Új Szó, 1965. december (18. évfolyam, 333-362.szám)

1965-12-24 / 356. szám, péntek

>2 Jsqaiaosp -5901 'VAVl SíiV^l 3 ^OTEnaw ozs ín zw •ABisnBjg 'eí?pujo/tu jb|biibaqpbi>i bpabj<j b Bjraoífi jssizai pasapaia esnzssajSuo>| nx ejjjej eissuniuiuojj eppizsiiasj pótolni, a termelési alapok Intenzívebb és jobb időbeli kihasználása érdekében. Emellett teljes mértékben tiszteletben kell tartani az együttműködő ágazatokkal való kapcsolatokat, főként a villanyáram-fogyasztás és a szállítás egyenletességét. A munkaidő lerövidítését olyan folyamatnak kell tekinteni, amely növeli a népgazdaság hatékonyságát. Rendszeres intézkedésekkel kell javítani az élet- és munkakörnyezetet. Ezen a téren növelni kell a vállalatok gondoskodását és felelősségét, a nemzeti bizottságok jogkörét, s e célból fel kell használni a gazdasági eszközöket is. Az anyagi érdekeltség fokozása érdekében döntő elvnek kell tekinteni a munka szerinti jutalmazás elvét. A munkadíjazásban következetesen meg kell szüntetni a nlvellizációt, és biztosítani kell a bérek teljes preferenciáját a munka szakképzettséget igénylő volta, felelőssége és bonyolultsága alapján. Gondoskodni kell arról, hogy az országosan megállapított bértarifák ebben az irányban megfelelő megkülönböztetést biztosítsanak, és nagyságuk elősegítse a progresszív termelési ágazatok fejlődését. A dolgozók valamennyi kategóriájánál fokozatosan növelni kell a munka díjazásának mozgó összetevőit, elsősorban a vállalatok és a vállalaton belüli központok általános gazdasági eredményeitől függően. Semmi esetre sincs szó valamilyen tizenharmadik fizetésről, hanem a gazdaság tényleges eredményeiben külön kifejezett hányad ez. Ez arra az időszakra vonatkozik, amelyen belül ezeket az eredményeket megbízhatóan értékelni lehet. A vezető dolgozóknál emellett a hosszabb tartamú érdekeltség elvét érvényesítjük. A nem termelési szféra területén fokozatosan denivellizációs intézkedéseket valósítunk meg, ugyancsak a belső források mozgósításával egyidejűleg úgy, hogy a kereseti színvonal ne maradjon le a megfelelő ipari kategóriák bérszintje mögött. Erőteljes bérdifferenciáclóval, valamint az anyagi érdekeltség következetes érvényesítésével, mégpedig nemcsak a bér mozgó elemeinek megvonásával, hanem t veszteségek pótlásának szigorú megkövetelésével ls támogatjuk ezt. Számolnunk kell azzal, hogy a vállalatok teljes felelősséget viselnek az általuk okozott károkért és selejtért is. Az anyagi érdekeltség és a felelősség növelése megköveteli, hogy sokkal jobban dolgozzanak, hogy megjavuljon a munkaerkölcs, és fokozódjon a munkáért viselt felelősség — az igazgatótól kezdve minden egyes dolgozóig. Az anyagi érdekeltség növelése érdekében stabilizálni kell a piacot, a közszükségleti árucikkek gyártása és behozatala meggyorsításához szükséges feltételek megteremtésével. Olyan árpolitikával, amely a költségek és a kiskereskedelmi árak fejlődésének szorosabb kapcsolatára irányul, biztosítani kel! * kínálat és a kereslet összhangját. E célból meg kell gyorsítani a közszükségleti, élelmiszeripari, vegyipari és gépipari ágazatok fejlődését. Ármegkülönböztetéssel lényegesen növelni kell az egyes árufajták választékát, hogy lehetővé tegyük a lakosság valamennyi kereseti csoportjánál a szükségletek folyamatos kielégítését. A népgazdaság szükségleteivel és feltételeivel összhangban kell felhasználni a fogyasztói hitelt. A piac élelmiszerellátásánál meg kell javítani a lakosság élelmezését, főként az állati fehérjék, elsősorban a tej és tejtermékek (különösen a gyermekeknél és az ifjúságnál), a gyümölcs és a zöldség hányadának növelésével az étkezésben. Az egyéni fogyasztás növekedésében továbbra is alapvető Irányzatnak tekintjük az ipari közszükségleti cikkek, főként az ideiglenes és hosszú tartamra szóló közszükségleti cikkek fogyasztásának gyorsabb növekedését. Maximális hatékonyságot és gazdaságosságot kell elérni a társadalmi fogyasztási alapok kihasználásában. Abból kell kiindulni, hogy egész társadalmunkban azt, hogy megnövekedjen szerepük a piacon, és a vállalatokat a szolgáltatások bővítésére és javítására ösztönözzék. A szolgáltatások jövedelmezősége kérdéseinek megoldásában kell elérnünk a gazdasági, társadalmi, és állami élet érdekeit, reálisabb Irányvonalát kell érvényesíteni. A jövőben társadalmi forrásokból csak a nevelés, művelődés, egészségügyi gondoskodás, az aktív népesedési politika, a szociális biztosítás stb. költségeit fedezzük, amelyeket nem lehet saját jövedelemből fedezni. A társadalmi fogyasztás valamennyi szakaszán el kell mélyíteni a gazdaságosságot, tekintetbe kell venni az értékszempontokat, és célszerűen kell kombinálni a tl*. Mj zetett és ingyenes szolgáltatásokat. E szolgáltatások biztosításánál növelni kell a vállalatok és a nemzeti bizottságok részvételét. 