Új Szó, 1965. december (18. évfolyam, 333-362.szám)

1965-12-22 / 354. szám, szerda

Az értelmiség a szocializmus építésében Beszélgetés ONDREJ ASTALOŠ elvtárssal, a Galántai Járási Pártbizottság vezető titkárával A társadalmi és gazdasági életben betöltött szerepénél fogva, jelentős helyet foglal el az értelmiség a pártéletben is. Egyre több értelmisé­gi teszi magáévá a marxista—leni­nista világnézetet, s válik a szocia­lizmus építésének tudatos és aktív résztvevőjévé. Az utóbbi években emelkedő irányzatot mutat a pártba felvételüket kérő értelmiségiek szá­ma, akik tudásuk és képességeik legjavát adva, tevékenyen vesznek részt a pártéletben, a pártszerveze­tekben felmerülő problémák megol­dásában, a szocialista építés fela­datainak teljesítésében. Az értelmiség helyzetével és mun­kájával kapcsolatos kérdésekről, va­lamint az értelmiség — esetenként sajátos — problémáiról beszélget­tünk Ondrej Astaloš elvtárssal, a Galántai Járási Pártbizottság veze­tő titkárával. AZ ÉRTELMISÉG LEGJOBBJAI A PÁRTBAN — Ahogy az élet minden terüle­tén, úgy az értelmiséggel való kap­csolataink elmélyítésében is jelentős hatással volt pártunk XII. kongresz­szusa — mondja Astaloš elvtárs. — A párt és az értelmiség közti kap­csolatok elmélyítésében abból az alapvető felismerésből indultunk ki, hogy pártunk ideológiáját és politi­káját úgy érvényesíthetjük legjob­ban az értelmiség körében, ha an­nak legjobbjait az eddiginél na­gyobb számban vesszük fel a párt soraiba. Továbbá, ha az értelmiség­gel való kapcsolatainkban tekintet­be vesszük az értelmiség nem egy esetben sajátos helyzetét, problé­máit, érdeklődési körét. Ennek tud­ható be, hogy járásunkban a XII. kongresszus óta eléggé sok értelmi­ségit vettünk fel a pártba. Például az utóbbi két évben, csupán a ta­nítók közül negyvenen-ötvenen let­tek a párt tagjai. Egyébként járá­sunk párttagságának több mint egy­negyede értelmiségi. Jelentős válto­zást hozott például a tanítók tevé­kenységében, pártéletében, hogy múlt év szeptemberétől megkezdtük az iskolai pártszervezetek alakítá­sát, amit az idén tovább folytatunk. Az iskolai pártszervezetek munkájá­nak eredményei máris megmutatkoz­nak. Mert mi volt a helyzet aze­lőtt? A falusi pártszervezetek rend­szerint mellőzték az iskolák, a ta­nítók problémáinak megtárgyalását, és természetes, hogy az éreztette hatását az iskola nevelő munkájá­ban is. Ezt ml is csak most, az el­ső eredmények láttán tudatosítottuk a maga valóságában. Eddig 25 isko­lai pártszervezetet alakítottunk és ahol megvannak a feltételek rá, to­vábbiakat alakítunk. Kétségtelen, hogy ezekben az iskolákban jelen­tősen emelkedett a tanítás színvo­nala, az oktatásban elmélyült a ma­terialista világnézet és általában könnyebben oldják meg felmerülő problémáikat. Azokban a községek­ben, amelyekben gyengébb pártszer­vezetek működnek, még ha meg is vannak a feltételek az önálló Isko­lai pártszervezetek alakítására, egye­lőre nem alakítjuk meg azokat, mi­vel ezzel a falusi pártszervezeteket nagyon meggyengítenénk. — Külön kell említenem Járásunk két nagy ipari létesítményében, a vágsellyeil Duslóban és a szeredi nikkel-gyárban dolgozó értelmiségi párttagok helyzetét. A Dusló, mint Ismeretes, még építés alatt áll, nagy a munkaerőhullámzás, így állandó­sult pártéletről még nem igen be­szélhetünk. Más a helyzet a szere­di nikkelgyárban, amely már ter­mel, s ahol igen sok értelmiségi dolgozik. Az üzem alkalmazottainak több mint negyede párttag, ennek pedig 60 százaléka