Új Szó, 1966. január (19. évfolyam, 1-30. szám)

1966-01-14 / 13. szám, péntek

UTAS ÉS HOLDVILÁG I d 6 s * crű közgaz

da

sá Kereslet és kínálat A termelés és a fogyasztás, vagyis a kínálat és a kereslet egyensúlya a gazdasági fejlődés alapvető feltétele. Fogyasztás nélkül nem lehet termelni, termelés nélkül nincs mit fogyasztani. Átmenetileg ngyan fogyasztás híján is lehet termelés, de akkor az utóbbi értelmetlenség, társadalmi munkával való pazarlás. A termelés és a fogyasztás ellentmondásos volta minden társadalomban a termelés hajtóereje. A fogyasztás színvonala, összetétele és jellege a termeléstől függően változik. Természetesen kihat rá a lakosság szociális összetétele és kulturális színvonala is. A SZÜKSÉGLETEK KIELÉGÍTÉSÉT a szocializmusban a munka mennyisége és minősége határozza meg, amit döntő mértékben a munkabér fejez ki, s ezért a fogyasztás és az életszínvonal alapvető tényezője Nálunk eddig az elméletben és a gyakorlatban egyaránt elhanyagolták a lakosság szükségleteinek és keresletének vizsgálatát. Hosszú időn át magyarázták a termelés elsőbbrentíűségét a forgalommal és a fogyasztással szemben, anélkül, hogy több figyelmet szenteltek volna a társadalmi és különösen a személyi fogyasztásnak. A népgazdasági tervezés eddigi módszere nem tette lehetővé, hogy a termelés rugalmasan igazodjék a változó szükségletekhez. A tervben túltengett a mennyiségi szemlélet a minőségi szempont rovására, nem vették tekintetbe a társadalmi és a személyi fogyasztás dinamikáját és összetételét. A gyakorlatban ez oda vezetett, hogy olyan termékeket gyártottak, amelyek raktáron maradtak. A valóság gyakran az volt, hogy a fogyasztónak a termeléshez kellett igazodnia, nem pedig megfordítva, a termelésnek a vevőhöz. Az áruhiány csökkenti a személyes érdekeltséget a termelés és a termelékenység növelésében. Mindenki joggal megkövetelheti, hogy keresetéből a számára szükséges árukat zavartalanul és folyamatosan megvásárolhassa. Ha ezt nem teheti és a keresett áruikhoz nem tud hozzájutni, vagy azokat csak hosszas várakozás után sok utánjárással tudja beszerezni, akkor nem érdeke, hogy többet keressen. A személyes érdekeltség csökkenése viszont károsan befolvásolja a gazdasági élet fejlődését. A lakosság legkülönbözőbb rétegeinek igényeit kielégítő árukínálat viszont ösztönzi a személyes érdekeltséget, s ezen keresztül a termelékenység. a termelés, a gazdasági és a szellemi tevékenység fejlődését. A TERVSZERŰ IRANYlTAS eddigi rendszerében direktív módon határozták meg a vállalatok feladatait és forrásait, de sokszor a szükségletekre való tekintet nélkül. A tervteljesítés tehál nehézségekbe ütközött, mert nem volt meg az összhang a kínálat és a kereslet között. A források és a szükségletek aránytalansága pedig egvre rontotta a kínálat és a kereslet egyensúlyát. Az alapvető és más fontos közszükségleti cikkekből tartós hiány mutatkozott, a készletek a termelést, illetve az értékesítést meghaladó ütemben emelkedtek, s növekedett a nehezebben értékesíthető készlet aránya. A kiskeresdelemi forgalom eddigi tervezési módszere, amely az áru értékesítését jelenti, az adott árualapból indult ki, és a lakosság fogyasztását, mint célt, ez alap szerint határozták meg. Alapos, rendszeres vizsgálat nélkül állapították meg a fogyasztás növekedés' ütemét, amely sem a termelési lehetőségek és a feltételezett behozatal, sem a fogyasztás minőségi összetétele szempontjából nem lehetett reális. AZ Cl IRÁNYÍTÁSI RENDSZER keretében elsősorban azt az elvet kell érvényesíteni, hogy a közszükségleti cikkek termelése és piacellátás meghatározó tényezője a fizetőképes kereslet. A termelésnek az értékesítéshez fűződő maximális éidekeltsége fokozatosan megteremti a kínálat túlsúlyát a kereslettel szemben, a bő választékot és a jobb minőséget. A termelési lehetőségek egyre inkább összhangba kerülnek a fogyasztók igényeivel. A lakosság sokoldalú szükségleteineK kielégítése ugyanis megkívánja, ahogyan az utóbbi időben hangsúlyozzák, hogy a fogyasztó szabadon dönthessen az áru kiválasztásában. Ehhez azonban bő választékra van szükség. A termelés és a fogyasztás, vagyis a kínálat és a keres-let közti összhang tehát nemcsak a fogyasztó érdeke, hanem társadalmi érdek is, mert feltételezi, az újratermelés folyamatosságát. Ezért nagy jelentőségű a piackutatás. A laG

