Új Szó, 1965. december (18. évfolyam, 333-362.szám)

1965-12-07 / 339. szám, kedd

NÉGYLÁBÚ GÁZDETEKTOR A kutya fő jellemvonása a rend­kívüli tanulékonyság, hűség gazdá­jához, gyorsaság és kiváló szaglóké­pesség. E tulajdonságai nélkülözhe­tetlenné tették a vadászatban, a nyomozásban, és sok más helyen is. A kutya szaglóképessége mintegy hatvanszor érzékenyebb, mint az emberé, ezért olyan „beosztásban" is jól érvényesül, ahol bizonyos szagok meghatározásáról, Illetve le­leplezéséről van szó, amelyeket az emberi orr nem érzékel. A hollan­diai és a német gázgyárak szakem­berei már régebben felügyeltek ar­ra, hogy bizonyos kutyafajták érzé­kenyen reagálnak a földben húzódó gázveztékből elillanó gázra, s ezért a szükséges kiképzés után előléptet­ték őket „gázérzékelőkké". Oj, érdekes fejezet indult meg ez­zel a kutyák történetében. Hazánk­ban is érvényesíteni kezdték a ku tyákat a gázvezetékek ellenőrzésé­nél. Radotínban Alols Komolý ku­tyaidomító fejleszti a kutyák e ké­pességét. Ez idő szerint két helyen, Plzeöben és Prágában végzik új „mesterségüket" a négylábú gázde­tektorok. Mind a plzefíi Ajka, mind a prágai Amis származás szerint né­met juhászkutya. Nyilván ez a ku-i tyafajta rendelkezik a legérzéke­nyebb szaglőszervvel a gázfelderí­tés végzésére. Amis a prágai gázművek szolgála­tába szegődött. Kora reggel indul el két elválaszthatatlan kísérőjével — a kutyavezetővel és egy szerelővel — inspekciós útra. Az ellenőrzésre ki­jelölt gázvezetékszakaszhoz villamo­son jutnak el. Amis nagyon példá­san viselkedik a közlekedési eszköz­ben. Csak azért visel szájkosarat, mert az előírások megkövetelik. Mi­után megérkeznek a meghatározott helyre, a kutyavezető hosszú szíjpő­rázt köt Amis elülső lábára, előre engedi, és kiadja a parancsot: „Ke­ress!" Amis lehajtja a fejét egészen a földig és nagyon intenzíven szaglász­ni kezd abban az irányban, amerre a vezető irányltja. A kutya már ma­ga is megkülönbözteti azokat a he­lyeket, ahol a leggyakoribb a gáz­elillanás veszélye, például a villany­oszlopok környékén, összpontosul­tan és szófogadóan keres. Nem za­varja őt sem a dübörgő villamos, sem a szobapincsi, amely a szom­széd ház földszinti ablakából kezd rá ugatni... Ogy gondoljuk, hogy nincs ebben semmi különös? Pedig hónapokig tartott, míg Amist leszoktatták ter­mészetes reflexeiről, hogy például ne Amis plzeüi kollégája, Ajka, Karel Svoboda vezetésével a helyi gázvezetéket ellenőrzi. Az átriumos ház reneszánsza ? A római ház egyik jellegzetes ré­sze a központi részben elhelyezett helyiség, az úgynevezett átrium volt, amelyből a szobák nyíltak. A ház a tető közepén levő nyíláson át kapta a világosságot. Az átrium közepén kis medence volt. Ez a megoldás — persze modern válto­zatban — újabban az új családi há­zak építésénél is érvényesülni kezd. hetőségelt családi házak építésére, hitelesítsék szigetelő képességüket, az építés gyorsaságát s egyúttal a tömegépltkezés bevezetésének lehe­tőségeit. Az egyik vezető cél a ház­telek legcélszerűbb kihasználása. A beépített terület négyszobás lakás esetén 225 m 2, háromszobás ház esetén pedig ?00. m 2, beleszámít^ a 80—80 négyzetméteres átriumot. Ha Ezt bizonyítja az a bratislavai be­mutató is, amelyen éppen a régi római átriumok mintája szerint megoldott házak váltották ki a leg­nagyobb feltűnést. A ház legszembe­tűnőbb része a falakkal körülvett kis kert, amely egészen új lakáselemet képvisel a hazai gyakorlatban, de persze nem ez az egyedüli újdonság ezen a házon. A tervező kollektíva célja az volt, hogy kivizsgálják a nagy méretű pernyebeton elemek alkalmazási le­szőnyegszerűen csoportosítják eze­ket a házakat, hasonló beépítési sű­rűség érhető el, mint a háromeme­letes házakból álló lakótelepen. Egy háromszobás lakás építkezési költségei (alapok nélkül) 86 000 ko­rona körül mozognak. A bratislavai Tesla-utcában felállított