Új Szó, 1965. december (18. évfolyam, 333-362.szám)

1965-12-31 / 362. szám, péntek

Jogi tanácsadó Új gazdaságirányítás — új nyilvántartás Az új tervezési és irányítási rendszer változásokat követel a közgazdasági információk rendszerében is. A közgazdasági információ új, szélesebb fogalom, mint az eddigi népgazdasági nyilvántartás. Ismereti információkat foglal magában a történt folyamatokról, és döntési — irányítási — információkat a jövő gazdasági folyamatokról. Az ismereti közgazdasági információknak lehetővé kell tenniük a gazdasági folyamatok mégis mérését az irányítás minden fokán. Pontosan és sokoldalúan kell vetíteniük a népgazdaság egyes ágainak és szakágazatainak fejlődését és színvonalát, a termelés és a fogyasztás szerkezeti összetételének változásait, a társadalmi termék és a nemzeti jövedelem képződését és felhasználását. A közgazdasági információk új rendszerének ezért be kell biztosítania a népgazdasági egyenletek egységes felállítását. A közgazdasági információk egységes rendszerének megteremtése nagyon bonyolult, és népgazdasági viszonylatban hoszszan tartó folyamat. A népgazdasági nyilvántartás reformja a közgazdasági információk egységes rendszere és folyamata megteremtésének első szakasza, amely valamennyi népgazdasági ágban megvalósulóban van. 1966. január elsejével megvalósul a könyvelés, a statisztika és a kalkuláció alapvető átépítése a hat legfontosabb népgazdasági ágban, mégpedig: az iparban és az építőiparban, a bel- és külkereskedelemben, a helyi gazdálkodásban és a termelőszövetkezetekben. A többi népgazdasági ágban a könyvelés átépítése 1967. január elsejével lép érvénybe. A könyvelési reform célja Hogy a közgazdasági információk rendszeréből megállapíthassuk a termelés és a fogyasztás szerkezeti összetételében történő változások okait és tendenciáit népgazdasági szinten, egységes érték-megítélésnek kell érvényesülni valamennyi vállalat és szervezet gazdasági eszközeiről és jelenségeiről. Az értékben kifejezett tényleges jelenségekről az egyes vállalatok és szervezetek könyvelési rendszerének kell információkat szolgáltatnia. Az eddigi népgazdasági nyilvántartási rendszerben alapvető különbségek vannak a könyvelés és a statisztika metodikájában, a számlakerettervezetben és az egyes ágazatok értékelésében. Mindeddig 28 számlakerettervezet van az egyes ágak szerint, de a finanszírozás módja szerint is. Csak például a mezőgazdasági üzemek számára 10 eltérő számlakerettervezet van érvényben. Lényeges különbségek vannak például a szövetkezetek és az állami birtokok könyvelési rendszere között. Ezért a közgazdasági mutatók többségét a könyvelési és statisztikai kimutatások szerint nem lehet népgazdasági méretben összegezni. Ebből következik, hogy elkerülhetetlen volt a könyvelés új rendszerében egységesíteni a metodikát és egységet követelni az alapvető közgazdasági információkban. Az új nyilvántartási elvek megkövetelik, hogy a könyvelés változtassa meg fő célját. Az új könyvelési rendszerben nemcsak a tényleges költségeket kell megállapítani az egyes részlegek szerint és összegezetten a vállalatra, de a részlegek hozamait (a normázott vagy tervezett költségek önálló fedezését) és a gazdálkodási eredményt is, mégpedig ugyancsak egyes részlegek szerint és a vállalat egészére. Az új könyvelési rendszerben első helyen áll a gazdálkodás ellenőrzése és a gazdálkodás eredményeinek megállapítása a