yakran feltett kérdés, cukorgyárainkban miért dolgoznak fel kubai nyersanyagot, amikor hazánknak hagyományos kiviteli cikke a cukor, s fölöslege van belőle. A kérdésnek történelmi-politikai háttere van. Kuba a világ legnagyobb cukorszállítója, évi termelése 5—6 millió tonna. A kubai cukor legnagyobb átvevője az Egyesült Államok volt, de a forradalom győzelmével lemondta megrendeléseit, ezzel akarta többek kőzött Kubát gazdaságilag tönkretenni. Erre azonban a Szovjetunió és a több' szocialista ország a kubai cukorfelesleg megvásárlásával felelt. Ettől az időtől kezdve nfihány cukorgyárunkban a hazain kívül kubai nyersanyagot Ls feldolgoznak, és ezt a cukrot a lehetőségek szerint kiszállítják. Ezzel kapcsolatban szólni kosság szükségletei és a piaci helyzet ismerete alapfeltétele a szervezés hatékonyságának a termelésben és a kereskedelemben. AZ ÜJ GAZDASÁGI MODELLT tekintve a következő években számolni kell azzal, hogy a kereslet fokozódó mértékben differenciálódik, s kielégítése nemcsak a belkereskedelem, hanem az egész népgazdaság számára ls egyre bonyolultabb lesz. Már napjainkban sem lehet mechanikus átlagolással előrevetíteni a vásárlóerő növekedésének a keresletre gyakorolt hatását. A vásárlóerő a lakosság különböző rétegeinél jövedelmi, társadalmi és családi helyzetüktől függően differenciáltan fejlődik. Nem mindegy például, hogy a vásárlóerő milyen mértékben nő a városi és a falusi lakosságnál, az átlagosnál alacsonyabb vagy magasabb jövedelemmel rendelkező rétegekben. Például 100 korona jövedelemnövekedés más azoknál a családoknál, aho' az egy főre jutó jövedelem alacsonyabb, mint ahol magasabb. A közszükségleti cikkek termelése végső realizálásának tervét tehát nagyobb igényességgel kell elkészíteni. Ez olyan feladat, amelynek megoldásánál a saját tapasztalatainkon kívül más szocialista országokét is fel kell használni. A piackutatást illetően pedig hasznos lenne megismerkedni a fejlett,, tőkés országokban alkalmazott módszerekkel. A kereslet szerkezeti változásainak sokkal jobb vizsgálatára van szükség, hogy a termelés alkalmazkodhasson a piac igényeihez. GAZDASÁGI FEJLŐDÉSÜNK további menete, nagymértékben függ az új gazdaságpolitikai célok eredményes elérésétől. A vásárlóerő és az árualapok, a kereslet és a kínálat egyensúlyának megteremtésével, s folytonos fejlesztésével ezt a célt eredményesen szolgálhatjuk. MARTA KULČÄKOVA docens kell arról is, miért szállítjuk kl a cukrot a belpiaci árnál alacsonyabb áron. Ez azért van, mert a külföldi piacokon a világpiaci árak vannak érvényben, amelyek alacsonyabbak, mint egyes országokban a kiskereskedelmi árak. Az előnytelen kivitelt ellensúlyozza az, hogy sokfajta élelmiszert hazai árnál olcsóbban hozunk be. Végül még egy megjegyzés a cukor háború előttinél magasabb kiskereskedelmi érát illetően. Bármely termék árának megítélésekor figyelembe kell venni, hogy az átlagbér nálunk 1937-hez viszonyítva több mint kétszeresére emelkedett. Különben nehezen lehetne megmagyarázni, hogy a kockacukornak — 6,35 koronás ára mellett f~ miért volt az egy lakosra eső évi fogyasztása 23 kilogramm, mlg ma — a 9 koronás ár mellett — 39 kilogramm. K

