Új Szó, 1965. december (18. évfolyam, 333-362.szám)

1965-12-30 / 361. szám, csütörtök

:HULZ GYÖRGY mérnök, KASSAI, KŰZ£PFOKO IPARISKOLA VZGATÖJA: Az ifjúság érdeklődése hosszú ' évek óta, nálunk és szerte a vl;ban elsősorban a műszaki pályák é irányul. Véleményem szerint a társadalmi igényekkel összhangban n ifjúságunk műszaki irányú érdeklése, mert az üzemek, vállalatok ikal több technikust kérnek tőik, mint amennyi a végzett diánk. Iskolánk figyelemmel kíséri lkjaink életútját. Túlnyomó többsé ről nagyon jó vélemények jönnek üzemekből, főiskolákról. Érvénye lésüknek tehát nincs semmi akadá a. A szlovákiai magyar anyanyelvű ákság a szakoktatást illetően hátnyban van. Ezerötszáz magyar lyanyelvű diáknak kellene járnia aklskolába — a szlovákiai átlagot ive figyelembe -— a valóságban ;onban sokkal kevesebb jár. Iskolai dóságainknak és nekünk az isko ban úgy kell dolgoznunk, hogy ezt hiányt pártunk és kormányunk isMapolitikai programjának megfeleen gyorsan kiegyenlítsük. 2

A Központi Bizottság döntése • értelmében az SZNT iskolaügyi sztálya dolgozik a magyar tanítási yelvű szakiskolahálőzat tervén, zükséges itt a népszámlálás adatai61 kiindulva alapos tudományos lemzéssel megállapítani az üzemek, ivatalok és az egészségügy szükséglét, s ennek megfelelően kiépíteni z új iskolák hálózatát. Ogy gondo)m, helyes volna 16—20 osztályos nállő magyar tannyelvű szakiskoík létesítése, mert ezek biztosítják legjobban a színvonalas magyar zakkáder képzést. Amennyiben egy zakmából nem volna megfelelő szálú osztály, helyesnek tartom a géész- és elektro- vagy a kohász- és émiai szakok egy iskolában történő gyesltését. Kis osztályszámú iskolák zínvonala szükségszerűen alacsony Több éves tapasztalatunk van már szlovák iskolák mellett létesített lárhuzamos magyar tannyelvű osztá yokkal. Ogy gondolom, szükséges olna szülőkkel, tanárokkal és iskoai hatő-ságokkal őszintén, becsületeen megbeszélni az eddig szerzett ta iasztalatokat... Véleményem szerint :gy magyar tannyelvű iskola színvo íalas és helyes politikai neveléssel a zlovák—magyar együttélés terén is öbbet tud elérni, nem szabad tehát agaszkodnl a gyakorlatban be nem 'ált megoldásokhoz. Egy fontos, hogy minden gondolaunkat és cselekedetünket az vezérele, hogy az új gazdasági irányítás sejítségével megvalósíthassuk életszín/onalunk lényeges emelését. Ehhez iz ország minden lakója becsületes ;s kemény munkájára van szükség. BERTÓK IMRE, KERÜLETI TANFELÜGYELŐ: 1

Ifjúságunk szakmai érdeklődé• se szorosan összefügg technikai fejlődésünk gyors ütemével, az skolai pályaválasztás irányításával, i szülői ház nézeteivel, a tanuló egyéni hajlamaival és érdeklődési körével. A 15 éves ifjúság döntő részben ipari tanuló lesz. A legjobbak a szakközépiskolákra jelentkeznek, ahol az érdeklődés 200—300 százalékos. Az utóbbi két évben előmenetel szempontjából javult az általános középiskolákra jelentkezettek összetétele, azonban ezen a típusú Iskolán a feminizálódás túlsúlyban van. Akadnak viszont szép számmal olyanok is, akik a munkaviszonyt választják. A tanulók pályaválasztása nincs teljesen összhangban a társadalmi igényekkel, mert míg a divatos szakmák (televízió-, rádiótechnikus és villanyszerelő a fiúknál, a fodrászat a lányoknál) mágnesszerűen vonzzák a fiatalokat, addig a népgazdaság szempontjából igényelt szakmák, mint például a bányászat, a mezőgazdaság, az építőipar nem teljesíti a tervezett irányszámokat. 2