felelősség, vagyis az egyes részlegek szerint legalább a beszerzési, a termelési, az eladási és az Igazgatási részlegek szerint). Ezért az új könyvelési rendszerben nem lehet a gazdasági eszközöket tényleges ráfordításokban felbecsülni, hanem csak az előzetes kalkulációban megállapított árakban. Éppen ezért már nem fogjuk a költségszint-különbségeket csak a termékek realizálásakor kimutatni, hanem már a termelési folyamat idején és abban a gazdasági részlegben, ahol keletkeztek. A költségszint-különbségeket nemcsak a vállalat egészére mutatjuk ki, mint eddig, hanem a részlegek szerint is. A könyvvitel új koncepciója Hogy egységesíteni lehessen az alapvető közgazdasági információkat népgazdasági szinten, ez kettős könyvviteli rendszer bevezetését teszi szükségessé. Egységet kell követelni az alapvető információkban, amelyek a népgazdaság irányításához szükségesek. Ezenkívül rendszeresen kell követni a részletesebb információkat, amelyek az alacsonyabb szintű, főleg a vállalaton belüli irányítás számára szükségesek, az egyes ágak és vállalatok irányításának sajátos és eltérő szükségletei szerint. Az értékben kifejezett, az egész népgazdaságra egységes közgazdasági információkat az alapkönyvelési rendszer biztosítja. Ezenkívül differenciált közgazdasági információkat különböztetünk meg, amelyek csak bizonyos ágak vagy termelési ágazatokra jellemzők. Ezek az információk nem lesznek egységesek, sem állandók, amelyeket vagy az alapinformációk részletezésével szerezzük meg, vagy párhuzamos öszszegezéssel más szempontok szerint, önálló könyvelési rendszerben, a kiegészítő könyvelésben. Ebből következik, hogy hármas rendszer alakul ki: 1 alapkönyvelési rendszer, amely egységesen felöleli a vállalati eszközgazdálkodást és a műveleteket globális információk formájában rögzíti; 2. kiegészítő könyvelési rendszer, amelyet nem szervezzük kötelezően, sem egységesen, s amely egyes gazdasági jelenségek és folyamatok más kritériumok szerinti figyelését foglalja magában, párhuzamosan és kapcsolatban az alapkönyveléssel; 3. vállalaton belüli könyvelési rendszer, amely a vállalaton belüli irányítás követelményeit biztosítja. Magában foglalja a vállalatok valamennyi gazdasági műveletét és tevékenységét, részletezve a gazdasági részlegek szerint, mégpedig kapcsolódva az alapkönyvelésre. A vállalaton belüli könyvelést háromféleképpen lehet megszervezni: a kiegészítő könyvelés, vagy az alapkönyvelés keretében, vagy kombináltan, részben az alap- és részben a kiegészítő könyvelés szerint. Általában az egyes módszerek kombinálása lesz a legmegfelelőbb. Az új könyvelést koncepció előnyei Az alapkönyvelés új metodikája egységes az egész népgazdaságra, minden ágára és szervezeti formájára. Biztosítja a gazdasági eszközök egységes becslését az alapanyagok és a termékek nagykereskedelmi, valamint a vállalaton belüli teljesítmények számlázási árában. A gazdálkodási eredmény azonnal kimutatható, mégpedig az egyes gazdasági részlegeknél eredménylista alapján, vállalati szinten pedig a bruttó jövedelem-képződés és felhasználás kimutatásának formájában. A termelési költség a számlamaradékokból állapítható meg. Az alapkönyvelés egységes számlakerettervezete valamennyi gazdasági és költségvetési szervezet számára közös, és csak az újratermelési folyamat központi ellenőrzéséhez szükséges számlákat tartalmazza. A vállalaton belüli könyvelés módszerét és számláit a