értelmiségi és műszaki dolgozó. Maga ez a puszta tény is azt bizonyítja, hogy ebben az üzemben miiven nagy súlyt kell helyeznünk az értelmiséggel való kapcsolatainkra, az értemiség prob­lémáira. JOBB TÁJÉKOZTATÁST KÉRNEK _ Az értelmiséget foglalkozásá­nál és társadalmi helyzeténél fog­va az átlagosnál jobban foglal­koztatják a 'politikai, tdeolóqiai és qazdasáqt kérdések. Melyek azok a kérdések, amelyek ma legin­kább foglalkoztatják az értelmisé­get és amelyekre választ vár? — Tapasztalataim alapján első helyen a nemzetközi kérdéseket em­líteném. Meglepő, hogy az utóbbi egy-két évben mennyire megnőtt az értelmiség ez irányú érdeklődése. Az értelmiséget nemcsak érdekli, ha­nem nyugtalanítja is például a dél­vietnami helyzet. Tudni szeretnék, mi történt tulajdonképpen Indoné­ziában, mi váltotta ki az indiai­pakisztáni eseményeket. A legna­gyobb érdeklődéssel kísérik a nem­zetközi munkásmozgalomban kelet­kezett helyzetet, a Kínai Kommu­nista Párt álláspontja körül folyó vitát. A műszaki értelmiséget a KGST, a szocialista országok közöt­ti gazdasági együttműködés kérdé­sei, és természetesen az új gazda­ságirányítási rendszer bevezetése ér­dekli a legjobban. No, és mindenek­előtt, mint minden embernél, de az értelmiségnél talán még fokozottabb mértékben, az érdeklődés előterében áll hazánk szocialista építésének kérdései, a gazdasági helyzet ala­kulása. Azok a kérdések, amelyek Jövőnk és mindennapi életünk ala­kulását meghatározzák. Igen fontos és elgondolkoztató körülmény, hogy az értelmiség érdeklődését nem elé­gíti ki az események puszta regiszt­rálása. Tudni és ismerni akarják az okokat is, az események közti ösz­szefüggéseket. Jobb, kimerítőbb in­formációt kérnek az események okairól, ami annál is inkább érthe­tő, mivel a lakosásg többi rétege viszont az értelmiségtől vár felele­tet kérdéseire. Kétségtelen, hogy jobb információval nemcsak az is­mereteket mélyíthetnénk el, hanem sok téves nézetet, helytelen felfo­gást is el lehetne oszlatni. Termé­szetesen ez a jobb tájékoztatás irán­ti igény még fokozottabb mérték­ben nyilvánul meg hazai problé­máinkkal kapcsolatban. A JÁRÁSI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS AZ ÉRTELMISÉG KAPCSOLATAI — Milyen a járási pártbizottság kapcsolata az értelmiségi párt­szervezetekkel és általában az ér­telmiséggel? Hogyan, milyen for­mában foglalkozik velük és mi­lyen segítséget ad problémáik megoldásában? — Most nem azokról a szervezeti kapcsolatokról szólok, amelyek a járási pártbizottság és az értelmisé­gi pártszervezetek között vannak, hanem arról, hogy általában az ér­telmiséggel hogyan tartjuk fenn-a kapcsolatokat. Kapcsolataink fő formája a szemináriumok rendezé­se, amelyeket munkaszakaszonként és a szükségleteknek megfelelően rendezünk meg. A járási pártbizott­ság egy hatvan tagú előadói testü­letet szervezett — vannak benne párttagok és párton kívüliek egy­aránt — úgy, hogy ha bármilyen kérdésről szervezünk szemináriu­mot, megfelelő előadókkal rendelke­zünk. Természetesen, ha a helyzet úgy kívánja, akkor központi előadó­kat is meghívunk. NE CSAK SZAKMAI SZEMPONTBÓL — Hogyan, milyen mádon biz­tosítja a járást pártbizottság az értelmiség politikai nevelését, to­vábbképzését? — Az értelmiség politikai neve­lésének — az említett szemináriu­mokon kívül — igyekeztünk szerve­zett formát adni. A politikai neve­lés kérdésének megoldása annál is inkább fontos, mivel egyes értelmi­ségieknél megvan a hajlam arra, hogy valamely feladatra csupán