasabb felszolgálás biztosíthatja, hogy a jövőben a Tátrába sokkal több hazai és külföldi turista látogat el. Ezzel jelentősen növekedhet az Idegenforgalomból származó bevétel is. M. M. ködtek. Ha eltalálja az embert, átégeti. A gépsor előző tagja — mihelyt a felrobbant gépben csökkent a nyomás, azonnal — automatikusan — leállította ugyan valamennyi kompresszort, így magas nyomás alatt nem áramlott a tűzhöz az oxigén. Az azonban, ami még a köztes csőben és magában a gépben volt, ugyancsak táplálta a tüzet. A gépteremben akkor orráig se látott az ember, sűrű hamu, korom és légneművé vált fém szállt mindenütt. Mennyi ideig tartott...? Mindössze kilenc percig. Ezt c?ak az óra mutatója szerint állapítottuk meg. Aki ott volt a gépteremben, elveszítette időérzékét. Egymást kerestük — Čambalik, Kudáčik meg én. Nem láttuk egymást, mindegyikünk attól félt, hogy a másikat megölte, megsebesítette egy izzó fémdarab. — Az első pillanatokban mire gondolt? — Mire...? Hogy Čambaliknak két gyereke van... és hogy sehol se látom. Nem láttam őt, mert a robbanás után gyorsan kikapcsolta a gépét, hogy utána rögtön mentőkért telefonálhasson. Elmondta, hogy lelki szemei előtt megjelent Kudáčik kezét tördelő felesége, síró gyerekei. És az én Asszonyom, gyerekeim. -— Mindhárman szerencsésen, épen kikerültünk az elszabadult pokoltól. Szilvási Antal kezében megint ott az ogyonnypinorított szelepnyitó korong, elgondolkozva nézegeti, majd megszólal: — Most talán már megérti, azóta miért félek kevésbé, mint régebben? Jó érzés, ha az ember biztosra veheti, hogy veszély esetén igazi emberek vannak körülötte. — És Čambalik szaki? Meg Kudáčik? — Azóta mindannyian tudjuk, hogy veszélyben hármunk közül egyik se hagyná cserben a másikat. A kompresszor robbanása jó iskola volt. Az ilyen kilenc perc alatt néha többet tanul az ember, mint iskolában évek alatt. Legalábbis emberségből többet... Komoly arcú fiatalember Szilvási Antal. Mielőtt a riporter búcsúzna tőle, elgondolkodva, mintegy tiltakozásul felemeli a kezét. — Ha cikket ír rólunk, ne csináljon belőlünk hősöket, ne rendíthetetlen bátorságú modern lovagokként ábrázoljon bennünket... — Az imént azt mondta, hogy azóta még csak szorongást se érez a gépteremben ... Ez bátorsági — De nem Jelenti azt, hogy akkor riem féltünk. Hm ... a félelem. Van olyan, aki a veszély pillanatában megőrül a félelemtől és cselekvésképtelenné válik. Szerencsénk volt, hármunk közül egyikünk sem ilyen. Mondhatnám, mi a veszély perceiben nem értünk rá félni. Hanem utána, később mindenkit „elkap" a félelem. Van akit rögtön a veszély elmúltával, van akit csak órákkal később. Ez azonban nem szégyen. Ez az életösztönnel függ össze. A legfontosabb, hogy az ember akkor álljon helyt, amikor arra a legnagyobb szükség van. • • • VOLT FRONTKATONAKTÖL azt kérdeztem egyszer, láttak-e már életükben Igazi hőst. Egyikük azt felelte: „Láttam egy hadnagyot, aki aknatűzben is átfutott a két lövészárok közötti térségen". Egy főiskolai hallgatótól ls megkérdeztem, találkozott-e már hőssel. Azt felelte: „Békeidőben nincsenek hősök, ilyenkor a hősiesség nem nyilvánulhat meg. Jő, ne nevezzük Szilvási Antal és két társa tettét hőstettnek. Nevezzük egyszerűen csak helytállásnak. Az ilyen tett neve: emberség. TÓTH MIHÁLY HA A PUSKA „CSÜTÖRTÖKÖT" MOND A Vihorlat alatt bokán felüli hótakaró borította az erdűket. A négy erdész — élükön Ján Ficcel, az olkal erdészet vezetőjével — Jókedvűen bandukolt az ismert ösvényen, és reménykedett. Félórai járás ulán a mély bóban észre Is vették egy vadkan friss lábnyomalt. — Xo, ez ma a miénk — örvendezett az egyik erdész. Szótlanul állt lesben a négy vadász. Szélcsend volt, a legkisebb zajt is jól hallhatták. Teltek, múltak a percek. A bozóthoz legközelebb álló vadász kutyája gyakran beleszagolt a levegőbe, egyre nyugtalanabbul viselkedett, majd elvakkantotta magát. .. Megzörrent a bozót, s Ijjedt rölögéssel igyekezett menekülni a felriasztott vaddisznó . . . Puskalövés durranása visszhangzott a fák között, a hatalmas hústömeg egy pillanatra megtorpant, majd eszeveszett vágtába kezdett. A fehér hóban pirosló vércseppek igazolták viselkedésének okát. Megsérült... A megsebesített vad Igen veszélyes. Ennek tudatában a vadászok készenlétben, fokozott figyelemmel várták a vadkan közeledését. Az )an Flc felé vett* az irányt. — Csak gyere — mormolta ai erdész, s golyós puskájával egy tölgyfa mögé húzódva várta • habzó szájjal feléje rohanó állatot. Már 10—12 méterre szűkült • távolság. Célba vette a vad fejét, s a blres vadász meghúzta a ravaszt. A puska „csütörtököt' mondott. .. A közel kétmázsás vadkan a védtelen erdészre támadt, a földre döntötte. A négy vadászkutya közbelépése és Kovács erdész jól Irányzott lövése vetett véget a már tragikns kimenetelűnek mutatkozó vadászatnak ... A szerencsétlenül járt vadász még mindig kórbázl gyógykezelés alatt áll... KULIK GELLERT NYUGATI TAVCSŰ Vadásztársaságban mesélte egy fiatalember: — Nyugati nagybácsimtól kaptam egy remek távcsövet. Kimentem vadászni, fülbaktattam az egyik magaslatra. Vizsgálódás közben észrevettem, hogy a távolban megmozdul egy apró pontocska. Élesítettem a távcsövet és látom, hogy egy szarvasbika nézeget jobbra, balra. További élesítés után a bűvös lencsék szinte testközelségbe hozták a pompás állatot, még az orlyukából kiszálló pára szagát is éreztem. Kedvem támadt megsimogatni a selymes szűrét Ez lett a vesztem, mert ahogy karom kinyújtottam, készülékemen megcsillant a napfény, mire az állal riadtan felkapta fejét — és . .. A kővetkező pillanatban kirúgta kezemből a drága nyugati távcsövetl KOVÁCS JÓZSEF Szállodaépítés - világszínvonalon ŰJ SZÁLLODÁK A TATRABAN Már e napokban gázt továbbit a Košice és Prešov közötti mintegy 50 km hosszú gázvezeték. Képünkön: a Szlovák Gázművek košicei üzemének dolgozói az egyik tolattyús szelep kinyitása után gázzal töltik meg a távvezeték első részét. (G. Bodnár — ČTK — felvétele) DETEKTOR 1968. L 15. llOSZEVES, kitartó, kemény f 7 kutatómunka eredménye' ' ként feltaláltam a szuperdetektort. Ez a csodálatos elektronikus szerkezet korszakalkotó lépést jelenthet az erkölcsi félresiklások néhány válfajának feltárásában és megszüntetésében. Elmés találmányom ugyanis szinte pillanatok alatt felderíti a lopás, eltulajdonítás, tolvajlás, csenés, plagizálás valamennyi válfaját. Sőt még akkor is kimutatja ezt a bűntényt, ha más erkölcstelen tettel párosul. Elegendő a detektor „szemét" az elorozott tárgyra vagy személyre irányítani és az érzékeny műszerek csalhatatlan pontossággal kimutatják a valódi tényállást, leleplezik a legkörmönfontabb csalásokat is. A találmányt az egész sajtó és szakirodalom egyetlen szóval jellemezte: korszakalkotó! Igen szkeptikusan nyilatkoztak azonban gyakorlati alkalmazásának lehetőségeiről. S valóban rátapintottak a lényegre. Az akadémiai bíráló bizottság azt kérte, hogy próbáljam kl gyakorlati alkalmazását, mert ma a találmányok csak annyit érnek, amennyi hasznot hajtanak a társadalomnak. — Még ez is valamiI — gondoltam és eszembe jutottak a vicclapokban kifigurázott jellegzetes csalások. Hozzáláttam a kísérletezéshez. Elvittem detektoromat egy szövetkezetbe, de amint bekapcsoltam szinte megbolondultak a műszerek. Akt a képernyő elé került, mind bűnösnek találtatott. Tojás, kukorica, zöldség, búza, bor, sőt még kismalac ts feltűnt a képernyő hátterében. — Lehetséges lenne? — döbbentem meg. — Vigye a masináját, uram, nem ér egy fabatkát sem. Amit a maga szuperfrásza, vagy hogy hívják, mutat, mi azt úgyis tudjuk. Elkeseredésemben bementem az egyik zöldségkereskedésbe. Itt végre bebizonyította a detektor, hogy mit tud. Az alkalmazottak könnyezve bevallották, hogy néha egy kicsit csalnak és csennek. De hát a pokolban úgyis megbűnhődnek érte. Rá akartak beszélni, hogy ne szóljak senkinek, és kapok egy láda első osztályú johnatánt. Nem fogadtam el, de mire hazaértem, a főnök által küldött almát már megették a gyerekek Egy kicsit megingott a szuperdetektorba vetett nagy reményem, és kezdtek e kételyek rágni: — Talán Nobel-díjat sem kapok. Még egy kísérletet tettem az Akadémián. Szakállas ifjú és kopasz öreg tudósok állták körül masinámat. Bevallom rettenetes kellemetlen helyzetbe hozott. Egy neves mérnökről kiderítette, hogy automata szalámiszeletelő gépét már legalább öten feltalálták tíz évvel előtte. Az építészek nagy mesteréről, akinek nevéhez fűződik a rideg, de mégis elasztikus beton, bebizonyította a szuperdetektor, hogy egyszerűen kimásolta egy óceánon túli szakkönyvből. A különbség csupán annyi, hogy ő megtévesztésül még hozzá kevert egy kis fahéjat is. Egy ifjú költő kötetéről pedig az tudódott kl, hogy azon hasonlatai, amelyeket meg lehet érteni, a klasszikusok rég megírták, rímei pedig sorra megtalálhatók a XIX. század nagy poétáinál. Leverten távoztam. Talán valamelyik üzemben több szerencsém lesz. Tévedtem. Oda be sem engedtek. Az üzemi őr mindjárt az ajtónál rendre utasított: — Mit mond? Hogy nálunk valaki lop? Menjen a dolgára a találmányával együtt. Nálunk öntudatos dolgozók termelnek, a gyanúnak még árnyéka sem férhet hozzájuk. Különben is, ahol én őrködöm a kapunál, ott még egy szöget sem lehet kivinni... Viszontlátásra! — De ez tudományos kísérlet ... Beszélhetnék az igazgató elvtárssal? Még egy litánia meghallgatása után kezembe nyomta a telefonkagylót, és az igazgató a portásnak adott Igazat. Nem folytatom tovább. Mindenki haragszik rám. A Tudományos Központ azt írta a gépemről, hogy túlságosan érzékeny, olyasmit is regisztrál, ami ma már nem bűn. Nagyon megelőzte az emberek erkölcsi növekedését" és ezért gyakorlatilag hasznavehetetlen. Az alatt a két évtized alatt, amíg kísérleteztem, elszakadtam az élettől, és nem tudom, hogy ml kell ma a társadalomnak. Ezzel az energiával feltalálhattam volna például az elronthatatlan telefonautomatákat, ét annak mindenki örült volna. Teljesen még nem emésztettem meg a súlyos csapást, és nem tudok belenyugodni a kudarcba. Az sem vígasztal, hogy elméleti kutatásom elismeréséül megválasztottak Világos község díszpolgárává, előadásra hívtak meg legalább öt középiskolába és hét állami gazdaságba. A IEM TV DOK belenyugodni l\/ abba, hogy túl korán ' v születtem, és a szuperdetektor teljesen haszontalan. Ezúton fordulok a kedves olvasókhoz, ha találnak valami helyet, ahol találmányomat hasznosítani lehetne, minden veszély és probléma nélkül, azonnal írják meg nekem, mert ha egy héten belül nem kapok választ, és nem tudom gyakorlati alkalmazását bebizonyítani, összetöröm azt a túl GQOS elektronikus agyát! SZOCS BÉLA