Új Szó, 1965. december (18. évfolyam, 333-362.szám)

1965-12-09 / 341. szám, csütörtök

VAN-E JÖVŐJE A NAGYÜZEMI MÉHÉSZETNEK A nyilvántartott méhcsaládok száma 857 000 ® Tavaly 7300 tonna volt az ország méztermése 0 A méhészek réme a vegyszeres rovar- és gyomirtás • „Ingyenes munkaerők" A múlt hónap végén zajlott le a harmadik méhészkongresszus. Értékelték a méhészek szövetségének munkáját, majd á méhészet továbbfejlesztéséről tárgyaltak. Sok még a probléma, különösen a nagyüzemi méhészet megalapozásában. A kistenyésztők ls több segítséget várnának a szövetségtől, hiszen a nagyüzemi méhészeten kívül sokan foglalkoznak, vagy kedvtelésből, vagy Jövedelemlclegészítés céljából a méhészettel. Hazánkban 120 ezer tagja van a méhészszövetségnek, s összesen közel 900 ezer méhcsaláddal fogalkoznak. Persze ezenkívül még akadnak olyanok, akik nem léptek még be a szövetségbe és egy-két méhcsaládot tartanak. Volt időszak, amikor a nagyüzemben elhanyagolt termelési ágnak számított a méhészet. Az utóbbi időben azonban, különösen gyümölcstermesztéssel foglalkozó EFSZ-ek, egyre Jobban szaporítják a méhállományt. A balázsfai szövetkezetnek messze környéken ismert méhészete van. A tagság elégedett a méhész munkájával, hiszen a szorgalmas méhcsaládok gzámottevfi összeggel gyarapítják a közös vagyonát. Am nemcsak az egyén, hanem a közösség, a népgazdaság szemszögéből vizsgálva is nélkülözhetetlen a méhcsaládok szaporítása. Milliárdokat érő munkát végeznek a növények beporzásával. Ez annál is fontosabb, mlvel néhány növényfajta megterznesztése el sem képzelhető a méhek közreműködése nélkül. Itt van a lucerna. A méhek munkája révén (a lucernamag jelenlegi ára 6—7 eier korona) egyes szövetkezetek százezrekhez jutnak, emellett, természetes, hogy a nagyobb munkát végző, nagyobb területet beporző méhcsalád többet gyűjt, fokozza a méztermelést. Tavaly több mint 7300 tonna volt az ország méztermése. Az idén sokat panaszkodtak a méhészek. Az időjárás sem kedvezett. Csallóközben meg az árvíz zavarta a méhek munkáját, méhésznyelven mondva: gyenge volt a hordás! Olyan értéke van tehát a méznek, hogy egyes kistermelők körében úgyszólván csereárúvá lett. Egy méhész felesége mondta: „Mézért mindent be tudók szerezni. Így vettem babot, sőt kukoricát is adnak érte. Csak több lenne belőle. De hát az Idei tavasz és a nyár nem kedvezett a méheknek. Ezenkívül sok méhcsalád elpusztult a vegyszerektől. A szövetkezetek a kártevők ellen vegyszereket használnak, s bizony sokszor meggondolatlanul, nem a legmegfelelőbb időben szőrják ki. Ha ez a nagy kirepülés idejében történik, ezrével pusztul a méh. Az idén ls megtörtént ez a „méhirtás". Természetesen a szövetkezetek nem nélkülözhetik a gyom- és a rovarirtás korszerű formáit. Minden esetben azonban együtt kell munkálkodniok a növényvédelmi szakemberekkel és olyan időpontot kell kiválasztani a vegyszeres rovar- és gyomirtásra, amikor legkevésbé veszélyeztetik a méheket. A méhek pusztulása mérhetetlen kárt okoz. Már szó volt róla, milyen nagy szükség van rájuk a kultúrnövények beporozásánál. Magyarországon — írja dr. Sütő Kálmán tekintélyes méhész-szakember — a Mártonvásárhelyi Kutató Intézetben lefolytatott vizsgálat alapján megállapították, hogy a méhekkel történt beporzás a lucerna magtermesztésben több éven keresztül 30 %-os többletet eredményezett. A méheknek ez az Ingyenes tevékenysége rendkívüli hozamot hajt. Éppen ezért külföldön és nálunk is több helyen felmérték már ennek az „olcsó munkaerőnek" a jelentőségét s az „Ingyenes munkaerő" még gazdaságosabb felhasználása érdekében fizetnek a méhészeknek, ha a magtermesztő ter'lletekre vándoroltatják méheiket. Az USA-ban például 2—3 dollárt kapnak méhcsaládonként a vándoroltató méhészek. Nagyüzemekben természetesen Jobban lehet fejleszteni a méhészetet. Példa erre Mexikó, melynek évi méztermése 22,7 millió kilogramm. A Pcselársztvo című szófial méhészszaklap érdekes adatokat szolgáltat az említett méhészgazdaságokból. A legnagyobb méhészgazdaságban a családok száma kb. 50 ezer. A legjobb mézelőnövény a három méter magasságot elérő vad napraforgó. A méz egyik jellegzetessége, hogy nagy a karotintartalma. A méhészet kevés befektetést igénylő, de annál nagyobb hasznot hajtó ága a mezőgazdaságnak. Ezt a méhészkongresszus ls hangsúlyozta. Ezért, ahol csak lehetőség van rá, s ott Is, ahol az elmúlt években elhanyagolták a méhészeteket, fetúlíthatnák, szaporíthatnák a méhcsaládokat. (m. I.) B

izonyára groteszknak tűnik, ha Juhász Gyula A munka című versének kezdő sorait egy országos szeminárium alap gondolatával hasonlítom össze, azért én mégis megteszem. Még akkor Is, ha azon a szemináriumon nem a kulturális élet dolgozói, hanem a mezőgazdaságot irányító funkcionáriusok vettek részt. Azt mondja a vers: Sn őt dicsérem csak, az élet anyját, Kitől jövendő győzelmünk ered... Ezek az emberek ugyan nem öntötték a szavakat a líra tégelyébe, egyszerűen azt mondták: — Mindenütt, a mezőgazdasági termelésben pedig különösképpen, minden fejlődés alapja a munka. Ez a megállapítás a gyakorlati tapasztalatokkal és a funkcionáriusok sajátos nyelvezetével ötvözve valahogy igy hangzik: — A munkarródszerekbe, a szervező és irányító munkába a mindennapi tettek lehelnek lelket, a munka szüli az eredményt. De félre az okoskodással, sokkal egyszerűbb dologról van Itt szó. Arról, hogy ezen a szemináriumon az Illetékes központi vezetők a dunaszerdahelyi járás eredményeit tekintve egyáltalán nem fukarkodtak az elismerő szóval. Jutott belőle a járás vezetőinek, a Járás valamennyi mezőgazdasági dolgozójának, de különösképpen a szövetkezetekben, állami gazdaságban dolgozó asszonyoknak. Azok között ls elsőként a fejőnőknek. Amikor régi Ismerősöknek, a Járási pártbizottság mezőgazdasági titkárának gratulálni igyekeztem, a Jókívánságokat ugyan nem utasította vissza, de miután megköszönte, azt ls hozzátette: — öregem (egy évvel fiatalabb nálam), a magam részéről örülök ugyan az elismerésnek, de neked hadd mondjam meg, hogy a mi asszonyainkat nem ezek a szavak, hanem a tetteik dicsérik. Ezt mondta, aztán zsebbe süllyesztette a „lapátnyi" markát és sokatmondéan hallgatott. Már kl ne lenne kíváncsi azokra a tettekre, amelyekről a felettesek is elismeréssel szólnak. Hát lássuk csak, mit műveltek a dunaszerdahelyl járás asszonyai ebben, az ő viszonyaik szempontjából katasztrofális esztendőben? Kezdjem talán ott, hogy a Földművesasszonyok téli Iskolája keretében megközelítőleg 2400 asszony kapcsolódott be a nemes versenybe és vállalta, hogy saját munkaszakaszán Jelentősen hozzájárul a mezőgazdasági termelés növeléséhez. Az említettek között több száz fejőnő kötelezettségvállalása ls szerepelt s ezekből a Járás vezetői jogosan következtettek arra, hogy a tervezett 34 millió 283 ezer liter tejnél jóval többet adnak piacra. A dekádok tervének rendszeres túlteljesítése még csak növelte a bizakodást. A kedvezőtlen időjárás sem törte meg a lendületet. A június 17-1 katasztrófa, — a gátszakadás — azonban sok számítást felborított. A járás 22 faluját