Új Szó, 1965. december (18. évfolyam, 333-362.szám)

1965-12-22 / 354. szám, szerda

A HEGYEKBEN. (M. Anger felv.) Családias, meghitt környezetben Védekezzünk a fagyás ellen A MŰLT TANÉVBEN a gútai Má­jus 1-utcai kilencéves alapiskola ta­nulói csak térképről ismerték a Ma­gas-Tátrát. Álmukban sem sejtet­ték, hogy az új tanévet a hegyóriá­sok között töltik, — egy évre bú csút mondva slk vidéküknek. Az árvízkatasztrófa következtében a gútai gyerekek különböző pionír­táborokban töltötték a szokatlanul hosszú nyári vakációt. Számukra az osztályozó konferencia július végén, a bizonyítványosztás augusztusban volt. És ekkor még nem tudták, hogy hol kezdik meg az új tanévet. A megrongált iskolaépület és a ta­nítólakások rendbe hozása nem megy egyik napról a másikra. A ke­rületi árvízvédelmi bizottság a gú­tai gyerekek részére a Magas-Tát­rában ifjúsági és üzemi üdülőköz­pontokban biztosította a bentlakásos iskola minden feltételét. Húsvéth István igazgató mint gyermekei sorsát szívén vise­lő édesapa végigjárta a kijelölt helyeket, alapos körültekintéssel intézkedett, éjt nappallá téve szer­vezett, hogy gyermekeit útnak in­díthassa. Szeptemberben a gútai iskolások néhány napot az elemi csapástól megrongált családi fészekben töl­töttek. Aztán újból jött a búcsúzás és elindultak átmeneti új otthonuk felé. Október 6-án már minden cso­port elfoglalta helyét és megindult a rendszeres oktatás. MINDEN ÜDÜLŐKÖZPONTBAN legalább két nagy helyiség van, me­lyeket tanteremnek rendeztek be. Padokat, táblákat a tátrai iskolák­tól kaptak. Tatranská Kotlinán egész tantermet bocsátottak a gútai pioní­rok rendelkezésére. A tankönyve­ket, tanfelszerelést otthonról hoz­ták. Magukkal hozták az iskola diákkönyvtárát is, de ezenkívül a Košicei Kerületi Nemzeti Bizottság iskolaügyi osztálya ötezer korona értékben vásárolt számukra köny­veket. A bennlakásos iskolák céljaira igénybe vett üdülőközpontokban festői környezetben gondosan össze­állított napirend szerint élnek a gyermekek. A Sasanka üdülőben IJinden év vége felé lázba jön az irodalmi élet Franciaország­ban. Az irodalmi díjak odaítélésé­nek idénye ez. Novemberben 5 fon­tos irodalmi díj: a Goncourt, a Re­naudot, a Femina, a Medicis és az Interallié-díj került kiosztásra. Nem is annyira az e díjakkal járó pénz­beli jutalom oly fontos a díjnyerte­seknek, hanem főleg a dicsőség. A jutalmazott ugyanis egyszeriben közismertté válik. A díjak többnyire párosává! ke­rülnek kiosztásra, mégpedig először a Goncourt és a Renaudot, nyolc napra rá a Femina és a Medicis és további nyolc nap múlva az Interal­lié-díj, amellyel általában publicis­tát szoktak kitüntetni. Rangban és jelentőségben első he­lyen a Goncourt-díj áll. Általában egy még ismeretlen író művét ju­talmazzák vele, tehát a „tehetségek elindítójának" mondható. A legtöbb nagy jelenkori regényírónk díjlajst­román szerepel. Zsűrijében Que­neau, Herriat, Baztn, Salacrou és a francia irodalom egyéb neves sze­mélyiségei foglalnak helyet. Jelentőségi sorrendben a Gon­court-díj után a Renaudot és a Fe­mina-díj következik. A díjakat oda­ítélő bizottságok tagjainak szakava­tottsága és becsületessége vitán fe­lül áll. Mégis az irodalmi dijakkal nem okvetlenül a legjobb megjelent műveket jutalmazzák. A díjak oda­ítélése ugyanis mindenekelőtt üzleti kérdés. A kiadott könyvek példány­száma ugyanis — hacsak nem is­mert író művéről van szó — általá­ban nem éri el a százezret. Az olyan rangos irodalmi dl] azonban, mint például a Goncourt, vagy a Renaudot nemcsak százezres pél­dányszámot, hanem sikert Francia­országban és minden bizonnyal külföldi fordításokat ls biztosít. A kiadóknak tehát nagy érdeke, hogy a náluk megjelent könyv díjat nyer­hatvan tanuló lakik 2—3 ágyas szo­bákban, minden szobához tartozik zuhanyozó, vagy fürdőszoba. Napon­ta ötször étkeznek, az ételek íz­letesek és a mennyiség is bőven elegendő. Friss gyümölcs és édes­ség is gyakran kerül az asztalra. A Magas-Tátrában ragyogó szép az ősz. A tanulók sokat tartózkod­nak a szabad levegőn. Egészségük­ről állandó orvosi felügyelet gon­doskodik. A nevelők rendben tartják a gyermekek ruhaneműit is, az apró holmik mosását, vasalását is elvég­zik A VASÄRNAP a kölcsönös láto­gatások és a kirándulások napja. Már a lengyel Zakopanéban is voltak a Chemosvit autóbuszával. A védnök­ségi üzemek társasjátékokkal és té­li sportszerekkel lepték meg a gye­rekeket. Az üdülőközpontokban TV­készülék, rádió, lemezjátszó, filmve­títés tölti kl a szabad időt. Szel­lemi vetélkedőket, táncestéket, mű­soros délutánokat is rendeznek a gyermekeknek. Főző, varrótanfo­lyam, természetbarátok köre, tánc, sakkor működik és legújabban a fényképészkörben tevékenykednek a gyermekek. Nem feledkeznek meg a pályavá­lasztás előkészítéséről sem. A na­pokban az ostrava-karviná-i szén­medencéből volt vendégük, aki a bányászéletről mesélt. HUSVÉTH ELVTÁRS, az iskola igazgatója gyakran látogatja a köz­pontokat, részt vesz a tanórákon, el­beszélget kollégáival, a tanulókkal, a személyzettel. Minden központnak külön igazgatója és tantestülete van. Havonta tartanak igazgatói és pedagógiai gyűlést, kéthetente mun­kaértekezletet a nevelők és segéd­nevelők részére. A 6—9. évfolya­mokban szakosított oktatás folyik, a pedagógusok átjárnak az egyes központokba. A Magas-Tátrában 490 gútai tanulót oktató 25 pedagógus sokoldalú segítséget kap a tátrai szlovák kollégáktól. Szinte testvéries az együttműködés. A tanulók már megbarátkoztak új környezetükkel, családias, meghitt közösségi élet folyik valamennyi bennlakásos is­kolában. KŐSZEGI ZSUZSANNA ' jen. Ezért indul meg már hónapok­kal a díjkiosztás előtt a kiadók — és az írók — versenyfutása a zsűri szavazataiért. Valóságos reklámozó hadjárat indult a sajtó, a rádió és a PIERRE CAMES PÁRIZSI LEVELE Irodalmi díjkiosztás Franciaországban televízió bevonásával. Nem marad­nak el a különféle cselszövések, vagy megvesztegetési kísérletek sem. A zsűrik igyekszenek a rájuk gyakorolt nyomás ellenére is becsü­lettel helytállni és józan ítélőképes­ségüket megtartani, de egyben ele­get tenni az üzleti érdekeknek ls. Az a fényes ötletük támadt, hogy mindig más-más kiadónál megjelent művet tüntetnek ki, s így egymás után csaknem minden vállalat sor­ra kerül. A mérvadó a díj odaítélé­sénél azért még mindig a mű iro­dalmi értéke, erkölcsi vagy más mondanivalója. Ám az is előfordul, hogy politikai vagy személyi okok­ból a zsűri kénytelen eltekinteni egy tehetséges mű jutalmazásától. A Goncourt és a Renaudot díjakat egy napon s egy és ugyanazon a helyen: a Quartier Latin (párizsi diáknegyed) szívében, a Gallion té­ri híres Drouant vendéglőben ítélik oda. Már jóval az eredmények kihir­detése előtt a vendéglő termeit el­özönli az újságírók és fotoriporterek hada. Az idén a Goncourt-díjjal Jacques Borel Az imádat című első regényét Szentkirályin bevált A szentkirályiakról azt tarjták: szeretik a könyvet. Amikor a HNB titkárát megkérdeztem, igaz-e ez az állítás, elmosolyodott. Majd indít­ványozta, hogy nézzük meg a könyv­tárat. Meglepődtem, amikor átléptük a kocsma ajtaját. Igen, a kocsmáét... A tágas helyiségben 4—5 ember tartózkodott. Az egyik asztalon vagy harminc kötet könyvet vettem észre. — Hát itt volnánk — mondja a titkár. — Könyvkiállítás? — kérdeztem a kocsmárosnétól. — Nem, kérem — válaszolta kur­tán. Majd megmagyarázta: — Könyvtáros és kocsmáros va­gyok egy személyben. Ha a kocsma nyitva van, a könyvtár sincs zárva. Bobák Erzsébettől, a jalu könyvtá­ros-kocsmárosátój megtudtam, hogy jelenleg 900 kötet magyar és szlo­vák nyelvű könyvük van, Időnként újabb köteteket vásárolnak. Hetente háromszáz könyvet is kikölcsönöz­nek. Már zárás ideje közelgett, amikor egy hajlott hátú öregasszony nyit be a kocsmába, illetve a könyvtárba. — F.rzsikém, könyvet vinnék — mondja. — Melyiket tetszik? — Rád bízom. Olyan jót adj, mint a szomszédba adtál... A könyvtárosnő egy kis ideig ke­resgél a könyvek közt, aztán egy Móricz-kötetet vesz elő, s átadja a nénikének. Szentkirályin bevált a kocsma és a könyvtár összeházasítása. Talán másutt is megpróbálhatnák. -nj­Lopásért, munkakerülésért négy év Balog István várgedei lakos 1964. december 5-én tért vissza a börtön­ből. Ismerősei, rokonai azt gondolták, hogy végre megjavul. 1949 óta már nyolcszor volt büntetve. Hazatérése után a közszolgáltatá­si üzemben vállalt munkát. Ugyan­is borbély volt. Ojból elfelejtett azonban elszámolni, mégpedig 10 901 korona bevétellel. Persze az említett összeget nem a családjára, hanem italra költötte. Csakhogy rövidesen az is elfo­gyott. Munka és pénz nélkül ma­radt. Ojabb pénzszerzési lehetősé­gek után kutatott. Álkulcsot készí­tett, amellyel kinyitotta A. A. ajta­ját, és a lakásból 503 koronát lo­pott. Egy ideig ebből élt, majd ami­kor ez is elfogyott, öreg szüleinél, ismerőseinél élősködött. Balog István mint visszaeső bűnös a közelmúltban felelt tetteiért a Ri­maszombati Járásbíróság büntető ta­nácsa előtt. A tolvaj munkakerülőt 4 évi szabadságvesztésre Ítélték. Igy hát lesz ideje arra, hogy fontolóra vegye: nem lenne-e jobb mégis tisz­tességben élni. —né— jutalmazták. Vaskos, önéletrajzi jel­legű regény. A főhős, aki csecsemő korában elvesztette apját, egész éle­tén át vágyódik olyasvalaki után, akinek tekintélyét elismerné, akit tisztelne, akit imádna. Az imá­dat — mint Borel mondta nyilat­kozatában — nem csupán a fiúnak anyja iránti ragaszkodását jelenti, hanem minden fajta imádatot, a re­gény főhősének vonzalmait embe­rekhez, eszmékhez, szenvedélyek­hez. Borel részletező kedvvel, elem­ző' művészettel és csaknem szemér­metlen nyíltsággal boncolja hősé­nek minden megnyilatkozását. A kritika általában kedvezően fogadta a bizottságnak e műre esett válasz­tását. Nem úgy Georges Perec A dolgok című, Renaudot-díjjal kitüntetett kisregényének esetében. A könyv két főhősének — egy fiatal házas­párnak legfőbb gondja a lakás, s minden a berendezés, ruha, kénye­lem, stb., tehát a többé vagy kevés­bé hasznos és szükséges „dolgok" körül forog, amelyek a technika fej­lődése következtében benyomultak az emberek életébe, s már-már az életfunkciókat — vagy legalábbis azoknak egy részét igyekeznek pó­tolni. A könyvet, noha metsző és gúnyos, mégis némi felületesség, elsietettség jellemzi, s a szerző adós maradt a válasszal a művében fel­tett számos kérdésre. A Femina-díj zsűrije hölgyeinek választása Roge r Pinget Vala­ki című regényére esett. Néhány percre rá R e n é-V letor Pilhés nyerte el a Medicis-díjat a Rebarbo­ra című első művéért. A legfontosabb francia irodalmi dijak kiosztásával Járó izgalmak le­csillapodása után ismét csend honol majd egy évig az irodalmi világban, hacsak közben-közben nem kelt vá­ratlan szenzációt egy neves író új könyvének megjelenése. AZ EMBERI SZERVEZET általá­nos, vagy valamely testrész helyi lehűlése fagyáshoz vezet. A fagyás megelőzhető, ha pedig bekövetkezik, helyesen alkalmazott elsősegéllyel gyógyítható. A súlyos vagy helytele nül kezelt vagy elhanyagolt fagyás helyrehozhatatlan károsodást, egyes esetekben életveszélyt is jelent. A fagyás a tar­tós alacsony hő­mérséklet hatásá­nak következmé nye. Furcsa, de a test lehűlését és a bőr fagyását nem is annyira a fagy okozza, mint a velejáró ked­vezőtlen jelenség. Száraz, szélcsen­des időben a mínusz 45 C fok hideg sem okoz fagyást. A hidegnek a szervezetre gyakorolt hatását vi­szont pl. a levegő nedvessége, a ru­házat vagy a lábbeli átnedvesedése, a test erős izzadása annyira fokoz­hatja, hogy szél, nedvesség vagy nyirkosság esetén a fagysérülés már mínusz 5 C fok körül is létrejöhet. Könnyebben szenved fagyást a le­gyengült ember, aki betegségen, kü­lönösen fertőzéses folyamaton esett át, aki kevésbé edzett vagy káros szenvedélyeknek hódol. Azonban az edzett szervezet ellenállását is gyen­gítheti a fáradság vagy a túled­zésből eredő kimerültség. Szabadban dolgozó munkások, menetelő vagy gyakorlatozó kato­nák, síző gyermekek vagy aktív sportolók szűk ruházata vagy szo­rosan húzott lábbelije a bőrfelület vérkeringését akadályozza. A FAGYÁS szinte észrevétlenül kezdődik. Az elsőfokú fagysérülés kezdeti tünete a bőrérzékenység el­vesztése, esetleg égés, viszketés vagy a veszélyeztetett hely bizsergé­se. A bőr elhalványodik és helyen­ként kékesvörös színezetű lesz. A fagyott testrészen 5—8 percig tartó dörzsöléssel felújítható a vérkerin­gés. A fagyott lábbal igyekezzünk mielőbb zárt helyre vagy haza jutni. A fagyást szenvedett testrészek bőr­felületét nedves, puha kendővel dörzsölgessük, majd hideg-meleg váltófürdőt alkalmazunk. A bőrvisz­ketést kámforkenőccsel vagy olajjal enyhítjük. Az elsőfokú fagyás tüne­tei másod-harmadnapra elmúlnak és nem maradnak nyomai. Másodfokú fagyásnál a bőr meg­dagad és hólyagos lesz. A bőr elszí­neződése lilába játszó kékesvörös. Az elsősegélynyújtást, különösen a fagyott bőrfelület vérkeringésének dörzsöléssel való felújítását a gyul­ladásos tünetek s a hólyagok aka­dályozzák. A felhorzsolt bőrön át kórokozók juthatnak a testbe. E másodlagos fertőzés elkerülése vé­gett csak steril kötszerrel vagy fris­sen vasalt puha fehér anyaggal fed­jük be a fagyott testrészt, a további kezelést az orvosra bízzuk. KEZDETBEN A HARMADFOKÚ fa­gyás tünetei hasonlóak, de ha né­hány napon belül nem indul meg a vérkeringés, elhal a bőr szövete és a gyógyulás nehezebb, amikor már a lágy része, az izmok és a cson­tok is sérülést szenvednek, negyed­fokú fagysról beszélünk. A súlyos fagyás veszélyét fázás, kimerültség és szinte leküzdhetetlen álmosság jellemzi. Ilyenkor már baj van az ember hőszabályozó képessé­gével. A hideg és a nedvesség hatá­sára a test teljesen lehűl. Sokszor életmentő jelentőségű ilyenkor az ébrenlét. Az alvó ember testének le­hűlése gyorsabb, hamarább áll be az öntudatlanság állapota s a fagy-­halál fenyeget. Veszélyes tévhit, hogy az alkohol segít a fagyás el­len. A pillanatnyi átmelegedés érze­tét ugyan kiválthatja, de az előidé­zett értágulás nagy hőveszteséget okoz és elősegíti a szervezet lehűlé­sét. Különösen pedig azért veszé­lyes, mert az alkohol hatására foko­zódik az álmosság s az embert min­den segítségtől távol lepheti meg a végzetes álom. SÚLYOS FAGYSÉRÜLÉS esetén az orr, a fül, a végta­gok ujja) könnyen letörnek, ezért nem kezdjük a mentést dörzsölés­sel. A károsultat hideg szobába visszük, csak fo­kozatosan melegítsük fel levegővel. Azonnal orvost kell hívni. A fagyott kezet, lábat hideg vízbe meríthetjük, melynek hőfokát a kezdet 10 °C-ról lassan, fokozatosan, emeljük testhő­mérsékletig. Az orrot, a fület ha­sonló hőfokú puha, nedves zsebken­dővel vagy vattával borogatva me­legítjük. Az eszméletlen, fagyott emberhez azonnal orvost hívunk. A beteget a legnagyobb óvatossággal fűtetlen szobába visszük. Miután a fagyos ruha felmelegedett, teljesen levet­kőztetjük a sérültet a testét állott vízbe mártott törülközővel úgy dör­zsüljük, hogy ne horzsoljuk fel bő­rét. A mesterséges légzésről is gon­doskodjunk, ami abból áll, hogy a nyelvet két ujj közé fogva ütemesen hol kihúzzuk a szájból, hol vissza­engedjük a garat felé. Később mele­gebb szobában folytatjuk a leírt mű­veletet s amikor a test felenged der­medtségéből, teljes értékű mester­séges légzéssel térítjük a beteget eszméletre. A vérkeringést erős fe­kete kávéval vagy teával s erős al­kohol bedörzsöiéssel igyekszünk helyreállítani. Ékkor már ágyba fek­tetjük s melegen betakarjuk a bete­get, de nem hagyjuk elaludni, amíg az orvos megérkezik, nehogy újra önkívületbe essék. A FAGYÁS MEGELŐZÉSÉNEK né­hány alapelvét mindenki elsajátít­hatja. Lakott településtől távol eső munkahelyre vagy sporttelepre ed­zett embarek is csak csoportosan vagy legalább párosan menjenek. Tevékenységüket itt-ott szakítsák meg, hogy«olyan testmozgást végez­hessenek, amely minden tagjukat igénybe veszi és rendbe hozza vér­keringésüket. A szerszámot vagy sí­bötot fogó kéznek is. szüksége van rűózgásra, dörzsölésre. A fedetlen testrészeket ajánlatos bőrkrémmel vagy vazelinnel bekenni. A kéz .uj­jait kesztyűvel, a láb ujjait gyapjú zoknival kell védeni. Erős fagy ide­jén ajánlatos a vékony újságpapír­ral való hőszigetelés, de ne akadá­lyozzuk a láb vérkeringését. Óva­kodjunk a ruha és a lábbeli átned­vesedésétől! Küzdjünk a lábizzadás ellen is, aminek ellenszere a min­dennapos lábfürdő, esetleg a 10 szá­zalékos formalinos lemosás, szárazra törlés és a gyakran váltott haris­nya. Gumicsizmát viselni nem taná­csos, halina vagy posztócsizma is csak száraz télbe való. IGEN FONTOS a kalóriadús és vi­taminbő étel, különösen a sportnál forró citromos limonádét vagy gyenge csipketeát, esetleg 40 foknál melegebb vizet inni. Menedékház­ban, melegedőben, öltözőben vagy akár a szabadban is keressük a fő­zés lehetőségét. A forró étel vagy ital hatását a végtagok vérkeringé­sének javulásában, ill. a testhőmér­séklet emelkedésében már rövid időn belül észlelhetjük. Tehát arány­lag egyszerűen védekezhetünk a súlyos következményekkel járó fa­gyás ellen. Dr. SZÁNTÓ GYÖRGY A Moravská Trebová--i HEDVA nemzeti vállalat egyike azoknak a kiválasz­tott üzemeknek, amelyek már csaknem egy éve az i j gazdaságirányítási rendszer elvei szerint dolgoznak. Felvételünkön Marta llriizduvá szövőnő, aki egyszerre 10 szövőszéket kezel. (Foto: J. ŠarochJ ÜJ SZÖ 4 *1985. december 22.

Next

/
Thumbnails
Contents