Új Szó, 1965. december (18. évfolyam, 333-362.szám)

1965-12-24 / 356. szám, péntek

Világ proletárjai, egyesüljetek. 1 ÜJSZO SZLOVÁKI A KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA BRATISLAVA 1965. DECEMBER 24. PÉNTEK XVIII. ÉVFOLYAM 336. szám Ára 30 fillér A kelet-szlovákiai kerületi pártbizottság üléséről ÉRTÉKEK — TERVEN FELÜL A napokban ülésezett az SZLKP kelet-szlovákiai kerületi pártbi­zottságának plénuma, amely Ián F i 1 o elvtársnak, a pártbizottság titkárának részletes beszámolója alapján értékelte a kerület ipari fejlődésének ez évi eredményeit s megtárgyalta az 196B-os év, vala­mint a negyedik ötéves terv, tehát az 1970-ig várható fejlődés távla­tait. Filo elvtárs beszámolójában rámu­tatott, hogy az elmúlt évhez viszo­nyítva 1965-ben közel 15 százalékkal növekedett az ipari termelés. Az el­telt 11 hőnap alatt a kerület az ipa­ri bruttótermelést 102,7 százalékra teljesítette s tekintettel a CSKP kö­zelgő XIII. kongresszusának tiszte­letére tett értékes felajánlásokból eredő igyekezetre, feltételezhető, hogy az iparvállalatok az év végé­ig 150 millió korona értékű többlet­termelést érnek el. Sikeres a tervteljesítés a nemzeti bizottságok által irányított vállala­toknál is, melyek 54 millió korona értékű munkát végeztek terven fe­lül. A lakosságnak nyújtott szolgál­tatások tervét a vállalatok 3,2 mil­lió koronával túlteljesítették. A kerület Ipari üzemei az export­feladatok tervét 119,1 százalékra teljesítették és az előzetes számítá­sok szerint ezen a szakaszon az év végéig közel 80 millió korona érték­ben túlteljesítést érnek el. A leg­jobb eredményeket a Szlovák Mag­nezit Művek, a prešovi Ipari Auto­matizációs Vállalat és a vasércbá­nyák mutatják fel. Már most biztosítsa karácsonyi számunkat! December 25-én (szombaton) Jelenik meg színes, gazdag tartalommal: • Karácsonyest — fenyőfa nélkül — Kis írások azokról, akik a ka­rácsonyestet munkahelyükön töltik • Sziget volt a tengerben — A pati gátszakadás szemtanúja emlékezik • Emberségesen — Gondolatok az emberek egymás iránti viszonyáról • Fekete-völgyi remete — Egy család magánya a végtelen erdőrengetegben • A város ütőerén — Riport a fekete por karácsonyi fénnyé válásáról • Holdfényben a folyón — Fábián Zoltán novellája • Magyarok Prágában — Duba Gyula írása • Az író nem hallgathat — Látogatóban Anna Seghers írónőnél • Nyolc művész válaszol — Müvésznagyságaink az 0j Sző 2 kérdésére felelnek • Hallgatnak az ágyúk — Miről regélnek az egykori rabszolgagyűjtő afrikai erődök • Elba múltja, jelene — Egy olasz sziget színes története • Heti TV és rádióműsor • Keresztrejtvény Ünnepi számunkat a Posta Hírlapszol­gálat karácsony napján — december 25-én kézbesíti. Szerkesztőségünk gondoskodott arról, hogy az esetleges rossz időjárási vi­szonyok ellenére is az Oj Szé kará csonyi száma szombaton reggel min­den postahivatalban kapható legyen. Lapunk december 26-án (vasár nap) nem jelenik meg. Hétfőn, de­cember 27-én a szokásos terjede­lemben Jelenünk meg. A beszámoló hangsúlyozta, hogy 1966-ban a kerület ipari termelése további 18,6, a beruházási építkezé­sek terjedelme 17,3 százalékkal nö­vekszik. Az ipari beruházások terén a ke­rületben 27 új, a kormány által is jóváhagyott építkezés veszi kezde­tét. Az ipari termelést illetően el­sősorban a Kelet-szlovákiai Vasmű kohászati részlegein fejlesztik a ter­melést, ahol a nyersvasnál 50—55, az acélnál 110—115, a hengerelt anyagoknál 40—45, a pléhnél 55—60 százalékos termelésnövekedéssel szá­molnak. A negyedik ötéves terv folyamán, tehát 1970-ig Kelet-Szlovákia Ipari termelésének terjedelme több mint két és félszeresére fokozódik és pénzben kifejezett értéke eléri a 15 milliárd koronát. —ik. OLVASÓINK FIGYELMÉBE! Lapunk mai számában (bro­súra formájában) közöljük Csehszlovákia Kommunis­ta Pártja XIII. kongresz­szusa előkészítésének té­ziseit A kötélpálya nagy előnyt je­lent a Banská Bystrioa-i Erdé­szeti Üzem dolgozóinak. A var­tovkai erdőkbe vezető kötélpá­lyán Jozef Žilák és Ján Žabka (jobb oldali képünkön) leoldják a terhet. (Foto: J. Valko — CTK) Növekedett az idegenforgalom (ČTK) — Az év végére nemcsak az iparvállalatok készítettek évi munkájukról mórleget, hanem az ország lakossága által — különösen a nyári hónapokban — sokat emle­getett ČEDOK utazási iroda is. Az eredmény dicséretre méltó: az 1965. évben 619 ezer turista érkezett ha­zánkba — több mint 505 ezer a szo­cialista államokból. A turistaforga­lom tervét az utazási iroda 112,1' százalékra teljesítette, és jövedelme 267 millió koronával növekedett az elmúlt évihez viszonyítva. A ČEDOK kötelékébe tartozó szállodák már december elején teljesítették az évi tervet, és bevételük 43 millió koro­nával volt nagyobb mint az 1964. esztendőben. A ČEDOK 1966. évi tervei lehe­tőséget nyújtanak hazánk polgárai­nak ahhoz, hogy hosszabb vagy rö­videbb ideig tartó üdülésre eljussa­nak a Szovjetunióba vagy Lengyel­országba. Megláthatják Varsó, Krak­kó, Wroclav szépségeit és ellátogat­hatnak a Német Demokratikus Köz­társaságba is. A lengyelországi utak során újdonságként bevezetik az ún. félpenziós rendszert, és az érdeklő­dők jelentkezhetnek kirándulásra, amelynek keretében hajón eljuthat­nak Koppenhágába, Oslóba és Ber­genbe is. Egymillió hektoliter sört főztek (CTK) — Ez Idén 1 millió hekto­liter világos, 12-es „Prazdroj" sört főztek a plzeüi sörgyárban. A plze­iíi sörfűzőknek hasonló kimagasló sikert csupán kétszer — első ízben 1913-ban — sikerült elérni. 1970-ig átépítik és korszerűsítik a sörgyárat, ahol e munkálatok befe­jezése után évente 200 000 hektoli­terrel több világos „Prazdroj" sört főzhetnek. A Jindrichüv Hradec melletti otíni Jitka nemzeti vállalat dolgozói egy hónappal a határidő előtt üzembe helyezték az újonnan épült pamutfonodát. Az üzemet korszerű szovjet és csehszlovák gépekkel látták el, melyeknek segítségével a dolgozók magasabb munkaterme­lékenységet érnek el. (ČTK — J. Šaroch felv.) DEL-VIETNAM Mégis megvalósul a tűzszünet • U Thant a vietnami kérdés békés rendezését sürgeti • Brit közéleti személyiségek bírálják az amerikai kormány vietnami politikáját Saigon (ČTK) — Az amerikai és a dél-vietnami katonai parancsnok­ság csütörtökön elrendelte, hogy de­cember 24-én 18 órától december 25­én éjfélig j helyi idő szerint) szün­tessenek tüzet Dél-Vietnamban, és szüneteltessék a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság ellen végrehajtott légitámadásokat. A parancs megle­petést keltett, mert