sújtotta az árvíz és a talajvíz. Néhány községet olyannyira, hogy határából mindössze néhány hektárnyi maradt szárazon. Több ezer tehenet kellett „kitelepíteni" az árvíz elől s ez nagv kiesést jelentett a tejtermelésben. Akkor bizony sokan kételkedtek abban, hogy a vállalást járási méretben teljesíteni tudják. A tehéngondozók és a fejők azonban a siránkozás helyett munkába láttak. És október 30-lg már 805188 liter tejjel adtak többet, mint amennyit az eladási terv előirt. Előzetes számítások szerint a Járás mezőgazdasági üzemei december 10-ig eleget tesznek a szerződésben vállalt tejeladási kötelezettségüknek, annak ellenére, hogy az evakuácló idején 990 tehenet le kellett vágniuk. (Ugyanis ezek fertőző betegsége miatt az Illetékesek nem vállalhatáik a szállításnál bekövetkezhető további fertőzés veszélyével járó felelősséget.) Ráadásul az ls kedvezőtlenül befolyásolta a tejtermelést, hogy a veszélyeztetett területekről elszállított tehenek takarmányozásét egyik napról a másikra nem lehetett a követelményeknek megfelelően megoldani. 2587 liter az évi át

lag Szóval a dunaszerdahelyl Járás az említett katasztrófa és az azzal együttjáró sok nehézség ellenére ls több tejet ad a piacra a tervezettnél. A Járásban a napi fejési átlag tehenenként ugyan „csak" 7,09 liter, de szorozzuk meg ezt a szolid számot 365-tel. És keressünk még egy Járást, ahol Járási méretben 2587 liter a tehenek átlagos évi tejhozama. (Az országos átlag alig 1800 liter.) Ugye, így kissé már másképp hangzik az a 2587 liter, Illetve a 7,09 literes átlagos napi tejhozam. Az olyan járásokban, ahol a tehenek évi tejhozama az 1600 litert sem éri el, a dunaszerdahelyi járás eredményeinek hallatára Ilyenformán nyilatkoznak: — Hogyan akarnak bennünket összehasonlítani egy olyan járással, ahol mások, jobbak a tejtermelés feltételei. Hiszen nálunk ... Ilyenkor Jön az állatállomány minősége, a takarmányprobléma, a munkaerőhiány stb. Nos, ezek valóban problémák, méghozzá országos méretben. A dunaszerdahelyi járásban is. Hol ennyit, hol annyit oldanak meg a felmerülő problémákból. A megoldásokkal mindenütt egyenes arányban alakulnak az eredmények. A dunaszerdahelyl járás sem kivétel. Ezek szerint a tehénállomány minőségének feljavítását, a takarmányproblémát, meg más egyebet a csallóközi Járásban talán valamivel jobban oldották meg, mint sok helyen másutt. Gondosabb volt a szervezés, alaposabb az Irányítás, de ... És Itt kezdődik a Járás Illetékeseinek szerény „tiltakozása". ... a legtökéletesebb mégiscsak a tehéngondozók és a fejőnők munkája volt. Mert ugyebár, Itt minden befektetett munka rajtuk keresztül hozta meg a gyümölcsét, — mondták. Nehéz, az országban a komáromi Járás után a legnehezebb feltételek között született a kiváló eredmény. Ennek az értékéből nem von le, hanem hozzáad valamit az a tény, hogy a járás vezetői ilyenformán nyilatkoznak: — A ml asszonyainkat nem az elismerő szavak, hanem tetteik dicsérik. S

ha ehhez még azt ls hozzátesszük, hogy a fejőnők nagyobb része a valóban jogos elismerést azzal hárítja el, hogy: — ugyan, amit tettünk, azt legalább annyira tettük a saját, mint a társadalom érdekében, — akkor abban is Jogosan bizakodhatunk, hogy a dunaszerdahelyl járás fejőnői a CSKP XIII. kongresszusának esztendejében újabb eredményekkel öregbítik hírnevüket. HARASZTI GYULA i1 FALU - 10 HÍR GARAMGYÖRGY • EGYHÁZI ÉS KÖZSÉGI földeken alakult a szövetkezet 1950-ben. Jelenleg 1320 hektáron gazdálkodik, és tavaly 20 koronát fizetett munkaegységeként. Bár az idén