15. A XII. kongresszus irányvonalának kidolgozása a további időszakban új ötleteket ad a szocialista társadalom építésére. Látható, hogy ez hosszan tartó, Igényes folyamat lesz. Attól függ majd, milyen hatékonyan tudjuk felhasználni a szocialista gazdaság összes lehetőségét és a múltbeli fejlődés folyamán kialakult nagy pontenciális tartalékokat. Ehhez azonban a gazdasági folyamatok gyökeréig kell hatolni, meg kell ismerni a negatív jelenségek és Irányzatok okait, következetesen kell Irányítani a szocialista építést, sokoldalú gazdasági mérlegelések alapján kell dönteni, növelni kell a munka minőségével szemben támasztott igényeket, jobban ki kell használni a gazdasági fejlődés forrásait, többet, jobban és olcsóbban kell termelni, s célszerűbben kell felhasználni a társadalmi munka eredményeit. A népgazdaság valamennyi ágában, a szakágazati igazgatóságokban, a vállalatokban és üzemekben, minden egyes párttagban és a köztársaság minden polgárában el kell mélyülnie a társadalmi tulajdon gyarapításáért — a szocialista gazdaság alapjáért viselt felelősségérzetnek. II. A SZOCIALISTA TARSADALOM ÉS ALLAM FEJLŐDÉSE 18. A kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet időszakában alapvető társadalmi átalakításokat valósítottunk meg, kiküszöböltük az ellentétes osztályérdekek feltételeit, és így létrejöttek az egész szocialista társadalom, valamint az egyes társadalmi csoportok és egyének alapvető érdekei összhangjának feltételei. Az osztályharc így egyszer s mindenkorra elvesztette belső szociális alapját. Hazánk lakossága szociális összetételét a múlt évben 58,1 százalékban munkások, 29,2 százalékban egyéb alkalmazottak, 8,6 százalékban szövetkezeti parasztok, 1,1 százalékban egyéb szövetkezeti termelők, 0,1 százalékban szabad foglalkozásúak, 2,5 százalékban kisparasztok és 0,4 százalékban kisiparosok alkották. A lakosság túlnyomó többségét a szocialista szektorban dolgozók képezik. A szociális összetétel megváltozása és új minősége objektív alapot teremt társadalmunk politikai és erkölcsi egysége további megszilárdításához. Ugyanakkor azonban különböző érdekek nyilvánulnak meg a szociális hovatartozás, a társadalmi munkamegosztás stb. alapján. Az új társadalmi viszonyok megteremtik a feltételeket ahhoz, hogy a társadalmi különbségek leküzdfcére irányuló törekvés összhangban álljon a szocializmus fejlődésével, és elősegítse a társadalom progresszív előrehaladását. A kistermelés csökevényei, a kistermelési gazdasági módszerek hagyományai és elemei mellett találkozunk különféle társadalomellenes, lényegében kispolgári elemekkel ls az emberek gondolkodásában és 'cselekedeteiben. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt sem, hogy a kapitalizmus és a szocializmus között nemzetközi méretekben folyó harc különféle hatással van társadalmunk polgáraira, és a "burzsoá rendszer különféle szokásait és előítéleteit eleveníti meg bennük. A fő erő, amely nemcsak a gondolkodásban és gyakorlatban mutatkozó helytelen irányzatok leküzdésére, hanem a társadalom valamennyi része különböző érdekeinek és építő erőfeszítéseinek egyesítésére is képes, a munkásosztály. Nem Indokoltak és helyesek azok a nézetek, amelyek ezt tagadni igyekeznek, mert a valóságban a szocialista társadalom politikai és eszmei alapjai ellen irányuló idegen érdekek malmára hajtják a vizet. A munkásosztály vezető szerepének Jogosultságát és szükségességét a szocializmus és kommunizmus építésének időszakában is az adja meg, hogy a munkásosztálynak a fő érdeke az ipari nagyüzemi termelés korszerű módszerével és a termelőeszközök társadalmi tulajdonával összefüggő társadalmi haladás. Ezenfelül a társadalom legnépesebb és legjobban szervezett alkotórésze. Mindennek következtében hivatott továbbra is teljesíteni forradalmi, társadalmi küldetését, amelynek egyetlen más osztály vagy szociális csoport sem tehet eleget, 21