Új Szó, 1965. december (18. évfolyam, 333-362.szám)

1965-12-21 / 353. szám, kedd

Htil'lff; A POLAROGRÁFIA ÚJ ÚTJAI A polarográfia felfedezője 75 éves • Az anyagok minőségi és mennyiségi elemzésének módszere • A csodákat művelő higanykatód • Polarográfiával a rák eilen Ve rőfényes tájak festője Jaroslav Heyrovský akadémikus, a polarográfia felfedezője 1965. december 20-án ünnepel te 75. születésnapját. Rövid életrajza: Prágában született. Kémiai és fizikai tanulmányalt a Prágai Károly Egyetemen végezte, majd a londoni Unlversity College-ban bővítette ismereteit. 1920-ban magántanári képesítést szerzett a prágai Károly Egyetem fizikai-kémiai tanszékén, ahová 1922 ben rendkívüli, majd 1926-ban rendes tanárrá nevezték ki. 1950 ben megalapította a Központi Polarográfiai Intézetet, amely 1953-ban a Csehszlovák Tudományos Akadémia kötelékébe ment át, ma pedig Heyrovský akadémikus nevét viseli. Heyrovský már az 1920-as években kezdett foglalkozni az elektrokaplllaritással, amely benne azt a gondolatot ébresztette, hogy csepegő higanykatódot használjon az elektród-jelenségek tanulmányozására. E speciális elektród bevezetése Heyrovský eredeti ötlete volt, s ezen alapszik egyúttal a ma már világhírű polarográfiai elemzési módszer ls. Az önműködő polarográf megszerkesztése (1924) lehetővé tette a tudósnak, hogy a legnagyobb igyeke zettel folytassa felfedező kutatásait és érvényesítse alkotó képességeit. A Károly Egyetem fizikai-kémiai intézetében Heyrovský professzor aszszlsztenseiből és hallgatóiból fokozatosan létrejött a cseh polarográfiai iskola, amely kidolgozta a polarográfia elméleti és gyakorlati alapjait. A polarográfia ma már nélkülözhetetlen az elméleti kutatásban, s mint legpontosabb önműködő mlkroanalitikus módszer mély gyökereket eresztett a termelőüzemekben is. Az utóbbi időben Heyrovský akadémikus elektronikus oszcillográffal bővítette kí a polarográfiai apparátust, amelynek segítségével üj utakat fedezett fel az elektród-jelenségek mechanizmusának kutatása terén. Ily módon megszületett egy újabb tudományos szak, az oszcillográfíai polarográfia. Heyrovský akadémikus tevékenysége igen széles körű volt. Felfedezéseit és tapasztalatait több könyvben és 130 tudományos dolgozatban tette közzé. Számos tudományos kutatót és külföldi szakembert nevelt, 1953-ban mint a CSTA Polarográfiai Intézetének Igazgatóját akadémikusnak választották, 1955-ben és 1960ban a Köztársasági Érdemrenddel tüntették kl. Számos külföldi tudományos intézmény ls tiszteletbeli tagjává választotta, többek között a bostoni Amerikai Művészeti és Tudományos Akadémia (1934), a Magyar Tudományos Akadémia (1955), a bangalorei Indiai Tudományos Akadémia (1959), a Német Tudományos Akadémia (1955), a hallei Német Természettudományi Akadémia (1956), a Dán Tudományos Akadémia, a Lengyel Tudományos Akadémia stb. Több díszdoktorátuson kívül Heyrovský akadémikust kitüntették a Csehszlovák Tudományos Akadémia arany plakettjével és a londoni Polarográfiai Társaság ezüstérmével (1959) ls. Tudósunk legnagyobb megtiszteltetése az 1959. évi Nobel-díj volt, amelyet ekkor kapott első ízben csehszlovákiai állampolgár. Polarográfiával A polarográfia alapgondolata Mindenütt, ahol gyártástechnológiával vagy minőségellenőrzéssel foglalkoznak, számtalanszor hallunk Ilyen kérdéseket, hogy „miből