az amerikai csa­patok saigoni képviselője szerdán még azt állította, hogy az amerikai katonáknak 365 napot fizetnek, ezért karácsonyeste is harcolni fognak. Washingtoni hivatalos helyek egye­lőre nem kommentálják a tűzszüne­tet. A karácsonyi tűzszünetet eredeti­leg a Dél-vietnami Nemzeti Felsza­badítási Front kezdeményezte, ami­kor december elején 12 órás tűzszü­netet ajánlott fel karácsonyestére. A vietnami néphadsereg alakulatai szerdán négy támadó amerikai repü­lőgépet lőttek le. Három repülőgépet Quang Ninh, egyet pedig Hai Duong tartomány fölött tettek ártalmatlan-' ná. A légvédelem több amerikai re­pülőgépet megrongált. U Thant ENSZ-főtitkár újévi üze­netében leszögezte: „Meg kell szűn­nie a vietnami háborúnak és meg kell kötni a fegyverszünetet. Utána gyorsan következhetnének a tárgya­lások és beköszönthetne a béke." A főtitkár hivatkozott a vietnami há­ború beszüntetését követelő pápai üzenetre is, amely a közelmúltban látott napvilágot. „Felhívásom nem üres szó, mert meggyőződésem, hogy milliók érzel­meit és vágyát fejezi ki" — folytat­ja U Thant. A főtitkár erőszak és rettegés szülőjének tartja a vietnami háborút, amelyben a nagyhatalmak' viszonyának veszélyeztetését látja. Ez a háború az egész világot veszé­lyezteti — állapítja meg U Thant új* évi üzenete. A londoni Times egész oldalt be­töltő hirdetésként nyilvánosságra hozta 38 angol író, tudós, lelkész és művész levelét, amely élesen bírálja az amerikai kormány vietnami poli­tikáját. Az aláírók között van Ben­jámin Britten zeneszerző, Graham Greene író, Michael Redgrave szí­nész, Dickson Wright sebész, Paul Johnson, a New Statesman hetilap főszerkesztője, négy püspök és más személyiségek. Követelik, hogy az Egyesült Államok szüntesse be az észak-vietnami légitámadásokat, is­merje el jogérvényes képviselőként és tárgyalófélként a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Frontot, s jogi, erkölcsi és gyakorlati alapként fögadja el az 1954. évi genfi egyez­ményeket. A dél-vietnami hazafiak tegnap reggel elfoglalták a" Saigontól 620 kilométerre, a laoszi határon fekvő Huong Ny erődítményt. A partizá­nok Saigontól 170 kilométerre dél­nyugatra, a Mekong deltájában nagy hadműveleti tevékenységet fej­tettek ki. (Folytatás a 3. oldalon) MINDEN ESZTENDŐBEN felmerül a kérdés: mivel töltse a falvak népe a hosszú téli es­téket. Az utóbbi időben az időtöltés gondjától felment a televízió, hiszen egyre több falusi házon „ékeskedik" televízióantenna. Ez azt je­lenti, hogy a mozielőadásokon (nagyobb köz­ségekben csaknem mindenütt van moziterem), esetleg az ifjúság által betanult színielőadáso­kon kívül a tv-készülék házhoz szállítja a szórakoztató, nevelő- és oktató műsort. Téli időszakban ezért a televízió a szokottnál több mezőgazdasági szakelőadást sugároz. Am ez csak egyik formája, mondhatni „önkéntes" mődja az ismeretek bővítésének. A másik a szövetkezeti tagság szervezett továbbképzése. Erre nagy szükség van. Az egyre inkább iparosodó mezőgazdaság szakember-utánpótlása napjaink egyik lényeges feladata. A nagyüzemben sok korszerű gép dol­gozik. Az üzemszervezési kérdések ezáltal jó­val bonyolultabbak, mint a korábbi években. Ennek következtében a föld művelőjének is