egyes terményekből nagy hozamokat ért el, a háromnegyed évi kiértékelés szerint a munkaegység értéke most sem lehet több, mert nagyok voltak az elemi károk, és csökkent miattuk a bevétel. • BÚZÁBÓL 31 MÄZSA, árpából 27,87 mázsa termett hektáronként. Ilyen hozamokat roszszabb esztendőkben is elér a szövetkezet. A kukoricában 30— 40 százalékos kárt tett a jégeső, s az A-3-as, 30 hektáros cukorrépadűlőben a kárt 90 százalékosra becsülték. Az összes veszteségért megközelítőleg 1 millió koronát térit meg a biztosító. • 112 HEKTÁR terméketlen talajt tart nyilván az 1938. évi kataszter Jelenleg ezt a területet szántóföldnek tekintik, pedig esős esztendőkben föl sem lehet szántani. A járási verseny értékelésekor ez hátrányt jelent a szövetkezetnek. A terméketlen 112 hektár miatt mind az átlaghozamok, mind az átlagbevétei kisebb, mint máshol, s a ga! am&yörgylek nem tartozhatnak a lévai járás élenjáró gazdaságai közé. Ezért szeretnék, ha földterületüket ismét a volt kateszter szerint Ismernék el. • TAKARMÁNYRÉPÁBÓL 912 mázsás hektárhozamot ért el a szövetkezet. A tavalyi takarmányrépa-termés is szép volt, s az átlagos hektárhozam csak egy mázsával volt kisebb az ideinél. • ALKATRÉSZHIÁNYRA panaszkodik Kovács László gépesítő. A hűtőösszekötő gumicső csak fillérekbe kerül, és mégis gondot okoz a beszerzése. Az utóbbi időben a lánctalpas traktorra nem tud erőlevezető oldaltengelyt (pastorek) vásárolni, így kénytelen a szomszédoktól kölcsönkérni. • AZ ÁLLATÁLLOMÁNY hasznossága jó a gazdaságban. A napi tejhozam tehenenként 8 liter. A hízó sertések napi súlygyarapodása 52 deka, a hízó marha pedig 1,1 kilót szed magára naponta. • NÉGY LAKÁSOS emeletes házat építtetett a szövetkezet abból a célból, hogy ha máshonnét jön funkcionárus a faluba, legyen hol laknia. Erre azonban mindeddig nem volt eset, Igy a szövetkezet részletfizetésre másoknak Is eladja a 65 ezer korona értékű két és fél szobás lakásokat. Kikötése, hogy előre 15 ezer koronát fizessen le az igénylő. • A CSISZ-, a sport és a pionírszervezetektől az anyagi támogatást nem vonja meg a szövetkezet. A fiatalok sem hálátlanok a közössel szemben, túlnyomó részük a szövetkezetben vállal munkát. A 210 állandó dolgozó közül 45 személy 25 éven aluli, s a tagok átlagos életkora nem haladja meg a 48 évet. • 1960 BAN 14 TAMTERMES kilencéves iskolát kapott a falu. Azóta jó az iskolaügy helyzete, megszűnt a kétműszakos tanítás. A volt iskola két tantermét orvosi rendelőre és lakásra építette át a falu lakossága a Z-akció keretében. Orvoshiány miatt azonban a rendelőt és a lakást máig a falubeliek használják. B AZ UTÓBBI HÁROM ÉVBEN a 128 tagot nyilvántartó CSEMADOK szervezet nem fejt ki olyan aktív tevékenységet, mint azelőtt. A vezetőség a legutóbbi vezetőségi gyűlésen tárgyalt arról, hogy a télen műsoros estek és színdarabok rendezésével aktivizálja a csoportot. (bj) A LEGNAGYOBB MŰTRÁGYAIMPORTŐR A Kínai Népköztársaság az idén mintegy 2 millió tonna nitrogénes műtrágyát vásárolt Japántól és nyugat-európai szállítóktól. Ez a mennyiség a világkereskedelem nitrogénes műtrágyaforgalmának egyötöde. Egyébként az időn mintegy 8 százalékkal több nitrogénes műtrágyával kereskednek a világpiacon, mint az előző évben. A világ legnagyobb műtrágyaszállltója Japán. 8 •p Q « H fi Gyermekeknek ajándékot a GYERMEKÁRUHÁZBÓL Ha Prágában jár, ne felejtse el megvásárolni az ajándékokat. Kívánságára utánvéttel is elküldjük, GYERMEKÁRUHÁZ Praha 1, Na píikopé 15. OF-448 Tetteik dicsérik őket 1985. december 9. * ÜJ SZÖ 5