szakágazati Igazgatóság vagy a vállalat a termelési típus, a könyvvitel mechanizációjának és szervezésének színvonalától függően választja meg. Az értékben kifejezett statisztikai kimutatások maximális módon kapcsolódnak a könyvelésre, tehát a kimutatás, vagy az eredménylista valamelyik tételére. Ezzel növekszik a statisztika hitelessége. Az új metodika előfeltételeket teremt a mechanizáció, főleg a lyukkártyás gépek ésszerű kihasználására. Ézt lehetővé teszi az alapkönyvelés egységes számlakerettervezete, az egységes tizesszámrendszerű számlacsoportosítás, a becslés előre megállapított nagykereskedelmi árakban vagy önköltségben, a hónap végén történt számos formális záróátviteli bejegyzések eltörlése, és végső soron a könyvelés és a statisztika kapcsolódása szintetikus számlák maradékaira vagy egyenlegére. Általánosságban ez pedig a könyvelési bejegyzések lényeges leegyszerűsítését jelenti a vállalaton kívüli jelenségekről, és a könyvvitel nagy szerepét a vállalaton belüli ellenőrzésben a vezetés követelményeinek megfelelően. BOHUSLAV PARTYK, professzor, közgazdász B i oldog üjévetl Hány millió ember ajkát hagyja el ma éjfélkor e két szó, mielőtt az aranyszínű vagy a vérvörös pezsgővel teli pohár a kezekben koclntásra lendül? Pezsgői — vitathatatlanul az Italok királyai A világ pezsgőgyárai évente mintegy 300 millió palack pezsgőt készítenek. Ma ls — a közel háromszázéves hagyományhoz híven — a francia pezsgők a leghíresebbek. De nem vall szégyent hazánk pezsgőgyártása sem. Kiváltképp a szered! Hubert. A nálunk elfogyasztott évi kétmillió palack pezsgőnek mintegy harmada — több mint hatszázezer üveg itt, Szereden készül. A mai szeredi pezsgő „ősét" 1825ben készítette egy Hubert nevű vállalkozó Pozsonyban. 0 már régen meghalt, de ha élne, bizonyára büszkén olvasná nevét a pezsgősüvegen, hiszen a Hubert-pezsgő 1958-ban a budapesti nemzetközi borversenyen, 1959-ben a bécsi Osterreichlsche Weinmess-en nyert „aranyat", míg 1960-ban Párizsban a Concours International du vinen egyszerre kettőt isi Azőta több ízben megismételte már sikereit a Hubert védjegyű „sampusz". Bár a pezsgőgyártás Jelentős része még ma Is kézi erővel folyik, mégis, sok minden változott, korszerűsödött azőta, amióta Dom Perignon 1670 táján véletlenül beleejtette a borral teli üvegek egyikét a homokba. Hogy miként dolgoznak ma a benedekrendi szerzetes „utódai", arról a helyszínen — a szeredi pezsgőüzemben győződtünk meg ... •ŔE

lőször az ün. előkészítő pincébe vezet J. Kyselý gyártásvezető. Itt, a harmincnégy, egyenként körülbelül 100 hektoliteres fahordóban és ciszternákban „iskolázzák", tárolják a feldolgozásra várő borokat. A szemmel követhető gyártási folyamat a második emeleten kezdődik. Itt dugaszolják le első ízben az előkészítő pincéből fölITALOK ITALA szivattyúzott nyersanyagot. A dugaszolás két férfi munkája. Műszakonként körülbelül 3000 üveget látnak el dugóval. A dugaszolóból a 12—14 hőfokos raktárba szállítanak minden üveget. Belépünk oda is. Mindenütt katonás sorrendben sorakozó, fekvő helyzetben erjedő pezsgők. Egyszerre körülbelül 150 ezer palackban erjed, érik Itt az italok itala. — Kilenc-tíz hónapig „dolgozik" így a pezsgő. Ezalatt mindössze háromszor nyúl emberi kéz a palackokhoz. Háromhavonta ugyanis átráznak minden egyes üveget. A gyártásvezető észreveszi arcomon a meghökkenést. Mosolyogva mutat egy facsarőgépszerű mechanizmusra: — Ez