sokkal többet kell ma tudnia, mint valamikor. Mindenkit mégsem küldhetnek hosszabb Isko­lázásra, holott az alapvető ismereteket vala­milyen úton-módon el kell sajátítania az ete tőnek éppúgy, mint a eyalogmunkásnak, nem is szólva a bonyolult gépek kezelőiről. Az eredményes gazdálkodás elképzelhetetlen anélkül, hogv a tagság ismerje a gazdaságos­ság, a terméshozamok fokozása legalapvetőbb követelménveit A kifizetődő termeléshez feltét lenül szükséges annak ismerete hogvan lehet minél kevesebb munkával, ráfordítással többet termelni. Más szóval: senkinek sem lehet kö­zömbös, mennyibe kerül a búza mázsájának, a hús kilójának s a tej literjének az előállí­tása. S hogy az ezzel járó gond ne legyen csu­pán a vezetőségé, esetleg a csoportvezetőké, Mit tanuljanak? jő, ha mindenki szélesíti látókörét, tanul, mű­velődik. A hosszú tél, a parasztság „kényszer­pihenőjének" az időszaka a legjobb alkalom a szaktudás és az általános ismeretek bőví­téséhez. Felvetődik azonban: mit is tanuljanak a szö­vetkezeti tagok. A szövetkezeti szakiskolákon általában minden télen ugyanazt ismétlik. Az órák unalmassá válnak, hiszen az etetők, fejők többsége már ötödször hallgatja a gépi fejés előnyeiről szóló előadást. Ezek számára tény­leg nem lehet vonzó az iskolázás. Nem csoda hát, ha az utóbbi években elég gyéren láto­gatják a szövetkezeti munkaiskolákat. Ajánlatos lenne, hogy a szövetkezetekben a legégetőbb helyi problémákkal kapcsolatban 'erveznének előadássorozatot. Az a forma sem elvetendő, hogy a tagság maga mondja meg, mit szeretne tanulni. Az utóbbi időben egyné­hány szövetkezett elnök, agronómus vagy a ta­gok közül járt valaki külföldön. Örömmé! ven­nék az emberek, ha az iskolázás keretében beszámolnának az útról, elbeszélgetnének él ményeikről, így az illető szövetkezetben egy kis ízelítőt kapnának a külföld mezőgazdasá­gáról. A szocialista országok mezőgazdaságá­ban is keresik, kutatják a gazdaságos terme­lésnek, a termeléshozamok fokozásának mód­ját. Emellett a kapitalista országok mezőgazda­ságából is elsajátíthatjuk a jót, a hasznos tapasztalatokat. Természetesen, senki sem vonja kétségbe, mennyire szükséges a fő ágazatok (állatte­nyésztés, növénytermesztés) szakkérdéseinek alaposabb ismerete. Hogy miről tartsanak elő­adásokat, azt végső soron receptszerűen nem is lehet előírni. Maguk a szövetkezetesek tud­ják a legjobban, hol szorít a csizma, mi érdek­li leginkább az embereket, milyen ismeretek­ből lehet nagyobb haszna a közösnek. A pa­rasztember mindig is tervezgetett, számítgatott, s lehetőleg úgy gazdálkodott, hogy minél tel­tebb legyen a kamrája. Nem lehet ez máskép­pen a nagyüzemben sem, még a bonyolult szervezést igénylő szövetkezeti gazdaságokban sem. A SZÖVETKEZETI TAGSÁG tanulásával kap­csolatban egyébként az az általános irányzat, vagy mondjuk javaslat, hogy a szövetkezeti munkaiskolákban a jövendő időszakban aján­latos lenne a szövetkezeti tagok szociális biz­tosításáról, valamint az új munkatörvénykönyv ismertetéséről előadásokat tartani. Leghelye­sebben azonban ott cselekszenek, ahol a szö­vetkezeti munkaiskola keretében mindenkit ér­deklő társadalmi kérdésekről beszélgetnek a hosszú téli estéken. MŔRY FERENC

Next

/
Thumbnails
Contents