készült", hány százalék szennyeződés van benne?", „Tartalmaz-e mérgező anyagot?" stb. A választ rendszerint kémiai laboratóriumok adják meg minőségi és mennyiségi elemzések alapján. A kívülálló rendszerint csak a kész eredményeket, a számoszlopokat látja, és talán nem is sejti, hogy mennyi munka eredménye egyegy adat. A beküldött mintát sokszor napokig tartó kémiai kezelések, oldások, szűrések és bepárlások után lehet csak vizsgálat alá venni; több alkotóból álló keverék, mint pl. gyógyszerek, élelmiszerek, ötvözetek vizsgálata még ennél is hosszadalmasabb. A cél világszerte az, hogy lehetőleg elkészítés, elválasztás és tisztítás nélkül egy vizsgálandó oldatból párhuzamosan sok alkotórészt lehessen egyszerre megfielső, aki azt a gondolatot vetette fel, hogy a növekvő feszültség mellett az oldaton áthaladó áramerősséget is érdemes megfigyelni, tehát ne csak a voltokat, hanem az amperszámot is mérjük. Első kísérletei során ugyanis azt tapasztalta, hogy felesleges külön súlyméréssel meghatározni az elektródokon kivált anyagmennyiségeket, mert a vizsgálat alkalmazásával fellépő áramerősségeket érzékeny galvanométerrel ellenőrizve ezek mind a minőségre, mind pedig a mennyiségre vonatkozóan sokkal értékesebb adatokat szolgáltatnak, mint a súlymérés. Ha ugyanis a negatív töltéssel rendelkező elektródot, a katódot nem szilárd anyagból készítjük, hanem erre a célra nagyon szűk üvegkapillárison folyamatosan csepegő higanyt alkalmazunk,, és a vizsgálandó oldat vezetőképességét savak, sók, vagy lúgok hozzáadásával megfelelő értékre beállítjuk, akkor a feszültségnövekedés hatására be következő áramerősség-Ingadozásból Jaroslav Heyrovský akadémikus a CSTA Polarográfiai Intézetének | oszcillográfja mellett. gyelnl. Ezen a területen Jelentett forradalmat Jaroslav Heyrovský felfedézése. A polarográfia elektrokémiai alapelvekből indul kl. Jól Ismert ugyanis az a tény, hogy a vezetőképes oldatokban egyenáram hatására az áram áthaladásán kívül kémiai változások is fellépnek. A vizsgált anyagok elektromos töltéssel rendelkező elemi részekre, ionokra esnek szét, és az ellentétes töltéssel rendelkező ionok a pozitív és negatív sarkokhoz, az anódhoz, illetve katódhoz vándorolnak. Ott töltésüket elvesztve kiválnak, és legtöbbször lerakódnak az elektródokra. Ezeket a folyamat végén a vizsgálandó oldatból kiemelik, és a lerakódott anyag mennyiségét súlyméréssel állapítják meg. (Mivel az eljárás polarizált elektromos pólussal dolgozik, a polarográfia nevet kapta.) Az Ilyen típusú elektrokémiai mérések lehetőségét nagyban kiterjesztette az a tény, hogy a különböző anyagok más-más feszültség hatására válnak le, s Így vizsgálat közben fokozatosan növelve az oldatra adott feszültséget, leválási sorrendjükben meghatározhatók a keresett alkotórészek. A csepegő higanykatód Bár ez a felfedezés nagy lépést Jelentett a régi módszerekhez képest, az eljárás még mindig lassú és nehézkes volt. Heyrovský volt az Svájcban nagy teljesítményű hóeltakarüó gépeket használnak a vasutak zavartalan forgalmának biztosítására A képen az egyik ilyen különleges berendezés, amelynek segítségével minimumra csökken a vonatok késése még akkor is, ha vastag hótakaró állja a szerelvény útját. meg lehet mondani, miből mennyi van a vizsgálandó oldatban. E helyen nem foglalkozhatunk a polarográfiai