amaszkorom óta sokszor álmodtam ismeretlen, sosem látott városokról, melyeket aztán tlz, húsz, esetleg harminc év múltán hol egy árkádos házról, hol egy régi kampenilláról, vagy pedig ódon szökőkutak holdsugárban sápadozó Sámsonjáról ismertem fel. Éppen ezért most is Izgalom fogott el, amikor a nemzetközi gyors hálókocsijába felszálltam. Vajon milyen ls lesz valójában ez a, hazánknak állítólag legszebb és legvároslasabb városa, hársfákkal szegélyezett sugáiútjaival, két folyót átszelő hídjaival, gyötrődtem magnóiban. Jártam-e már erre álmaimban vagy sem? Modern, váltóáramos villamos fúróként gyötört a kíváncsiság, s valószínűleg álmatlanság, főfájás tette volna végtelenné az éjszakát, ha a hálókocsi nagybajuszú angyala nem kínál fel egy félliteres, csillogó nedűvel teli üveget. Így aztán útilázam lecsillapodott, és reggel kipihenten szálltam le a gyorsról. Mindjárt az első lépések után nagy meglepetésben volt részem, mégpedig kellemesben: fehérkesztyűs vasúti alkalmazottak irányították a kijárat felé az érkezőket. Az állomás épülete és környéke ragyogott a tisztaságtól, az utasok nem lökdösték egymást, s nem illették trágár meg ocsmány kifejezésekkel társaik nőnemű hozzátartozóit. És egy vadorzó kinézésű férfi szívélyes mosolylya! mutatta meg kérésemre a trolit, amellyel a Grand Hotel Babylonhoz eljuthattam. A z önkiszolgáló rendszerű troliban a gépkocsivezető egy külön edényből váltotta fel az utasok egy- és höromkoronás ércpénzét. Rövid és hosszú hajú fiatalok pedig hihetetlen gyorsasággal engedlek át ülőhelyüket az idősebbeknek. A szállodába szorongó érzéssel léptem, hiszen szobát csak tegnap délután foglaltam, táviratilag, s a választ ki sem vártam Amikor azonban a recepcióban nevemet bemondtam, a szolgálatos hivatalnok mélyen meghajolt: „A százötös szoba az öné". És igen határozott mozdulattal utasította vissza a huszonötkoronás bankjegyet, melyet jó szokás szerint személyazonossági igazolványom borítékja alá dugtam. Szobám szép volt, ablaka hatalmas parkra nyílott, s nemcsak az ágynemű volt tiszta, hanem a falba épített szekrény minden polca. Működött a vízvezeték, a zuhany, a telefon, az asztali lámpa, de még a csengő is. A fürdőszoba falán miniatűr automataszekrényben szappant, kölni vizet és borotva pengét találtam. Zuhanyozás után megborotválkoztam, átöltöztem, s felhívtam a „Hazánk Tükre" című képeslap szerkesztőségét. Délután két órára beszéltem meg a találkát. D ortérlelő, szép őszi nap ** volt. Az utcákon nyüzsgő tömegek, ám mindenütt tisztaság, sehol egy eldobott csikk, sehol egy elejtett villamosjegy, s a parkok zöld szőnyegeit sem csúfították kitárt szárnyú, fekete-fehér denevérként az „ottfelejtett" régi újságok. A házmesternek mindenütt öntözgették és söpörgették a járdát. Egy meglehetősen csinoä bérház kapuja felett táblát vettem észre, úgy gondoltam „a tisztaság példaképéről" lehet csak szó. Megrökönyödve olvastam azonban a tábla szövegét: „Ez a ház elrettentően mocskos!" Lépteim ezután az óvárosba vezettek, melyet nyomban felismertem. Igen, itt már Jártam valaha, tíz vagy húsz év előtt — álmomban. A gótikus székesegyház, a reneszánsz városháza, a dominikánusok barokk stílusban épült kolostora, mind mind régii ismerősöm volt. Kíváncsiságból bementem az utazási iroda helyiségébe, ahol megdöbbenve hallottam, hogy a szép szőke hivatalnoknő egy tisztán, de szegényesen öltözött nénike számára szállodai szobát keres. — A hölgy a mi hibánkból kénytelen városunkban tölteni az éjszakát, s kötelességünknek tartjuk, hogy elszállásolásáról gondoskodjunk..." — mondotta a szőke angyal, és én gombostűt szúrtam nagy hirtelen bal combomba, meg akarván győződni, vajon ébren vagyok-e, vagy pedig mindezt csak álmodom. A