természetesen ma már nem kézi erővel történik, hanem ebben a percenként több ezer fordulatszámmal működő gépben. Azok a palackok, melyeket már harmadszor ráznak át e gép forgókorongján, további erjedésre egy emelettel lejjebb kerülnek. Ott az iméntinél alacsonyabb hőfokon, az ékalakú rázópultokon hat hétig naponta átrázunk minden üveget. Innnen már a pincébe kerülnek vissza ... A gyárpincében a hőmérő aligha mutat többbet 3—5 foknál. Az Ide kerülő pezsgőspalackok — akárcsak Dom Perignon pincéjében — „tótágast" állnak. Tengernyi sok palack. Egyszerre csak erős durrogást hallok. Ösztönösen megtorpanok. A gyártásvezető megmo solyog: — Felesleges az ljedeleml A palackok felbontásával csak a seprőt lövetjük kl a pezsgőből. É

rdekes látvány tárul a szemem elé. Egy gumikötényes férfi egy vasazekrényhez hasonló, embernagyságú „ládába" löveti ki a hat atmoszféra nyomással felszabaduló dugőt és vele a seprőt. Most dől el, hogy a pezsgő édes, félédes, vagy száraz lesz-e? Kísérőm ennek a titkába is beavat. — Ez, amivel most koccintottunk száraz pezsgő. — Száraz? — A pezsgő akkor „száraz", ha a seprő kilövetése után, nem keverünk likőrt (borban fölolvasztott cukor és konyak keverékét) a palack visszamaradt tartalmába, hanem újból — s most már végérvényesen — bedugaszoljuk. Az édes és félédes „sampuszt" csak a likőr hozzáadása után dugaszoljuk be másodszor. — Hány üveg van egyszerre munkában? — Most körülbelül 1 millió üvegben érik, készül a pezsgő. — Mi a feltétele annak, hogy a pezsgő a gyárból kikerülve még sokéig kifogástalan maradjon? — A „szekt" mindenekelőtt az egyenletes, körülbelül a tlzfokos hőt „kedveli". Persze arról sem szabad megfeledkezni, hogy mindig fekve tároljuk. Így a dugó nedvességhez Jut, és nem szivároghat levegő az üveg belsejébe. •ír E

z minden, amit a szeredi pezsgő üzemben láttunk, tapasztaltunk. Talán már csak azt Illő elmondani, hogy hazánk Hubert-cége a pezsgő minősége szempontjából a franciaországi pezsgőgyárak mögé sorolható. Hogy joggal, arről bizonyára ma éjjel olvasóink ls meggyőződhetnek majd, ha a Hubertet kidugaszolják és a „füstölgő" folyadékkal koclntanak az új esztendőre ... MIKLÓSI PÉTER Az új munkatörvénykönyv alapelvei VÁLASZTÁSON ÉS KINEVEZÉSEN ALAPULÓ MUNKAVISZONY (65-68. §) A választáson alapuló munkaviszony a funkcióba lépés napjával kezdődik és a hivatalos választási időszak elteltével visszahívással, illetve lemondással ér véget. A kinevezésen alapuló munkaviszony a funkcióba lépés meghatározott napján kezdődik. A munkaviszony azonban a funkcióból való visszahívással, illetve lemondással nem ér véget. Az Ilyen viszony megszüntetésére a szerződésen alapuló munkaviszony rendelkezései vonatkoznak. A funkcióba való kinevezést és abból a visszahívást előzetesen meg kell tárgyalni a felettes szakszervezeti szervvel. A visszahívás vagy lemondás esetén meg kell tárgyalni az érdekelt dolgozóval, hogy milyen, minősítésének megfelelő munkahelyre osszák be. Az a szervezet, ahol a funkció betöltésére megválasztott vagy kinevezett dolgozó dolgozott, köteles a dolgozónak lehetővé tenni a funkció betöltését. E célból köteles fizetés nélküli munkafelmentést engedélyezni, vagy a dolgozé kérelmére a munkaviszonyt vele feloldani. Amennyiben vezető funkcionáriusnak oly dolgozót választottak meg vagy neveztek kl, aki már addig is dolgozója volt a kérdéses szervezetnek, a munkaviszony a visszahívás, illetve