két kísérle­ti ház építése három napig tartott. A felhasznált anyag — a pernyebe­ton — jó tulajdonságokat mutat. A házak nagyon tetszettek a látoga­tóknak, mert a három lakószobán vegye figyelembe a körülötte zúgó közlekedési eszközöket, az embere­kőt, s különösen ne a „szépnemet", amely után meg sem szabad fordul­nia ... Nyolc óra alatt mintegy hét kilo­méter hosszúságban ellenőrzi a földalatti gázvezetéket. Mi történik, ha csőrepedés helyére érkezik? Az első reakció: morog, kaparni kezdi a földet, majd ugatni kezd, amivel tudomásra adja, hogy kitart nézete mellett. Állva marad, semmivel sem lehet őt onnan elcsalni. Az ura pa­rancsára sem hallgat, aki szándéko­san tovább akarja küldeni. Most már bizonyos, hogy megtalálta azt, amit keresett: a föld alatt egy mé­ternyi mélységben fekvő csőveze­tékből világítógáz szivárog. A helyet aztán még egyszer azo­nosítják, hogy minden kétséget ki­zárjanak, s Amis egy kockacukrot kap jutalmul. A megjelölt helyet a szerelő beméri, berajzolja a terv­be és a hibáról tájékoztatja a kar­bantartó központot. Amis életrajzában egyébként na­gyon érdekes dolgokról olvasunk. Hároméves korában kezdte meg a különleges kiképzést, amikor már letette az alapvizsgákat és igen jó kondícióban volt a további kiképzés számára. Ezután szenvedélyes ap­portáló kutyává kellett válnia, majd meg kellett tanulnia, hogy reagál­jon arra a szagra, amely „normáli­san" nem érdekelte — a világítőgáz szagára. Az apportálás begyakorlá­sára szolgáló tárgyakat ezért gázzal átitatott olajjal kenték be. Lakása amolyan kis „víkendház", a kosztra pedig szintén nem panaszkodhat: napi adagja 50 dkg hús, ugyanennyi dara és megfelelő mennyiségű zöld­ség. Egészségi állapotáról állatorvos gondoskodik. kívül van bennük kisebb ebédl'ősa­rok, konyha, fürdőszoba, WC, élés­kamra, garázs, fedett terasz és át­rium (körülzárt kert) is. A ház földszintes, nincs pincéje, tetője la­pos. Az ablakok csak az átriumba nyílnak. Ami a szerkezeti anyagokat illeti, az alap közönséges betonbői készül, afl c,-,falak 24x24x257 centiméteres „perpy^ttjn-p^n^lekből, amelyeket a Ľahké stavebné hmoty, Bratislava, závod Šaštínske Stráže gyárt. A ké­ményt és a belső válaszfalakat tég­lából készítik. Az áthidaló elemeket és a tetőt szintén panelek képezik. A tetőt aszfaltréteg védi. A fürdő­szoba és a WC padlója kerámiai burkolattal rendelkezik, a többi he­lyiségben PVC réteget ragasztanak a padlóra. A belső falakat és a mennyezetet stukkóvakolat borítja, a külső falakat szórt mészhabarcs­csal képezik ki és latex-bevonattal látják el. A konyha és a fürdőszoba falait csempeburkolat védi. A kony­hába tipizált bútor szerelhető be, a folyosókon beépített szekrények áll­nak. A kísérleti átriumos házban a központi fűtést egy MORA 663 típusú gázaggregát biztosítja. Az összes ajtó és ablak szabványosított. A háromszobás ház lakóterülete 61,05 m 2, a mellékhelyiségek terüle­te 27,56 m 2, a fedett terasz 12,18 m 2, az átrium a garázzsal pedig 66,22 m 2 nagyságú. Oj, célszerűnek tűnő és nagyon gyorsan összeszerelhető családi ház­ról van szó, amely — a szükséges panelok gyártásának kibővítése és a városrendezési problémák megol­dása után — nyilván nagy elterje­désre számíthat nemcsak a városok­ban, hanem a falvak korszerűsíté­sénél ls. „ MAGNETORI UM " A Föld mágneses tere még ma is többé­kevésbé rejtélyt jelent a tudósoknak. Nincs egyértelműen megmagyarázva, mi okozza tulajdonképpen bolygónk mágnesességét, s milyen összefüggésben van az ionoszféra változásaival. Világszerte földmágneses ob­szervatóriumok mérik a Föld mágneses te­re jellemzőinek, a térerősség összetevőinek, irányszögeinek nagyságát és azok változá­salt. Ezek az obszervatóriumok mágneses hatásoktól mentes helyen, vasutaktól, utak­tól távol épülnek, hogy semmi se befolyá­solja a mérések pontosságát. A Leningrád közelében, Vojejkovo köz­ségben létesített új obszervatórium a mág nesség és az ionoszféra kutatására szolgál. A laboratóriumokban és pavilonokban a leg­korszerűbb tudományos mérőműszereket ta­láljuk. A képen az obszervatórium egyik érdekes berendezése, az ún. magnetórium, amely tulajdonképpen bolygónk mágneses terének modelljéül szolgál s lehetővé teszi a mágneses rendellenességek jobb megérté sét. Bartók Béla: A Kékszakállú herceg vára A decemberbe nyúló novemberi bérletsorozat utolsó estjén a Szlo vák Filharmónia különleges műsor­ral kedveskedett hallgatóságának. A hangverseny első részében Beethoven derűs arcával találkoz­tunk. Hatalmas, gondolatgazdag művek tőszomszédságában a hege­dűre, gordonkára és zongorára írt zenekari Hangverseny könnyed, problémátlan jellegével zenei szóra­koztatás célját szolgálja a legne­mesebb eszközökkel. A G-dúr verseny három szőlőját Bohdan Warchal (hegedű), Franti­šek Kopeôný (gordonka) és Michal Karin (zongora) adta elő, érzékeny kiegyensúlyozott hangszínekkel, a társas muzsikálás szép példáját ad­va. Az est második felében Bartók Béla egyetlen operájának, A Kék­szakállú herceg várának hangver­senyváltozata került előadásra. Az egyfelvonásos zenei ballada szövegét Balázs Béla írta. Bartók a Kékszakállú-legendát lélektani értel­mezéssel magasabb síkra emeli. A színpad csupán keret, és a cselek­mény csak látszólagos vagy ponto­sabban: példázat és szimbólum, a férfi és nő közti örök feszültségek szimbóluma. A vár valójában a „Férfi" lelki vára, és" a hét csukott ajtó, melyek a szerelmes asszony tü­relmetlen sürgetésére sorra kinyíl­nak, a férfi lélek legbensőbb titkait rejtik. A férfi lelkivilágának zárt kapuit ostromolja Judit lázas türel­metlenséggel, egyre meszebbre me­részkedve, hogy minél közelebb jus­son a szeretett lényhez. Judit szeret és nem ismer megalkuvást. Ám a „mindennel" mindent elveszít. Vé­gül az utolsó ajtó is feltárul előtte, de ugyanakkor elnyeli őt. Judit is emlékké foszlik, mint Kékszakállú többi asszonya. A Kékszakállú her­ceg sorsa beteljesedett: az örök társtalanság süket, sötét csöndjébe süllyed, „s mindig is éjjel lesz már". „Szemünk pillás függönye fent: hol a színpad, kint-e vagy bent, Urak, Asszonyságok" — mondja pro­lógusában Balázs Béla (bár e sza­vak nem hangzottak el), és ezzel egyértelműen kezünkbe adja a meg­értés kulcsát: a játék igazi színtere az érzések világa, Itt minden „be­lül" játszódik le, a lélek mélyén. Ebből a gondolatból kiindulva Bar­tók operája legbelsőbb lényegében hangversenyteremben sem veszít hatásából, sőt a zenehallgató, aki­nek figyelmét nem terelik el a szín­padi külsőségek, könnyebben Irá­nyíthatja pillantását a belső cselek­ményre, mint a színházi néző. Balázs Béla misztériumának költői jelképe Bartók csodálatos hangví­zióiban zenei drámává súlyosodik. A Bartók muzsika pszichológiai mélységeket tár fel, a zenével egy­beforrva minden szó elnyeri Igazi értelmét, a különös dallamok rob­banásig hevülő érzelmi töltést hor­doznak, az érzések forró áradása bűvkörébe vonja a hallgatót. Az opera két nagyszabású szere­pét budapesti vendégművészek elő­adásában hallottuk. Juditot Szőnyi Olga, a Kékszakállú herceget pedig Szalma Ferenc alakította. A két művész közül Szőnyi Olga mutatkozott kifejezőbb egyéniség­nek. Telt zengésű, kiművelt, gyö­nyörű hangjával „éneklésben" Szal­ma Ferenc nyújtott jobbat, szerep­formálása viszont halványabb volt. A Kékszakállút markánsabbnak, erő­teljesebbnek és főleg küzdelmesebb­nek képzeljük. A művész pompás énektudása mellett az eltolódás ta­lán csak abból ered, hogy az ope­raszerep hangversenykeretbe került, ami az előadókat egészen új feladat elé állítja. Külön tanulmányt igé­nyelne annak elemzése, mennyire kívánja vagy tűri Bartók operája a „hangversenyszerűséget". Egy biz­tos: nem könnyű megtalálni a he­lyes arányokat, nem könnyű a moz­gás, a színpadi gesztus feszítő, oldó, lendítő, dramatizáló segítsége nél­kül egyes-egyedül a hang kifejező erejével élő színpadi alakot formál­ni. Szőnyi Olgának ez sokkal job­ban sikerült. Minden idegszálával a szerepben élt, azonosult vele és nemcsak előadásban, de testtartás­ban, arckifejezésben, a hangverseny­dobogó diktálta mozdulatlanságban is mozgásnak ható kifejezéssel „ala­kította" Judit figuráját. Az est karmestere, dr. Rajter Lajos érzékenyen reagáló hangsze­rével, a Filharmóniával karöltve ki­tűnően látta el nehéz feladatát. HAVAS MARTA úf k ohv vek * • _. • Simko Margit: Szeretlek, Élet Prózai írásai, tanulmányai s időn­ként megjelent versei már ismertté tették a nevét a közönség előtt. Költeményei most jelennek meg először könyvalakban. A béke és az életigenlés hatja át verseit, mellet­tük azonban találkozhat az olvasó Simkó Margit könnyed hangvételű verseivel, sanzonjaival. SZSZK, 100 old. 8,50 K£s Moyzes Ilona: Osztravai dalok Szülőföld, Osztrava és saját érzel­mi élete — ezek Moyzes Ilona fő Ihletői. A megtalált őszinte emberi közösség felett érzett öröme, az if­júkori élmények s a honvágy érzése egyaránt megtalálható kötetében. Legjobb verseiben, egyéni hangvé­tellel a kibontakozás ígéretét adja. SZSZK, 136 old. 10 Kčs Duba Gyula: Na, ki vagyok? A negyedik kötettel jelentkezik a fiatal prózaíró, humorista. Előző kötete, a Csillagtalan égen strucc­madár után ebben a kötetben ko­rábbi műfaját, a humort — szatírát folytatja, műveli, ötletesség, sz^pes, könnyed stílus Duba könyvének jel­lemzője, s tartalmi változatossága is megnyeri az olvasót. SZSZK, 224 old. 10,50 Kčs Veres János: Földrengés után Két verskötet után a költőként Ismert szerző most mint prózaíró mutatkozik be. Kötetében egy évti­zed novellatermésének javát gyűj­tötte össze. Elbeszélései, novellái a közeli és távoli múlt egy-egy moz­zanatát eleveníti meg, s az emberi­ség sorsa iránt érzett felelősség vezeti az író tollát. SZSZK, 220 old. 11,50 Kčs Ozsvald Árpád: A kis postás A fiatal szlovákiai magyar költő örvendetes prózaírói jelentkezése ez a kötet, melyet szinte saját gyer­mekkora megragadó vallomásának is mondhatunk. Elbeszélését főleg a 8—10 éveseknek szánja, s igényes mondanivalója mértéktartóan igazo­dik e korosztály érzelemvilágához, értelmi adottságaihoz. Egy kisfiú történetét mondja el, s nemcsak a falusi élet apró örömei, bánatai ele­venednek meg elbeszélésében, ha­nem a fontos társadalmi események is. Érdekes, élvezetes olvasmány Ozsvald új kötete. SZSZK, 72 old. 7,50 Kčs Bálint Ágnes-Bródy Vera: Mazsola Á legkisebbek kedvencét, a tv Mazsoláját nem kell az olvasónak külön bemutatni. A tv-nézők köz­tük elsősorban a gyerekek — bizo­nyára örömmel fogadják a kedven­cükről szóló bábfotókkal és színes rajzokkal illusztrált mesekönyvet. A kedves, vidám képeskönyv hang­lemezmelléklettel is forgalomba ke­rül. Móra Ferenc Könyvkiadó (SZSZK), 60 old. 12 Kčs Fedor-Kovács-Osvát: Vidám illemtan „A modernség ... nem jelent fel­mentést az illem követelményei alól... Modortalan csak az lehet, aki Robinsonként egy elhagyott szi­getre kerül; illetve még az sem, mert ott nincs kivel modortalankod­ni. De ha már megtalálta a maga Péntekjét, viselkednie kell, hogy el­viselhető legyen életük". Ezzel az igazsággal érvelnek a szerzők, s XII. leckében, „kezdők­nek és haladóknak" élvezetes és kellemes olvasmányt nyújtanak. A másodízben megjelent Vidám illem­tan nemcsak azt mutatja meg, „mi­lyenek mások", hanem feleletet ad arra is: milyenek legyünk. Móra Ferenc Könyvkiadó (SZSZK), 352 old. 19, SO Kčs Szabó Magda: Mondják meg Zsófikának Az érdekes, népszerű regény har­madik kiadásban kerül az olvasók­hoz. A gyermek és a felnőtt kapcso­latának kérdéseit tárgyaló regény meseszövése megkapó, s mindvégig érdekes, élvezetes. Magvető (SZSZK), 390 old. 13 Kis — dz 1985. december 10. * (JJ SZÖ 5

Next

/
Thumbnails
Contents