mikor pedig bementem egy cipőüzletbe, s ott vagy hetvenhét skatulyát előszedetve végül semmit sem vettem, az üzletvezető mosolyogva fejezte ki azon reményét, hogy legközelebb biztosan akad számomra megfelelő áru. S így nem csoda, hogy ebéd után a „Hazánk Tükre" című hetilap szerkesztőségben felvetettem a kérdést: magyar újságíró létemre nem tudnának-e lapjuknál alkalmazni! A pozitív felelet meg sem lepett, hiszen a postán, a közbiztonsági szerveknél, a bankban sok olyan embert alkalmaznak, aki a csehen, szlovákon, németen, angolon, oroszon és francián kívül magyarul is tud. — Egy hazában élünk, mondották, s meghatottságomban akaratlanul is könny szökött szemembe. A főszerkesztővel vacsoráztam. Aztán gyalog sétáltunk kl az állomásra. Holdtölte volt. Ezüst fényben úszott a város. Átöleltük egymást, s én fel akartam szállni a nemzetközi gyorsra, amikor ... H

atalmas csattanást, emberinek nem mondható ordítást hallottam, valamiféle robbanás a magasba lökött és én megriadva ébredtem fel. Piszkos öltözetű és maszatos aicú vasúti alkalmazott rázott, és kiabálta a fülembe gorombán: „Mégiscsak disznóság, bogy nem akar felkelni, maga miat! később végzünk a szerelvény takarításával!" ... BARSl IMRE avex 50 g )8 korona Kávékivonat por alakban UF-006 Miért hozunk be cukrot? A

z élelmezési sta- A \/ I I Á ŕ"* 1/ C kl V H D C dollá

r befektetést, ha tisztika adataiból ŕ\ V I L \J l\ C IN I L í\ Ľ 2100-ig akarnánk megmegrajzolható a világ valósítani. A mezőgazélelmezési térképe, k J i ľ C ď\ r\ r\ n T k I dasági termelés belterainely bői megítélhető az M A U y|j(||)_l<h-N jességének növelése egyes országok táplál- ' 1 ** L ^ *vv v " U

M könnyebben Járható út: kozási színvonala. A több műtrágya, öntözés, kép nagyon változatos, pe

st csupán annyi fej- lágon? Lesz-e elég ke- nemesítés, növény- és ahány ország, vidék, jődés tapasztalható, nyere a jövő nemzedék- állatvédelem, veszteség nép, annyi féle táplál- hogy az éhínséget több- nek? Megteremthető-e mentes betakarítás stb. kozás. nyíre már el tudják ke- az állandóan szaporodó A növényi termésAz európai tőkésor- rülni. emberiség számára a »» átlagok általában szágok közül táplálko- A föld lakóinak fele kenyérbőség? gyorsabban nőnek, zásban Írország és Dá- „veszélyesen kis meny- Nem kell aggódnunk, mint a népesség, az álnia jár az élen (napi nyiséget", napi 2250 a jövő nemzedékének lattenyésztés fejleszté3440, illetve 3370 kaló- kalóriát vagy ennél ke- lesz elég kenyere. A sével a teljes értékű álria fogyasztásával), az vesebbet fogyaszt. Ah- világon mérhetetlen lati fehérjék szinte kiutolsó pedig Portugália, hoz, hogy ez az em- mezőgazdasági terme- merlthetetlen forrásai Nem maradnak le a tő- bertömeg megfelelő lésre alkalmas terüle- tárhatók fel. A tudokésországok mögött az táplálékhoz Jusson, 150 tek hevernek parlagon, mány és az ipar is egyeurópai szocialista or- százalékkal kellene nö- Nagyságuk meghaladja re jobban hozzájárul az szágok sem. Európa né- velnl az egész világ Európa területének két- élelmiszertermeléshez, peinek táplálkozási növénytermelését. Ha szeresét. Ha ezt a terű- A mezőgazdasági földszínvonala mögött na- ehhez hozzászámítjuk, letet legalább a mai terület háromszorosára gyon lemaradnak az af- hogy a világ lakossága átlagos intenzitással növelhető, ha a világ rikai országok. Az ellá- (ma körülbelül 3,4 mii- használnák ki, a mező- mezőgazdasága a fejtottság a 8—10 éves liárd) a Jelenlegi sza- gazdasági termelést Így lett országok színvona gyermek igényének porulat mellett (évente is háromszorosára le- iára emelkedne, s ezszínvonalán mozog. Az 70 millió) 2000-ben el- hetne növelni. Ennek a zel a termelés újabb elfogyasztott élelmisze- éri a 6 milliárdot, ak- területnek a termővé 3—4-szeresére növekedrek zöme gabonaféle, kor jogosan feltehetjük tétele azonban hatal- ne. A világ lakosságáÁzsia az ,,éhinség" kon- a kérdést: megszüntet- mas beruházást köve- nak jövője tehát bíztotinense. A múlthoz ké- hető-e az éhezés a vi- tel, évente 36 milliárd sítva van.