mérés részleteivel. Elég megjegyezni, hogy a mai polarográfok automatikusan működnek. A galvanométer ingadozásait kis | tükör segítségével fényérzékeny papírra vetítik, és az ellenálláshuzal kézi csúsztatása helyett kis motort használnak, amely egyúttal a fény érzékeny papírtekercset ls folyamatosan tovább mozgatja. A nehézkes | leolvasás és rajzolás helyett a készülék önműködően filmet készít a j mérésről, tulajdonképpen fényképezi a polarogramot, amelyből leolvasha- | tó az oldatban levő ionok mennyisége és minősége. Újabban a fotografikus regisztrálással működő polarográfok mellett elterjedtek elektronikus erősítővel és papírszalagra író regisztráló berendezéssel ellátott polarográfok is. Hol alkamazzák? A mődszer gyorsasága, kényelmessége és pontossága folytán olyan rohamosan elterjedt, hogy ma már sok ezer anyag vizsgálatára alkalmas, kész polarográfiai recept áll rendelkezésre. Az élelmiszer, gyógyszer, textilkémla fémanalitikai vizsgálatától kezdve a legkényesebb biológiai ellenőrzésekig Jóformán nincs olyan terület, ahol ne dolgoznának polarográfiai. A módszer előnyei közé tartozik, hogy nemcsak szervetlen, hanem szerves anyagok mennyiségi és minőségi ellenőrzése is elvégezhető vele. Az új eljárással még a levegőben vagy ivóvízben lebegő legcsekélyebb szennyezést Is gyorsan ki lehet mutatni. Alkalmaz zák a rákkutatásban s legújabban az orvostudományi kutatómunka más területein ts. Az eljárás Igen eredményesnek bizonyult munkatermek levegőjének vizsgálatában, mert a mérgező anyagok jelenlétét még mikroszkópikus mennyiségekben is megállapítja. A kohászatban ércek vagy ötvözetek összetételét mennyiségileg és minőségileg egy vizsgálattal azonnal negállapltja. Nagyon JÓI bevált az iljárás különféle gyógyszerkészltnények alkaloidáinak kimutatásáén, újabban a konyhasó Jódtartalnának ellenőrzésére is használják. Nobel-díjas tudósunk világjelentőségű felfedezése tehát a laboratóriumok csendjéből megtalálta az utat a termelőüzemekbe, ahol az ellenőrző szolgálat mindenütt Jaros lav Heyrovský nevére emlékeztet. Dagyog a decemberi napfény, ^ váratlanul kék ég borult Bra tislava fölé. A ragyogás fokozódik a Csehszlovák—Szovjet Barátság Há zönak termeiben, ahol a verőfény festőjének, Mártlrosz Szarjannak képel sorakoznak fel. A röviddel ezelőtt ugyanitt szerepelt Konyankov plasztikai remekei után a szovjet képzőművészet másik „nagy öregjének", az örmény- s a szovjet piktúra kiváló mesterének műveivel ismerkedünk. Mártlrosz Szarjan a Don parti Nahicsevan egyik parasztkunyhójából kelt útra a művészet felé. Szeröv és Korovin tehetséges tanítványa, akit ellenállhatatlanul vonz a Kelet tündöklő színpompája. Első állomása Örményország, őseinek szülőföldje, majd Konstantinápoly következik, a festői, inkább ázsiai, mint európai város. Keskeny faházak közt kanyargó szűk utcák, a tikkasztó forróságban ernyedten lihegő kóbor kutyák, nyüzsgő, tarka bazárok, titokzatos elfátyolozott arcú asszonyok, virágzó fák, pompás gyümölcsök, tenger, — megannyi csábító téma. Még igézőbb az egyiptomi sivatag sárga homokja, hegyei, felhőtlen azúr ege, — a dúsan termő magányos datolyafa, — Kairó, — a lassú lépésű nők múltból átmentett monumentális figurája. — A már 32 éves Szarjan a valóság megingathatatlan szerelmese. Lerázva az akadémia korlátait, a maga szemével nézi s issza be a világ egyszerű és nagyszerű szépségeit, melyeket tiszta tempera színekkel, leegyszerűsített formákkal ragad meg. Ismeri a francia parnasszlstákat, impresszionistákat, van Goghot, Gauguint, Matisset, és Dufyt. De vallja, hogy más kultúrákból gépiesen átvett formákkal nem lehet művészetet teremteni. — Bejárja a regényes Kaukázust, Grúzlát, a szomszédos Teheránt, bámulja a természet s az emberkéz alkotta csodákat, s figyeli a nép tipikus figuráit. 1916-ban feleségül veszi egy örmény írónak, Agajannak leányát, Lusziát. Majd rövidesen Jerevánban telepszik meg. Az ottani múzeum igazgatója lesz, s a sajátos színfoltot képező jereváni művészeti élet megszervezője. Az örmény táj bűvöletében él, s törhetetlen hittel hisz a törökök által legázolt, elpusztított ország újraéledésében. Tiszta, keveretlen, derűs színekkel varázsolja vászonra napfényes udvara lakóit, gránátalmafáját, állatait, a mély kék árnyékokat. — Csendéletein a nap verte lejtők, a völgyek gazdag termését, hazája s Ázsia bőlevű gyümölcseit, buján illatozó dússzirmú virágait festi, s formálja költői látással a gyönyörű csokrokat. Atmoszférateremtő erővel festi a régi, sajátos építészeti kultúrájú s az újjászülető Jereván képét, a fölébe magasodó hősisakos Araráttal. Am a külső világ felszínes rögzítése helyett a lényeg kiszűrésére törekszik. Népe érzéseinek s vágyaiSZARJAN: Konstantinápolyi utca (1910) nak is kifejezést ad, nagy tájaival, amelyeket a kompozíció, a kiválasztás, a hangulati elemek felhasználásával tesz általános érvényűvé. Már kora Ifjúságától kezdve foglalkoztatja az egyén, s annak szellemi s lelki alkata is. Nagyszerű emberismerettel széles, temperamentumos ecsetvonásokkal formálja a szovjet kulturális élet képviselőinek arcmásőt. Tudósokat, építészeket, írókat, költőket és zenészeket örökít meg. A töprengő, elmélyült Aram Hacsaturjánt, a problémákkal vívódó Hja Ehrenburg fáradt arcát, — s 1963-ban John Steinbeck éles vonásait. A család képe, a finom arcélű, megértő élettárs, s a két fiú számos változatban, egy szinte közvetlenül érzékelhető, meleg, boldog otthon levegőjében tűnnek fel. — S az önarcképek, az önelemzők, az ifjú-, érett, s öregkoriak mindenkori céltudatos törekvésről, emberi és művészi helytállásról, fáradhatatlan alkotókészségről vallanak. A gazdag életműhöz tartoznak még soktémájú rajzai, az örmény népmesékhez termő képzelettel tervezett illusztrációi és gazdag- ornamentlkájú színpadképei, meg monumentális dekoratív munkái. ártirosz Szarjan, a nemzeti művész nemcsak 125 szovjet tárlaton vett részt műveivel. A szocialista államok fővárosai, a Velencei Blennálék, a párizsi, New York-i, philadelphiai, pittsburgi kiállításokon, az 1958-as brüsszeli világkiállításon való szereplése, s az ott nyert kitüntetések is fémjelzik Szarjannak hazája határain túl ls ismert és nagyra értékelt nemzeti s egyben modern művészetét. BÁRKANY JENÖNÉ M

r Honegger: Jeanne d'Arc a máglyá DECEMBERI hangversenyéletünk középpontjában Honegger Jeanne d'Arc a máglyán clmü drámai oratóriuma állt. Az oratórium bemutató előadását ez év márciusában hallottuk. A Szlovák Filharmónia dramaturgiájának friss szellsmét dicsári, hogy újra műsorra tűzte a hatalmas művet. A zenebarátok őszinte örümére szolgálna, ha ez az egészséges kezdeményezés nem maradna elszigetelt Jelenség, hiszen az ilyen nagyszabású alkotások egyszeri hallása valóban csak „futó ismeretséget" jelent. Milyen szívesen fogadnánk például valamelyik HÉndei oratórium, a Verdi rekvism vagy Dvoŕák Stabat materiének ismételt előadásit. Honegger drámai oratóriumának szövege valóságos remakmű. „Egy életnek, éppúgy mint egy tájnak a megértéséhez kl kell választanunk a nézőpontot, s nincs Jobb errs, mint a csúcs — magyarázza költői és filozófiai elgondolását a szöveg szerzője Paul Claudel, francia költő. — Jeanne d'Arc életének csúcsa a halála, a roueni máglya. A drámában, amelyet Honeggerrel együtt írtam, erről a csúcsról tekinti végig az eseményeket, amslyek odajuttatták. A haldokló előtt — úgy mondják — utolső őrájuk ban végigvonul életük minden eseménye, s a közeli befejezés végleges értelmet ad nekik. Abban a pillanatban, amely az egyik látóhatártól a másikig, a végtől a kezdetekig hatol mindsn magyarázatot ny«r." Claudel drámája Jeanne d'Arcot a végső nagy pillanatban, az élet és halál mezsgyéjén ábrázolja. Honegger sokszínű, sokrétű muzsikája pedig a zene és a szó költészetének varázslatos egységében a muzsika nyelvén jeleníti meg Johanna visszafelé pergetett életútját. Az Izgalmas oratőrluml zenei színház a humánum forró vérkeringésével telítve játszódik le előttünk. Említést kíván, hogy a franciák a megszállás sötét Időiben „Piéce de ráslstance-nak" minősítették Honegger oratóriumát. Előadása a még szabad országrészekben minden alkalommal a n lelkes hazafias tüntetést váltott kl. Hiszen mindenki előtt világos volt, mire céloz a maró gűny merész eszközeivel a két költő, a szó és a zene költője a bírósági Jelenetben, amelynek során Johannát kiszolgáltatják az állatoknak. A bíróság elnöke Porcus, a disznó (franciául Cochon, célzás Plerre Cauchonra, aki a pert vezette), esküdtjel a birkák, jegyzője a szamár, és a háttérben a vadállatok: egy embertelen társadalom Jelképe, amely a nemzet szellemi hőseit ls megsemmesítl. Emília VSšáryová üde bájjal formálta a fehér lelkű kis Domrémy-i pásztorlány megindító figuráját. Az Orleánsl Szűz azonban nemcsak gyermeklan szelíd, hitének erejével hősnővé emelkedik, s szava néha vág, mint a kard, amit Szent Mihály adott a kezébe. A kedves fiatal színésznőben bizonyára a „hősnő" lobogását, látomásos erejét ls megérleli az ldfi. Gustáv Valach az est kiemelkedő alakítását nyújtotta. Gyönyörűen beszélt és nemes egyszerűséggel, illúziót keltően szólaltatta meg a halk szavú, békét árasztó Domonkos testvért. A további prózai szereplők kitűnő gárdája: František Dibarbora. Alžbeta Ponlčanová, Jozef Sodorná és Karol Zachar. A szépen működő siőlőénekések névsora élükön Alžbeta Svobodovával Eva BlahOvá, dr. Janko Blaho és Gejza Zelenay. Az est karmestere Ladislav Slovák kiválóan oldotta meg bonyolult művészi feladatat és mindenre kiterjedő figyelemmel, rendkívüli intenzitással élit a monstre előadó-apparátus élén. FILHARMÓNIÁNK odaadással muzsikált és a FUharmőnla vegyeskara (karnagy J. Dobrodinský) hajlékony, kifejező kórushángžással a remekmű „beszédes" közreműködője volt. A bratislavai Csehszlovák Rádió gyermekkórusa (karnagy O. Franelscl) megejtő kedvességgel szőtte koszorúba a francia gyermekdalok harmatos virágait. A hálás hallgatóság szűnni n«m akaró tapssal Ünnepelte a művészeket. HAVAS MARTA 196S. december 21 * ÜJ SZÖ 5