Új Szó, 1965. december (18. évfolyam, 333-362.szám)

1965-12-24 / 356. szám, péntek

ul 'osqpiaquiasap -S96T 'b8?jj VOYSXXOZIH IINOJZQM VÍXHyd VISINnKWOM V1M¥A01ZSH3SD •Bfpsiuiiod }jpd e uassaqinsaAuaAj^ UJ?ZSB3(BZS uapuiui 5iunj319 lUIJBpBSJ?} |S?SBPZBS ASOU 'ZOljqB gZZOll injpt IBS -S5}IA!}3(B upSioduiBUg S9 -BSjunui nj)ojÁ3<su '[BAgsgpni qqo|3a( (BAiejeieizsBd -Bi SBPZBS gzo8(op s? B}siunuiuioj( uapu,m '>|a)azaA.iazs nuiepBsjgj B 'sjaAJazs­sg 5)8}azaAJ9zs}j?d B A8oq 'JiunsgpgzgASSaw "HeuBÍiBiSojispu? zoqstoiBisoABf s íj zaq5i9S9jajzajiJ9Aej( B zaqjpzs A8oq "nzsaÍJai gia B[gzo3)op uapuiui ^upz -Bij s JJgd B íiasjzg; jjaugsgijzsgjigia snzssaaSuoJi 'IIIX b ägsjjozia Huodzgx v. •JiunssBiiJEJB lasjauiiazgAS qqBfn uBqsiunajBq sgzg3( IJOAJA ugsninztiepozs s s? Jagspgjjjoraap B 'íJggjfgqSpnA B 'uaip snuizueiJsduii ZB ASoq 'ZOIIUB ina -?í?zzoq pAgfaja uapuiui si BjqqgAO} pAgsgiazaA jfunjjgd adgu BiJigAoizsqaso S| IBA?S9LBL80JS!ŔII9 jpugSgsqqg} guioAuipj wupd ugAjsa} B UOA usqSuBqzssg gipji A(aui 'i^ssaAi -aq BS$)JB)BSBUI jjoiisnuu} uequxoieSzom a ejiO-ijAuoziqaq si iaAiasgAJtaagj gzigo jps?}jpj?nzs sfaugSgsASs lujuai uio[eSzoui eisjunwuioji izgJijazuisu B >iun}jt;d •BUOljsojziq ígs9iBjzoSgJiA[8j 9IBPI05I0S ;U(UIB[BA 'igsgpo[Íaj sa>igq s? igiazApu izgjiiazuiau 5(un8gsBSj?izg3| ejsippozs BjjoijpapiizsSani 3(uniBuoAAu?.ii IBJJUK -oduw — gindsiB ugjiunS^sjaAgzs (jgAjssi opgzpj zongiunpUozs B — íjgzonsi u5snzsssjSuo>i 'nx dMSO « Ä8oq ';ioposoAuoziqaq jjbib gpi liana Sippa z\£ * •j(§uuai §AOjaqsi )?S?zo5(S3?UBI izgsoazuiau UIOIBSZOIH ejsiunuinioai B uaqopi gppjSaui jpAjaiuB 'ja^aiajgjpj Qzaupaq B )BJ(OZB luzoqajjgi IPH UBsoiBzojfoj s IBAJJJUNUI satupam A8oq 'JINFILBA JBAP ZB }ZV 'jBJíunDJBq sgzgj( s? }B5(uigp5iB sgzgji ugia uiazs SIGSIJBJ jjvjuapuiw s '[B^JIOJJ?d IJ^AJSOJ B noisiosadBJi niepjo -5|os s 9 ja>i B i>t 5JBUB(pozoJ(B}Uoq uasaSajpAai s BSPSJ}ozp>(aez[aj gAŽnÄu uiaAja snuiziuiuai —snuizixJBtn B 5jBu5iunmiB8zoui JIGFLPA gssoaozs Aäoq 'J)!P03)[B3IUNUI i UOZB s; Bjqq^AOi uaqgmanazs jpuiBsijAjqpj BÍgzoj([9|B) riSaual AJ}B}(nzuoj{ JJOJJBJ -8aui UBqgsniDjpm S96X spuigpsiAdgsi JIOJAGD IJ^aisbi B s 'JJBUSI NANAUI B(BUOA -Aupai OJ NGIAÍISJ SG jjgjiunmisi UOIIOSPZOSISDEUBÍ IBAUZSOUI "0961 S? YS6i ZB JIBUUIOIBSZOIU BjsiunuiuiOJi B s UBq?}Bpnj aS^ssgiaiaj izg}{;azmau JJISO V, •;aziA B 3!?íl(Btl BJgUI -IBUi snmziiBiJadmi ZB UBAjuiafqo s }B3iunDaBq sgzgu tuana igaa GPJFBAJSPIIA B 5IILJ8UAA8 !B3IJIN!9puB8BdoJd luana giunjafAOZs B s^ DJJZS ZB S 'gia JJAUZGPJ 13Jiai9}uaua qqBfp aaASa 'I^SgsASagpsiB siunraiBSzoui >IGUOIJSBJNIA UBJJOZOJBJBH •}U9J1 LASIAPJG sgzgsj UIOIBSZOUI B JS^JJBIB S BUI SÍJJAJ JIBIJOJISNUSJ mau JFGIAZAA IBUJ3I v 'UOíjpui lojejpfpBquioiBSBj sauanajalAOZS 'saig 'qqBfu si uBqjfodBugq iqqgjnSai B S^soiazaA B za 'Saigzasjuana 'joSusqzssiA gzaApajf uaqaSgsgiazaA JJI i IBUJM b JIAJJAIIAJI uiau 8ippapuitn UBquozB LAS^AJJAJGJ J^ZS zv 'IBAS^J^J BJSIU -nuiuioM giunjafAozs B SIJVPÜOZS Sg jgSgssaSasJiozs })GP3]B sgzgs) B S 8gsA8a ZB jjjgSaui aSgsqqgj guioAuipj 3(OiJ?d laaAjsaj v "6161050(1611 GIBA IBAVAUBUIJOJI 8?SBS -JVJzgjfdgN íeujji B s iBHagd BJSIUIIUIUIOJI IBUJM B uo(IN3(BIB uaqqgzaApasi ASoq 'JJAJ uaqgsiapj? J[BUUB TA^AAIAUIB 'si asadgi ozaAuauiapzaj] soiuoj sotupzs BHOJ -jAuozjq }zg 'uaqsiasgpagsi ojuug }g8gsA8a UIOIBSZOOI B JPSPJJBJBSBOI nojuojSaui s BJSIIBUOPBTIJAJUI 3JBUP8?S;}ozig nuodzgM DMZS ZB unsaaq BJASBU KunjJea •zoqssvAjAisi Janis sgzgjf B sg 'zaqSasASs ZB pzzoq }eqinj?