szakmai szempontból nézzenek, és mellőzzék annak politikai kihatását. Már pedig nagyon jól tudjuk, hogy valamely részfeladatot csak úgy ért­hetünk meg helyesen, csak akkor látjuk valódi Jelentőségét, ha látjuk társadalmi, illetve népgazdasági összefüggéseit. Az összefüggések felismeréséhez viszont az alapot a marxizmus-leninizmus ismerete ad­ja meg. Ezért tartjuk olyan fontos­nak az értelmiség politikai nevelé­sét, aminek többféle formáját alkal­mazzuk. Sokan járnak a marxista­leninista esti egyetemre, amelynek szlovák és magyar tagozata is mű­ködik. Másokat több hónapos politi­kai Iskolára küldünk. Működnek az egy és kétéves esti iskolák. A po­litikai nevelés fontos fórumai lettek a nyilvános pártgyűlések. — Befejezésül szeretném hang­súlyozni: értelmiségünk — amely pedig több helyen mostoha kulturá­lis körülmények között él —, mun­kájával bizonyította be, hogy magá­évá téve pártunk politikáját, aktí­van vesz részt a szocialista építés feladatainak tel|esftésében. Ez pedig minden szónál többet mond. BATKY LÁSZLÓ A bratislavai P. O. Hviezdoslav Színház a múlt hét végén mutatta be P. Sartre: Az ördög és az úristen című darabját. Katalin szere­pében M. KráľoviCovát (balra! lathattuk. Az Oj Színpad művészei pedig Petrov: Tizenkét szék című regénye alapján feldolgozott H. Kipphardt darabbal, a Székek-kel léptek a közönség elé. Képünkön (jobbra) a darab jelenete látható. (Foto: J. Herec felv.) FÉNYSZÓRÓ KISSÉ VISZOLYOGVA ÜLTÜNK a rádió mellé. A Csehszlovák Rádió magyar szerkesztőségének havonta jelentkező Fényszóró című egyórás ifjúsági adását készültünk meg hall­gatni. A rovat legutóbbi száma sok bosszúságot okozott és féltünk, hogy megismétlődik a múltkori adás, amely fülünket, ízlésünket egyaránt bántotta. A viszolygás azonban fe­leslegesnek bizonyult. A Fényszóró ezúttal összehasonlíthatatlanul jobb műsort sugárzott, mint korábban. A rovat munkatársai az élet egy darabját mütatták be, eleven, élő anyagot közvetítettek. A riporterek és a riportalanyok úgy álltak a mikrofon elé, ahogy azt a hallgató jogosan elvárja: mindannyian szé­pen, összefüggően, és ami a leg­fontosabb: helyes kiejtéssel beszél­tek. íme, a bizonyíték: a rögtönzött riport vagy interjú is lehet élvez­hető, ha a szerkesztő igényes, és csak olyasmit vesz szalagra, ami a haľlgatô számára ts érdekes és moii'd valamit.^ ' A RÁDIÖ ADÁSA révén Kelet­Szlovákia metropolisának ipari kö­zépiskolájába látogattunk el és min­denekelőtt arra kaptunk választ, mi újság az iskolában. Gyura Antónia és Putala István többek között el­mondta, hogy megalakult iskolájuk­ban a tánccsoport és az ifjúsági klub, készülnek a matematikai olim­piára, irodalmi esteket, ismeretter­jesztő előadásokat és teadélutáno­kat rendeznek. A legtöbb nehézséget az ifjúsági klub megalakítása okoz­ta. Nem akadt gazdájuk, senki sem akarta a klubot magára vállalni. Valahová pedig tártozniok kellett, annál is inkább, mert a klub mű­FILATELIA • Egy birka és egy bárány az emblémája új libanoni forgalmi so­roza új értékének. A légiposta vi­szont két új pillangós bélyeget adott ki. • A legújabb Costa Rioai kiad­vány a Chapui kórház fennállása 75. évfordulója alkalmából jelent meg. Felirata: „75 Aniversario Asilo Shapul 1890—1965". • Négy értékű sport-sorozatot bocsátott ki novemberben a laoszi posta. ködése kiadással jár, az anyagia­kat viszont a diákok önmaguk kép­telenek előteremteni. Hosszas huza­vona után végül a Csemadok helyi szervezete vállalta a védnökséget. Az ifjúsági klub