Iparunk rohamos fejlődése, • mezőgazdaságunk gépesítése és kemizálása folytán napról napra égetőbb problémává válik a középkáderek kérdése, de különösen elhelyezése. Vannak üzemek, amelyek viszolyognak a képzett női káderektől, például a kémiai, mezőgazdasági és építőipari üzemek. A fiatal férfi középkáderek sem díszkapuval várt vendégek a szövetkezetekben. Több bizalmat előlegezzünk a fiataloknak, és eredményesebben használjuk ki elméleti tudásukat. Keressük annak módját, hogy az idősebbek tapasztalatai és a fiatalok elméleti tudása a közösség számára mindenütt gyümölcsözőbb lehessen. A magyar tannyelvű szakközépiskolák mennyisége a magyar nemzetiségűek számarányához mérten mélyen a szlovákiai átlag alatt kullog. Hálózatuk pedig nem elégíti ki a magyar tannyelvű alapfokú iskolák végzett növendékeinek anyanyelvükön történő továbbképzését. Ha a tanulónak nyelvi nehézségei vannak, de értelmes, ügyes tanuló, akkor számára a szakközépiskolák közül csak a mezőgazdasági technikum jöhet számításba. Dél-Szlovákia iparosítása automatikusan felszínre hozza az égető problémát: magyar középkáderek sürgős A NAGYOBB SZAKTUDASERT A MAGYAR SZAKOKTATÁS PROBLÉMÁI Pártunk XII. kongresszusa a szocialista társadalom építésének és sokoldalú fejlesztésének új szakaszát nyitotta meg. Az előttünk álló feladatok — ahogy ezt a XIII. kongresszus tézisei is leszögezik — sok vonatkozásban minőségileg újak, teljesítésük körültekinti) elemzést, átgondolt és minden részletében alapos szervező munkát igényel. Az új esztendővel a népgazdaságban életbe lépő új irányítási rendszer nemcsak az irányító szervek tevékenységének tökéletesítését, a gazdasági ösztönzők rendszerének korszerűsítését tűzte ki célul, banem a gazdálkodás színvonalemelkedése érdekében nagy súlyt helyez a szakmai hozzáértésre, a szakképzettség fokozására is. A tervek, a társadalmat segítő elképzelések távlati megoldása szempontjából ezért rendkívül igényes munka vár a közoktatásra. Az oktató-nevelő munka korszerűsítése, a tanítási folyamat optimális feltételei biztosítása érdekében nemcsak az alap- és középfokú oktatás hálózatának módosítása kerül előtérbe, hanem az emeltszintű szakmunkaképzés és a középfokú szakoktatás kérdései is. A CSKP Központi Bizcttságának 1964 októberi ülése a XII. kongresszus határozataiból kiindulva mélyrehatóan elemezte az iskolaügy előtt álló feladatokat; s a szlovákiai közoktatás fejlesztését illetően ennek szellemében foglalt állást az SZLKP Központi Bizottságának ez évi márciusi ülése is. A [elszabadulás óla eltelt két évtizedben országos viszonylatban tanúi lehetünk az iskolaügy rohamos fejlődésének. A nagyméretű fejlődésnek ezek az arányai a csehszlovákiai magyar iskolaügyre is érvényesek. A magyar iskolák másfél évtizede alatt az igényeknek megfelelően fejlődött az alap- és középfokú oktatás, s igy ma már elmondhatjuk, hogy az anyanyelvi oktatás feltételei gyakorlatilag mindenütt biztosítva vannak, ahol a lakosság — a tömeges együttélés alapján — ezt igényelte. Míg azonban az oktató-nevelő munka színvonala emelése érdekében a 9 éves alapiskolák és az általános középiskolák eselében a jövőben az ésszerű koncentrálás igényei lépnek fel, addig a szakoktatást illetően a meglevő hiányosságok kiküszöbölése lép előtérbe. helyezkedik el. Ez azonban egyenlő arányban nem érvényes minden nemzetiségre. A kultúra demokratizálódása és annak minden nemzet és nemzetiség közti egyenlő elosztása, mely a tízezer főre eső teljes alap-, középés főiskolával rendelkező dolgozók számával igen konkrétan mérhető, és Nem kívánunk ehelyütt a tanoncoktatás helyzetével résx- szintén fontos kritérium, egyelőre a letesen foglalkozni, mivel lapunk hasábjain ez év márciu- történelmi fejlődés következtében sában ezt a kérdést már elemeztük. Sajnálatos tényként ne