[ BS^zpu^eiM UBiBJngpBJBUt nauiaŠgsojsqai S9 sfaujaiapnaj saASa ZB s? sgdgnsj Hozoq Bqgusqzssg uaddg^guasi uaquiazs isSSgsusna ejsijeiaad -mi ZB sg uojjsojuodzssg ZB JJBSO "jgqaai ojaq 3 ZSGSI IUIBUPA LAPD 3HA[8UIBIBA ASoq 'BS9IBJZO3UBII 3JBUUB s? raaiapzBJi usnajamaizsaSua LUANA snuiziiBiaaduii ZB Ä munkásosztály a szocialista rendszer már elérť vívmányainak" következetes védelmezője. A munkásosztály vezető helyzetétől függ a szocialista demokráciá­nak és államiságának további fejlődése a szocialista és kommunista távlatok Irányában. A munkásosztály vezető társadalmi szerepét csak a többi dolgozóval szövetségben, a parasztság és az értelmiség alapvető érdekeivel és célkitűzé­seivel összhangban érvényesítheti, ami megszilárdítja a munkásosztály jelen­tőségét és helyzetét, és az össztársadalmi tényező erejét adja neki. A kommunista párt és a szocialista állam tevékenysége a széles Nemzeti Frontra, mint a munkásság, a parasztság és az értelmiség politikai szövetségére támaszkodik, amely kifejezésre juttatja egész népünk alapvető gazdasági, politi­kai eszmei és kulturális érdekeinek egységét és felzárkózottságát Csehszlovákia Kommunista Pártja körül, amely politikájában kifejezi a nép érdekeit és célkitű­zéseit, s céltudatosan megszervezi azok megvalósítását. A Nemzeti Front szer­vezetileg továbbra is kifejezi a társadalmi szervezetek és a többi politikai párt egységét, amelyek elismerik a CSKP vezető szerepét. 17. Társadalmunk megteremti az előfeltételeket a szocialista nemzetek: a cse­hek és a szlovákok, valamint a többi nemzetiség további fejlődéséhez és felvirágzásához, megteremti kölcsönös megértésük és baráti együttműködésük előfeltételeit. A cseh és szlovák kerületek közötti eddigi fokozatos politikai, gazdasági, szociális és kulturális közeledés és kiegyenlítődés azokról a nagy lehetőségekről tanúskodik, amelyeket nemzeteinknek és nemzetiségeinknek a szocialista rendszer és a párt marxi—lenini nemzetiségi politikája nyújt. A szocialista társadalom egységes csehszlovák gazdaság alapján való további sikeres építése fő biztosítékának pártunk a párt internacionális egysége további szilárdítását és fejlesztését, egységes fő irányvonalának megvalósítását tekinti. Hazánk két nemzete és a többi nemzetiségek létérdekeivel összhangban a párt tovább folytatja az egyes területek lemaradásának kiküszöbölését, amely a történelem folyamán alakult ki, továbbá a lakosság munka- és életfeltételeinek kiegyenlítését a gazdasági hatékonysággal összhangban, úgy, hogy a kevésbé fejlett területek elsődleges fejlesztésével párhuzamosan megfelelő arányban növekedjék részvételük is a nemzeti jövedelem kialakításában és felhasználá­sában. Jelentős lépést tettünk a nemzeti kultúrák fejlesztésében is, emellett nemcsak elsősorban a cseh és a szlovák kultúra párhuzamos fejlesztéséről van szó, hanem mindenekelőtt kölcsönös közeledésükről és