azóta eredménye­sen dolgozik, és már számos hasz­nos összejövetelt rendezett. A tagok minden hétfőn ismeretterjesztő elő­adást tartanak, ezenkívül vitaeste­ket rendeznek az irodalomról és más, a fiatalságot érdeklő kérdé­sekről. Legutóbb Antonín íažkýval, a Kelet-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság elnökével és Batta György fiatal csehszlovákiai magyar költő­vel rendeztek beszélgetést. AZ ISKOLA KULTURÁLIS ÉLETÉ­NEK és az együttesek tervének is­mertetése mellett a riporterek a diá­kok egyéni életét és elképzeléseit is felvillantották. Bemutattak né­hány profilt, és arra kértek választ, ki hova készül az iskola befejezése után. A válaszok az iskola diákjai­nak reális törekvéseit fejezték ki. Hangképeket adtak az iskola könyvtáráról, és bemutatták az is­kola Acéltoll című havilapját. Az, amit a lapról mondtak, hasznos volt, és például szolgálhat más iskolák­nak. Szerintünk nem ártott volna azonban a folyóiratból néhány sze­melvényt is bemutatni. Az adás vé­gén a tanárok arról számoltak be, hogyan érvényesülnek diákjaik az életben. Több levélből idéztek, ame­lyeket azok az üzemek küldtek, ahol az iskolában tanult diákok dolgoz­nak. Az Idézetek arról tanúskod­tak, hogy azok, akik a košicei ma­gyar tannyelvű ipariskolában végez­tek, az országban mindenütt példá­san helytállnak. Az iskola életéről, munkájáról szóló ügyes hangképeket jól kiegé­szítette a stílusos zene. A Fényszó­rónak ez a száma minden tekintet­ben sikerült. Közreműködött: Alföl­di Vilma, Jánosy Katalin, Miklósi Péter, Vavrecky Géza, és Riczkó Bé­la. Szerkesztette: Kovács Gáspár. Rendező: Klimits Lajos. MEG KELL JEGYEZNÜNK azt iš, hogy a Fényszórónak ez a műsora egyben búcsúsző is volt. Ojévtől a Csehszlovák Rádió magyar szer­kesztősége módosítja műsortervét. Mai formájában a Fényszóró meg­szűnik. A jövőben rövidebben, de havonta kétszer fognak sugározni ifjúsági műsort. (b) Új könyvek Ismét számos könyv kerül a ka­rácsonyi piacra. Alább a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság és a Magyar Népköztársaság közös könyvkiadási egyezménye kereté­ben a napokban megjelent köte­tek közül ismertetünk néhányat. Boccaccio: NOVELLÁK megjelent kiadvány Boccaccio De­kameron című híres könyvéből nyújt válogatást. Az olaszok nagy elbeszélője írásaiban kíméletlenül leleplezi kora társadalmának em­bereit és bűneit, ugyanakkor hu­moros, pajzán, tragikus és szatiri­kus elbeszéléseiben a tiszta sze­relmet, a hűséget, a hősiességet, a megpróbáltatást és a bátorságot is bemutatja. Nyelve egyszerű, stí­lusa könnyed. A kötetben közölt 24 novella mindegyike remekmű. A fordítás Révay József munkája. (239 old.) (3,— ) L. Nyikulin: ÖSSZEROPPANÁS A kötet a személyi kultusz idősza­kát ábrázolja. A regény főhőse egy tehetséges építőművész, akit megszé­dít a siker és aki egyéni érdekeiért mindent feláldoz. Nyikulin meggyő­zően, drámai erővel mutatja be egy­kor egyenes és nyílt szivű hősének züllését, lelki elposványosodását. Az író egyértelműen tudtunkra adja azt is, hogy mindazok, akik csak a sa­ját érdekeiket nézik, elSbb-utóbb ma­gukra maradnak, erkölcsileg (és gyakran fizikailag is) tönkremennek. A modern hangvételű kisregényt B. Lányi Márta fordította magyarra. (290 old.) (11,50) Kraszewszki: BRUHL GRÓF A lengyel irodalom klasszikusá­nak ebben a történelmi regényé­ben az író legszebb erényei jut­nak kifejezésre. A Brühl gróf tu­lajdonképpen karrierregény. Brühl, a regény főszereplője egyszerű apródként kezdi pályafutását. Min­denre