a funkcióról való lemondás esetében nem ér véget. Az illetékes szervezet köteles a kinevezést és a viszszahlvást megtárgyalni a felettes szervezeti szervvel. Ebben az esetben Is kötelei a szervezet a dolgozóval megbeszélni a minősítésének megfelelő más munkahelyre való beosztást. PÁRHUZAMOS MUNKAVISZONY (69. §) Ha a dolgozó több munkaviszonyt köt, az ezekből folyó jogokat és kötelezettségeket mindegyik állásra vonatkozóan önállóan kell elbírálni, hacsak a munkatörvénykönyv másként nem rendelkezik (a párhuzamos munkaviszony leggyakoribb esete a takarítónők állásvállalása több szervezettnél). MÁSODÁLLÁS (70. §) A dolgozó fő foglalkozása mellett kivételesen más szervezetnél másodállást vállalhat. Az ilyen munkaszerződést a dolgozóknak be kell jelentenie annál a munkaadónál, ahol korábban dolgozott. Amennyiben azt a munkaszerződés, vagy a munkarend előír|a, ki kell kérnie ennek a szervnek beleegyezését ls. A szervezet, ha a másodállás betöltése gátolná a dolgozót fő állásának rendes betöltésében, vagy egészségét veszélyeztetné, meghagyhatja dolgozójának, hogy másodállását megszüntesse, vagy beleegyezését visszavonhatja. A dolgozó ebben az esetben kötelei másodállását megszüntetni. A másodállást mind a szervezet, mind a dolgozó egy havi felmondással bármilyen okból megszüntetheti. A törvényes felmondást tilalom az ilyen munkaviszonyokra nem vonatkozik. Fiatalkorú dolgozót másodállásban alkalmazni nem szabad. Másodállásnak kell tekinteni a termelőszövetkezeti dolgozó szövetkezeten kívüli állásvállalását, ha a szövetkezetben teljes munkakötelezettséggel dolgozik. MELLÉKES TEVÉKENYSÉG (71. §j Mellékes tevékenységről akkor beszélünk, ha a dolgozó saját munkaadójánál, annak egyetértésével, rendes munkaidején kívül olyan munkát vállal, amely nem képezi rendes munkakörének tartalmát. (Pl. a könyvelő bizonyos termelő munkát vállal). Ilyen megállapodást lehet kötni párhuzamos állásvállalás, vagy a munkaviszonyon kívüli munkavállalási szerződés esetében. A MUNKAVISZONYON KlVtlLI MUNKÁRÓL SZÚLÚ MEGÁLLAPODÁS (232—239. §) A fenti rendelkezésekkel részben összefügg az olyan megállapodás, amelyet a szervezet nem alkalmazottjával,, hanem munkaviszonyon kívüli polgárral köt, bizonyos munkák elvégzésére. (Pl. fordítások, bedolgozás stb.). Az Ilyen megállapodás csak akkor köthető, ha az okvetlenül szükséges a szervezet feladatainak jobb elvégzése, a lakosság jobb ellátása, vagy annak érdekében, hogy munkát adjanak oly polgároknak is — lehetőségeik és képességeik szerint —, akik egészségi állapotuk, koruk, gyermekükről való gondoskodás miatt nem léphetnek munkaviszonyba. Az Ilyen megállapodás főként oly munkatevékenységre vonatkozik, amelyet a szervezet saját keretén belül célszerűen és gazdaságosan elvégezni nem tud, vagy olyan egyedi munka elvégzésére, amelyet a szervezet dolgozói saját munkakörükben ellátni nem képesek. A polgár az fgy vállalt munkát köteles rendesen, személyesen — esetleg családtagjai segítségével — a szerződésben vállalt feltételek értelmében elvégezni. A munka elvégzése közben keletkezett kárért a polgár az alkalmazottal azonos mértékben telel. A munka közben elszenvedett balesetért a polgárt (a családtagját azonban már nem) — az alkalmazottal egyenlő kártalanítás Illeti meg. A huzamosabb inunkatevCkenységről szóló szerződést csak írásban lehet érvényesen megkötni és felmondani. Egyedi munka elvégzésére vonatkozfi szerződés szóban is megköthető. Dr. FÖLDES jÖZSEF d äeíemenäá etnfre'c /I / ost, az esztendő 'utolsó napján, amikor csendül a kedvderítő borral teli pohár, a sok komoly szó után hadd mártsam tollamat a csipkelődő jókedv tintájába. Legyen szabad bemutatnom Ocsúházi Jeremiást, a toklászi szövetkezet mindenesét. De lám, máris mit beszélek. Ki hallott már szövetkezeti mindenesről? Nem újkeletü köztünk az ismeretség, s mivel az utóbbi négy esztendőben gyakori vendég voltam a szövetkezetben, Ocsúházi barátunkról ts megtudtam annyit, hogy most érdemesnek tartom kezembe venni a tollat. Hiszik, vagy nem, Jeremiást a szó szoros értelmében örökölte a szövetkezet. Annak Idején egy jómódú parasztnál szolgált. Aztán a kulák földjével szép csendesen átevickélt a közösbe. Hogy miként került a mindenest tisztségbe, az már nem a mi gondunk. Elég az, hogy hivatását becsületesen ellátja, az elnök meg egyenesen magasztalja, megbízható, szókimondó, belemenős, — és ami a legfontosabb tanulékony, a magas politika iránt rendkívüli fogékonysággal megáldott embernek tartja. A / emrégiben I * rinnrfnt Új év t riportot szándékoztam írni a szövetke zetről. Eredményekkel telt riportot. Kopogtattam ts az elnök irodájának ajtaján, illetve csak kopogtattam volna, ha Jeremiás barátunk nem állja el utamat: nem azért elnök az elnök, hogy bármikor leakasszuk a szögről _ oktatgatott. Egyébként értekeznek. Ha nem tévedek, a répabolha irtásának új módszerét vitatják meg. Szerencsémre az értekezletnek még napszállta előtt vége lett. Szép sorjában elmondom az elnöknek jövetelem célját. Beinvitál a telefüstölt ircdába. Sarkig tárja az ablakot. Majd utasítja Jeremiást, hogy rakjon szenet a kályhába. A tűz pillanatok alatt lángra lobban, Ocsuházt pedig megszokott mozdulattal széket húzott maga alá. Kényelembe helyezkedett és szó nélkül követte tekintetével az elnököt. Az elnök meg egyenesen nekem támad. — Eredményeket akarsz? Olyasmi nálunk nincs. írjál a bajokról, hogy nem kapunk szöget, meg hogy az idén már számunkra nincs állami támogatás. Most aztán csorba esik a vezetők tekintélyén. Harminc koronát terveztünk a munkaegységre, számolva az állami segéllyel és most bevágott az istennyila. Jó, ha huszonöt koronát fizethetünk. Es most állf a tagság elé... Ocsúházi nagyokat bólintott az elnök szavára, de egy szó nem sok, annyi sem hagyta el a száját. Jó két órát vltatkoz hattunk már, amikor a mélyszántásra terelő dött a szó. Az elnök új

: ból felpattant: — A mennydörgős ls tennyila látott még ilyen időjárást. Szakad és szakad ... Ľ rőteljes horkantás i- szakította félbe a szavát. A kályha felé tekintek. Ocsúházi na gyot nyújtózkodva meg rázta borostás üstökét, hogy félrecsúszott rafta a báránybőrkucs ma... Alighanem az elnök szava riaszthatta fel szundikálásából és hogy valamit mozdítson felettese szekerén, egyenesen nekem szegezte a szót: — Ki hallott még IlyentI Huszonegy esztendővel a háború után ... Erre válaszol fon az elvtársi Az elnökből kiböffen a nevetés. —• Most aztán ráhibáztál Jeremiásom! Majd magyarázkodva felém fordult: — Hiába, belemenős ember.... A közelünkben mégiscsak ragad rá valami... Mert már szent meggyőződésem, hogy a környezet tényleg neveli az embert. Egyúttal elnézést kérek a csipkelődésért. Ha netán olvasóink találkoznának Ocsúházi barátunkkal, a nevem ben ts kívánjanak neki boldog, harcos új esztendőt. SZARKA ISTVÁN ŰJ SZÖ 4 *1965. december 22. T