hatásukról, valamint gazdagításukról is, ami erőteljesen befolyásolja a szocialista csehszlovák művészet és kultúra új értékeinek kialakítását. E folyamat mozgató erői a múlt haladó hagyományai, főként a forradalmi munkásosztály harci hagyományai. E hagyományok céltu­datos ápolása és felhasználása ihletően hat szocialista kultúránk további fej­lődésére. A CSKP gondoskodni fog arról, hogy a nemzetiéégi kapcsolatok és gyakorlati megvalósításuk terén hozott fontos párthatározatok — ha ez célszerű — jogi normákban is kifejezésre jussanak, és hogy a nemzetiségi összetételt valamennyi szakaszon tiszteletben tartsák a kádermunkában is. A párt nemzetiségi politikája konkrét feladatainak megoldása gazdasági, szo­ciális és kulturális téren a szocialista demokrácia elmélyítése és kibővítése során nem hat automatikusan az emberek tudatára, s ezért egyidejűleg meg kell magyarázni offenzív, hatékony agitációval és propagandával politikai, esz­mei téren e kérdések értelmét és jelentőségét. 18. Társadalmunk jelenlegi fejlődési szakaszának alapokmánya — a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság új alkotmánya államunkat a szó legnemesebb értel­mében vett népi szervezetként jellemzi, amelyben a dolgozó nép a munkásosz­tállyal az élén hozott létre. A szocialista állam, az állami szervek tekintélye egyre inkább a dolgozók széles tömegeinek bizalmából és aktív támogatásából fakadó tekintély. Az állam tekintélyének kialakítása és megszilárdítása elsősor­ban azon az úton halad, hogy növekszik a társadalom minden egyes tagjának öntudatos és felelősségteljes részvétele a politikai életben, közigazgatásban As irányításban, továbbá a szocialista demokrácia érvényesítésének útján halad a mindennapi társadalmi és állami élet valamennyi területén. A munkásosztály diktatúrájának állama nálunk teljesítette f6 történelmi leöl­jük" köztársaságunk gazdasága műszaki színvonalának céltudatos emelésére. Támogatni fogjuk a világkereskedelem fejlődését és normalizálását, s minden diszkriminációs akadály eltávolításáért fogunk küzdeni. 14. Az életszínvonal további fejlesztésének útjai. Az életszínvonal fejlődése fő útjának az elosztás biztosítása szempontjából a Központi Bizottság az anyagi érdekeltség növelését tekinti. Az anyagi érdekeltség a termelés és a hatékony­ság fejlődésétől, az egyén és a társadalom érdekeinek közvetlen összekapcso­lásától függ majd. Egyre jobban segítjük a gyermekes családokat, fokozatosan egyesítjük e segítség különféle formált (például lakbérengedményt stb.), még­pedig a családi pótlék keretében, amely ennek következtében megfelelően emelkedik, s jobban tekintettel leszünk a sokgyermekes családokra. Az élet­színvonal fejlődésére kihatnak a szükségletek kielégítésének formáiban bekö­vetkező változások. Javul a közszükségleti cikkekkel való ellátás, ugyanakkor azonban jelentősen megnövekszik az életszínvonal többi összetevőjének fontos­sága is, amelyek együttesen alakítják ki az életstílus megváltozásának feltételeit és jellemzőek az iparilag fejlett országok lakossága szükségleteinek fedezésére. E változás kifejezésre jut abban, hogy fokozatosan megnövekszik a szükségletek fizetett szolgáltatások