képes, gátlástalan hatalom­szerzése magas tisztségbe emeli, uralmat biztosít számára. A kitűnő kor- és lélekrajzzal megírt regényt fordulatos meseszövés és szelle­mes párbeszédek teszik érdekesé­sé. Á Mészáros István fordította műhöz Kovács Endre írt értékes utószót. (367 old.) (17,50) Alfréd Brehm: AZ EGYENLÍTŐTŐL AZ ÉSZAKI-FOKIG Az állatok világa című könyv nép­szerű szerzője, a múlt század máso­dik felének híres német természet­búvára ebben a könyvében mint vi­lágjáró utazó mutatkozik be. Brehm többek között bejárta Egyiptom és Szudán tájalt, a Nílus völgyét, Nor­végiát, Szibériát és járt Magyarorszá­gon is. E kötet anyaga útiélményei­nek a válogatása. Az írások sok ked­ves élményt, hasznos Ismeretet nyúj­tanak és egy rokonszenves kutatóval, valamint egy szenvedélyes természet­baráttal Ismertetnek meg. A gazdagon illusztrált gyűjtemény anyagát S. Zala Zsuzsa válogatta és fordította. (300 old.) (21,50) Pafízek: ZOG A KONGÓ Äz ismert cseh kutató Zúg a Kongó című kötete a fekete föld­rész világával ismertet meg. Be­számol a többi között arról, ho­gyan kényszerítik a gyarmatosítók a bennszülötteket éhbérért dol­gozni, rámutat a mérhetetlen nyo­morra és elmaradottságra, lelep­lezi a varázslók és kuruzslók igazi szerepét a faluközösségekben, le­rántja róluk a misztikus leplet, rávilágít, hogyan ölték ki a tra­díciókban gazdag, tehetséges nép­ből az alkotó és képzelőerőt. Acél János fordította magyarra. (25B old.) 25,-) (zsa) Villám interjú A választék bővül AZ ÜZLETEKBEN meg­kezdődött a karácsonyi vá­sár. A vásárlóközönség egyre igényesebb, tehát a kereskedelem is évről évre nagyobb választékot ké­szít elő az év végi csúcs­forgalomra. A legkereset­tebb ajándéktárgyakat — a játékokat, sportcikkeket és fényképezőgépeket — Kelet-Szlovákiában a pre­šov! „Drobný tovar" hozza forgalomba, és osztja szét az üzletekbe. A vállalat mintegy 250 üzletet lát el áruval. Ezért néhány kér­dést teszünk fel G r e g u s András elvtársnak, a pre­šovi „Drobný tovar" keres­kedelmi osztály vezetőjé­nek: • Milyen a választék a játékokban? Még a legigényesebb ve­vő is elégedett lehet. A vi­lágszerte kedvelt csehszlo­vák gyártmányokon kívül angliai játékautókat kap­tunk, magyarországi ke­reskedelmi partnereinktől műanyagból készített tár­sasjátékokat, az NDK-ból játékbabát és Lengyelor­szágból gyermekpisztolyo kat. • Sítalp, korcsolya lesz-e elegendő mennyiségben? Külkereskedelmi vállala­taink útján ez évben több sítalpat kapunk, mint az elmúlt években, persze fontos, hogy idejében meg­érkezzen. 40 pár kitűnő minőségű finn „Vima" és „Kíita" sítalpakat is bizto­sítottunk, ezenkívül 350 pár „Järvinen" sítalpat osztottunk el a kerület­ben. Ausztriából — korlá­tozott mennyiségben — „Kaestlo" talapakat ka­punk, és Jugoszláviából is várunk 1500 pár turista­sítalpat. Korcsolyából kétszer annyit adunk az üzletekbe, mint tavaly, de ez a 20 000 pár sem elégí­ti ki a keresletet. Korcso­lyát kizárólag az olomouci „Kovopol" gyárt, ez a vál­lalat pedig nem győzi a gyártást. • Mi újat találnak a fényképezés rajongói? 'Az NDK-ból és a Szov­jetunióból rendszeresen kapunk szállítmányokat. Üzleteinkben első alka­lommal most tűnnek fel japán fényképezőgépek. „Jashita" és „Asahi" már­kájú fényképezőgépeket vásároltunk Japántól. MINDENT ÖSSZEGEZVE árukészletünk mintegy 10 —12 százalékkal nagyobb, mint tavaly volt ez idő tájt. Persze a választék ls lényegesen megnövekedett. (tä) 1985. december 22. * ŰJ SZÖ 5

Next

/
Thumbnails
Contents