m teljesen megoldott probléma. Ez kell azonban leszögeznünk, hogy az akkor észlelt látlelet- f

l ké^és azonban más, sok nemzetihez képest a mai napig nem történt lényeges változás. (Kl. P.g nem történt íenyeges vanoza»_ sé fl államban l

s megoldatlan még, vételt kepeznek a mezőgazdasági iskolák, ahol evek óta ° mindennemű igényeket tökéletesen kielégítenek.) Márpedig, ha valahol az anyanyelvi oktatás indokolt, úgy a tanonciskolák esetében kétségtelenül az! 2

A magyar tannyelvű szakkö• zépiskolák hálózata az ötvenes évek második felétől különböző obA tudomány és technika rohamos fejlődése viszont a jektív és szubjektív okok miatt nem tanonciskolák mellett egyre fokozottabb mértékben veti fel fejlődött kellő ütemben. Szlovákláa középfokú szakoktatás kérdését. A fejlődés különbSzősé- ban azonban éppen ez az elmúlt tíz gei — a cseh és szlovák iskolákhoz viszonyítva — Itt a év jelentette a szakközépiskolák legszembetűnőbbek. Eltekintve attól, hogy a beiskolázás számbeli fejlődésének Virágkorát. AZ arányait tekintve is lemaradunk az említett iskoláktól, a elkövetkező években a szakközéplsközépfokú szakoktatást illetően ez az arány csupán néhány kQlák g több[ lskolá

k fejlődéséhez százaléknyi, tehát meg kedvezőtlenebb. Ennek jórészt az ..„„„„„,»„„ „„„ „H„

a\,Jri

n

a\, is az oka, hogy a meglevő magyar nyelvű szakiskolák viszonyítva nem növekednek. Ez hálózata nem kielégítő, s így a továbbtanulásra Jelentke- azonban nem jelenti azt, hogy a lazők zöme az általános középiskolákban folytatja tanulmányait. Ezek az iskolák azonban a főiskolai tanulmányokra képesítenek, s így nem nyújtanak, nem nyújthatnak szakképzettséget. Ily módon az arányok megváltoztatása, ai érettségiző diákok „többlet-termelése" miatt is egyre sür kosság közötti iskolázottsági szintkülönbség még jobban elmélyülhetne. Ezért az iskolaügy! szervek, főleg kémiai, elektrotechnikai, gépipari, egészségügyi, mezőgazdasági és épíKét kérdésre kerestünk választ: getöbb a szakiskolák hálózata korrigálásának szükségsze- 0

0*'''

í"™** ľ" ľ* rűsége. A szakiskolák mellett szól Dél-Szlovákia rohamos tO-parl szakközépiskolai magyar taniparosodásának ténye is. továbbá az a körülmény, hogy nyelvű osztályok megnyitását tervea munkaerőtoborzás követelményeit elsősorban az Iskolák- Zik az elkövetkező években, ÖSSZból kikerülő fiatalok révén elégíthetjük ki. Nem árt tehát hangban a társadalmi igényekkel, mérlegelni, melyek azok a szakok, melyek társadalmilag is mindenütt Ott, ahol ezt a Szülők kéindokolják, hogy Dél-Szlovákia fiatalsága is felzárkózhas- r

ijj g

s ah

oi ehhez megvannak a szeson az országépítés nagyszerű feladataihoz, s egyáltalán é

J , é j feltét

ei

ek. Ezenkívül milyenek a szakiskolak hálózata módosításának igényei, ma„„

0n tar, lehetőségei. E probléma megoldását segítve szerkesztősé- természetesen minden magyar tangónk egyes közéleti személyiségekhez, iskolaügy! dolgo- nyelvű alapiskolát végzett tanuló - szlovák nyelvű szakközépiskolában ls folytathatja tanulmányait. Hangsúlyoznunk kell azt a rendkívül humánus rendelkezést, mely a magyar nemzetiségű tanulók sikeres tanulmányi feltétele biztosítására előírja, zókhoz fordult, mondják el véleményüket az Ifjúság pályaválasztásáról, szakmai érdeklődéséről. nem szabad a szlovák nyelvi tudásuk alapján értékelni ezeket a diákokat, sőt az első két évben szlovák- és orosz nyelvből nem kaphatnak elégtelen osztályzatot, és ösztöndíjban ré1

A fejlett szocialista társadalom építése egyre igényesebb követelménye-' hogy a felvételi beszélgetések során • ket támaszt a középfokú szakoktatással, szakmunkáskérdéssel szemben. Megítélése szerint milyen irányú az ifjúság szakmai érdeklődése, s a pályaválasztás e téren mennyiben van összhangban a társadalmi igényekkel? n A középkáderek képzését a magyar tanítási nyelvű szakközépiskolák hálózata mennyiben segíti, illetve elégíti ki, s fejlesztése — a társadalmi szesülnek. Meg kell még jegyezni, igényekkel összhangban — milyen szakmák esetében a legsürgetőbb? hogy a magyar szakközépiskolák taA beérkezett válaszokat az alábbiakban közöljük: nul6

1 számára már megrendelték a Magyarországon használt tankönyveket. A magyar tannyelvű szakközépiskolák tanulói tehát megkapják nevelését, képzését a kémiai ipar szülők nem Ismerik eléggé a közép- magyar tannyelvű vegyipari szakkö- mind a magyar, mind pedig a szlo(Vágsellye, Dunaszerdahely, Nagyme- fokú szakoktatást nyújtó iskolák na- zépiskola megnyitása is. gyer, Ögyalla, PárkányJ, egészség- gyon változatos lehetőségeit, szinte ügyi központok számára (Dunaszerda- évente megnyíló új ágazatait. Ezen a hely, Komárom, Zselíz, Vágsellye) és téren az általános iskolákon kívül a közgazdászok beállítását az új üze- szülök munkaadói, a vállalatok, üzemekbe. BOCSARSZKY PÁL, ISKOLAIGAZGATÓ, ROZSNYÓ: mek is rengeteget tehetnének. MOZSI FERENC, KÖZPONTI TANFELÜGYELŐ: 1

A tudományos-műszaki és ezzel • kapcsolatban a gazdasági halavák tankönyveket. Reméljük, ez is jelentősen hozzájárul majd ezen Iskolák színvonalának emeléséhez. Végül pedig meg kell említeni, hogy a középkáderok képzésére szolgáló Iskolahálózatot Szlovákiában 1 Az iskolakötelezettséget nem nemzetiségi kérdés, hanem pe 1 befejezett 15 ŕvps tnnn- dagógiai. A 15 éves kisdiák, aki naA magyar tannyelvű szakiskolák te- dás fő vonatkozásaiban megszabja az , rületén nem ilyen változatosak a le- oktatás szükséges rendszerét és mér- ™

os

t. p ,,VL ' e

z® , " n

a Ä helőségek. Egy viszont bizonyos: ez tékét. Ám ugyanakkor az oktatás ľz ÄeľkeŽ? ľvek 1 adott színvonala jelentősen befolyá- • » társadalmi-eazdasáei solja a gazdasági fejlődés jövőbeni f

1™™^ ütemét és az elérhető fejlettségi szin- naiaaasanak koveteimenyeihez A tértét. Tekintve, hogy a múltban\ leg- ^ef lennie fe ebből a !££}££• több munkaterületen a gyakorlatban *®

u lenm

e' es e°°

a s°K°ldalüság- - -i- - megszerezhető ismeret fe tapasztalat b

óJ "

e

m hiányozhat az egyes szakniustól szeptemberre — kénytelen az uralkodott, ezért a gazdasági fejlő- If, 17

a

1

1i megnatarozanao nemzetisegi anyagon kívül a számára nem anya- dés és az oktatás közötti szoros ösz- Del

s«°lazasi kulcs sem. befejezett 15 éves tanú lóifjúság elhelyezése mindig igen ponta az anyanyelvén tanult, felelt, ütemét és az elérhető fejlettségi szin nagy gondot okoz. Hisz arról van előadást hallgatott, pubertása idején szó, hogy eleget tegyünk az egyéni túlságosan éles átmenetnek van kitéadottságoknak, egyben szem előtt ve, ha egyik napról a másikra — jú tartsuk a népgazdaság követeimé nyeit ls. A magyar iskolát végzett tanulók nyelvet Jelentő nyelv folyamatos szefüggés régebben kevésbé volt fel- A magyar tannyelvű iskolák tanelhelyezéséről lévén szó, szeretném használatából eredő, természetes gát- ismerhető. Ma viszont világszerte felügyelőinek felmérése alapján az hangsúlyozni azt a legfontosabb kö- lásokkal megküzdeni. Ez az egész- visszhangzik a sajtó az oktatás-gaz- alapiskolát végzett magyar nemzetidaságtan kérdéseitől. ségű tanulók továbbtanulási aránya A társadalmi igények tudományo- egyelőre még 5—7 százalékkal alasan megalapozott kidolgozását ha- csonyabb az országos szintnél. Perzánkban csak most kezdtük el. A Tu- sze, ezt az aránylag kis lemaradást dományos Akadémia Közgazdasági sem lehet adminisztratív úton likviIntézete irányelvei alapján a Szlovák dálni, hiszen ennek igazi oka sokkal vetelményt, hogy a diák az anyanyel- ségügyi és kereskedelmi, illetve a vén szolid ismeretanyag birtokába gazdasági jellegű szakközépiskolákra jusson, az érvényesülés érdekében is érvényes. azonban a szlovák nyelvet is el kell sajátítania. Ez a két fontos feltétel Foglalkoznunk kell még azzal a sajnálatos tünettel is, hogy á szülők ugyanis erősen befolyásolja a tanú- tudatában még ma sem hatolt be hilók elhelyezkedési lehetőségét. Az elhelyezkedési lehetőségeket hogy a szakközépiskolák befejezett nézve a tanulók kb. 60 százaléka ta- szakműveltséget és kenyeret nyújtatelesen és maradéktalanul az a tény, Tervbizottság és az SZNT Művelődés- mélyebb és azt például a magyar ügyi Megbízotti Hivatala 1970-ig ki- dolgozók továbbtanulási igénye hiá. - . . dolgozta a szlovákiai iskolahálózat nyában, egyes iskolák alacsony oknoncviszonyba lép. És ezek vannak a nak a tanulók számára, az általános javaslati kerettervét. Ebben a nagy tatási szintjében (főleg matematikálegjobban sújtva. Azonkívül ugyanis, középiskolák pedig a főiskolák felé körültekintéssel összeállított anyag- ból, fizikából, szlovák nyelvből) is hogy nyelvi készségük kisebb, a tár- nyitják meg az utat, és nem fordít- ban — mivel az inkább csak keret- kell keresnünk. A mi feladatunk, gyí ismereteket nem sajátíthatják el va. A pályaválasztást illetően hang- terv — egyelőre még nincsenek be- hogy minden erőnkkel törekedjünk anyanyelvükön. Azok a tanulók, akik súlyoznunk kell még azt is: minden dolgozva a nemzetiségi szempontok, ezen a téren is elérni az országos kiváló eredményt érnek el, előnyben munkahelynek foglalkoznia kell az vannak, mivel tanulmányaikat az általános műveltséget nyújtó középisA mi helyzetünkben ugyanis bonyolít- szintet. Ez pedig nem csupán az lsutánpótlás munkahelyi sovinizmustól, j

a ezt az amúgy is sokrétű feladatot kolahálőzat kérdése. Ennek érdekéelfogultságtól mentes közpedagógiai az a tény, hogy az egyes nemzetek ben az eddigieknél sokkal hatékokolákon folytathatják, melyeknek a kérdéseivel is. Munkánk eredményes- és nemzetiségi csoportok műveltségi nyabb népművelési tevékenységgel szintje igen eltérő. Hazánk a tízezer meg kell gyökereztetnünk a csehhálózata elég nagy. Ez az oka aztán ségét csak a szülő, az iskola és a annak, hogy a 9. osztályt elvégzett munkahely jobb együttműködése rétanulók nagy százaléka az általános vén biztosíthatjuk. középiskolába iratkozik be, még akkor is, ha nincs szándékuk főiskolai tanulmányokra jelentkezni. A tanulók 30—35 százaléka az alapiskolákon olyan nyelvi készségre tesz szert, hogy az általános középiskola elvég- vábbképzése nagy gondot okoz a szüzése után az egyetemi felvétel köve- löknek és pedagógusoknak egyaránt, telményeinek is megfelel, vagy akár Ennek egyik oka az, hogy a tudoszlovák nyelvű középiskolában is mány és a technika rohamos fejlődéKÖTELES JÁNOS, ISKOLAIGAZGATÓ, IPOLYSÁG: 1

A 9 éves alapiskolát végző ta• nulók pályaválasztása és tofolytathatja tanulmányait. se sok újonnan keletkezett foglalkoHogyan lehet ezen még segíteni? zási ágban ad lehetőséget a szakmunTalán az első és legfontosabb, hogy kásképzés terén, amit sem a szülők, a szülők is segítsenek az iskolának, sem a tanulók, de a legtöbbször még a pedagógusok sem ismernek. Tapasztalatom, hogy a tanulók elenyéhogy minden tanuló elvégezze és Jő eredménnyel végezze el az alaplsko lát, s elsajátítsa a szlovák nyelvet, sző százaléka választja a mezőgazdaMinden körülmények között minőségi sági pályát. A fiúk legtöbbje a fémváltozást kell elérnünk. A másik lehetőség, segíteni azoknak a tanulókIpar után érdeklődik, a lányok pedig a legszívesebben a fodrász, vagy a nak, akik gyengébb eredményt érnek varrónői pályát választják. Ha megel, s nem bírják jól a szlovák nyel- kérdezzük, miért, sokan közülük nem vet, hogy tanoncidejükben anyanyel- tudják megindokolni. vükön tanulhassanak. RACZ OLIVÉR, ISKOLAIGAZGATÓ, KASSA: 2

Az alapiskolát végzők kb. 25 • százaléka jelentkezik továbbtanulásra. Általános műveltséget nyújtó középiskoláink hálózata sűrű. Az Az évek óta elért ered- arra érdemesek továbbtanulási lehe— mények világosan és el- tősége tehát ezekben biztosítva van. gondolkoztatóan bizonyítanak: az érdeklődés középpontjában az iparisko Megítélésem szerint szükséges lenne elektrotechnikai szakiskolát, vagy Iák elektrotechnikai, műszaki ágaza- valamelyik fémipari mellett Ilyen tai állanak. Ezt követik a gépészeti osztályokat nyitni. Az egészségügy szakok, csak azután következik a ko- mennyiségi és minőségi fejlődése hászat, építészet, s csak újabban kezd újabb magyar tanítási nyelvű egészerőre kapni éveken át tartó kullogá- ségügyi középiskola megnyitását kösából — a mezőgazdaság. Vélemé- veteli, több szakkal. Tekintettel Szlonyem szerint komoly hiba, hogy a vákia iparosítására, indokolt lenne a főre eső főiskolai végzettségű dolgo- szlovákiai magyar dolgozók tudatázók számával rögtön a Szovjetunió és ban a többet-tudás, a tovább-tanulás az Amerikai Egyesült Államok mögött igényét. N Az elmondottakhoz, a szakoktatás népgazdasági hasznossága bizonyítására hadd hivatkozzunk a szovjet tudósok felmérésére, mely szerint 1960-ban a szakképzettség a nemzeti jövedelem 23 százalékos növekedését eredményezte. Hasonló következtetésre jutottak az amerikai közgazdászok is. Ha figyelembe vesszük népgazdaságunk távlati terveit, a szakképzettség iránt megnövekedett igényeket, kétségtelenné válik, hogy a csehszlovákiai iskolaügy keretében a magyar tannyelvű iskolák színvonalának emelése, s a társadalmi érdekekkel öszszefüggő harmonikus fejlesztése elengedhetetlen és sürgető. S ezek a társadalmi igények lehetnek a szakoktatás hálózata módosításának döntő indokai. A délvidék sokat emlegetett mezőgazdasági jellege nem lehet akadálya annak, hogy az egyoldalú szakképzettség helyébe az országos érdekeket figyelembe vevő több irányú felkészültség lehetőségeit biztosítsuk. A meglevő magyar nyelvű szakiskolák gyakorlata bizonyltja, hogy az oktatás színvonala dolgában egyenrangúak a szlovák iskolákkal, s növendékeik az ország minden részén megállják a helyűket. Örvendetes, hogy az új tanévvel az érsekújvári egészségügyi Iskolán megnyílik a régóta tervezett magyar tagozat. Áldásos volna a Schulz elvtárs által javasolt önálló Iskolák létesítése ls, a célszerűség azonban — érzésünk szerint — azt követeli, hogy a közeljövőben mindazokon a szakiskolákon megnyíljék a magyar tagozat, ahol ezt a társadalmi és gazdasági érdek, s a lakosság igényli. A gazdaságosság igényeit és az oktatás optimális feltételeit nézve ugyani* a szakiskolák esetében a 20—24 osztályos iskolák létesítése a cél. A nemzetiségi iskolák esetében — az egyedi jellegű iskolák kivételével — ez nemcsak szervezési szempontból (diákotthonok stb.) okoz gondot, hanem a területi tagoltság szempontjából is. Ezért véleményünk szerint — a sok esetben jogos fenntartások ellenére — a közösen szervezendő iskolák révén érhetünk el gyors javulást. Ezeknek az iskoláknak azonban nemcsak a feltételeit kell javítani, hanem státusukat is szilárddá tenni. E kérdés megoldásával nemcsak a magyar tanulók érvényesülési lehetőségét szélesítjük, hanem pártunk nemzetiségi politikája szellemében hatékonyan elősegítjük azt ls, hogy a magyar dolgozók a cseb és szlovák dolgozókkal vállvetve, több tudással, szakértelemmel felvértezve munkálkodhassanak a szocializmus építésén hazánkban. A napjainkban egyre inkább tért hódító ökonómiai gondolkodás a munkatermelékenységet helyezi előtérbe. Az anyanyelvi szakoktatás aránytalanságainak kiküszöbölése, s a koncepcionális kérdések megoldása lényegében ezt a folyamatot segíti és sürgeti... S végsősoron a nemzetiségi iskolák jövőjéről is csak ilyen viszonylatokban lehet igazán beszélni. F6N0D ZOLTÁN 1985. december 30. * §ZÖ 7