formájában való kielégítése, a lakásokkal, a háztartási munkák villamosításával, gépesítésével kapcsolatos fokozott Igények kielégítése. Egyre nagyobb mértékben elégítjük ki a kedvezőbb élet- és munkakörnyezet kialakításával, a szabad idő meghosszabbításával s ennek keretében az egyre sokrétűbb tevékenység kifejtésének, így a szakképzettség és a művelődés, de ugyanakkor a motorizmus, az üdülés, az utazás fejlődésével szemben támasztott fokozódó igényeket. Az életszínvonal fejlődése fő irányának nem a mennyiségnövekedést, hanem minőségi oldalainak Javítását kell tekinteni. Ez elsősorban a jobb lakásfeltételek megteremtését követeli meg, és le kell küzdeni azokat az akadályokat, amelyek a Központi Bizottság lakáskérdés-meg­oldásról hozott határozata teljesítésének útjában állnak. Biztositanunk kell a feltételeket ahhoz, hogy több lakást építhessünk, nagyüzemi módszerrel és önsegéllyel, bővíteni kell az építkezési kapacitást, a lakásépítés céljaira elegendő építőanyagot kell biztosítani, a piaci alapokon is növelni kell az előre gyártott épületelemek gyártását, családi házak és családiüdülő-berendezések céljaira. A nemzeti bizottságoknak megfelelő időbeli előnnyel kell gondoskodniuk az építő telkek előkészítéséről, rugalmasabbá kell tenniük az építkezések megkez­désének eddigi eljárását, határozottabban kell megoldaniuk a lakásaiao karban­tartásának fogyatékosságait, és intézkedéseket kell foganatosítaniuk, hogy a lakosság nagyobb gondot fordítson a lakások karbantartására és korszerűsíté­sére. E célból lényegesen megnövekszik, a lakosság, a vállalatok és a nemzeti bizottságok részvétele a lakásépítés valamennyi formájában. A lakások túinyomó részét szövetkezeti építkezéssel biztosítjuk. Az 1966. évi és a következő évek gazdaságfejlesztési tervében a nemzeti bizottságok különböző fokain meg kell teremteni a különféle építőanyagok helyi termelése fejlesztésének tartós előfel­tételeit. Nem lehet tovább halogatni a lakosságnak nyújtott szolgáltatások méretei és minősége növelésének elvi megoldását. Ez megkívánja, hogy a szolgáltatások fejlődésében bekövetkezett stagnációt mindenekelőtt az anyagi-műszaki aláp színvonalának új technikával való emelésével küzdjük le. A szolgáltatások és javítások kapacitásának bővítésénél megkülönböztetetten kell eljárni az egyes helységek nagysága és fontossága szerint, a vidéken mindenekelőtt a kisebb városokban és községekben lévő hálózatot kell kiépíteni. Meg kell javítani a bel kereskedelem szolgáltatásait. A közlekedés terén jobban kell kielégíteni a lakosság szükségleteit, és meg kell oldani a közlekedés ráfizetésének kérdését. Emelni kell a személyszállítás színvonalát, ugyanakkor döntő módon meg kell oldani az országúti hálózat állapotát. Meg kell kezdeni a munkaidő heti 42—40 órára való fokozatos lerövidítését az ötnapos munkahét bevezetésével. Az egyes szakaszokban a vállalatokban csak akkor lehet a munkaidőt lerövidíteni, ha ennek feltételeit saját forrá­saikból teremtik meg. A munkaidőt a belső tartalékok mozgósításával, a tör­vényes munkaidő teljes kihasználásával, a műszakok számának növelésével keit V-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents